Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ha egy-két adatot kivesz a többi közül, az lehet egy felszólalásra elegendő, de a valóság bemutatására kevésbé. Önök évek óta igyekeznek azt mondani, és ezt kórusban teszik az MSZP-vel, hogy ez a kormányzat igyekszik minél kevesebb érettségizőt képezni, hogy minél kevesebben fejezzék be a középfokú tanulmányaikat érettségi megszerzésével.

Ezt mondják, és elég hangosan próbálják mondani akkor is, ha az adatok pontosan ennek ellenkezőjét mutatják. Hiszen, ha összehasonlítom, hogy 2012-ban és 2016-ban mennyien érettségiztek le, akkor azt láthatjuk, hogy a fiúknál 2,7 százalékos a növekedés, a lányoknál pedig 2,5. Átlagosan Magyarországon 2,6 százalékkal szereznek most már többen érettségit ebből a korosztályból, mint ahányan ezt öt évvel ezelőtt tették.

Nőtt tehát egyértelmű mértékben, nagymértékben nőtt azok száma, akik megszerezték az érettségit, és ezeknek a fiataloknak a száma még inkább nőni fog. Hiszen a legutóbbi változások, a köznevelést és a szakképzést érintő változások terén az egyik legfontosabb előrelépés volt, hogy a 2016-17-es tanévben az új típusú szakközépiskolákban immáron 32 689 olyan tanuló kezdte meg a 9. évfolyamon a középfokú tanulmányait, akik a 11. évfolyam elvégzése után rögtön megkezdhetik az érettségire való felkészülést. Azaz szereznek egy szakmát, és a szakma után két évvel egy érettségit is meg tudnak szerezni.

Ez az indoka annak, az ilyesfajta döntések az elmúlt hét évben és a jövőben is, hogy Magyarországon az ifjúsági munkanélküliség messze alulmarad mind az európai uniós átlagnál, pláne, ha még mediterrán országokkal hasonlítja össze, legfőképpen pedig attól a számtól marad el, ami 2010-ben volt jellemző a fiatalok munkanélküliségére. Nagyon nagy mértékben csökkent, kevesebb, mint a felére csökkent, többen szereznek tehát érettségit, többen tudnak elhelyezkedni. Ez köszönhető a kormányzat intézkedéseinek az elmúlt évekből.

Ami a területi különbségeket vagy a fiatalok tudását, megszerzett tudását, úgynevezett kompetenciáját illeti, az országos kompetenciamérésben, amit a tavalyi évben is lefolytattunk, mint a korábbiakban is, az volt látható, hogy a 6. és 8. évfolyam között átlagosan szövegértésből 87 ponttal, matematikából 106 ponttal javult a korábbiakhoz képest a fiatalok teljesítménye. A 8. és 10. évfolyam között szintén javulás volt látható, szövegértésben 53 ponttal, matematikából is 24 ponttal; javult tehát a diákok eredménye. Ezáltal elmondhatjuk, hogy csökkent is a szakadék bizonyos diákok között.

Ön hozott itt adatokat az oktatás kapcsán a kötelező tankötelezettségi korhatárral kapcsolatban. Csak azt felejtette el képviselő asszony elmondani, hogy mindeközben, ha ugyanezeknek a statisztikáknak egy másik oldalára lapoz, akkor ott azt találja meg, hogy a Magyarországon a magyar diákok által iskolában eltöltött évek vagy napok száma, és más országokban, ahol akár magasabb a tankötelezettségi korhatár, ugyanakkora. Tehát nem különbözik az iskolában eltöltött évek száma attól függően, hogy 16 vagy 18 éves kor a tankötelezettségi korhatár.

Amikor Csehországgal, Lengyelországgal és Szlo­vákiával hasonlította össze az adatokat, akkor pe­dig azt felejtette el elmondani, hogy 2007-től kezd­ve ezeknek az országoknak messze az uniós át­lag alatti lemorzsolódási vagy végzettség nélküli is­ko­laelhagyási statisztikái voltak. A magyar szám moz­gása teljes mértékben megegyezik az uniós átlagmozgásokkal, ezzel szemben ennek a három országnak 2007 óta szignifikánsan más adatai vannak. Nehéz lenne összehasonlítani azt, ami immáron tíz éve más, mint Magyarországon. Ezeket az országokat hirtelen mégiscsak úgy állítja be, mint ha ugyanarról a nulla pontról indultunk volna, ugyanaz lett volna a kezdeti stádium, és ahhoz képest történtek volna a változások. Nem. Magyarországon az Európai Unióra átlagosan jellemző változások történtek ezen a területen is.

Ettől függetlenül azt én is fontosnak tartom, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás fontos kérdés, ezzel foglalkoznunk kell. Egy nagyon komoly középtávú stratégiát dolgoztunk ki, és ebben nyilván segít az is, hogy a pedagógusok bére, a nevelő-oktató munkát segítők bére igen nagy mértékben emelkedett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)