A felszólalás szövege:

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő, a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/9932. számú törvényjavaslat, mint ahogyan azt miniszter úr is ismertette, egyfajta nemzeti birtokrendezés, amely a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezésére, valamint a kezelői jogok megszüntetésére tesz javaslatot, továbbá olyan törvények módosítására, melyek a magyar gazdálkodótársadalom meghatározó részének jelenthetnek pozitív változást a dolgos hétköznapok folyamán.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadásával elkezdődhet egy régi, a rendszerváltás idejéből származó nehéz agrárpolitikai örökség felszámolása. Ez a nehéz agrárpolitikai örökség pedig nem más, mint az osztatlan közös tulajdon intézménye. Bizonyára nem kell a tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim előtt az osztatlan közös tulajdon pontos definícióját ismertetnem, azt azonban fontos elmondani, hogy a termőföldek egy jelentős részén létrejött osztatlan közös tulajdon lényegében nem más, mint egy tulajdonosi kényszerközösség, amelyben egymással semmiféle ismerősi kapcsolatban nem álló tagok jogosultak a tulajdonrészük használatára a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek megsértése nélkül.

Ez egy rendkívül hátrányos konstrukció. A tulajdoni hányadot mindenki ismeri, de konkrétan a földrész mérete és helye nincs megjelölve. Az osztatlan közös tulajdonnal rendelkezők nem tudnak beruházásokat végrehajtani, nem tudják banki hitel fedezeteként használni a területeket. Az osztatlan közös rendszere nem illeszkedik az uniós jogi normákhoz, ezért nem lehet hozzájutni a területre vonatkozó uniós támogatásokhoz sem. Véleményem szerint minden olyan intézkedést, amely segít megszüntetni ezt az állapotot, támogatni szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő tervezet megszünteti a tulajdonjogilag rendezetlen jogállású földrészleteket. A több mint 20 éve lezáratlan részarány-földkiadásoknál fontos említést tenni a pénzbeli kompenzáció mértékéről. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló és eddig magántulajdonba nem került ingatlanok felett az állam szerez tulajdont az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő mértékű, 50 ezer forint/aranykorona pénzbeli kártalanításával.

(11.00)

A jelen állapot szerint ez a kártalanítási összeg 4 ezer forint aranykoronánként. Ez az összeg körülbelül húsz éve ennyi, ami meg sem közelíti a jelenlegi piaci árakat. Az a részarány-tulajdonos, aki a tulajdonszerzési feltételeknek megfelel, és az adott termelőszövetkezeti földhasználati jogállású földrészletet legalább 2008. január 1-jétől folyamatosan birtokolja, egyéves határidőn belül vételi jogot gyakorolhat az általa használt földrészletre. A tervezet megszünteti a már csak ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de az anyagi jogi szabályozásban már közel húsz éve nem létező kezelői jogot is. A törvényjavaslat elfogadása lehetővé teszi a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek mainál hatékonyabb hasznosítását is.

Miniszter úr említette az expozéjában a fásítási, erdősítési programot, amely a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területeken tovább bővülhet. Itt szeretném felhívni a figyelmet környezetünk megóvására. A fásítási program bővítése segíti a klímacélok teljesítését, valamint növeli a szénmegkötő-kapacitást, melynek köszönhetően tisztább lesz a levegő. A törvényjavaslat számos helyen módosítja az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról szóló jelenleg hatályos törvényt annak érdekében, hogy az ágazat szakmai szempontból magasabb színvonalon, jogi szempontból pedig átláthatóbb és következetesebb módon működhessen.

Üdvözlendő javaslat, hogy a „Magyar falu” program kapcsán a törvénymódosítás az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást a jelenleg hatályos jogcímek mellett bővíti. A jelenleginél több lehetősége lesz a települési önkormányzatnak arra, hogy állami földek használati vagy tulajdonjogához juthasson. Így olyan földrészletek ingyenes önkormányzati tulajdonba adását teszi lehetővé, amelyek legalább három éve hasznosítatlanok, vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosítottak, és a terület nagysága az 5 hektárt nem haladja meg.

Szeretném felhívni a figyelmet azon rendelkezésre, mely szerint a Nemzeti Földalap vagyoni köre kibővülne a termőföld védelméről szóló törvényben állandó jelleggel növényházként meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásban ekként nyilvántartott, művelés alól kivett földrészlettel. Ez azt jelenti, hogy a jövőben növekedhet az üvegházak száma, az üvegházi növénytermesztés aránya, ennek köszönhetően bővülhet mezőgazdaságunk hatékonysága, kibocsátása, valamint jelentős számú új munkahely jöhet létre az agráriumban. Számos olyan törvény kerülhet továbbá módosításra a javaslatcsomag elfogadásával, melyek jól láthatóan a hatékonyabb közfeladat-ellátást segítik, a hasznos és érdemi tapasztalatok érvényesítését hivatottak szolgálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatcsomag meghatározó szándéka az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, a részarány-földkiadási eljárások lezárása. Ezeknek köszönhetően egy több évtizedes agrárpolitikai adósságot tudunk rendezni a gazdatársadalom felé. Kérem, hogy az elhangzottak jegyében támogassák a kormány birtokpolitikai rendezéseit, támogassák a törvényjavaslatot, annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő képviselői egyéni beadványommal indítványozom, hogy szeptember 29-ét, Szent Mihály napját nyilvánítsa a tisztelt Ház az állattenyésztők napjának. Indítványomnak az a célja, hogy felhívjam a figyelmet az állattenyésztésben dolgozó több tízezer ember áldozatos és fáradságot nem tűrő munkájára, amit az év minden napján, mind a 365 napján keresztül nap mint nap, folyamatosan el kell végezniük. A jószágot mindennap meg kell etetni, el kell látni, vigyázni, gondozni kell, legyen az ünnepnap, legyen az hétvége, legyen az az év bármelyik napja. Történelmi hagyományainkra tekintettel éppen Szent Mihály napján került benyújtásra a határozati javaslat, amely szeptember 29-ét az állattenyésztés napjául jelölte ki. Az állattenyésztés napjával az állattenyésztők áldozatos munkájára való figyelemfelkeltés mellett tisztelegni kívánunk őseink hagyományai, a magyar állattenyésztők évszázadokra visszanyúló értékteremtő munkája előtt, és fel kívánjuk eleveníteni azt az ünnepélyes légkört, ami régen Szent Mihály napját a számadás napjaként is övezte. Szent Mihály napjára hajtották vissza a hagyomány szerint a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat, és számoltatták el a pásztorokat. Szent Mihály napján gyakran vásár napját is tartottak annak érdekében, hogy a pásztorok ki tudják egészíteni a felszereléseiket.

Minden évben van miért hálát adnunk. Hálát adnunk azért, hogy a kenyér mellett minden asztalon legyen elég hús, tej, tojás és egyéb finomság, a magyar állattenyésztők munkájának köszönhetően. Egy ilyen ünnepnap jó alkalom a társadalmi szemléletformálásra is, nem árt ugyanis emlékeztetni a mai, mezőgazdaságtól elszakadt embert, hogy az állati termékek milyen sok munka és áldozatvállalás árán kerülnek az asztalra. Ezen a napon az ünnepség mellett alkalom nyílik az állattenyésztői hivatás erősítésére is. Állattenyésztéssel, állattartással kapcsolatos előadások, kiállítások, találkozók hoznák össze az állattenyésztőket, állattartókat Szent Mihály napja alkalmából, ezzel is segítve az együttműködéseket közöttük.

A Mezőgazdasági bizottság tárgyalta és egyhangúlag támogatta az indítványt. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy önök is támogassák az előttünk lévő kezdeményezést. Tisztelet a vidéknek, tisztelet az állattartóknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz): Előterjesztőként szeretnék reagálni a vita lezárásakor. Tisztelt Képviselőtársaim! Türelemmel végighallgattam a hozzászólásokat, és engedjék meg, hogy nagy tisztelettel megköszönjem képviselőtársaimnak, Magyar Zoltánnak, Földi Lászlónak, Dankó Bélának, dr. Varga Lászlónak, Vadai Ágnesnek, Mesterházy Attilának, Balczó Zoltánnak, Steinmetz Ádámnak és Keresztes László Lóránt képviselőtársaimnak a konstruktív és támogató hozzászólásukat, amellyel az állattenyésztők napjának létrehozását támogatták. Azt gondolom, hogy vannak olyan ügyek, amelyek gyakorlatilag felülemelkednek adott esetben a politikai nézetkülönbségeken. A vidék tisztelete és az állattenyésztők tisztelete ilyen. És még egyszer köszönöm a támogató hozzászólásokat, és számítok mind az önök, mind a frakciójuk támogatására.Ha megengedik, azért szeretnék reagálni  miniszterhelyettes úrral teljesen egyetértve  egy-két dologra, az úgymond egyebekben elhangzottakra is, ami itt a vitában elhangzott.

Magyar Zoltán képviselőtársam a támogatása mellett egy-két dolgot felemlített, és többször említette, hogy adjunk kellő tiszteletet, a kormány adjon kellő tiszteletet és támogatást az állattartóknak, mert úgy gondolja, hogy nem kapják meg a kellő támogatást.

Tisztelt Képviselő Úr! El szeretném mondani, hogy ma jelen pillanatban az Európai Unión belül a magyarországi állattenyésztők kapják meg a legtöbb és a legmagasabb szintű támogatást elsősorban nemzeti forrásból. Ha konkrétan szeretnék erre vonatkozóan reagálni, csak a sertéságazat a sertésállatjóléti támogatás révén mintegy 17 milliárd forintot kap mind a tenyészkoca-állatjóléti támogatásban, mind a hízóállatjóléti támogatásban. Illetve most a legfrissebb adatok: 2019-ben a tejágazat gyakorlatilag 20 millió forint híján 10 milliárd forint rendkívüli tejtámogatást kapott. Azt kell hogy mondjam, hogy sem a sertéságazat, sem a baromfiágazat, sem a tejágazat nem volt még olyan jövedelmező, mint az elmúlt évben volt. Ha visszaemlékszik a Gyurcsány-korszakra, akkor a gazdák tüntetni jártak fel gyakorlatilag Budapestre, és alapvetően alulfinanszírozott és valóban ellehetetlenült állapotok voltak. Az elmúlt időben a gazdák jellemzően bankokba járnak, illetve adott esetben az MVA-hoz támogatással kapcsolatos egyeztetésekre, mert amit elmondott a miniszterhelyettes úr, hogy most is 50 milliárdos forráskeret lett kiírva, ahhoz azt is hozzá kell még tenni, hogy ez egy 50 százalékos támogatást jelent, és ez azt jelenti, hogy 50 milliárdot az ágazat is hozzá tud tenni. És azért teszik ezt hozzá, mert úgy gondolják az ágazat szereplői, hogy megéri.

Többször fölmerült az a kérdés, hogy miért nincs több sertés, miért nincs több baromfi, miért nincs több tehén, sok minden miért nincs több. Én azt gondolom, mint vidéki gyakorló gazdálkodó ember, és aki ismeri a vidéki emberek gondolkodását, hogy akkor fognak az emberek foglalkozni mind állattartással, növénytermesztéssel, kertészettel, ha az majd meg fogja érni számukra. Azzal a fajta ideális birtokpolitikával, amit Ángyán professzor úr valamikor meghirdetett, nem a Fidesz zárta ki Ángyán professzort a soraiból, hanem Ángyán professzor zárta ki a Fideszt az ő gondolataiból, tehát megfordítanám ezt a kérdést, mert az jelen pillanatban nem életképes dolog. Hiszen ha megnézzük azt, hogy nemcsak a sertés tűnt el a vidéki ólakból, a vidéki konyhakertek is eltűntek, és beszéltünk a baromfiról. Ma már az emberek mind a sárgarépát, a hagymát, a krumplit, a tojást, a tejet, a húst többségében kiskereskedelmi láncokban vagy diszkontokban veszik meg, mert úgy gondolják, hogy nem éri meg vele foglalkozni. De azzal, hogy mi tudatosan be akarjuk terelni az embereket egy ilyenfajta állattartói foglalkozásba, ezzel is csínján kell bánni, mert alapvetően az, hogy valaki jószággal foglalkozik, az nem feltétlenül egy munkahely, hanem ez egy elhivatottság. Ha nincs nyitottságom meg elhivatottságom az állatok közelében lenni, akkor én hiába akarok valakit odaterelni, nem fog a jószággal foglalkozni. Tehát ez nagyon fontos, azt gondolom, az elhivatottság.

Tehát összességében azt kell hogy mondjam, hogy a magyar mezőgazdaság, a magyar állattenyésztés soha nem kapott még annyi támogatást, mint az elmúlt tíz évben kapott, és ezzel az Európai Unión belül magasan elöl állunk.

A naturális mutatók hogyan alakulnak? A sertéssel kapcsolatosan folyamatosan vannak vélemények. Vadai Ágnes képviselő asszony, ezt a 24.hu hozta, de azért, ha megengedi, képviselő asszony, nem fogadnám el szakmai forrásnak a 24.hu írását. Ott alapvetően féligazságokra alapozva Raskó György és Máhr András úr, a MOSZ elnöke tesz folyamatosan kormánykritikus félinformációkat, és ezáltal csúsztatásokat mondanak; de mondjuk, ha Varga-Damm Andrea képviselő asszony mondta, hogy gyalázatos privatizációk voltak a rendszerváltáskor, akkor Raskó Györgyöt meg kell kérdezni, neki konkrét információi vannak arra vonatkozóan, hogy mire gondolhatott a képviselő asszony. Most viszont azt mondja, hogy erre hivatkoznak, a 24.hu-ra mint hiteles információra. Azt gondolom, hogy sem a 24.hu, sem Raskó úr és Máhr András sem autentikus, tényszerű információkat adott, hanem félinformációkkal látja el az olvasókat, és hamis csúsztatásokat, hamis állításokat, megállapításokat tesznek.

Amúgy a sertéssel kapcsolatosan lehet, hogy a kocalétszámok nem nőttek, de a malaclétszámok jelentősen nőttek, és míg 2013-ban Magyarországon 3,4 millió sertést vágtak le, addig az idei évben, illetve a 2018-19. évben több mint 4,5 milliót. Tehát több mint egymillióval megnövekedett a magyarországi sertésvágások száma. Ez is az ágazat fehéredését is mutatta.

Pont Varga László képviselő úr az áfacsökkentésre hivatkozott. Nyilván a Fidesz is támogatja azokat az áfacsökkentéseket, amelyek tényszerűen a gazdaság fehéredését, illetve a lakossági tehercsökkenéseket adják, de ennek pont a legnagyobb nyertese éppen az állattenyésztés volt, hiszen pont az élő sertés és a juh és a szarvasmarha lett először 5 százalékos áfás, és mind a sertéshúsnál és baromfihúsnál van az 5 százalékos áfa. Tehát az áfacsökkentés pont ebben az ágazatban volt a legjelentősebb, és nyilván ha megvan a gazdasági erő, akkor majd meglesz a politikai döntés és bátorság arra, hogy ezek az áfacsökkentések továbbmennek.

Az osztrák példára is utalt Magyar Zoltán képviselőtársam; sok mindenben egyetértünk, csak más szempontból nézzük. Az osztrákoknál alapvetően a tudatos vásárlói magatartás vitte előre a hazai ágazat fejlődését. Tehát amíg egy osztrák embernél elképzelhetetlen, hogy ne osztrák húst vagy krumplit vegyen, tehát nem azt nézi, hogy mi mennyibe kerül, hanem azt nézi először, hogy osztrák legyen, így adott esetben az osztrák kisebb gazdák is, akik magasabb termelési költségen dolgoznak, tudják értékesíteni az áruikat, így valóban van nekik arra lehetőségük  és ebben még előttünk járnak , hogy ezzel a fajta tudatos vásárlói magatartással jobban tudják a vásárlók, akár a városban lévő vásárlók is a vidéki gazdákat támogatni. Ebben még, azt gondolom, nekünk 10-20 év elmaradásunk van.

Viszont erre vonatkozóan is az elmúlt években soha nem látott piacfejlesztés volt. Ha tehát körbemennek Magyarországon, akkor igenis a jószágokat látják kint az út mellett villanypásztorban, de ha bemennek a települések központjába, mindenhol felújított piachelyek vannak, ahol a helyi termelőknek igenis van lehetőségük értékesíteni az árujukat.

Összességében tehát azt gondolom, hogy a többnél van még több, tehát nyilván lehetne még több támogatást az ágazatba tenni, ezen is kell dolgozni a következő időszakban, de alapvetően ez a határozati javaslat, indítvány nem a vitáról szólt, ezért tisztelettel köszönöm az önök hozzászólását, hanem arról szólt, hogy egy több száz éves hagyományt, a nemzeti kultúrának egy intézményesített formáját is adjuk meg azáltal, hogy elismerjük az állattenyésztők munkáját.

Steinmetz Ádám képviselőtársammal egyetértve nemcsak a jelenben lévő állattenyésztőkre kell gondolni, hanem a múltban már sokat letett elődeinkre is, de pont ez a nap teszi lehetővé, az azokon megrendezett rendezvények, hogy méltósággal emlékezzünk vissza, és adott esetben az elődeink hagyatékán tudjuk ezt a nagyon nehézkes, de mégis, sokunk számára nagyon gyönyörű és több mint 50 ezer családnak munkát adó foglalkozást, hivatást gyakorolni.

(16.20)

S ha ehhez a parlament megadja a megfelelő tiszteletet, akkor azt gondolom, hogy mindannyian ezáltal egy kicsit többek is lettünk, és több tiszteletet adtunk a vidéknek és több tiszteletet adtunk az állattenyésztőknek. Köszönöm szépen a támogató hozzászólásaikat. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszterhelyettes úr által az expozéban elmondottak rámutatnak arra, hogy alapvetően sok-sok kisebb technikai módosítást, jogharmonizációt tartalmazó agrártárgyú törvény módosítását tárgyaljuk most. A törvényjavaslat 22 agrártárgyú törvény módosítását tartalmazza. Azt gondolom, jól tette az előterjesztő, hogy egybefoglalta a módosításokat. Így csomagban tudjuk megtárgyalni, és nem kell 22 apró módosításról külön-külön vitát, majd szavazást folytatni.

Most részletesen nem kívánok kitérni a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény, a légi közlekedésről szóló törvény, az állatorvosi kamarai törvény, a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvény, az agrár- és vidékfejlesztési támogatási eljárásokról szóló törvény, az erdőtörvény, az NFA-törvény, a földművelési törvény, a termékpiaci törvény és a géntörvény módosítására, mert az azokban szereplő módosításokról, jellegük miatt, a részletes vita szakaszában érdemes szót ejteni.

A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló törvény módosítására, valamint a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény módosítására tartalmilag összefüggő célból kerül sor. Nevezetesen, a mintegy negyed évszázada befejezetlen részaránykiadási eljárásokat a tavalyi évben általunk megalkotott és a 2021. január 1-jével hatályba lépett új törvényi szabályokkal rövid eljárásban úgy tudjuk véglegesen rendezni, hogy az érintett, sok esetben már idős személyek méltányos összegű kifizetésben részesülhetnek. Ez aranykorona-értékként 50 ezer forint összeget jelent, amely iránt már idén január 1-je óta benyújthatják az igénylésüket a kormányhivatalokhoz. Cserébe az állam magához váltotta a mind ez idáig ki nem adott földterületeket, amelyek között találhatóak olyan utak is, ahol célszerű a helyi úthálózatot egyébként is kezelő települési önkormányzat számára átadni annak tulajdonjogát.

Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a korábbi szabályoktól eltérően a csatornák és árkok tulajdonjoga marad a Nemzeti Földügyi Központnál, amely szerv egyébiránt az öntözési ügynökségi feladatokat is ellátja. A részarányjogosultak által aranykoronánként igényelhető 50 ezer forintos kompenzáció vonatkozásában szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a választókörzetükben tájékoztassák az érintetteket az igénylés lehetőségéről és az eljárásról. Ugyanis még sok érintett nem rendelkezik arról információval, hogy pénzkifizetésre lennének jogosultak. A leginkább érintett térségek Csongrád-Csanád, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye.

A vetőmagtörvény kapcsán a Fidesz képviselőcsoportja részéről üdvözöljük, hogy a hatóság lehetőséget kap az internetes értékesítések ellenőrzésére. A járványos időszak alatt jelentősen megnövekedett az internetes kereskedelem és a csomagküldéssel járó vásárlás gyakorisága. Igaz ez a vetőmagvak, szőlő- és gyümölcsszaporító anyagok esetén is, ami alatt elsősorban nem a nagyüzemi beszerzéseket kell érteni  hiszen azokat leggyakrabban integrációs kapcsolatokon keresztül vásárolják a gazdák , hanem a házikertekre gondolok.

A pandémia nyomán egyfajta reneszánszát éli a kertészkedés, még a nagyobb városok lakótelepeinek árnyékában is kialakultak közösségi kertek, amit a magam részéről remek kezdeményezésnek és örvendetes iránynak tartok. Hatalmas csalódást tud okozni azonban, ha az elvetett magvak, az elültetett szaporítóanyagok rossz minőségűek, és az úgymond zöldfülű gazda hiába várja a kelést, a növekedést. Nem engedjük, hogy az ilyen csalárd kóklerek kedvét szegjék a lelkes kis gazdáknak. Fontos, hogy a hatóság idejében be tudjon avatkozni, próbavásárlással ellenőrizni tudja az internetes webkertészeteket.

A termőföld védelméről szóló törvény kapcsán megdöbbenve hallgattam miniszterhelyettes úr szavait, amikor a termőföldterületek csökkenésének mértékéről beszélt. Ugyanis az elmúlt 30 évben mintegy 800 ezer hektárral csökkent az ország termőterülete. Az az érzésem, hogy fel sem tudjuk mérni, mekkora kincs a termőföld. Nem vigyázunk rá eléggé, ha egy-egy újabb beruházás esetén nem állítunk terelő akadályokat a beruházó elé, amely akadályok az egyébként környezeti vagy szociális szempontból is teherként jelentkező barnamezők újrahasznosítására ösztönöznének.

Jó példa erre a naperőművek kérdése. A technológia fejlődésével mára a versenyképes módon termelő napelemfarmokkal ki tudjuk váltani a súlyos környezeti károkat, környezetszennyezést okozó széntüzelésű erőműveket. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a naperőművek igen gyakran szántóföldeken, legelőkön létesülnek, ennek oka valószínűleg ott keresendő, hogy a beruházást olcsóbb  szó szerint  zöldmezőn megvalósítani, mint kitakarítani egy felhagyott gyártelepet, és egy barnamezős beruházással ezt megvalósítani. Ezt azonban gazdaságszabályozási technikával és normatív szabályozással tudjuk befolyásolni. Támogatjuk, hogy az átlagosnál jobb, illetve 15 aranykoronánál értékesebb földeken ne valósuljon meg ilyen beruházás.

A magam részéről még ennél is tovább mennék. Nyugat-Európában sok helyen látni példát arra, hogy a mezőgazdasági művelés és a napenergia-termelés jól megfér egymással. Ezt agro-fotovoltaikának hívják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a napelemtáblákat olyan magasságban helyezik el, hogy alatta az üzemszerű gazdálkodás elvégezhető legyen. Mindez megjelenhet egy szőlőben, ahol a kordonoszlopok némely kimagasló, 3-4 méteres oszlopára, kertészetben, ahol a napelemek tartószerkezetére építik rá az öntözőberendezést, vagy akár szántóföldön, ahol olyan magasan alakítják ki ezeket a napelemeket, hogy alatta akár a kombájn is elférjen.

Az élelmiszerlánc-törvény módosítása kapcsán támogatjuk a parlagfű elleni védekezés szabályainak szigorítását. Sokszor például napraforgótáblákban azért nem tudta a hatóság kényszerkaszálással mentesíteni a területet, mert azon az agronómiailag indokolt tőszám fele jelen volt. Olyan területre gondolok például, ahol a növényzet fele napraforgó, de a másik fele parlagfű. Ne védjük azokat a gazdákat, akik elhanyagolják a gyomirtást, és emiatt a pollenekre érzékeny, allergiás embertársaink heteken keresztül fuldokolnak a pollenektől! Nagyon helyénvaló, ha a továbbiakban a hatóság a földhasználók költségére el tudja végezni a kényszermentesítést ezeken a földeken.

A pálinkatörvény módosítására áttérve, a frakciónk részéről támogatjuk az uniós jogból eredő harmonizációs módosításokat és fogalmi pontosításokat. Szeretném jelezni egyúttal, hogy várjuk a miniszter úr által beharangozott eredetvédelmi törvény őszi benyújtását. Meggyőződésem, hogy a termékek eredetvédelme olyan megkülönböztető jellegzetesség, amely támogatni tudja a hazai termékek arányának növelését, de erősíti a helyi önbecsülést is, hiszen büszkék a termelők arra a magasabb minőségre, ami földrajzilag hozzájuk kötődik. Franciaországban, kis túlzással élve, nincs olyan falu, amelynek ne lenne saját sajtja, és ez a megkülönböztető jegy aztán magasabb értékesítési árakat is tud biztosítani a termelőknek. Érdemes ezeket a példákat tanulmányozni és a hazai viszonyok közé bevezetni.

A kárenyhítési törvény kapcsán elöljáróban szeretném kiemelni, hogy az elmúlt évtized tekintetében kijelenthetjük, hogy a rendszer jól vizsgázott, jó bizonyítványt érdemel. Sok termelőt segített át nehéz időszakokon vagy mentett meg a csődtől.

(12.10)

A biztosítások számának növekedése is azt jelzi, hogy megértették a gazdák annak fontosságát. A tavalyi évben elfogadott krízisbiztosítási rendszer pedig egész Európában elsőként nálunk indult el.

Azt gondoljuk, hogy a termelői befizetések összegének megemelését időszerű volt napirendre venni, hiszen az elmúlt tíz évben az értékesítési árak jelentős növekedése volt jellemző, amelyből érdemes ezt a relatív kis összeget, tehát hektáronként plusz 1000-1500 forintot átcsoportosítani annak érdekében, hogy a kárenyhítési rendszer stabilitása további évekre fenntartható maradjon.

A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk a Magyar Állatorvosi Kamara javaslatát, hogy az idén diplomát szerző állatorvosok számára se legyen még követelmény az ötéves gyakorlati idő az önálló praxishoz. Nyilvánvalóan a jövőre végző hallgatók ugyanakkor már annak tudatában felvételiztek annak idején az egyetemre, hogy ezt a feltételt teljesíteniük kell.

Az osztatlan közös tulajdoni viszonyok régi teherként nehezítik a gazdák mindennapjait. A ’90-es évek elhibázott agrárpolitikai döntéseit nem lehet visszacsinálni, de helyénvaló, hogy utat nyitunk az érintettek számára ennek megoldásához. Ezek azt érintettek viszont nagyon nagyszámúak, ezért alapvető szempont, hogy a szabályozás a lehető legkevésbé bonyolult és közérthető legyen.

Sajnálom, hogy a veszélyhelyzet miatt az eljárások nem voltak elindíthatóak, azonban talán kicsit szerencse, hogy így lehetőségünk van a további pontosításra. Végezetül pedig: a családi gazdaságokról szóló törvény és az új bortörvény olyan nemrég elfogadott két jogszabály, ahol indokolt a finomhangolás a kisebb hibák korrekciójára.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja részéről támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, és az elmondottak alapján erre kérem önöket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

HORVÁTH ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat egy átfogó, több törvényt módosító tervezet, amely által 17 törvény kerül módosításra.

Az egyes agrártárgyú törvények módosításának szükségességét az indokolta, hogy a bennük szereplő törvények anyagi jogi és eljárási szabályait technikailag pontosítani kell, az elmúlt időszak hiányosságait pótolni, egyes európai uniós irányelveket átültetni a magyar jogrendbe, továbbá más törvényekkel megteremteni a szabályozási összhangot.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény kedvező szabályokat állapít meg az őstermelők adókötelezettségére vonatkozóan, ezért egyre több mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó jelezte, hogy a jövőben őstermelőként folytatná tevékenységét. Az egyéni vállalkozói jogállás megszüntetésének esetére az szja-törvény a megszűnés szabályait rendeli alkalmazni, amely olyan esetekben is adókötelezettség keletkezéséhez vezet, amikor a mezőgazdasági vállalkozó tevékenységét nem fejezi be, csak a tevékenység végzésének kereteit módosítja. A mezőgazdasági tevékenység továbbfolytatására tekintettel indokolt, hogy speciális adózási szabályok segítsék azokat, akik a tevékenységüket nem megszüntetni szeretnék, hanem őstermelői keretek között folytatni. A szabályok lehetővé teszik a korábban igénybe vett kedvezmények további érvényesítését, az értékcsökkenés folytatását és az elhatárolt veszteség további figyelembevételét.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi XLVI. törvény módosításának célja a vadgazdálkodási ágazathoz kapcsolódó egyes törvényeknek a megváltozott közigazgatási környezethez való igazítása, egyes rendelkezéseknek az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében történő egyértelműsítése, pontosítása, az ágazati szereplők és a hatóságok adminisztrációs terheinek csökkentése, az elektronikus ügyintézés bevezetése a vadászkamara feladatellátásában, továbbá az egyes ágazati szintű törvényi szabályok összhangjának megteremtése, valamint a vadászattal és vadgazdálkodással összefüggésben az utóbbi években már többször felmerült és jelenleg szakmapolitikailag is támogatott, jóváhagyott, valamint az érdekképviseleti szakmai szervezetek által is egyetértően véleményezett szabályozási javaslatok és társadalmi igények kodifikálása.

(18.10)

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása vonatkozásában ágazati stratégiai cél a digitális környezet megújítása és ezzel párhuzamosan egy új, egységes tagnyilvántartó rendszer létrehozása. Az elsődleges szempont, hogy a vadászkamara a jogszabályok által előírt ügyviteli feladatait maximális hatékonysággal tudja ellátni.

Az új tagnyilvántartó rendszer első lépcsője egy online elérhető rendszer kialakítása volt, melyet a vadászkamara a 2021. évre a pandémiás helyzetre tekintettel soron kívül végrehajtott. Ehhez szorosan kapcsolódik a jelenlegi papíralapú vadászjegyek új típusú műanyag vadászjegyre történő cseréje.

A vadászjegy érvényesítésének és a vadászjegy formájának megváltoztatására szolgáló törekvések már több évre visszavezethető ágazati igények, melyek kialakításához e módosítás a jogszabályi alapokat megadja. A jogszabály-módosítás további fontos összetevői, hogy a fenti célok eléréséhez a vadászok nyilvántartásba-vételi eljárásának pontosítására, a vadászkamarai kötelező tagság előírásaival való összhang megteremtésére, a vadászkamara által alkalmazott eljárások pontosítására, valamint számos, adminisztrációval kapcsolatos kérdés egyszerűsítésére, más jogszabállyal való koherenciájának kialakítására jelentkezik ágazati igény. A kamarai törvény módosítása ezen célokat szolgálja, megalapozva a vadászati törvény egyes módosításaival az új típusú vadászjegyek érdekképviselet általi kiadásának és kidolgozásának feltételeit.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárással egészíti ki a törvényt. Továbbá az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanokhoz kapcsolódó kötelező, jogilag jelentős tények felsorolását kiegészíti a törölt haszonélvezeti jog visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás megindításával kapcsolatban.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény 2017-ben történt módosításával a formátlan, kötetlen tartalmú, a földtulajdonosokkal való elszámolás garanciáit általában nem tartalmazó, régi erdőgazdálkodási megbízási szerződések a törvény erejénél fogva kivezetésre kerülnek. Helyette új, a hatályos földforgalmi szabályozással összhangban álló földhasználati szerződéseket kell kötni. A szerződéseket eredetileg 2018. december 31-éig kellett volna kivezetni, azonban a határidő többször is módosult. Végül 2021. de-cember 31-ére módosult a végső határidő.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása a magyar állam javára öntözésfejlesztési céllal megszerzett  illetve a jövőben megszerezni kívánt , a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatályát meghatározó rendelkezéseknek meg nem felelő, kivett területek Nemzeti Földalapba történő kerülését, a Nemzeti Földügyi Központ útján történő gyakorlását biztosítja. Az elismert vállalatcsoportként működő mezőgazdasági termelőszervezetek, valamint a földművesek mintagazdaságként történő kijelölésének különös szabályait állapítja meg. A javaslat szövegcserés pontosításokat, jogtechnikai célú módosításokat hajt végre; továbbá a törvényjavaslat segíti a „Tokaji életpálya” program megvalósítását is.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása csak szövegezést pontosít. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása, az agrárkamarai tagdíj megállapításához szükséges adatok átadása a tagság adminisztrációs terheit csökkenti, mivel az adatok hatóság általi szolgáltatásával az érintettek részéről való adatszolgáltatás az agrárkamara részére elkerülhető.

A tagságmegszűnés megállapításához a tag elhalálozása időpontjának ismerete elengedhetetlen. Több esetben szükséges a NAK számára kiegészítő adatkérés, többek között a kamarai tagdíjmegállapítás, valamint a tagságijogviszony-keletkezés és -megszűnés megállapítása vonatkozásában. Ezeken felül pedig jogtechnikai célú szövegpontosításokat hajt végre a javaslat.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása azért szükséges, mert a hatályos megfogalmazás nem biztosítja maradéktalanul a jogalkotói szándék érvényesítését arra vonatkozóan, hogy a halgazdálkodási jog átadása során olyan jogosult legyen választható, amely esetében a jó és jogszerű halgazdálkodási gyakorlat alkalmazása reálisan elvárható.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása azért szükséges, mert a visszaélések megakadályozása érdekében pontosításra kerülnek a személyes művelési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések.

A földforgalmi törvény módosítását indokolják még a jogalkalmazói visszajelzések, valamint az irányadó kúriai joggyakorlat áttekintése alapján indokolt a több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adása egyes eseteinek pontosítása.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítására jogtechnikai pontosítás szempontjából, a visszaélések megelőzése miatt kerül sor.

Az ökológiai gazdálkodás az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a jogtalanság megakadályozásához. A jogalkalmazói gyakorlat alapján a visszaélések megelőzéséhez szükséges a már meglévő kötelezettség kiegészítése, így a jogosultnak azt is igazolnia kell a mezőgazdasági szerv felé, hogy megkezdte az ökológiai gazdálkodásra való átállást.

Az eredetvédett termék előállítása az elővásárlási, valamint az elő-haszonbérleti jogosultság sorrendjében szintén olyan privilegizált helyet jelent, amely mellé kellő garanciális szabályok szükségesek a visszaélés megelőzésére. Ilyen rendelkezés az a kötelezettségvállalás, amely szerint legalább tízéves időtartamban az ilyen elővásárlási joggal megszerzett földön eredetvédett termék előállítására fog sor kerülni, amely kötelezettség a tulajdonjog időközben történő átruházása esetén a vevőt is köti, kötelezi.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény számos esetben hivatkozik a borászati termékekkel kapcsolatos szabályok megállapítása során az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletére.

A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény megalkotásával azonban a korábban miniszteri szinten szabályozott követelmények egy része kormányrendeleti szinten kerül megállapításra, így szükséges a hivatkozások erre figyelemmel való pontosítása.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása azért szükséges, mert 2021. június 10-én hatályon kívül helyezték a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egy bekezdését, mely szerint a családi gazdálkodó, illetve az őstermelők családi gazdaságának tagja az őstermelőként fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjából levonhatta az egyéni vállalkozóként megfizetett szociális hozzájárulási adó alapját. Erre a levonásra 2021. június 10e után nincs lehetősége.

Tekintettel arra, hogy a járványügyi intézkedések miatt az őstermelőnek a veszélyhelyzet végéig lehetősége van azt a döntést meghoznia, hogy az őstermelők családi gazdasága tagjaként mint őstermelő folytatja a tevékenységét  és ezzel párhuzamosan az őstermelői tevékenységeit törölteti az egyéni vállalkozói nyilvántartásból , vagy pedig egyéni vállalkozóként, így indokolt a hatályon kívül helyezett törvényi rendelkezés lehetőségének visszaállítása 2021. december 31-éig.

Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása szakmailag indokolt. Az öntözési körzet fogalma a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosításra kerül. A cél, hogy elkerüljük a túlzottan nagy és szétdarabolt körzetek kijelölését. Az öntözési kerület átnevezésre kerül öntözésfejlesztési területre, ezzel megkönnyítve a mindennapi szóhasználatban öntözési körzettől való elhatárolást.

(18.20)

Az állami tulajdonba került harmadlagos művek üzemeltetése érdekében bevezetésre kerül az üzemeltetési szerződés fogalma. Továbbá a folyamatos és biztonságos vízszolgáltatás biztosítása érdekében szükséges az öntözési közösségi taggá válás lehetőségének megteremtése az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek számára is.

A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása indokolt, mert az állam tulajdonába került, korábban tsz-földhasználati joggal érintett földrészletekre vonatkozó vételi jog kapcsán indokolt a miniszter számára döntési lehetőséget adni, hogy védett terület ne kerüljön ki automatikusan az állami tulajdoni körből.

A földek fennálló osztatlan közös tulajdona felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítására jogtechnikai pontosítások miatt kerül sor, melyek a törvényt egyrészt kiegészítik, másrészt az ellentmondásokat feloldják; és végezetül a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása szükséges, mert a családi gazdaságokról szóló törvény értelmében a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységből származó bevétele után a kedvező őstermelői adózást csak akkor tudja alkalmazni, ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó bevételének az egynegyedét.

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése a földforgalmi törvény alapján kiegészítő tevékenységnek minősül, így a termelési tényezők hasznosítása, értékesítése gyakran azt eredményezi, hogy az őstermelő kiegészítő tevékenységének bevétele meghaladja a bevételi arányt. A bevételi arány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) átlépése miatt a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és így nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági termelőként. Az értékesítés során felmerülő egyszeri nagybevétel viszont semmilyen módon nem illeszthető be az őstermelői (Az elnök ismét csenget.) bevételekbe. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági őstermelő a kiegészítő tevékenység vonatkozásában se essen el az őstermelői adózás adta kedvezményektől (Az elnök ismét csenget.), a termelési tényezők értékesítése miatti speciális szabályozás szükséges, különös tekintettel arra (Az elnök ismét csenget.), hogy a termelési tényezők értékesítése nem gyakran fordul elő, így egyfajta rendkívüli gazdasági eseménynek tekinthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy az elhangzottak fényében támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)