Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

OVÁDI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2016. esztendőben az Európai Tanács és az Európai Parlament társjogalkotói tevékenységének produktumaként megszületett a 2016/679es uniós rendelet, amely a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint egy korábbi, adatvédelmi tárgyú rendelet hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.Az Európai Unió jogalkotó szervei által elfogadott rendelet célja a teljes jogegyesítés a hatálya alá tartozó jogterületeket érintően valamennyi adatkezelési jogviszony tekintetében. A rendelet hatályát tekintve, hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandóvá válik a nemzeti jogunkban.

Hazánk uniós tagállami státuszából eredő kötelezettsége, hogy a jogharmonizációs kötelességének eleget téve biztosítsa az uniós jog és a magyar jog közötti összhangot. Az Európai Unió joga 2018 májusától kötelezi Magyarországot arra, hogy a rendelet alkalmazásához és végrehajtásához szükséges hazai jogszabályi rendelkezéseket hatályba léptesse. Hatályos nemzeti jogrendszerünk jelenleg egy jogszabályban, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozza a magyar jog egészét tekintve általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket. Ez a fajta jogtechnikai megoldás hagyományosnak számít hazai jogunkban, mint ahogy az is, hogy az egyes ágazati törvények ezen általános jogszabályokhoz kapcsolódnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett hagyományos szabályozási megoldást a magyar jogalkotó továbbra is fenn kívánta tartani a jogrendszeri konvenciók és normatakarékosság elvének érvényre juttatása végett, természetesen a közösségi jog által megszabott keretek között. Mindezeknek megfelelően a rendelet végrehajtására az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával kerül sor. Mindez megvalósult egyrészt az infotörvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2018. évi XIII. törvény, másrészt pedig az infotörvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvény elfogadásával.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a benne foglalt 86 darab ágazati törvényt érintő módosítások megalkotása a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében. A magyar jogalkotónak tehát tekintettel kell lennie arra, hogy az infotörvényben rögzített általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve vagy éppen azoktól eltérést előírva érvényesülnek.

Ily módon az ágazati törvények vonatkozásában mindenképpen szükségesnek mutatkozik a különös adatkezelési szabályok áttekintése, kiváltképpen azon rendelkezésekre, amelyek a rendelet alkalmazásának megkezdésével többé nem tarthatóak fenn. Ilyen rendelkezéseknek minősül például a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokkal azonos törvényi definíciók vagy a rendeletben meghatározott, a kötelező adatkezelés körén kívül eső, jogalapokon alapuló adatkezelések feltételei, illetve az infotörvény normáira és az általuk szabályozni rendelt jogintézményekre történő merev vagy rugalmas hivatkozások.

Úgy vélem, a benyújtott javaslat igen sok, a jogalkalmazók munkáját segítő újítást is tartalmaz. Példának okáért kiemelendő, hogy a javaslat e törvényben az egészségügyi adatok kezelését az általános adatvédelmi rendelet által biztosított védelmi szinthez igazítja azzal, hogy a kezelésüket megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes, egyértelműen kifejezett akaratot tartalmazó és a szabályszerű nyilatkozat megtételét hitelt érdemlően bizonyos módon tett hozzájárulás esetén is lehetővé teszi majd. A törvényjavaslat újításai közé tartozik mindenképpen az úgynevezett nyitott klauzulák alkalmazása, amelyek lényege, hogy az általános adatvédelmi rendelet lehetőséget teremt a tagállamok számára a rendelettől eltérő vagy pontosító szabályok alkalmazására. Ennek indoka pedig, hogy bizonyos jogviszonyokban a fennálló tagállami szabályok oly eltérőek lehetnek, hogy célszerűnek mutatkozik e helyzetekben szabályozási mozgásteret biztosítani. A magyar jogalkotó a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán élni is kíván ezen lehetőséggel, amikor beiktatja a munkaviszonnyal összefüggő adatkezelésekről szóló alcímet.

Tisztelt Országgyűlés! Meglátásom szerint a benyújtott jelen javaslat kielégítő mértékben elvégzi azon törvényi rendelkezések deregulációját, valamint módosítását, amelyek az infotörvényre való utalással olyan jogintézményeket kívánnak szabályozni, amelyek a Ház asztalán fekvő javaslat hatálybalépésével megszűnnek, módosulnak, vagy amelyeket az adott tárgykörben már a rendelet mint közvetlenül alkalmazandó norma szabályoz.

Az elmondottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását. Kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyék önök is ezt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)