Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Igen, az előbb egy rendkívül lényegre törő összefoglalót hallhattunk a többségi álláspontról. Körülbelül ennyire részletesen szóltak hozzá a kormánypárti képviselők, akik a támogatásukról biztosították ezen törvénytervezetet. Jómagam, illetve képviselőtársam azért ennél kicsit részletesebben fejtettük ki a fenntartásainkat; a fenntartásainkat a tekintetben, hogy úgy gondoljuk, ez egy rendkívül unortodox törvényjavaslat, illetve már a benyújtása, illetve annak a tárgyalása is rendkívül különleges a Ház történetében, hogy egyszerre volt az államtitkár úr nemcsak a benyújtó képviselője, de annak az ellenzője, opponense is a vitában. Leginkább arról szólt az előterjesztése is, hogy miben szeretné módosítani az általa benyújtott törvénytervezetet. De miben is?

Nagyjából abban, hogy ami eddig nyilvánvaló volt és teljes konszenzus volt e tekintetben a szakma képviselői számára is, Budapest lakossága számára is, hogy Magyarországon, Budapesten toronyház ne épüljön, ne épülhessen, és azon kivételes esetek, mint például a MOL-székház  korábbi nevén, leánykori nevén a Garancsi-székház  ne épülhessen fel még Budapest déli részén se, még akkor sem, ha a világörökségi panorámának ez csak egy külső, szélső pontja, de akkor is van olyan hely, ahonnan kitakarhatja ezt a gyönyörű szép látványt, tehát hogy ne valósulhasson meg, és korábban egyébként maga a Miniszterelnökség is ezt az álláspontot képviselte. Nem olyan messzi távlatokra kell gondolni, 2017 decemberére konkrétan, amikor még azt javasolták, hogy Magyarországon, Budapesten ne lehessen se beépítésre kijelölt, se beépítésre nem kijelölt területen toronyház.

Ennek ellenére most hirtelenjében, váratlanul, vélhetően valami üzleti okból kifolyólag megváltoztatta a Miniszterelnökség ezt az álláspontját, és most már lehet építeni, nemcsak hogy 65 méter magasságút, nemcsak hogy 90 méter magasságút, de gyakorlatilag a Kilimandzsáró magasságát is elérheti, hogyha van rá olyan technikai lehetőség. Hiszen ha valamit nemzetgazdasági szempontból most már kiemelt jelentőségű beruházássá minősítenek, akkor bizony az megkaphatja azokat a különleges beépítési paramétereket, ami, mondjuk, már a Gellérthegy magasságával vetekedő magasságú épület is adott esetben.

Időközben a vitában még arról beszéltem, hogy ennek az egész törvényjavaslatnak egyetlenegy érdekeltje van vagy lehet Magyarországon, Budapesten, ez pedig a MOL-székház kérdése. Tudjuk, hogy időközben megkapták már az építési engedélyt, valamikor februárban, de mint kiderült, sajtóhírekből ez nyilvánvalóvá vált és a bizottsági ülésen is elhangzott, hogy van még más, Budapesten már építési engedéllyel rendelkező toronyházkezdemény, mondjuk így. A Róbert Károly körút és a Váci út sarkán lévő, a GTC izraeli-lengyel cég tulajdonában lévő területről beszélünk. Várhatóan az is egy rendkívül magas, toronyház méretű épület lesz, de tudjuk, hogy Újpesten, tehát a Váci út további északi pontjain a Metrodom által épített épületek is már meghaladják a 65 métert az engedélyezési terv szerint, tehát van és lesz más érintettje is ennek a bizonyos törvénytervezetnek.

(17.50)

Minden beépíthető négyzetméter, minden újabb emelet újabb vagyoni értékű jog odaajándékozása ezen egyébként nyilvánvalóan külföldi hátterű cégeknek. Vajon ők milyen módon tudtak ráhatni a magyar törvényalkotásra, hogy idáig jutottunk? Tehát tavaly decembertől kezdve alig telt el fél év, és már ott tartunk, hogy bármit lehet ma Magyarországon építeni. Jelentem a tisztelt Háznak, hogy annak idején az SZDSZ által vezetett fővárosnál hiába kopogtattak, az MSZP által vezetett kerületeknél hiába kopogtattak hasonló jellegű kezdeményezéssel, a magát nemzetinek valló kormányzat esetében pedig meg tudják valósítani. Ez szégyen és gyalázat, ezért nem fogjuk mi ezt támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)