Készült: 2024.09.19.02:08:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

326. ülésnap (2013.11.19.), 48. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:01


Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 10. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, lévén, hogy Gaudi képviselőtársam egyéb közfeladatai miatt nem tud jelen lenni ebben a vitában. És ha már sajnálatos módon nem tudott megjelenni, akkor engedjék meg, hogy azt a fontos módosító javaslatot helyette jómagam ismertessem, ami benyújtásra került, és a 10. ajánlási pontban került megfogalmazásra.

A módosítást sajnálatos módon a szakbizottságok nem támogatták, és sem az előterjesztő, sem a kormány nem értett egyet vele, pedig egy fontos jogi garanciát próbál bevezetni az alapvető jogok biztosáról szóló törvénybe. Ez nem más, mint abban az esetben, ha valaki az alapvető jogok biztosát kéri meg arra, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, normakontroll-kérelmet nyújt be az alapvető jogok biztosa részére... Jól tudjuk, hogy a korábbi szabályozás ezt minden állampolgár részére lehetővé tette, viszont sajnos jelen ciklus alatt ez oly módon került szűkítésre, hogy nemcsak hogy az állampolgárok azon jogát vették el, hogy az Alkotmánybíróság felé utólagos normakontrollal éljenek. Természetesen, mielőtt Rétvári államtitkár úr azt mondaná, hogy az alkotmányjogi panasz lehetősége megnyílt (Dr. Rétvári Bence: Így van, minden állampolgár számára.), de ez csak bizonyos esetekben, az őket érintő bírósági döntések vagy bírósági döntés nélkül bizonyos esetekben határidőhöz kötve tehető meg. (Dr. Rétvári Bence: Jogsérelem esetén.)

De az a jog... - államtitkár úr kapcsolódjon majd be a vitába, és meghallgatom a véleményét, de az a jog, hogy egy magyar állampolgár vagy akár egy országgyűlési képviselő kérje az Alkotmánybíróságtól az utólagos normakontrollt, anélkül, hogy bizonyítani kellene, hogy rá ez különösebb joghatással vagy bírói döntés alapján joghatással bír, nincs meg, és egyébként az országgyűlési képviselők esetében is csak egynegyede fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Tehát ez a jogváltozás felértékelte azt a jogot, hogy az alapvető jogok biztosának még megadatik a lehetőség, bár nem élt vele szerintünk kellő számban, de megadatik a lehetőség, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Tehát az állampolgároknak vagy akár az országgyűlési képviselőknek is csak az a lehetőségük maradt, hogy mondjuk, az alapvető jogok biztosát kérik meg, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását.

Ezzel kapcsolatban viszont nem szerepel a törvényben, és ezt szeretnénk kiegészíteni, hogy 30 napon belül indokolt választ kelljen adni az alapvető jogok biztosának arról, hogy ő az Alkotmánybírósághoz fordul-e abban az ügyben; vagy esetleg, ha nem teszi meg, akkor azt milyen indokok alapján nem teszi. Érezzük, hogy ez egy fontos garancia, hogy az állampolgárok indokolt választ kapjanak, és a joggyakorlat előmozdítását is segíti, ha egyrészről nyilvánosan, akár nyilvánosan az alapvető jogok biztosának nyilatkozni kell ezekről a kérelmekről, de legalábbis a beadványozót tájékoztatnia kell. De természetesen, és a módosító javaslatot így fogalmazta meg Gaudi képviselőtársam, ha már korábban volt egy hasonló tárgyú megkeresés, amely hasonló tárgykört érintett vagy érintene az alapvető jogok biztosa felé, akkor ezt meg lehetne tenni a korábbi tájékoztatásra való utalással is. Tehát nem várjuk el, hogy minden olyan esetben, ami hasonlatos egy korábbi megkereséshez, újabb tájékoztatást kelljen kiadni. Azt viszont elvárjuk, hogy utalás kerüljön arra ebben az esetben is, hogy mely esetekben került korábban már elbírálásra egy hasonló kezdeményezés.

Ez a módosítás véleményünk szerint nem nehezítené meg az alapvető jogok biztosának működését, ha esetleg plusz munkaerőigény merülne fel, akkor azt a minimális költséget véleményem szerint biztosítani kellene a jogállami garanciák oltárán. Ennek a 30 napos eljárási időnek, a kötelező 30 napon belüli reagálásnak mindenki nyertese lenne, lévén, hogy a beadványozó megtudhatná rövid időn belül, hogy az alapvető jogok biztosa mit gondol a beadványáról, valóban az Alkotmánybírósághoz fordul-e, ha nem, akkor miért nem. Ha ezek nyilvánosságra kerülnének, akkor a joggyakorlatot, az egységes joggyakorlatot, ami az alapvető jogok biztosának gyakorlatát illeti, folyamatosan lehetne monitorozni, folyamatosan tudná maga a hivatal is, az alapvető jogok biztosának hivatala is nyomon követni, hogy egységes joggyakorlat alakuljon ki; és a jogkövető állampolgároknak, ha ez mondjuk, nyilvános lenne, vagy akár a jogászi szakmának is segítséget nyújtana. Hiszen tökéletesen látnák, hogy melyek azok az esetek, amelyekben már született egy döntés, és teljesen fölösleges az alapvető jogok biztosához fordulni, és melyek azok az esetek, amelyekben lehet. Ez így ebben a formában egyébként munkaterhet is venne le az alapvető jogok biztosának hivataláról. Tehát nagyon kérem, hogy ezt a javaslatot fontolják meg és támogassák annak ellenére, hogy sajnos az előterjesztőnek nem nyerte el a tetszését.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  48  Következő    Ülésnap adatai