Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Nemzetiségi Képviselő Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Kedves Államtitkár Úr! A most ismertetett beszámoló a 2015. február és 2017. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a nemzetiségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormánynak a nemzetiségek helyzetének javítására, a nemzetiségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit.

(10.10)

Itt zárójelben köszönöm meg Ritter Imre képviselőtársamnak a fejtegetését és kifejtését a „kisebbség” és a „nemzetiség” fogalmáról; azt gondolom, itt óriási változás valósult meg az elmúlt nyolc évben.

Magyarország nemzetiségpolitikája az Alaptörvényből fakad, amely mind a preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind a normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. A XXIX. cikk szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos, illetve megyei önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg, azaz a magyar állam alkotmányosan biztosítja mind az egyéni, mind a közösségi jogok érvényesülését hazánkban.

Tisztelt Ház! A beszámolóból is jól kitűnik, hogy az előbb elhangzottak teljes biztosításával és támogatásával mennyire központi helyet foglalnak el nemzetiségeink hazánk életében, és az is látszik, hogy kormányunk nemzetiségpolitikai elképzelései, céljai és a célok végrehajtását elősegítő struktúra a kor követelményeihez alkalmazkodik, és a múltbéli hagyományokhoz hűen került kialakításra. A beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális nemzetpolitikai helyzet kialakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelendő, hogy a társadalmi párbeszéd hatására tovább fejlődtek a nemzetiségek kultúrájának, anyanyelvének megőrzését és fejlesztését biztosító jogszabályi keretek. A nemzetiségpolitika jogszabályi hátterének felülvizsgálatával párhuzamosan sor került a terület finanszírozásának erősítésére és újragondolására, a stabil és kiszámítható finanszírozás olyan igénye ugyanis a közösségeknek, amit a kormányzat tiszteletben kívánt tartani és tiszteletben kíván tartani a jövőben is. Ennek eredménye, amint ezt hallhattuk, hogy 2010 óta kiemelkedő mértékben nőnek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források. A nemzetiségpolitikára fordított központi források a kulturális, a kutatási és a civil területen is biztosítottak.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a nemzetiségi közösségi élet reneszánszát éli Magyarországon. Különleges és szinte példátlan, hogy úgy alakítottuk ki a nemzetiségi közösségek számára a kulturális, esetenként a közigazgatási autonómiát és intézményrendszert, hogy közben a sokrétű nemzetiségi civil tevékenységet is kiszámíthatóan és hathatósan támogatja a kormány.

Személyesen is megtapasztalhattam és megtapasztalhatom ezt a virágzó nemzetiségi tevékenységet a választókerületemben, ahol mind a cigány, mind a horvát nemzetiségi közösségek rendkívül színes, hasznos és jövőépítő munkát, tevékenységet végeznek. Csak az elmúlt négy esztendőben ezen közösségek kormányzati támogatása megduplázódott. Számtalan identitásmegőrző, kulturális, hitéleti, közösségépítő és szakmai programot valósítottak és valósítanak meg, aminek következménye a nemzetiségi identitás megerősítése és a társadalmi integráció megvalósulása. Napi szintű együttműködés alakult ki a többségi és nemzetiségi közösségek között, illetve a különböző nemzetiségi közösségek között, ami, úgy gondolom, a mindennapi együttélést erősíti, segíti és támogatja.

Külön kiemelném, illetve példaként hoznám a „Biztos kezdet” házak programot, illetve a tanodaprogramot, amelyek mind-mind hathatósan segítik a cigány nemzetiségi közösségek életét.

Tisztelt Ház! Fontos leszögezni, hogy a hazai nemzetiségi politikánk kezdettől fogva és ma is példát mutat szomszédainknak és a kelet-középeurópai országoknak egyaránt. Kettős céllal és motivációval történik mindez: egyrészt a Kárpát-medence és Magyarország történelmi öröksége miatt országunk etnikai összetétele rendszerint vegyes képet mutatott, így létszükséglet volt a békés, termékeny, közös jövőképpel rendelkező együttélés; másrészt viszont a minket körülvevő országoknak a hazánktól elcsatolt területein élő magyar nemzeti közösségek jövője szempontjából is rendkívül fontos a példamutató nemzetiségitörvény-alkotás és támogatás. Ezért azt gondolom, létkérdés, hogy jó és élhető példával járjunk elöl ezen a téren.

Összességében elmondható az, hogy az ismertetett anyag jól mutatja be a rendkívül sokrétű intézményesített támogatási rendszerünket, a sokszínű igazgatási, kulturális, oktatási, hitéleti, közösségi és civil intézményrendszert, amelyet az állam, a kormány támogat, fenntart és folyamatosan fejleszt, és bízunk abban, hogy ez a nemzetiségi politika az elkövetkezendő időszakban is tovább fog folytatódni és tovább fog erősödni. Ezúton szeretném megköszönni a nemzetiségi közösségeink vezetőinek, tagjainak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek az aktív tevékenységét és lelkesedését.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. A KDNP képviselőcsoportja támogatja és elfogadásra javasolja ezt a beszámolót, és ezt is kéri minden más frakciótól. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)