Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/12365. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Csepreghy Nándor úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének.

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szót. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó elvárások, azoknak minden kétségtelen előnyeivel, de az ismert, néha túlzottan bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. Az ipari és a technológiai fejlődéssel való sikeres versenyfutás érdekében kijelenthetjük, hogy az építésre vonatkozó műszaki szabályozási környezet rendezése halaszthatatlan közös feladata az Országgyűlésnek. Ez egyben fontos versenyképességi tényező is lehet. Hiszen így hozzáférhető és átlátható, korszerű műszaki szabályozás segíti a gyártót, a forgalmazót, a tervezőt és a kivitelezőt is.

A műszaki szabályozási környezet alakítása, a szabványalkotás azonban igen időigényes folyamat. Így fennáll a bürokratikus terhek növekedésének a veszélye. A törvényjavaslat ezekre a kihívásokra kíván válaszokat adni, életszerűbb szabályozási környezet és az építésügy szereplői számára átlátható viszonyok tekintetében, további segítséget adva az építési engedélyek elmúlt időszakban felgyorsított folyamataihoz, hozzájárulva ezzel a kormány sikeres otthonteremtési politikájához.

Tisztelt Országgyűlés! Mint ismert, a legismertebb műszaki szabályozási eszköz a szabvány. Az építésügy területén a magyar nemzeti szabályok egy része már korszerűtlennek tekinthető, amely befolyással lehet az építkezések minőségére, adott esetben az élet- és vagyonbiztonságra is. Olyan esetekben, ahol nem termékekről, illetve csak hazai alkalmazású szabályokról van szó, elegendő és célszerű építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása is. Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiára, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak. Az építésügyi műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási környezet rendezésére a szabályok elfogadásáig terjedő átmeneti időszakokban, másrészt önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működhetnek.

Az építésügyi műszaki irányelv mint szabályozóeszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar műszaki szabályozási rendszer történetében. Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása a szabályokhoz hasonlóan önkéntes, azonban a beruházó az adott projekthez vagy projektcsoporthoz kapcsolódó beruházások során kötelezően előírhatja alkalmazásukat. Ki kell hangsúlyoznunk azt a teljesítendő elvárást is, hogy amennyiben az építésügyi műszaki irányelv által szabályozott területen jogszabály vagy szabály kerül kialakításra, az építésügyi műszaki irányelvet vissza kell vonni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány előkészítette az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozására vonatkozó jogszabályi és intézkedési csomagot, amelynek első és legfontosabb lépéseihez jelen törvényjavaslat szolgál alapul. A törvényjavaslat benyújtásával egy időben kormányhatározat kerül kiadásra azzal kapcsolatosan, hogy az építésügy területén a műszaki előírások terén tapasztalható hiányosságok mielőbbi orvoslása céljából az építésügyért felelős miniszter, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. útján gondoskodjon az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról. Ezt a feladatot értelemszerűen a szakmai kamarákkal és szervezetekkel együttműködve fogja a minisztérium elvégezni.

A törvényben felhatalmazást kap az építésügyért felelős miniszter arra, hogy az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozóan a részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg. A bizottság feladata, hogy figyelemmel kísérje a műszaki haladás vívmányait, elemezze az építésüggyel kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokat, valamint szükség szerint, de legalább tízévente vizsgálja felül az építésügyi műszaki irányelveket, és tartalmukat indokolt esetben módosítsa.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a Házat, hogy ez a folyamat elindult, a tárca költségvetési és EU-s források bevonásával is segíteni kívánja a munka elvégzését. A fentiekben részletezett törvényjavaslat elfogadásával a felvázolt közös célok eléréshez kérem a tisztelt képviselők és a tisztelt Ház támogatását. Elnök úr, köszönöm szépen a figyelmet.

(17.10)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Bányai Gábor képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával kapcsolatban szólnék annak céljáról, egy korszerű építésügyi műszaki rendszer kidolgozásáról, amelynek alkalmazása ugyan önkéntes, azonban a beruházók az egyes projektek során kötelezően előírhatják alkalmazásukat. Az irányelv építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra, valamint épületszerkezetekre vonatkozhat. A törvényjavaslat szükségességét az is alátámasztja, hogy európai uniós tagságunkkal együtt jár az európai szabványok alkalmazása, amely sokszor előnyösebb, hiszen a magyar nemzeti szabványok jelentős része már korszerűtlen, és ez befolyással lehet az építkezések minőségére, valamint biztonságára.

Az építési műszaki irányelvek esetén az építésre ‑ beleértve a mély- és magasépítést is ‑ vonatkozó műszaki szabályozási környezet rendezése halaszthatatlan feladatunk, a hozzáférhető és átlátható műszaki szabályozás segíti a gyártót, a forgalmazót, a tervezőt és a kivitelezőt is. A műszaki szabályozási környezet alakítása igen időigényes folyamat, az építési műszaki irányelvek kiválóan alkalmasak ezért az átmeneti időszakban a hiányok kezelésére is.

A legismertebb műszaki szabályozási eszköz a szabvány. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. A szabványosítás túldimenzionált fontosságú eljárásai miatt ez lassú és drága. Olyan esetekben, ahol nem termékekről vagy csak hazai alkalmazású szabályozásról van szó, megfelelő és célszerű építési műszaki irányelvek kidolgozása. Az építési műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre is vonatkozhatnak. Az építési műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási környezet rendezésére az átmeneti időszakokban, másrészt önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működnek. Az építési műszaki irányelv mint szabályozó eszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar műszaki szabályozási rendszer történetében. Az építési műszaki irányelvek tekintetében cél, hogy azt az ÉMI, azaz az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. dolgozza ki, készítse elő szükség és lehetőség szerint az adott szakterület szakmai szövetségének bevonásával.

Tisztelt Ház! Miután az előterjesztésben államtitkár úr említette, hogy abban az esetben, ha a műszaki irányelvek által szabályozott területen jogszabály fog születni vagy szabvány kerül kiadása, akkor az építési műszaki irányelveket vissza kell majd vonni a kormányzatnak, megismerve a javaslatot, javaslom a tisztelt Háznak, hogy fogadják el. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Igen nagy jelentőségű előterjesztés van a Ház előtt ezen a keddi délutánon. Azt kell hogy mondjam, a nagylélegzetű bevezető és a majdnem kimerítő fideszes vezérszónoki megközelítés után azzal egyet kell érteni, hogy a magyar építésügy szabályozása területén rendet kellene tenni. Ez az oda-vissza szabályozgatás, ami az elmúlt néhány évben történt, nem tett jót az ágazatnak. Ha azokra a nemzetközi példákra, elrettentő példákra gondolunk, ami Franciaországban azt ered­ményezte, hogy egy repülőtéri csarnok, ahol utasok járkáltak, összeomlott, mert két csarnok illesztése nem volt megfelelő, egészen addig, hogy Bangladesben semmiféle szabványt be nem tartva háromezer ember dolgozott egy olyan varrodában, amely semmiféle szilárdsági követelménynek nem felelt meg, és tragikus módon több százan ott haltak meg, tehát a világ minden részén vannak olyan elrettentő példák, amelyek arra hívják fel a figyelmet és a jogalkotó felelősségét, hogy igenis az építésügyet az élet- és vagyonbiztonság érdekében szigorúan kell szabályozni. Ez a szigorúság, úgy tűnik, és ebben akár önkritikusak lehetünk valamennyien, akik három napot is töltöttünk a magyar Országgyűlésben, a rendszerváltás óta fellazult, és épp ideje, hogy valami rendeződés és szigorítás irányába haladjon.

E tekintetben akár jó is lehetne egy ilyen előterjesztés, de amikor ezt tapasztaljuk, hogy ez az indítvány a kormány törvényalkotási programjában nem szerepelt, csak úgy hirtelen behozták ide, a kormány honlapján ezt még csak közzé sem tették, csak a parlamenti irományok között jelent meg, kijelölt bizottság nincs, építésügyért felelős miniszter van, de építésügyi minisztérium nincs, úgyhogy igazából az tűnik ki ebből, hogy nincs gazdája Magyarországon az építésügynek, nincs Magyarországon gazdája az építésszabályozásnak.

Nagyon szép, átfogó a cím, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása; ez tényleg a legátfogóbb törvényi szabályozás volt, de messze nem járta be a magyar építésszabályozás azt az utat, ami kívánatos lenne. Ez a javaslat is mindössze három paragrafusból áll. Tehát ha látunk is valami megkezdett utat, annak is csak a legeslegeleje körvonalazódik egy ilyen előterjesztésből. Az is igaz, amit itt az előterjesztés indoklásában vagy megokolásában írnak, hogy az építésügy területén a magyar nemzeti szabványok jelentős része már nem tekinthető korszerűnek, de azért még mindig támpontot ad, különösen a biztonság területén.

A javaslat szerint itt ilyen gyorsítási meggondolásokból elegendő lenne a hazai alkalmazású szabályozás esetén a szabványok helyett építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása. Leírja azokat a területeket is, hogy mire gondolnak. Ezek között az építőanyagok kérdése teljesen helyénvaló, itt a kritériumokat valóban rögzíteni kell. Valószínű, hogy nagyon gyorsan tovább kellene lépni a műszaki irányelvekről a szabványosítás irányába, ugyanis ezek nagyon súlyos anyagi kérdések. Hogy egy építőanyagnak milyen követelményeknek kell eleget tenni, milyen összetételt kell kielégíteni, ez igen húsbavágó kérdés, és ha nem muszáj, akkor természetesen nem fogják betartani. Tehát itt azért nagyon lényeges, hogy milyen szakmai igényesség mellett, ne adj’ isten, milyen szakmai inputok, lobbiérdekek mentén kerülnek kidolgozásra ezek a műszaki irányelvek. Hasonlóan kényes kérdés az építéstechnológia.

Kevésbé érdekes, illetve az a nagyon érdekes, hogy bekerül ebbe a műszaki irányelvek témakörébe az építészeti programok kérdése, mert ez aztán végképp a beruházói szabadság területe, hogy milyen építési programokat vagy építészeti programokat állítanak össze. Én jóindulatú vagyok, azt mondom, hogy nem árt, ha erre is esetleg majd kidolgozásra kerül egy műszaki irányelv, hogy milyen kritériumoknak tegyenek eleget az építészeti programok vagy építési programok, különösen ‑ ahogy említettem ‑ a bizonyos speciális funkciónak való megfelelés érdekében. Hasonlóan az épületszerkezetekre vonatkozó műszaki irányelvek, az építési technológiákhoz hasonlóan, nagyon kényes területei az építésszabályozásnak.

Az építésügyi műszaki irányelvek alkalmazása a szabványokhoz hasonlóan, én nem használnám ezt a szót, hogy önkéntes, én azt mondanám, hogy szerződésben rögzített feltételek mentén valósul meg. Ha van egy felelős beruházó, akkor az biztos, hogy ki fogja kötni a vállalkozóval kötött szerződésben, hogy melyek azok az előírások, szabványok, műszaki irány­elvek, amelyeket ő betartandónak tart. Én jobbnak tartanám, ha ezek mellé egy építéshatósági elvárás is csatlakozna.

(17.20)

Az építésügyi műszaki irányelvek értelemszerűen nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, szabvánnyal, ez az általánosból a részletes felé halad logikája szerint, tehát legáltalánosabban a jogszabály kell hogy szabályozza az építésügyet, szintén szigorúbban és alaposan a szabvány, a viszonylag leggyorsabban megalkotható, de ebből adódóan legrészletesebb is lehet a műszaki irányelv. Kifejezetten kedvező lenne, hogyha, amire az előterjesztés megfogalmazása vonatkozik, igazából ez csak egy felhatalmazás, amely szerint az építésügyi műszaki irányelvekre vonatkozó szabályozás kétszintű lenne, ha ezt elfogadja a parlament, a törvényben felhatalmazó rendelkezés alapján miniszteri rendelet fogja majd leírni, szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályozásokat. Szerencsés lett volna, ha ez a rendelet vagy kormányhatározat ismertté válna még a törvény elfogadását megelőzően, jobban összhangban lenne a jogalkotói felelősséggel. Nem véletlenül hozta a Ház annak idején a jogalkotási törvényt, hogy ha törvényhez rendeletek is kapcsolódnak, akkor annak a döntéshozatal időpontjára már ismertnek kell lennie.

Amit az előterjesztő mondott, hogy a szakmai kamarákkal, szakmai szervezetekkel ez egyeztetésre kerül, az mindenképpen kívánatos. A probléma abban van, hogy ilyen ígéreteket korábban már tett a kormányzat itt a parlamentben, és a megvalósítás nem minden esetben volt sikeres. Érdekes, hogy ilyen gyors a hatálybalépés, hogy már 8 napon belül hatályba is lép ez a törvény, ha elfogadódik, noha a kormány jogalkotási, törvényalkotási programjában korábban nem szerepelt.

Ha taglalni szeretném a törvényjavaslat megalkotásának körülményeit, eléggé nehezen érthető ennek a jogalkotási ötletnek az ilyen hirtelen való felbukkanása, ami természetesen összhangba hozható bizonyos európai uniós szabályozással is, de amiatt is különös, mivel az építésügyi törvény az Országgyűlés 2015. évi őszi ülésszakán is szerepelt és a 2016. évi tavaszi ülésszakán is átfogó módon módosításra került. Tehát úgy tűnik, minthogyha valahogy megbomlott volna ennek a tudatos építkezésnek a folyamata, úgy tűnik, hogy az építésügy folyamatosan, permanens módon a parlament étlapján szerepel. Ezek közül a legkirívóbb ez a 300 négyzetméter volt, hogy az alatt szinte semmi, és aztán utána ezt próbálták pontosítani. Az, hogy a szabványok helyetti irányelvi szabályozás visszalépés vagy nem, elvben elfogadható az előterjesztő érvelése. Valóban, egy műszaki irányelv átfutási ideje gyorsabb lehet, tehát hamarabb nyújthat támpontot a tervezőknek, építőknek, építtetőknek, de semmiképpen sem helyettesítheti a szabványok kidolgozását. Tehát ez akkor lenne megnyugtató, ha legalább szándék szinten a szabványok is szerepelnének.

Nem deríthető ki, még az internetes hírek áttekintése alapján sem, hogy mi a javaslat valódi mozgatórugója. Nyilvánvalóan valamilyen konkrét eset is állhat a törvénymódosítás hátterében, mint azt már néhányszor tapasztaltuk az elmúlt időszakban, de ez egyelőre még nem derült ki. Ezzel együtt, hogy a miniszter jelöli ki a bizottság létrehozását, összetételét, ha ez nem társul kellő transzparenciával, akkor a lobbizásnak egy nem túl szerencsés irányát is megnyithatja. Hogy egyértelműbb legyek, ha bekerülnek olyan emberek, hogy hogyan írják meg, lehet, hogy nem a legkorszerűbb, hanem a legkönnyebben elérhető megoldások kerülnek a műszaki irányelvbe. Ha kellő nyitottsággal kitekintésre kerülnek a bizottság részéről az európai tendenciák, az energiahatékonyság, a korszerű megoldások, akkor használhat a magyar építészszabályozásnak.

Tehát én azt szeretném hangsúlyozni, hogy egy átfogó, átgondolt szabályozás kellene az építésügy területén, nem vezet jóra ez a kapkodás. Ez, amit itt látunk, önmagában lehet egy kis lépés, de sokkal megnyugtatóbb lenne egy átgondolt folyamatot látni. Ha a rendelettel, illetve a módosító indítványokkal együtt látjuk a javaslatot, akkor nem tartom kizártnak a támogathatóságát, most így, ebben a formájában egy hirtelen jött és önmagában nehezen értékelhető javaslatnak látszik. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hegedűs Lorántné képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő asszony.

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy ott folytassam, ahol az előttem szóló abbahagyta, valóban jó lenne vagy jobb lett volna, szerencsésebb lett volna a törvényjavaslat értelmezése kapcsán, hogyha mind ön, államtitkár úr, mind pedig a Fidesz vezérszónoka nem az általános indoklást olvassa fel nekünk, hiszen azt magunk is el tudtuk olvasni a törvénytervezetből. És a szabványosítás kapcsán nekem az jutott eszemben, hogy egy dolog már biztos, hogy szabványosítva lett például itt a tisztelt Házban, hogy a kormányzati előterjesztéseket a kormány előterjesztője, illetve a Fidesz vezérszónoka ugyanabban a témakörben szó szerint ugyanúgy mondja el, de higgye el, hogy ez a törvényalkotási munkákat nem igazán segíti, bizonyos értelemben unalmassá is teszi a szónokok hozzászólását, hiszen szóról szóra ugyanaz hangzott el.

Viszont itt volt az előbb egy megjegyzése Józsa képviselőtársamnak. Nemcsak a szabványosítást érintően, vagy főleg és elsősorban nem a műszaki szabványosítás terén érzek én itt nagy káoszt a törvényalkotói munkában, hanem alapvetően az építésjog területén, ami igen, pontosan ott kezdődött, amikor 2015 decemberében hirtelen és váratlanul, egy gyors eljárásrenddel a Ház elé lett tárva és meg is lett szavaztatva az a bizonyos módosítása az Étv.-nek, miszerint a 300 négyzetméter alatti épületekre nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása, és azt utána nem győzte a Miniszterelnökség visszakorrigálni különböző törvényeken keresztül. De említhetnék más hasonló eseteket, mindenesetre az kétségtelen tény, hogy ezen a területen már régóta… ‑ de hozzátehetem nyugodtan a településren­dezés és területrendezés témakörét is, ott is várat már magára egy átfogó rendezés, tehát nem ad hoc módon, éppen valamifajta háttérérdeknek megfelelően, hanem ténylegesen a szakma elvárásainak megfelelően.

Most hogy a törvényjavaslatra térjek át, már maga az, hogy az Étv.-be hova került bele, tehát hogy a 31. §-ba illesztették bele ezt a két külön bekezdést, már ez önmagában érdekes, de az kétségtelen tény, hogy ebből a két kis bekezdésből igazából nem túl sok minden derül ki számunkra. Erősen keretjellegű a megfogalmazás, talán maga az általános indoklás, illetve a részletes indoklás pontosítja annyira, hogy egyáltalában érthetővé váljon a kormányzat szándéka valamilyen szinten.

Több szó esett már itt a vita során arról, hogy a magyar szabványok az építésügy területén mennyire elavultak vagy sem, illetve hogy mennyire lefedett ez a terület szabványokkal, szabványok által.

(17.30)

Megnéztem, próbáltam volna utánanézni. Én úgy láttam, hogy MSZ-számmal ellátott szabvány erre a területre mintegy ezerháromszáz-valamennyi van, és az évszámok tekintetében azt kell mondjam, hogy mintegy ezer vagy ezernél valamennyivel több az, ami az 1990-es évektől kezdődően lett meghatározva. És ha megnézzük az egyes régebbi szabványokat, azok azért jellemzően olyanok, amelyek bizonyos számításokra vonatkoznak, meg bizonyosfajta olyan technológiákra, amiben az évek során nem történt nagy változás. Bizonyos geodéziai számításokat ugyanúgy kellett elvégezni a hetvenes években, a nyolcvanas években, meg most is. Ebben nincs és nem is lehet majd változás, függetlenül bármilyen EU-irányelvtől. De fogadjuk el azt, hogy az európai uniós csatlakozásunkkal ez is egy kötelezettségünk, hogy bizonyos európai uniós szabványokat - fel­te­szem, a 305/2011/EU rendeletnek megfelelően ‑ itt, Magyarországon is harmonizálni kell. És ameddig a harmonizált szabványok nem lesznek teljes körűek itt, Magyarországon, addig lehetnek ilyen irányelvek is.

Mindenesetre én azt vitatom, hogy a magyar szabványok olyan nagyságrendben lennének elavultak, hogy ez az építés biztonságát és minőségét alááshatná. Én nem tapasztaltam, nem hallottam még olyan helyzetekről, amiket Józsa képviselőtársam itt az előbb felsorolt számunkra.

A másik az, ami szintén a keretjellegét erősíti ennek a törvényjavaslatnak, ami az általános indoklásból derül ki, hogy tulajdonképpen mire is fognak vonatkozni ezek az irányelvek. Az építőanyagokra, technológiákra, szerkezetekre, ez idáig rendben is van; ezekre egyébként már, mondom, eleve van mintegy 1300-nyi különböző szabvány. Higgye el nekem, államtitkár úr, hogy ezek hihetetlen részletességgel tartalmazzák a tervezés, a kivitelezés összes körülményét, az épületszerkezetekre, illetve az építési termékekre vonatkozó összes előírást.

De az, amit az építészeti programok címszó alatt gondolhatunk, nagyon nehezen értelmezhető. Építészeti programnak lehet nevezni a tervezői programokat is. Felmerülhet bennünk, hogy akkor most az ArchiCAD-nek melyik változatát akarják szabványosítani. Lehet, hogy ez az irányelvnek lesz az egyik része? Nyilván nem. De építészeti program lehet egyfajta új technológiai eljárás kidolgozása vagy az életbe építése, de ugyanúgy, mondjuk, egy telepítési program is, hogy bizonyos épületek egy új fejlesztési területen hova és hogyan kerüljenek elhelyezésre. Tehát az, hogy mit jelentenek az építészeti programok, nem tudom, de nagyon jó lenne, ha az államtitkár úr próbálná ezt a számunkra egy kicsit részletezni.

A másik az, ami az irányelvek önkéntességére vonatkozik, és ott párhuzamot von maga az indokolás is azzal, hogy a szabványok tekintetében is van egyfajta önkéntesség. Ez egyébként a szabványosítás egyik alapelve, hogy a szabványokat önkéntesen lehet alkalmazni, de ez sosem jelenthet negatív értelmű eltérést a szabványtól, tehát a szabványtól mindig csak jobbat lehet csinálni. Tehát ha valaki a tudomány és a technika fejlődése kapcsán jobbat tud, mint egy adott szabvány, akkor már azt is lehet az építés során használni, és ez vonatkozhat az irányelvre is ‑ gondolom, de ez se derül ki egyébként magából az előterjesztésből.

Az viszont teljesen egyértelmű, amit önök írnak, hogy az önkéntesség rendben van, de adott projektekben vagy projektcsoportokban kötelezően előírhatja a beruházó. Igen, bennem is felmerült az, hogy mi van akkor, ha a bizottság összetétele valamilyen kifürkészhetetlen okból úgy alakulna, hogy bizonyos nagy külföldi vállalatok képviselői is helyet foglalhatnak ebben a bizottságban; a termékeik értékesítése előbbre való számukra, és bizonyos olyan egyedi műszaki specifikációt fognak megfogalmazni az irányelvekben, ami számukra itt Magyarországon olyan piaci részesedést vagy adott esetben teljesen tökéletes piaclefedést biztosítana. Volt ilyen a világtörténelemben, nem is olyan régen. Azt hiszem, pontosan egyfajta tégla kapcsán merült ez fel, hogy miért pont az, miért csak az szerepelhetett egy szabványban. Ezért mondom, hogy talán nem megalapozatlan ez a típusú félelmünk.

Ugyanakkor viszont, ha az építészeti programokra gondolunk és azon belül az irányelvekre, illetve a bizottság feladatára, nem tudtam nem egy konkrét példa kapcsán elgondolni, hogy ez hogyan történhetne. Éppen a törvényjavaslat ilyen hirtelen való beterjesztése és gyors hatályosulása az, ami bennem kérdéseket vet fel. Például itt van a 3-as metró felújítása. Ez az eredeti elgondolások szerint egy 140 milliárdos projekt lenne, de már tudvalevő, hogy ez a pénz nem lesz elegendő, valószínűleg 200 milliárdnál lesz a vége ennek a beruházásnak, és azon felül van még a járműbeszerzés, és azon felül van még a buszpótlás, de ezekről ne is beszéljünk, mert ez nem építészeti beruházás. De ami építészeti beruházásnak tekinthető, az az a bizonyos körülbelül 200 milliárd forintnyi összeg. Ezen belül előírni olyan specifikációkat, olyan irányelveket, amelyek csak egy-egy beruházó által teljesíthetőek, az már igenis ennek a törvényjavaslatnak lehet a következménye.

Tehát nagyon kérem a tisztelt államtitkár urat, nyugtasson meg minket, hogy nem ezekre vagy nem konkrétan erre az esetre lett ez a törvényjavaslat ilyen gyorsan kidolgozva és benyújtva a számunkra; tehát a beruházói szándék, ami kötelezően előírhatja bizonyosfajta irányelveknek az alkalmazását, nem azt fogja jelenteni, hogy kiskedvenc kormányzati kivitelezők kerülnek majd olyan versenyelőnybe egy-egy közbeszerzési előírásnál, hogy mások azt már nem tudnák teljesíteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem, hogy további képviselői felszólalásra jelentkezett-e valaki a képviselőtársaim közül. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Mivel korábban írásban senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az államtitkár urat, kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Először is köszönöm a hozzászólóknak az alapvetően támogató irányú hozzászólását. A vita további szakaszában lesz még alkalom arra, hogy a módosító indítványokat érdemben is megtárgyaljuk. Engedjék meg, hogy a Miniszterelnökség nyitottságát fejezzem ki a tekintetben, hogy valóban érdemi, tartalmi kérdések tekintetében nyitottak vagyunk módosító indítványok befogadására. Csak részletekben, illetve egynéhány felvetésre szeretnék reagálni. Egyrészt az építésügynek a kormányzati feladatleosztás szerinti felelőse egyértelműen a Miniszterelnökséget vezető miniszter, tehát van kormányzati felelőse ebben a struktúrában, még akkor is, ha nincs önálló építésügyi minisztérium ebben a kormányzati struktúrában. Minden olyan feladat, amit a kormányzatnak el kell látnia, valamelyik miniszterhez be van sorolva.

Az elmúlt években számtalan olyan döntés született, ami az építésügyi kérdéseket átfogóan szabályozta. Ennek beruházásösztönző hatása is volt. Volt az elmúlt hónapokban, az elmúlt évben is lehetőség arra, hogy ez ügyben vitatkozzunk az épített környezet alakulására, arra a vizuális környezetre vonatkozó hatásáról, ami bennünket körülvesz. És van egy nagyon fontos része, ami pedig a bürokráciacsökkentéshez kapcsolódik. Már ezekben a vitákban is, beszéljünk akár az építésügyi törvényről, a bürokráciacsökkentés különböző intézkedéseiről, mint például a 300 négyzetméteres lakóingatlanok építésére vonatkozó bejelentési kötelezettségről a korábbi engedélyezési eljáráshoz képest, vagy a településkép-védelmi törvényről is, ez mind-mind egyetlenegy témát járna körül. Én nem gondolom, hogy az újabb és újabb törvénymódosítások parlament elé kerülése egy korábbinak a foltozgatása. Már akkor is felhívtuk az Országgyűlés figyelmét arra, hogy ezek a törvények különböző oldalról érintik ennek a kérdésnek a szükségességét.

Amit a képviselő asszony felvet a szabványozási eljárás kapcsán, ez egy teljesen jogos félelem lehet, és Magyarország esetében tudunk is az elmúlt pár hónap vagy év szakmai diskurzusaiból olyan vitát, amikor egy-egy szabvánnyal korlátozta az állam azt, hogy konkrétan milyen helyről vagy kitől származhat egy típusú építőanyag.

(17.40)

Ha jól emlékszem, ez egy építészeti fórumon pont Lázár miniszter úr környezetében került napirendre, amikor egy kistéglás építkezés a különböző kéményekhez kapcsolódóan volt napirenden. Erre vonatkozóan tett ő egy ígéretet, hogy ezt mindenképpen szükséges felülvizsgálni. Ahogy ezt önök is kiemelték, valóban a szabványosítási eljárás egy sokkal hosszabb folyamat. Azt kérem, illetve arra utasította miniszter úr az ÉMI-t, hogy ezt a munkát abszolút transzparensen végezze.

Tehát a kamarák bevonása egy alapfeltétel, de nem a kizárólagos részvételi köre ennek a munkának, hanem ez az Országgyűlés számára is, a közvéle­mény számára is transzparens módon kell hogy meg­történjen, és ebből fakadóan reméljük egy olyan szabványügyi rendszernek a létrejöttét Magyarországon, amely valóban, azt gondolom, hogy ter­mék­sem­legesen, alapvetően alapképességeit a terméknek, adott termékeknek, építőanyagoknak felvonultatva tud egy olyan szabályozást hozni, ami ezt a szektorsemlegességet vagy piacsemlegességet megteremti.

Hogy az eddigi intézkedéseink jó irányba hatottak, annak egy számszerű bizonyítéka, hogy 2016-ban, tehát 2016 első tíz hónapjában a tavalyi megkezdett építések száma megduplázódott. Eddig 2016. január 1-jétől a mai napig mintegy 12 500 lakóingatlan építése kezdődött meg. Tehát azt gondolom, hogy ebbe az irányba jó irányba haladunk. Az építészeti programok tekintetében pedig az alábontás, középületek, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, valamint közlekedési csomópontok és hasonló kategóriákban tervezünk gondolkodni. Erre vonatkozik a definíció kibontása.

Elnök úr, a vitának ebben a mai fázisában ennyit kívántam hozzászólni. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   87-114   115-124   125-144      Ülésnap adatai