Felszólalás adatai

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Rengeteg gondolat fogalmazódott meg bennem a törvényjavaslat elemzése, a módosító indítványok megfogalmazása, illetőleg az általános vita során.

Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy némileg eltérnek a tapasztalataim az itt lévő többség tapasztalatától, ugyanis itt többségében, ha jól látom, polgármesterek, helyi képviselők, a megyei közgyűlés tagjai, megyei közgyűlési elnökök ülnek. Én hat és fél éven keresztül aljegyzőként, illetőleg jegyzőként tevékenykedtem egy háromezer lélekszámúnál alig valamivel nagyobb településen, ily módon közvetett módon megtapasztaltam a polgármesterek és a testületek problémáit, közvetlenül szereztem tapasztalatokat, igen beható, mélyreható ismereteket azokról a problémákról, amelyek a jegyző kollégákat és a helyi szinten dolgozó köztisztviselőket gyötrik.

Ezeket az esszenciákat is igyekeztünk beletenni a módosító indítványaink megfogalmazásakor. Mint jegyző tapasztaltam azt, és éppen ezért egyetértek azzal, hogy a jelenleginél valamivel kevesebb képviselő is el tudja látni a feladatokat, de a csökkentés mértékével és különösképpen a csökkentés módjával már abszolút nem tudok, nem tudunk egyetérteni. Ha gyorsan végigszaladunk a törvényjavaslaton, akkor láthatjuk, rögtön az elején, az értelmező rendelkezések kapcsán problémák vannak, ugyanis az előterjesztők, a beterjesztők csak a lakosságszám definiálásával foglalkoztak, és több más fontos alapfogalom rögzítése elkerülte a figyelmüket. Módosító indítványaink ezeket is tartalmazzák.

A tízezer lélekszám alatti településeken érzem, érezzük a kisebb problémát, itt a módosító indítványaink a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel nagyobb összhangot teremtenek meg, mint a Fidesz-KDNP javaslatában látható, oly módon, hogy száz lakosig kettő, ezerig négy, háromezerig hat, ötezerig nyolc és tízezerig tíz főben kívánjuk meghatározni a testületek létszámát. Ez minimum egyharmados csökkentést jelent. Erre nem lehet azt mondani, hogy ez nem érdemi, nem számottevő, viszont kétségkívül nem éri el az 50 százalékos mértéket, de mutatja a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről e téren is megnyilvánuló kompromisszumkészséget.

Az igazi probléma a tízezer lélekszám feletti településekkel van, hiszen itt 70:30 arányban akarják eltorzítani az egyéni listás, pontosabban a kompenzációs listás bekerüléseket. Érdekes álságossága, ellentmondásossága a javaslatnak, hogy míg az előterjesztők az 5 százalékos, esetleg a 10 százalékos küszöb rögzítését azzal indokolták, hogy azt érdemes átvenni az országgyűlési választási rendszerből, addig a listás és egyéni bekerülések arányának, aránypárjának meghatározásán erről nagyvonalúan megfeledkeztek, és itt nem 55:45, hanem 70:30 irányba akarják eltolni. A mi javaslatunk egy 50:50 százalékos arányt rögzít, ami egyébként közelebb áll a Fideszéhez, annyiban, hogy legalább már jobban arányítja az egyéni és a listás bekerülést.

A főváros esetében jól látjuk, a mostani 66 fős közgyűlés azt jelenti, hogy körülbelül 20-22 ezer választópolgár delegál egy közgyűlési tagot. A mostani 50 ezret túlzásnak érezzük, egy 35 ezres mértékben fogalmaztuk meg a középarányt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 42-43 főre csökkenne a Fővárosi Közgyűlés létszáma. Itt már egy 35 százalékos csökkenést látunk. Úgy érzem, ez sem áll túl távol a leendő kormánypárt elképzeléseitől.

A bizottsági elnök úrtól eltérően teljesen indokolatlannak tartjuk az ajánlási és a kompenzációs listaállítási rendszer szabályainak megváltoztatását. Úgy érezzük, ez az intézményrendszer kiállta az idő próbáját, nyugodtan meg lehetne tartani, nem szükséges megemelni egynegyedről, illetőleg hat fővárosi kerületről több mint a fele mértékre, nem szükséges négyszeres mennyiségű ajánlószelvényt összegyűjteni.

Úgy gondolom, nem elég csak elméleti síkon tisztában lenni a javaslatokkal, mert mindennek a zsinórmértéke az életszerűség. Életszerűségében a főváros esetében azt tudom elképzelni, hogy a Fidesz-KDNP megpróbálja megakadályozni az MDF és az MDF-hez hasonló szervezetek mérleg nyelveként való megjelenését. Jelzem, az MDF-től nem kell tartani, ők már réges-régen alulról szagolják az ibolyát.

Az egyeduralmi törekvések - és ezt ki kell emelni - a jellemzőek. Lehet, hogy erős lesz, amit mondok, tisztelt képviselőtársaim, de legyenek egy kicsit empatikusak. Képzeljék magukat egy olyan helyzetbe, hogy ha az itt jelen lévő ellenzéki pártok közül bármelyik kétharmados többségben lenne, és egy hasonló törvényjavaslatot tenne le az asztalra, nyilván önök is tiltakoznának, talán még hevesebben, mint mi, és bizony az MSZP-SZDSZ 72 százalékos többségben nem mert ilyen javaslattal előállni.

(22.10)

Ahhoz képest elég merésznek érezzük ezt a fajta megnyirbálást és az egyeduralmi törekvések nyílt vállalását és kifejezését.

Annál is inkább állunk értetlenül ez előtt, hiszen jól tudjuk, hogy az önkormányzati törvény nem kétharmados többséget ír elő a minősített többség kapcsán, hanem az összes megválasztott képviselő több mint felének a szavazata szükséges a minősített többséget igénylő döntések meghozatalához, ezért sem értjük, és nem tudjuk értelmezni, nem látjuk indokát annak, hogy miért fontos esetenként már nem is kétharmados, hanem háromnegyedes vagy akár még ennél is nagyobb arányú többséget megteremteni.

Kósa Lajos képviselőtársammal egyet tudok érteni abban, hogy a 10 ezer lélekszám alatti településeknél talán tényleg nem számít a pártlogó, ott talán az egyéni kvalitások jobban elő tudnak jönni, meg tudnak mutatkozni. Ebben egyetértek vele. Na de ha a 10 ezer lélekszámnál nagyobb települések esetében, már bocsánat a kifejezésért, de adott pártlogót rátesszük a seprűnyélre, a Bodri kutyára vagy a villanyoszlopra, akkor a seprűnyél, a Bodri kutya vagy a villanyoszlop be tud kerülni a helyi testületbe.

Nem akarom kisebbíteni a kormánypártok érdemeit, és nem akarom kétségbe vonni választási eredményeiket, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is találkoztunk olyan választókerületekkel, amelyekben egyértelműen látható volt, hogy nem tudtak kijönni az egyének közti minőségi különbségek, egyértelműen döntött és döntő jelentősége volt a pártlogónak. Igaz ugyan, hogy ez nem jelenik meg, de a szavazólapon valóban ott van az adott párt szimbóluma, és az egyértelmű eligazodást jelent a választópolgárok számára.

Arról sem kellene megfeledkezni, hogy a Fidesz-KDNP innentől kezdve egy rendkívül egyszerű retorikát tud alkalmazni. Nevezetesen azt, hogy egy kétharmados parlamenti többséggel szemben egy ellenzéki polgármester vagy ellenzéki többségű képviselő-testület nem biztos, hogy híven szolgálja az adott település fejlődését, ezért a választópolgárokat egyre inkább abba az irányba mozdítják el, hogy csatlakozzanak az erősebbhez, és támogassák a mindenkori legerősebb pártot.

Rögzíteni kívánok még egy fontos tapasztalatot, amiről még eddig nem esett szó, és ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a mátészalkai választókerületben is különösen megmutatkozott. Nevezetesen, a Fidesz-KDNP valószínűleg ráérzett arra, hogy jelentős számú polgármester, illetőleg jelentős számban meglévő olyan testületek, ahol többségben vannak az ő embereik, az ő képviselőik, egy óriási hátországot tud jelenteni az országgyűlési képviselő-választások alkalmával. Ugyanis jelentős véleményformálók a helyi polgármesterek, jelentős véleményformáló tényezők a helyi képviselők, a közcélú foglalkoztatás vagy az egyebek kapcsán van bőven annyi hatalmi potenciáljuk, amivel adott esetben tudják igazítani a közakaratot az adott településen, még akár lehet, hogy törvényes módon egyébként, de kétségkívül ez egy jelentős fegyver a kezükben. Ezt megtapasztaltuk több alkalommal is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választókerületekben.

Engedjék meg, hogy kicsit alaposabban kitérjek a 15. § (2) bekezdésére, mert azzal ellentétben, hogy több javaslat súrolja az alkotmányosság határát, ez egészen biztosan durván túl is lépi. Ez kedvenc sportágamból, a futballból vett példákkal körülbelül egy kisebb sarkítással olyan módon lenne magyarázható, miszerint a beterjesztők azt szeretnék elérni, hogy miután egy adott bajnokságot utcahosszal megnyertek, a következő szezonban szabályban rögzítik, hogy minden meccs három-nullról indul az ő javukra, az ellenfél csapatában 11 helyett csak 7 játékos léphet pályára, és bizonyos körülmények között egy gól akár kettőt ér.

Úgy gondolom, az is előfordulhat - hiszen tudom, hogy önök között is vannak nagy futballbarátok -, hogy túlságosan komolyan vették a valamikori híres angol futballista, Gary Lineker szavait. Gary Lineker egyszer azt mondta, hogy a futball egy olyan játék, ahol 22 ember kergeti a labdát, és a végén mindig a németek nyernek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Igen, ez most nem volt igaz. A választási rendszer kapcsán nehogy azzal szembesüljünk, hogy a választási rendszer egy olyan játék, egy olyan jogintézmény egészen pontosan, ahol aztán elvileg elindulhat mindenki, de a végén mindig a Fidesz-KDNP fog nyerni.

Hadd zárjam azzal szavaimat, hogy visszautalok az Orbán Viktor miniszterelnök úr által néhány órával ezelőtt elmondottakra. A miniszterelnök úr három nagyon fontos szót ejtett ki a száján: józanság, alkotmányosság és demokrácia. Kérem, hogy ezt mindenki tartsa szem előtt, ugyanis ez a javaslat jelenlegi formájában semmiképpen nem józan, hiszen a hataloméhség, a hatalomittasság látszik rajta, és a hatalomittasság nem kijózanítja, hanem éppen megrészegíti az embert. Alkotmányosnak semmiképpen nem nevezhető több pontja, különös tekintettel az előbb már hivatkozott 15. § (2) bekezdésére. Hát demokratikusnak meg aztán végképp nem merném nevezni, hiszen pontosan a demokrácia egyik lényegét, a sokszínűség, a sokféle vélemény megfogalmazásának lehetőségét nyírbálja meg, de jelentősen.

Nagyon kérem arra önöket, hogy egy rossz szavazásban testet öltő rossz döntéssel ne hozzák kellemetlen helyzetbe a miniszterelnök urat, illetőleg a leendő miniszterelnök urat, és ne érezzük úgy, hogy néhány órával vagy néhány nappal az után, hogy ezeket a nagyon fontos szavakat ő itt elmondta az ülésteremben, a saját párttársai fogják őt egy rossz döntéssel esetleg meghazudtolni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)