Készült: 2024.09.22.17:17:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

194. ülésnap (2004.12.07.), 312. felszólalás
Felszólaló Juhász Gábor (MSZP)
Beosztás belügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 8:40


Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont elõadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõ Hölgyek és Urak! A benyújtott törvényjavaslatban a kormány módosítani kíván több olyan törvényt, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek különbözõ tevékenységi köreivel, szolgálatával, juttatásaival van összefüggésben. Eleget kívánunk tenni az Alkotmánybíróság két határozatában foglaltaknak, amelyek közül az egyik a hivatásos állományú szülõk gyermekei után járó pótszabadságra, míg a másik a rendõrök fegyverhasználatára vonatkozik.

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény eddig hatályos szabályozása szerint a gyermekek után járó pótszabadságot a gyermeket nevelõ hivatásos állományú nõ, illetve a gyermekét egyedül nevelõ hivatásos állományú vehette igénybe. Így kizárta ezzel a házastársi vagy élettársi közösségben élõ hivatásos állományú férfit. A törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel ezt a hátrányos megkülönböztetést orvosolja azzal, hogy a pótszabadság igénybevételét a szülõk döntése alapján teszi lehetõvé.

Az elõterjesztés a hivatásos állományú szülõk jelenlegi hátrányos helyzetét is orvosolni kívánja oly módon, hogy a szülési szabadság letöltése után, illetve a gyermek otthoni ápolása esetén járó fizetés nélküli szabadság igénybevételét a gyermek 12 éves koráig emeli fel.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság határozatával megsemmisítette a rendőrségi törvény fegyverhasználatra vonatkozó azon rendelkezéseit, amely szerint a rendőr nemcsak lőfegyver, hanem más veszélyes eszközzel történő támadás esetén is jogosult volt fegyverhasználatra. Az erre vonatkozó és így hiányossá vált szabályozás jelenleg bizonytalanságot okozhat mind a végrehajtói, mind a vezetői állomány tekintetében.

Ugyanez elmondható a határőrségről is, mivel a rendőrségi törvényhez hasonlóan a határőrségről szóló törvény fegyverhasználatra vonatkozó szabályozása is megsemmisítésre került.

A törvényjavaslatban megfogalmazottak igyekeznek megoldást találni a bizonytalan helyzet feloldására a fegyverhasználat szabályainak újragondolásával.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság határozatain túl a rendvédelmi szerveknél végrehajtott szervezeti korszerűsítések, az ezzel kapcsolatban felmerült személyügyi igazgatási feladatok, illetve egyéb, a rendvédelmi szervek feladatvégzése során felmerült gyakorlati problémák törvényi szintű kezelése is indokolta a törvényjavaslat Országgyűlésnek történő előterjesztését. Mindezek alapján a Hszt.-módosítás kezdeményezésének a következők a közvetlen okai.

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége és a kormány által a szakszervezeti munkaidő-kedvezmények felhasználása ellentmondásainak feloldására kötött megállapodás végrehajtása.

A fegyelmi eljárás szabályainak a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseihez, a büntetőeljárási törvény katonai büntetőeljárásra vonatkozó rendelkezéseihez történő közelítése.

A rögzített nyugdíj bevezetésének indoka, hogy azt 2001-ben kiterjesztették a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáira is.

 

(16.50)

Azonban a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos állományúak ezzel a lehetőséggel jelenleg nem élhetnek. 2004. november 1-jétől a saját jogú nyugellátással együtt folyósított özvegyi nyugdíj mértéke 20 százalékkal emelkedett. Ezért a Hszt. özvegyi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit is ehhez kell igazítani. További lényeges változtatás a rendőri szolgálati viszonyt létesíteni kívánó, illetve a hivatásos állományúak életvitele ellenőrzésére vonatkozó szabályozás módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozásra tekintettel a törvényjavaslat rendezi a hivatásos állományú külföldön történő szolgálatellátásának szabályait is. Ezzel összhangban módosítani javasoljuk a hivatásos állományú vezénylésének, illetve berendelésének megszűnése esetén az eredeti szolgálati hely visszavételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat. Az illetményeket érintően a törvényjavaslat tartalmazza a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól berendelt állomány tekintetében a többi hivatásosra vonatkozó korábbi bérfejlesztéssel azonos mértékű illetménypótlék bevezetését.

A törvényjavaslat a területi szerveknél szolgálatot teljesítő, főosztályvezető besorolású vezetői körig javasolja kiterjeszteni a központi tisztet megillető illetménypótlékot, illetve a budapesti rendőrfőkapitány és a fővárosi tűzoltóparancsnok esetében az illetményalap megemelésének mértékét is.

A rendőrségről szóló törvény módosítását a rendvédelmi szervekkel kapcsolatos szervezeti korszerűsítésből adódó változtatások is indokolják. További fontos eleme a rendőrségről szóló törvény módosításának az, hogy a törvény jelenleg nem ismeri a rendőri intézkedések ellen előterjesztett jogorvoslati eljárás esetén az igazolási kérelem intézményét, ezért célszerű ezzel is kiegészíteni a törvényt. Szükséges a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezések módosítása a rendőrségről és a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény tekintetében is. Ugyanis a hatályos rendelkezések szerint a postai szolgáltatóra nem terjed ki a titkos információgyűjtő tevékenység esetén az adatszolgáltatási kötelezettség.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról, valamint a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezéséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvények módosításának az az indoka, hogy a hatályos szövegük nem rendelkezik a tűzvédelmi szakvizsga, illetve az országos katasztrófavédelmi szabályzat részletes szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezésekről.

Tisztelt Országgyűlés! Mint az a jelen expozéból is kitűnik, az előttünk fekvő javaslat sokrétű és szerteágazó szabályozási köröket ölel fel, azonban szándékunk szerint mindig ugyanazon célból kezdeményeztük a módosításokat. A cél az, hogy a rendőrség és a határőrség alkotmányos működése, a lakosság rendvédelmi szervekbe vetett bizalmának erősítése érdekében az ezeknél a szerveknél folyó munka gyors, szakszerű legyen, egyben a törvényjavaslat elfogadásával a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatához, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól berendelt kollégáknak jobb életfeltételeket biztosítsunk. Gondoskodunk az özvegyi nyugdíjasokról, és a kormány és a szakszervezetek között kötött megállapodásunkat is vállalni szeretnénk.

Tisztelt Országgyűlés! Bízva abban, hogy ez a cél közös cél, ezért kezdeményezte a Belügyminisztérium a négypárti egyeztetést annak érdekében, hogy az Országgyűlés tárgyalja meg a benyújtott előterjesztést, és még idén, az őszi ülésszakon fogadja is el, hogy a törvényjavaslat rendelkezései 2005. január 1-jén hatályba léphessenek; a fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozói minél hamarabb felelősségteljes mindennapi munkájuk során alkalmazni és használni tudják azokat. Erre a közös célra és a közös felelősségre figyelemmel kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Ezt az alkalmat szeretném kihasználni arra is, hogy tájékoztassam a tisztelt Országgyűlést és a nyilvánosságot, hogy a négypárti egyeztetésen két módosító indítvány megfogalmazása körvonalazódott. Ezeket a Belügyminisztérium támogatja. El szeretném mondani azt is, hogy vállalta a Belügyminisztérium, hogy a rendészeti bizottságban bemutatja a javaslat 31. § (1) bekezdésében hivatkozott rendeletet, amelyben a kormány részletesen szabályozza az életvitel-ellenőrzés szabályait. Ezen kiegészítő információkkal ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe és elfogadásra a javaslatot.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  312  Következő    Ülésnap adatai