Készült: 2024.09.20.06:15:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

225. ülésnap (2012.10.03.), 40. felszólalás
Felszólaló Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:57


Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az új polgári törvénykönyv általános vitájában magas színvonalú szakmai munkát, egy több mint 1600 paragrafusból álló normaszöveg-tervezetet tárgyalunk, melyet ünnepélyes keretek között adott át a főbizottságnak a polgári jogi kodifikációs szerkesztőbizottság. Szakmai és társadalmi vita, illetve közigazgatási egyeztetés után a kormány elfogadta az előterjesztést, és T/7971. számon itt van előttünk tárgyalásra készen.

Hozzászólásom indoka a tervezett kódex méltatása mellett felhívni a figyelmet nemcsak társadalmi gyakorlatban kialakult életmodellek jogkövetésére, hanem a Ptk. társadalmi tudatot minden irányban befolyásolni képes felelősségére is.

A Negyedik könyv, az eddig önálló törvényben szabályozott családjog már nevében is hordozza az üzenetet, nem mindegy, hogy abban mit, mikor és hogyan szabályozunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem jogszakmai szempontból és nem is a tagadás szándékával, hanem valakikért, a szemünk láttára felnövekvő nemzedék, gyermekeink, unokáink iránti lelkiismereti felelősségérzettel mint országgyűlési képviselő szólok e témához. Ebből fakadóan határozott véleményem és javaslatom, hogy a családjogi könyvben csak a házasság és a család törvény szintű szabályozása szerepeljen.

Magyarország új alaptörvénye alapvetésként mondja ki, Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját, kifejezve ezzel azt, hogy itt sokkal mélyebb dologról van szó. A házasság és a család nem egy az alternatív együttélési formák közül, hanem nagyon fontos életmegtartó hivatása és feladata van: nem kevesebb, mint lelki és fizikai értelemben is megteremteni a nemzet fennmaradásának alapjait. Elfogadva és tudomásul véve az emberi kapcsolatok különbözőségét, mégis azt mondom, hogy a házasság intézménye az, melyet Európában egyedülállóan definiál a magyar alaptörvény, bizonyítottan a legegészségesebb közeg a gyermekek fogadásának és felnevelésének.

Akkor is igaz ez, sőt annál inkább igaz, ha az elmúlt évtizedekben Európa-szerte valóban kevesebben választják a házasságon alapuló családmodellt, de a legtöbb vizsgálat alapján az ellenpéldák dacára is az emberek lelkük mélyén ennél lényegesen többen vágynak biztonságra, hűséges szeretetre. Ezért is kíván a jog igény szerint az élettársi kapcsolatban legalább a tényleges fennálló élethelyzetekhez jogkövetkezményt is fűzni, még ha az nem az élettársak akaratnyilvánításával jön is létre. De úgy látszik, a biztonságérzet igénye itt is jelen van valamilyen formában.

Az igaz, hogy a házasság, a család érzelmi gazdagságán túl hosszú távú és nehéz feladat, amely felelős átgondolást, komoly döntést és kitartó hűséget igényel a hármas egység teljes figyelembevételével. Sajnos, ezek közül ma egyik sem divat. Éppen ezekkel a képességekkel csak hiányosan rendelkezünk értékvesztett, állandó teljesítménykényszernek kitett világunkban. A szabadság túlértelmezése sajnos a párkapcsolati mély kötelékek kárára tombol, és már kicsi gyermekeink korai kötődésmintái is jóval nehezebben alakulnak így ki.

De ez nem azt jelenti, hogy nincs égetően szükség éppen ezért mindenre. Korunk áldozata tehát nem más, mint maga a házasság és a család intézménye. Ha úgy tetszik, most ők a gyengébb fél, amely egy magasabb humán elkötelezettség, elég erős etikai pajzs és kiemelt jogi védelem nélkül teljesen kiszolgáltatottá válna. Hangsúlyozom tehát, hogy a magyar törvényhozás felelőssége nagy. És bár nincs nemzetközi elkötelezettségünk, a házasság rovására mégis mindenáron igazodni kívánunk más európai társadalmi tendenciákhoz, vagy felismerjük különleges szerepünket Európában és hivatásunkat ebben a témában is.

Kopp Mária ezerszer bizonyította meggyőző erővel, szakmai háttérrel a házasságnak főként és kiemelten a férfiak szempontjából igen kiemelkedő egészségmegtartó szerepét. Kérdés, hogy legcsaládbarátabb nemzetként nemcsak kötelezettségből, de elkötelezetten merünk-e utat és példát mutatni Európának. Az elmúlt két esztendőben tettünk már olyan lépéseket, amelyeket más ország is követésre méltatott. Pozitív cél tehát felszólalásom iránya, és egészséges önbizalommal szeretném megerősíteni a házasság és a család jövőjét.

Feljogosít erre az is, hogy választókerületemben, Erzsébetvárosban élő, házasságra épülő keresztény és ortodox zsidó családok egyre növekvő száma van jelen. Példás életükkel féltve őrzik és intenzíven élik ezt a felelős életcélt, mindennemű válság ellenére is. Ezért megérdemlik, hogy a polgári törvénykönyv kiemelt jogvédelmet élvezzen és adjon számukra, hiszen ők nem félve a nehézségektől, mindannyiunk érdekében szolgálják hazánk fenntartható fejlődését.

Ezzel a tanáccsal és felelős vitával elfogadásra javaslom a polgári törvénykönyvet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.30)




Felszólalások:  Előző  40  Következő    Ülésnap adatai