Felszólalás adatai

DEMETER ERVIN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Lasztovicza Jenő képviselőtársam nagyon lényeges kérdésekről beszélt, ezért azok közül fontossági sorrendben kiemelve hármat én magam is vitára érdemesnek ítélek; megmondom, abból a háromból kettőben egyetértünk, képviselő úrral, egyben pedig nem.

Kezdjük a megítélésem szerinti leglényegesebbel: ki kell emelni a Tokajit vagy sem, vagy indokolt-e? Abban a kényelmes helyzetben vagyunk, hogy nem nekünk kell kiemelni, ezt a természet megtette. Tehát mi ezt csak tudomásul vesszük, hogy a természet ezt a kiemelést megtette, és kiváló adottságokkal látta el Tokaj-Hegyalját. Ezért kerül kiemelésre.

Az aszúkérdésről: két alapfogalmat érdemes itt mindenféleképpen tisztázni. Az egyik maga az aszúszem, tehát amikor a szőlő betöpped, és egy nemes penész hatására - ez a Botrytis cinerea - koncentrálódnak benne az ízek. Tehát szükséges hozzá egy mikroklíma és olyan szőlőfajták, amelyek a Botrytisszel együtt nemes penészesedést érnek el. Ez Tokaj-Hegyaljának a természet adta kiváltsága, mert ott szinte minden évben megtörténik ez a nemes penészesedés. Természetesen tudok róla, készítettek aszúborokat más helyen is, de tíz évben egyszer, és lényegesen más minőségben.

Az aszúbor: az aszúbor készítése technológia, középkori eredetű. A mai közvélekedés szerint Tokaj-Hegyaljához fűződik, én fájdalmas szívvel, mint nagy Tokaj-Hegyalja-rajongó bevallom, hogy sajnos nem, a Szerémséghez fűződik, és amikor a középkorban a török elfoglalta Magyarországot, akkor került fel Tokaj-Hegyaljára.

De erről majd a következő kétpercesben lesz lehetőségem szólni, hiszen az elnök úr biztosan szigorúan méri az időt.