Felszólalás adatai

HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Révész Máriusz Képviselőtársam! Én még pontosan emlékszem arra, amikor Járai Zsigmond tavaly bejelentette, hogy az adókulcsok egyszerűsítését úgy képzeli el, hogy egységes adókulcs legyen, a legszegényebbek és a leggazdagabbak ugyanolyan adókulcs alapján fizessenek személyi jövedelemadót.

Meg kell mondanom, újságíróként egy írásban ezt el is ismertem, helyesen tette a kormány, hogy nem fogadta meg a pénzügyminiszternek ezt az előterjesztését. Azt hiszem, ehhez képest egyetlen ellenzéki párt sem terjesztett be ilyen törvényjavaslatot. Az kétségtelen, hogy az SZDSZ-nek van egy ilyen plakátja az utcán, de ennek a tárgyában nem én vagyok az illetékes nyilatkozni.

Azt gondolom, a jövedelemkülönbségek növekedése a társadalom számára valóban az egyik legfontosabb kérdés. Sajnálom, hogy a vita csak most kanyarodott el ide, és nagyon jó, hogy legalább most ide kanyarodott. Azt gondolom, egy társadalomnak ez a lázgörbéje is: minél egészségesebb egy társadalom, annál kiegyenlítettebbek a jövedelmi különbségek. Ebben a két percben nem akarok hosszan filozofálgatni, de Platón azt mondja, hogy a legrosszabb az az állam, amelyikben két ország van, a szegényeké és a gazdagoké.

A másik kérdés, amiről keveset beszéltünk, és amit Wiener képviselőtársam említett: az alapprobléma ráadásul az is, hogy a GDP-n belül a munkajövedelmek aránya folyamatosan csökken Magyarországon; a közgazdászok becslése szerint már 40 százalék körül van. Valaha ez 45-46 százalék körül volt. Ez magyarán azt jelenti, hogy hiába termelünk több nemzeti jövedelmet, abból kevesebb jut azoknak, akik munkajövedelemből élnek, és több a tőkejövedelemből élőknek. Hogy mennyi él közülük itthon és mennyi külföldön, az más téma lenne. Örülök, hogy ezek a témák egyáltalán szóba kerültek.

Köszönöm.