Felszólalás adatai

DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tisztem, hogy valamiféle összefoglalóját próbáljam adni ennek a mai vitának, de mégiscsak az emberben bizonyos gondolatok támadnak, hogy egyfajta összegzést kíséreljen meg, legalábbis a magam szakmai nézőpontjából.

Az egyik ilyen gondolatom az, hogy hallgatva az egész napos vitát, domináltak azok a hozzászólások, amelyek valamilyen nemes vagy nemesnek vélt célokra kértek, kértek volna több támogatást a központi költségvetésből, és kisebbségben maradtak azok a javaslatok, azok a gondolatok, amelyek arról szóltak volna, hogy talán egyik-másik területre nem kellene annyi pénzt adni, mint amennyit a kormány a törvényjavaslatban szán.

Én a magam indítványait ebből a szempontból szeretném itt részben kommentálni, hogy én szándékosan és tudatosan olyan javaslatokat tettem, amelyek pénzt spórolnának meg úgymond a közpénzek nagy, 14 milliárdos összegéből, és ezekre szeretném felhívni a kormány figyelmét.

(17.10)

Annál is inkább, mert a délelőtti vitában sok érdekes gondolat hangzott el a közpénzek takarékos, a közpénzek átlátható, ellenőrizhető, elszámoltatható kezeléséről.

Kontur Pál képviselőtársam mondta jó néhány órával ezelőtt, hogy ő hitt abban, hisz abban, hogy ez a költségvetés olyan költségvetés lesz, aminek a végrehajtása során ezeket a követelményeket majd be lehet tartani, hogy tudniillik szigorú, következetes elszámoltatás, ellenőrzés lesz a végrehajtás során. Én ebben, tisztelettel jelentem, kételkedem, és az egyik kételyemet az egyik módosító indítványom kapcsán fogom illusztrálni, azzal, hogy a törvényjavaslatnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezete olyan új címnek nevezhető vagy új kifejezésnek nevezhető sora alatt, hogy "különféle kifizetések", a különféle kifizetések címszó alatt 12 milliárd forint kiadást irányoz elő mindenféle kommentár nélkül, mindenféle indokolás nélkül, mindenféle részletezés nélkül.

Én elég régóta kísérem figyelemmel a magyar költségvetés-készítésnek, és a vitáknak, elszámolásoknak a helyzetét, én még ilyet nem láttam. Ilyen összegű zsebpénz - a Fidesz szókincsében a kitalicskázás vagy talicskázás nagyon népszerűvé vált az utóbbi fél esztendőben -, 12 milliárd forint elköltéséhez elég sok talicskára lenne szükség.

Elképesztőnek tartom ezt a nagyvonalúságot, szabadosságot, hogy nem merült fel tulajdonképpen senki részéről sem, a kormánypárti oldalról különösképpen nem, hogy egy ekkora hatalmas összegnek a részleteire is kíváncsi volna. Mégis, mire lehet ezt elkölteni? Hogy mire lehet elkölteni, arra is mondok néhány példát egy másik módosító javaslatomban, hogy mire nem figyelünk, mire nem figyel az Országgyűlés, amikor a közpénzek elosztásáról dönt.

Az Állami Számvevőszéknek is néhány száz millió forinttal emelni kívánja az Országgyűlés, pontosabban a kormány az előirányzatát, a támogatásait, miközben 24 gépkocsit üzemeltet az Állami Számvevőszék. Ezt nem az előterjesztésből vagy annak a fejezeti indokolásából tudhatjuk, hanem az ÁSZ honlapjáról, nem titkolja. Ott még az üvegzsebprogramnak az utolsó lecsengése érzékelhető, hogy közzétesznek ilyen információkat. Más tárcák honlapjain ilyen információkat nem nagyon lehet látni. Az üvegzsebtörvény régen volt, földet rá, mondhatnánk.

Visszatérve az előző indítványomra, a 12 milliárdos előirányzatból hány gépkocsit lehet venni a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban? Erre azt a választ kaptam a bizottsági vitában, hogy de hiszen a kormánynak szigorú belső előírásai vannak arra vonatkozólag, hogy milyen márkájú, milyen típusú kocsit lehet venni költségvetési támogatásokból. Én ezt nem vitatom, de most arról a relációról van szó, hogy a parlament és a kormány viszonyában mi a megengedhető, mi a nem megengedhető. A parlament átadja azt a jogát a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak, hogy ő állapítsa meg, és ne a parlament állapítsa meg azt, hogy ezek a hatalmas összegek mire költhetők.

Van további példa. Az Állami Számvevőszékre visszatérve, elmondtam már a zárszámadási vitában - és süket fülekre talált, nagyon sajnálom - azt, hogy korlátlan mobiltelefon-használata van jó néhány számvevőszéki vezetőnek. Kérem szépen, ez egy kommunisztikus elosztási elv. Engedelmet kérek, ilyen nagyvonalúságot! Vajon a 12 milliárd forintos előirányzatból hány korlátlan mobiltelefon-használatra nyílik lehetőség? Hiszen, még egyszer hangsúlyozom, különféle kifizetések címszó alatt elvileg bármire elkölthető ez a költségvetési támogatás. Növelhető belőle a minisztériumban foglalkoztatottak létszáma, ad absurdum az államtitkárok, a helyettes államtitkárok létszáma is. Hol határozta azt meg az Országgyűlés, hogy a kormányzati struktúrában hány helyettes államtitkár lehet, hány államtitkár lehet? Ezt a Lajtán túl levő országokban jellemzően a parlamentek állapítják meg, a parlamentek húznak egy keretet, hogy min belül mozoghatnak ezekben a tisztségekben.

Nekem szerencsém volt a szakmai pályafutásom során a NATO számvevőszékében részt venni, és jól emlékszem arra, amikor az illetékes főauditor panaszkodott, hogy nincs elég auditora, nincs elég ellenőre. Akkor 1, azaz egy státus megszerzéséért fél évig járta a Canossát a NATO akkori főtitkáránál, Javier Solanánál, hogy egy létszámot imádkozzon már ki neki valamilyen formában. Nálunk ebben a költségvetésben hallatlan nagyvonalúsággal 40-50 fők röpködnek ide-oda a működési előirányzatokban, mindenféle kontroll és indokolás nélkül.

Még egy példát, elrettentő példát hadd mondjak - ezt sem először mondom itt. A Honvédelmi Minisztérium fejezetében található az az ominózus 50 milliárdos dologi előirányzat a HM Logisztikai Ügynökség során. Ez meg azért elrettentő példa - azért is elrettentő, mert nincs részletezve, hogy vajon mit jelentenek ezek a logisztikai jellegű kiadások -, mert ennek az intézménynek a 2009. évi pénzügyi beszámolóját az Állami Számvevőszék elutasító záradékkal látta el. Ez azt jelenti magyarra fordítva, hogy nem tudtak elszámolni a közpénzekkel 2009-ben, és most jutalomképpen 2011-re az Országgyűlés, ha megszavazza, 50 milliárd forintos dologi előirányzatot fog kapni.

Ezek abszolút nem garanciák arra, hogy ez a költségvetés, ez a 14 000 milliárd forint takarékosan, ésszerűen, bölcsen lesz elköltve. Lehet, hogy szabályosan lesz elköltve, mert a parlament nem alkot olyan szabályokat, amelyeket meg lehetne sérteni, mert ilyen hatalmas kiadási tételek között tulajdonképpen bármire elkölthető a pénz, tehát nem lehet a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak, illetve a fejezeteknek a jogi felelősségét számon kérni, mert semmiféle jogi korlátja, általunk előírt jogi korlátja, törvényi korlátja nincs annak, hogy ezeket az összegeket mire költhetik el.

Ezért aztán én szkeptikus vagyok, tisztelt képviselőtársaim, és azt gondolom, hogy önök hisznek a kormány jóhiszeműségében, szakértelmében, korrektségében, bölcsességében, az én hitem kicsit gyengébb ebben, ezért aztán én ezt a költségvetést nem tartom túlságosan szerencsésnek és elfogadhatónak.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)