Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Szószóló Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány kiemelten fontosnak tartja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét európai uniós szintre emeljük, illetve emelje. Mint ahogy elhangzott, 60-70 millió emberről beszélünk Európában, és ha ezek a nemzeti kisebbségek, nemzetiségek egy országban élnének, akkor az Unió második-har­ma­dik legerősebb tagállama lehetne.

Azt is tudjuk, hogy Európában a nemzeti kisebbségek száma, illetve a számuk is az előző évszázadokban magasabb volt, viszont éppen a nagy európai uniós országoknak, illetve ezen országok nemzetiségi politikájának köszönhetően jelentősen csökkent a számuk és csökkent az arányuk is. Úgy gondolom, hogy magyarként és magyarországi nemzetiségként nem fogadhatjuk el, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel európai szinten így bánjanak. Személyesen kissé tragikusnak is tartom azt, hogy 2017-ben még azért kell európai uniós országként nekünk közösen fellépnünk, hogy a több száz vagy akár több ezer éve itt, Európában élő európai emberek védelmére felszólítsunk. Ugyanakkor pedig láthatjuk azt, hogy egy-egy virágért, növényért vagy akár békáért vagy madárért mennyien szólalnak meg, milyen magas politikai szintekre tudják emelni ezeket a témákat, nekünk pedig kicsit szégyellnünk kell magunkat, ha őshonos nemzeti kisebbségek védelmében merünk megszólalni.

Úgy gondolom, hogy abban minden parlamenti párt egyetért, hogy óriási lehetőség előtt állunk, hiszen nyilvántartásba vétellel esély van arra, hogy a tagországok negyedéből, illetve minimum hétből származó egymillió polgár támogató aláírásával a polgári kezdeményezés sikeres legyen, és az őshonos nemzeti kisebbségek ügye pedig végre az Unió napirendjére kerüljön. Az aláírások összegyűjtésének határideje már elhangzott, de hadd nyomatékosítsam még egyszer, ez 2018. április 3-a. Ebben az aláírásgyűjtésben éppen félúton vagyunk, és bár számok nem hangzottak el, de nyilván médiából lehetett ezeket hallani. Úgy gondolom, hogy a félidőhöz képest az aláírások száma kicsiny, és ezért szeretném kérni a magyarországi parlamenti pártok képviselőit, illetve a pártokat, ezenkívül pedig a magyarországi nemzetiségeket, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az aláírások március 3-ára összegyűljenek, és fel tudjuk mutatni azt, hogy közösen összefogunk egy kérdésben, amely számunkra rettentő fontos, hiszen a nemzetünk egyharmada is határon túl él, hasonlóan egyébként a közép-európai más nemzetekhez, illetve nemzetiségekhez, hiszen hasonló történelmet jártak be, és az ő nemzetiségeik is több országban élnek.

Úgy gondolom, ha közös az összefogás a parlamenti pártok között, közös az összefogás a nemzetiségekkel, illetve a szomszédos országokban élő magyar közösségek tagjaival, akkor az aláírásgyűjtés sikeres lehet. Szeretnénk ezenkívül megszólítani… ‑ tehát nemcsak a Kárpát-medencei magyarságra számítunk, hanem megszólítjuk és támogatását kérjük a diaszpóra magyarságának is. Itt nyilván elsősorban az európai magyar diaszpórára kell gondolni, Ausztriára, Németországra, Svédországra, azon országokra, ahol nagy magyar diaszpóra létezik, hogy ők is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy március 3-án sikerről tudjunk beszámolni. Azt gondolom, hogy ez nem lehetetlen.

Kérem az önök támogatását is ehhez. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a nemzetiségi szószólók soraiban.)