Készült: 2024.04.27.21:40:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2009.09.28.), 218. felszólalás
Felszólaló Arató Gergely (MSZP)
Beosztás oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 4:51


Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Sőt, immár a mikrofon is. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, amely a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény módosítására irányul, alapvetően a jogrend koherenciájának, egységének fenntartását szolgálja, hiszen az új felsőoktatási törvénnyel a magyar felsőoktatásban először csak a törvényben, majd azóta a valóságban is megtörtént a bolognai rendszerre való átállás.

Ez azt jelenti, hogy ebben a rendszerben a korábbi egyetemi és főiskolai végzettséget felváltotta a bachelor és master végzettség, ha angolosan mondom - tudom, hogy a bizottságban erről hosszas vita zajlott, hogy ezt latinosan avagy magyarosan kell mondani. Mindenesetre a dolog lényege mégiscsak az, hogy egy, az európai folyamatokhoz illeszkedő többciklusú, egymásra épülő felsőoktatási képzési rendszer bevezetése történt meg.

(18.40)

Ez a változás megköveteli azt is, hogy a rendszert hozzáigazítsuk az elismerések tekintetében is ezekhez a fokozatokhoz, hiszen a mai elismerési törvény, a hatályos törvény úgy rendelkezik, hogy a külföldön megszerzett végzettségeket egyetemi, illetve főiskolai végzettségi szintként lehet elismerni. Azonban ez abban az időszakban, amikor a magyar felsőoktatás fokozatosan átállt ezekre az új képzettségi szintekre, amikor az első bachelor hallgatók már végeztek idén nyáron a felsőoktatásban, akkor ésszerű az, hogy az elismerés tekintetében is erre az új rendszerre álljunk át. Ahogy a munkaerőpiac, a felsőoktatási képzést igénybe vevők lassanként áttérnek erre az új képzési rendszerre, hasonlóképpen ez történik az elismerések esetében is.

Ezért nyújtottuk be ezt a javaslatot. Ennek a lényege az, hogy kétéves átmenet után, amikor mód van a korábban megszerzett végzettségeknek, akár az újonnan szerzett végzettségeknek választás szerint az új, illetve a régi képzési rendszer szerinti átszámítására, beszámítására, elismertetésére, 2012-től már kötelezően az új képzési rendszerben történik meg az elismerés is.

A törvényjavaslatot a szakma, a felsőoktatási intézmények, illetve ennek a munkának az érdemi részét végző Magyar Ekvivalencia Központ támogatja, készítette, egyeztette. Úgy tűnik, hogy széles szakmai konszenzus övezi. Egy kérdésről talán érdemes beszélni még: a bizottsági vitában elég határozottan felmerült, hogy a korábbi törvényhez hasonlóan az új törvény is években határozza meg az átszámítás módját, egyébként megteremtve mind a hagyományos képzési szerkezetben megszerzett, mind pedig az újfajta európai képzési szerkezetben megszerzett képzések átszámítását.

Az egy komoly vita volt, hozzáteszem, a szakmai vitában is felmerült, hogy az-e a jó, ha úgy számolunk továbbra is, hogy az a végzettség számítható be például bachelor típusú végzettségnek, amely legalább háromévi képzés alapján áll, vagy pedig helyesebb lenne a felsőoktatás modern irányainak megfelelően krediteket számítani. De olyan bonyodalmakat okozna a kreditátszámítás, hiszen nem pontosan azonos időtartamú órákat használnak az egyes országokban, más kreditkövetelményeket használnak az egyes végzettségekhez, hogy ez majdnem lehetetlenné tenné a kreditbeszámítást. Hozzá kell tennem, hogy önmagában a szükséges képzési idő megléte egy minimumot jelent, ha tetszik, egy beugró feltételt jelent. Természetesen az Ekvivalencia Központ számos részletet vesz figyelembe aztán, amikor elismer vagy nem ismer el egy képzést, vagy adott esetben kiegészítő képzést ír elő az adott képzés elismerésében, mindenesetre a képzési évek egy biztos alapot jelentenek a képzések elismerésénél.

Hozzá kell tennem, és most már nem untatnám a Házat ilyen szakmai részletkérdésekkel, de azt még hadd mondjam el, hogy természetesen a képzési idő itt arra a képzési időre vonatkozik, amely az adott országban az adott szakhoz, adott végzettséghez tartozó jogszabályban előírt képzési idő, magyarán szólva, ha egy hallgató a külföldi tanulmányait kreditbeszámítással vagy előrehozatallal gyorsabban végezte el, mint amennyi kötelező lett volna, emiatt őt nem éri hátrány, ugyanúgy el tudja ismertetni ezt a képzést.

Tisztelt Ház! Összességében azt tudom mondani, hogy ez egy jogharmonizációs célú, az európai bolognai folyamatot támogató javaslat, és ehhez kérem a Ház támogatását is.

Köszönöm szépen, tisztelt elnök asszony. (Taps az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai