Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néhány módosító indítványt próbáltam beadni, nincs nehéz feladatom, tudniillik időnként volt egy-egy helyesírási hiba kijavítása, amit támogattak, most viszont ilyen nincs, így támogatásban nem részesültek a módosító indítványok. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. ponthoz szeretnék most hozzászólni, amelyik a hatályos törvény 1. § (5) bekezdésének c) pontját módosítja, illetve egy új 7. ponttal egészíti ki.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Itt a katasztrófák esetén egy nagyon nehéz kérdés merül fel. Minimum zárójelbe tettem volna vagy gondolatjel közé, hogy mit értünk konkrétan katasztrófán, tűz, víz, földrengés vagy milyen katasztrófa, és melyikhez milyen ásványvagyon-kitermelés kell.

Azt gondolom, hogy jószerével egy olyan katasztrófa van igazából, amihez ásványvagyon-kitermelésre van szükség, ez pedig az árvízi katasztrófa. Ha a többihez is van, akkor itt most folytathatunk egymással gyakorlatilag vitát vagy meggyőzhetjük egymást, én még a földrengést is ideírtam, amikor lehet ásványvagyon-kitermelés. Ezt is kellene tudni, hogy hogyan történik, hogyan szabályozzuk, és mit nevezünk adott esetben katasztrófahelyzetnek. Én most például azt mondom, hogy katasztrófahelyzetnek tekinthető a mostani aszályos időszak is, hiszen jövőre lehet árvíz, és tudjuk, hogy az árvíznél milyen károk voltak, tehát ott az ásványvagyon-kitermelés bizony indokolt lehet adott esetben. Tehát azt hiszem, hogy ezt rögzíteni kellene.

A következő pont a 2. pont, amikor azt mondja, hogy az eredeti törvényben, tehát a hatályos törvényben az volt benne, hogy „ ha a kitermelt ásványi nyersanyag üzletszerű hasznosításával és értékesítésével jár együttö - ez volt a megfogalmazás. Most viszont akkor is az adott paragrafus hatálya alá tartozik a tevékenység, ha nem üzletszerűen végzi. Ez számomra a következőt jelenti, és győzzenek meg vagy világosítsák meg előttem, ha ez nem így van. Ez számomra azt is jelenti, hogy ha valakinek van egy belvizes területe, ami gyakran belvizes, van egy belvízelvezető árok, és ő ezt az árkot kitisztítja azért, hogy a földjét tudja használni, és a vizet elvezeti, mivel nem üzletszerűen végzi, tehát nem eladja az onnan kitermelt anyagot, sőt esetleg valamilyen gátat épít, hogy a ráfolyó vizet onnan elvezesse, akkor neki ezért fizetnie kell. Miközben egy hasznos tevékenységet folytat, elvezeti a belvizet, a belvíztől mentesíti a területet, eközben fizettetjük. Ez az eredeti törvényben úgy volt megfogalmazva, hogy ha üzletszerűen gazdálkodik, illetve adja el azt az anyagot, amit onnan kitermelt. Tisztelettel kérem önöket, hogy ezt azért gondolják meg, mert szerintem az eredeti javaslatban ez jól és helyesen volt leírva.

A következő pontban az, hogy „ föld alatti gáztárolóbanö. Lehet, hogy a szakma ezt így fogalmazza meg, számomra egy kicsit nehéz gázt tárolni. Én azt gondolom, hogy az a gáztároló, amit az ember épített magának, az egy tároló; ami pedig a föld alatt van, az egy természetes képződmény, és talán annyira a tudományban sosem haladunk előre, hogy teljesen le lehet határolni, és teljesen zártnak lehet ezt tekinteni. Ezért próbáltam kiemelni, de ez nem az a lényeges dolog, amit nem támogattak, hogy ezen fájna a fejem; megpróbáltam ezt egy kicsit talán szebbé tenni.

A 4. pontban: nem értem, hogy „ a koncesszió időtartamán belülö. Ne haragudjanak, de én úgy értelmezem, hogy ha azt mondják, hogy négy évnél hosszabb nem lehet a kutatási időszak, ez egy eléggé kemény megfogalmazás, ha azt mondják, hogy nem lehet hosszabb. Erre betesznek egy teljes puhítást, és azt mondják, hogy legfeljebb kétszer, az eredeti időszak felével egyszer-egyszer meg lehet hosszabbítani.

Az eredeti törvényben az volt, hogy meg lehet hosszabbítani az eredeti idő felével, számomra ez azt mondja, hogy hat év. Most viszont ebből az következik, hogy nem támogatták a módosító indítványt, hogy gyakorlatilag meg lehet duplázni a koncesszión belül a kutatási időt. Igazából nem is értem. Annál is inkább nem értem, mert jön a következő pont, ez pedig az 5. pont, amikor azt mondják, hogy a bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított egy éven belül - ebbe nem számít bele a környezeti hatásvizsgálat, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás - kérheti az engedélyt.

Itt a következő dolog merül fel bennem. Ha egyszer meghosszabbíthatja már a kutatást még négy évvel, akkor tessék mondani, miért nem lehet ez alatt a nyolc év alatt a kutatás utolsó két évében, ha hat év alatt a kutatás során nem rendelkeznek annyi adattal és olyan információval, amely alapján a bányavállalkozó kérheti a kijelölést, akkor azt gondolom, hogy komoly probléma van, és ez alatt a két év alatt már minimum akkora információval rendelkezik, amivel a környezetvédelmi engedély, illetve az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatható. Tehát én itt bizony nem számítanám bele, és hál' istennek itt a környezetvédelmi bizottság támogatott; ez ugyan sok mindent nem jelent, mert önök, a kormány ezt nem támogatta.

A következő módosító indítványomról, azt hiszem, a következő öt percben szólnék. Köszönöm szépen, elnök úr.