Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Egyfajta segélykiáltásnak szánom eme napirend utáni felszólalásomat, hiszen olyan lesújtó adatok, kutatási eredmények látnak napvilágot, most már mondhatom azt, hogy heti rendszerességgel szerte a világból és szűkebb hazánkból, Európából és Magyarországról is, amelyek mindenképp megérnek néhány szót itt a Ház falai között.Hazánkban a méhészeket sokkolta gyakorlatilag, hogy a tavalyi évben két komoly méhpusztulási hullám söpört végig az országon, de nem csak a házi méhről és nem csak a méhészekről van szó, hiszen úgy általában az európai és a hazai rovarvilág 40 százalékkal csökkent, ha az egyedszámokat tekintjük, két évtized alatt. A fajok egyharmada veszélyeztetett, és bizony ez azt jelenti, ha megnézzük, hogy nyolcszor gyorsabban pusztulnak a rovarvilág szereplői, mint akár az emlősök. Össztömegük évi 2,5 százalékkal csökken, ami a biomasszát illeti, tehát riasztóak a számok. Ezek után joggal mondják azt a tudósok, hogy valószínűleg a mi életükben elkezdődött és jelenleg is zajlik az a bizonyos hatodik nagy kihalási hullám, ami a Föld bolygón tapasztalható volt.

Ha a méhekről és a rovarokról van szó, akkor az emberi szempontokat is érdemes idehozni, hogy ez mégis, túl azon, hogy meg akarjuk őrizni jó eséllyel hazánk és a világ sokszínűségét, még milyen kihatással lehet. Rögtön adódik az első válasz, a beporzás helyzete. Még ha jó néhány kultúrnövénynél az a nemesítési irány, hogy minél kisebb mértékben támaszkodjanak a beporzáskor a méhekre, még mindig jelentős részben olyan élelmiszereket fogyasztunk, amelyek alapját képezi a méhek által elvégzett munka. De a rovarok például a tápanyagkörforgásban is elképzelhetetlen fontos szerepet töltenek be, akárcsak a kártevők kordában tartásában. Ha más nem, arra gondolunk, hogy sok esetben predátor szerepet töltenek be ezek a rovarok.

Ha a méheket nézzük, értelemszerűen az emberi hatások közül, amit érdemes kiemelni leginkább, az a különböző növényvédő szerek hatása. Számtalan kutatás, tanulmány támasztja alá azt, hogy mi, emberek a saját élelmiszerünk előállítása során olyan technológiákat és olyan kemikáliákat használunk, amelyek végzetesek a rovarokra. Különböző gyomirtó szerekről, rovarölő és csávázó szerekről bizonyosodott be az elmúlt időszakban is, hogy érdemes lenne mellőzni a használatukat, pedig megvannak egyébként a méhkímélő szerek és technológiák is. Itt különös figyelem szükséges, hiszen nem mindegy az, hogy konkrétan az adott rovarra mérgezőe az a szer, vagy csak később a hatásában eredményezi azt, hogy elpusztul. Sajnos nagyon sokszor becsapó eredményre jutottak a kutatások, amikor csak azt vizsgálták, hogy mondjuk, a méhek elpusztulnake az adott szer használatától, és azt már nem nézték, hogy hosszú távon az a szer azt eredményezi, hogy mondjuk, a bélflórájukban olyan baktériumok pusztulnak el, amelyek a hosszú távú életben maradásuk, az immunrendszerük karbantartásához nélkülözhetetlenek lennének. Tehát itt komoly megalapozó kutatások sokaságára van még szükség, hogy minél inkább le tudjuk szűkíteni azt a kört, ami az ilyen végzetes szereket jelenti, és ezek használatát minél inkább tudjuk korlátozni időben és térben.

Bizony kell a segítség nemcsak a rovaroknak és a házi méhnek, hanem kell a méhészeknek is, és ezzel összefüggésben számtalan írásbeli, szóbeli kérdést intéztem az elmúlt években a kormány felé, sajnos eddig nem sok pozitív válasz érkezett. Pedig nem akarnak sokat a magyar méhészek, csak azt a munkát szeretnék a továbbiakban is elvégezni, ami a magyar mézet, a magyar akácmézet például hungarikummá tehette, és amely képes volt a fél világ előtt megismertetni a terméket és ezen keresztül valamennyire természetesen hazánkat is.

A felvásárlási árakról érdemes azt elmondani, hogy az elmúlt nyolc évből hatról kijelenthető, hogy jó, ha nullára kijöttek a méhészek, de sok esetben inkább veszteséggel voltak kénytelenek zárni az évet. De kértek segítséget például a C+E jogosítvány megszerzéséhez is a kormánytól, hiszen ez nélkülözhetetlen a munkájukhoz. A mézhamisítási botrányok sokaságára sem érkezett kielégítő válasz. Amikor a Nébih megvizsgált száz mézet, azt állította róla, hogy egyikkel sincs semmi probléma, közben a magyar méhészek összefogtak, találomra kiválasztottak 19 mézet, kiküldték nemzetközi laboratóriumokba, és mindegyikben találtak kivetnivalót. Ezek olyan aránytalanságok és olyan csúsztatások, amik azt feltételeztetik velünk és a méhészekkel, hogy a kormányzat szántszándékkal fedez bizonyos komoly mézhamisításban vagy a silány méz Magyarországra érkezésében érdekelt gazdasági csoportokat.

Tehát ezekben várnánk érdemi előrelépést, különben nagyon nagy baj lesz. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)