Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nyugodtan megköszönhetem ezt a konstruktív légkörű vitát, még akkor is, hogyha sok elemével nyilván nem értek egyet.

Az már nagy eredménye ennek a mai vitának, hogy legalább sikerült tisztázni - mert úgy láttam, nem volt mindenki számára világos -, hogy az SPS-nek és a keresztmegfelelésnek egymáshoz igazából semmi köze, hiszen mindegy, hogy milyen támogatási rendszert alkalmazunk, és ahogy azt nagyon helyesen mondta Jakab István képviselőtársam, akkor is be kell vezetünk 2011-ig teljes körben. Vannak még ebben próbálkozások egyébként, hogy ha lehet, akkor még ezen toljunk, ebben sok közös fellépésünk van. Sok esélyünk nem hiszem, hogy lesz, de van, aki ezt nagyon távolra tenné - főleg Románia, Bulgária -, de mi sem nagyon reklamálnánk egy 2013-as végső határidőnél. Nem kizárt egyébként, hogy a mai health check záróakkordnak nem lesz egy ilyen végeredménye, bizonyos engedmények árán. De ezt még nyilván nem tudni, igazából több ilyen felvetés van.

Azért annyit látni kell, hogy amikor mi egy rendszert fejlesztünk, és nagyjából 3 milliárd forintot költünk informatikai fejlesztésre azért, hogy ennek a rendszernek meg tudjunk felelni, és ne kelljen a termelőinktől majd pénzt visszaszedni, vagy ne adj' isten, lehívni se tudjunk forrásokat, hiszen ebbe majdnem minden ország beleszaladt, amikor első évben bevezette. Azt gondolom, az is természetes, hogy egy informatikai rendszert nem lehet úgy fejleszteni, hogy fejlesztek kilenc elemre, aztán utána majd két év múlva meg a másikra. Tehát amit most megcsinálunk, azzal már most tudjuk tesztelni a teljes 19 szempontot, de ebből csak kilencet szankcionálunk.

Azt gondolom, ez így éles tesztje lesz a többinek, ami szerintem a termelők alapvető érdeke, hogy legalább készülni tudjanak rá. Tehát ellenőrizni fogunk, csak szankcionálni nem, és megpróbáljuk a lehető legegyszerűbbre venni ezt a kérdést. Nyilván ez azt is jelenti, ami nem ebben a törvényben, hanem végrehajtási rendeletekben lesz majd szabályozva, hogy nem különböző hatóságok emberei fogják ezt a tevékenységet végezni, hanem egy személy fogja végezni, nyilván egy megfelelő itiner alapján az ilyen típusú ellenőrzést, és akkor vonunk csak be társhatóságokat, hogyha ezt maga a cselekmény súlya indokolja. Tehát ez már önmagában egy egyszerűbb megoldás.

De ebből az is következik, hogy igaz, hogy van két hivatkozás az SPS-törvényre, de pontosan nem arra, amit egyébként a köztársasági elnök úr megkifogásolt. Tehát ahhoz a részhez ennek a törvénynek az égvilágon semmi köze nincs. Viszont egyet látni kell, és ezért biztatnám az ellenzéki képviselőtársaimat is, hogy gondolják meg a törvénynek esetleg a támogathatóságát, mert enélkül viszont nem tudunk a keresztmegfelelésre áttérni.

(20.20)

Ez a szabályrendszer feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezeket végre tudjuk hajtani, és nagyjából 200 milliárd forintnyi közvetlen támogatás kifizethető legyen.

Volt egy elég izgalmas kérdés Örvendi képviselőtársamtól, hogy ne csak az uniós hivatkozásokat tegyük be, hanem a szöveget is. No, akkor lenne egy igazán kezelhetetlen törvényünk nem tudom, hány száz oldallal. Az Európai Unió agrártámogatásokkal foglalkozó teljes joganyaga 60 ezer oldal. Nem hiszem, hogy van olyan fehér ember, aki ezt elolvasta volna összefüggésében. Ennek ellenére mégis be kell tartanunk, mert az Európai Uniót alapvetően az se fogja érdekelni, hogy a mi Alkotmánybíróságunk különböző ügyekben hogyan dönt, őt csak az fogja érdekelni, hogy amikor idejön és megcsinálja a monitoringot, és az alapján megfelelőnek és az uniós szabályokhoz köthetőnek tartja a mi rendszerünket, akkor hajlandó leutalni a pénzeket, az előző évi támogatásokat, ha pedig úgy látja, hogy ez nem az, akkor teljesen mindegy, hogy a mi Alkotmánybíróságunk vagy bárki más hogy dönt, azt fogja mondani, hogy bocsánat, ezt nem fogom teljesíteni, még akkor se, ha időnként nem is bizottsági rendelet, hanem csak irányelv vonatkozik arra a dologra. Ismerjük ezt, ugyanis túlestünk már néhány ilyen ellenőrzésen, és láttuk, hogy elég szigorú ez a rendszer.

Az elektronikus adatszolgáltatás elég nagy figyelmet kapott. Úgy gondolom, hogy nincs ma Magyarországon negyedórán belül elérhető olyan hely, ahol ne lehetne elektronikus kérelembenyújtást megoldani. Az első tanulság, amikor két évvel ezelőtt a 200 hektárnál nagyobb termelőktől kértük, hogy elektronikusan nyújtsák be a támogatási igénylést, az volt, hogy a nagyobb vállalkozások, amelyek több száz vagy több ezer hektáron működtek, azt mondták: semmi probléma, nekik kitűnő informatikai rendszerük van. Igen ám, de amikor kiderült, hogy nagy kapacitású térképeket kell továbbítani elektronikus úton, akkor rájöttek, hogy meg kell csinálniuk olyan fejlesztéseket, amiket ez a kor megkövetel, és nem a könyveléstípusra alkalmazott eszközökkel lehet ezt a kérdést rendezni.

Ennek ellenére belevágtunk 2008-ban az elektronikus kérelembeadásba, nem kötelező érvénnyel, csak a falugazdászok és a kamarai tanácsadók meggyőzése alapján, és a támogatási igénylések több mint 95 százaléka elektronikusan érkezett. S amikor képviselő úr azt mondja, hogy abban van 20 százaléknyi hiba, akkor jelzem, hogy korábban minden második hiánypótlásos volt. Tehát már a felére csökkent a hibák száma. Ez nem jelenti azt, hogy nem kevés a hiba, de egy pont kiesik a rendszerből. Amikor a papíralapon kitöltött kérelmeket dobozokból szkenneltük a központ számítógépébe, bizony heteket, sokszor hónapokat vett igénybe, amire ez a technológia végrehajtódott, s így sokkal több időnk volt az esetleges kitöltési hibák korrigálására, ugyanis a gép nem gondolkodik, az azt küldi tovább, amit beletápláltak. S itt nyilván megvan a tanácsadó és a termelő felelőssége is, hogy egy-egy blokkban hogyan akarják elosztani a támogatási igényléseket, de ezt soha nem is tudja eldönteni, sőt időnként még a bíróságnak se egyszerű. Ennek ellenére azt gondolom, hogy ez nem probléma.

Amit a végrehajtás kapcsán kértünk az önkormányzatoktól, az nem más, mint amivel 99 százalékban rendelkeznek, hiszen rengeteg pályázat volt - régiós, megyei, országos pályázat -, ahol ezeket az informatikai fejlesztéseket meg tudták csinálni, és nyilván azt is tudja mindenki, hogy egy szélessávú elérhetőség nem kerül többe attól, ha többen használják, ugyanis az általában mindenhol átalánydíjas. Tehát se pluszpénzt, se pluszszolgáltatást nem kérünk, csak szeretnénk színvonalasabb munkát végezni. De ott is elvégezzük ezt a feladatot, ahol ez nem lehetséges. Ennek ellenére nem fogunk minden faluban ügyfélszolgálatot tartani, főleg ott nem, ahol még termelők sincsenek.

Örvendi képviselő úrnak mondom, hogy a sok pénz sajnos sok munkával jár, a komolyabb kontroll viszont azzal a felelősséggel, hogy nem cselekedhetünk az uniós adófizetők pénzével azt, amit szeretnénk, és nem alkalmazhatunk olyan rendszereket, amibe néhány ország beleszaladt. Ugyan 25 százaléknál nincs nagyobb büntetés, de azért képzeljük el, mi lenne, ha egy 200 milliárdos támogatás közvetlen kifizetésének a negyedét, 50 milliárd forintot elvennének! Nem tudom, mit szólnának a termelőink, ha arra hivatkozna az Európai Unió, hogy nem tartottuk be a szabályaikat, még akkor is, ha időnként mi is a pokolba kívánjuk őket. S igaza van Horváth képviselőtársamnak is, hogy bent vagyunk mi ebben a rendszerben, és nagyon sokszor élünk is szabálymódosítási igényekkel, csak ezek egy részénél nem jutunk eredményre, hiszen a többi országot is meg kell győzni, és nem mindig ugyanaz a véleményünk.

Összességében azt gondolom, hogy jó ez a törvényjavaslat. Függetlenül attól, hogy én is jeleztem, ez egy iszonyatosan bonyolult és nagyon kemény jogi szöveg, nem tudom elképzelni, hogy egy ilyen végrehajtás típusú törvényt ennél egyszerűbb szöveggel el lehessen készíteni, hiszen tele van jogszabályi és egyéb hivatkozással, de azt gondolom, hogy azok, akiknek ezt alkalmazniuk kell, nyilván pontosan tudni fogják, hogy mi a dolguk. Az, hogy ezt minden termelő értse és megértse - ebben Kékkői képviselőtársamnak adok igazat -, ilyen a világon nincs és nem is lesz. Összességében annak a felelőssége, hogy emiatt viszont senki ne szenvedjen hátrányt, annak az elég nagy összegekkel működtetett rendszernek a felelőssége, amit mögé tettünk és teszünk a jövőben is.

Én értem és megértem a módosítási szándékokat, amelyek egy részével magam is egyetértek, hiszen azért tárgyalja a parlament a törvényjavaslatot és azért nem kormányrendeleteket alkalmazunk. Egyébként ezért már kaptunk hideget-meleget egyaránt.

Most azt kérdezi Kékkői képviselőtársam, hogy miért nem kormányrendelettel oldjuk meg a kérdést. Nem biztos, hogy nem lehetne megoldani, de elegánsabb törvénnyel; egyébként van olyan része, amit nem lehetne. Máskor meg azt halljuk, hogy miért teszünk a törvénybe alsóbb jogszabályra való utalásokat, mondjuk az SPS-nél, hogy én is kimondjam ezt a bűvös szót. Ott meg azt hallottuk, hogy képzeljük azt, hogy majd 15 alsóbb rendű jogszabállyal fogunk részletkérdéseket szabályozni és miért nem hozzuk a parlament elé. Ilyenkor nehéz igazságot tenni. Azt gondolom, hogy mind a két esetben helyesen jártunk el, itt is meg ott is.

Azt kérem a tisztelt Háztól, hogy támogassa ezt a törvényjavaslatot, vitassuk meg, várhatóan a jövő héten, a módosító javaslatokat - úgy tudom, érkeztek -, és hogy a jövőben is tudjunk közvetlenül helyenként még ÚMVP-s támogatásokat is fizetni, fogadjuk el ezt a javaslatot, és akkor január 1-jétől ez a dolog működhet és rendben lehet.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)