Készült: 2024.09.22.01:16:26 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2004.02.23.), 235. felszólalás
Felszólaló Jauernik István (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:39


Felszólalások:  Előző  235  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak csak egy kis szeletével szeretnék foglalkozni, ez a munkavállalók és munkaadók kapcsolatát érintő kérdés. Többen itt a Házban már érintették ezt a kérdést.

Előre jelzem, hogy tulajdonképpen a törvényjavaslat koncepciójával egyetértek, tehát nem szeretném az egész koncepciót megkérdőjelezni, viszont - mint ahogy itt már elhangzott - az élet nagyon sokszínű, nagyon sokféle élethelyzet adódik, nagyon sokféle munkaadó és munkavállaló van, ezért úgy gondolom, hogy ebből a szempontból is nézni kell, hogy a törvény hogyan fog a valós életben működni.

A törvényjavaslat 22. §-a szabályozza a munkavédelmi képviselők feladatait, az ezzel kapcsolatos összes szabályozás itt van leírva. A lényeg az, hogy képviselő-választást kell tartani 50 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkaadóknál. A törvény azt tudja kikényszeríteni, hogy a választás megtartásra kerüljön, azt nem tudja kikényszeríteni, hogy meg is válasszanak valakit. Ha nincs senki az adott munkavállalók közül, aki ezt elvállalja, akkor ott nem lesz képviselő, a törvény bármilyen szándéka mellett sem.

Mindezt figyelembe véve azt gondolom, hogy lesznek olyan munkahelyek, ahol lesz munkavédelmi képviselő, és lesznek olyanok, ahol nem lesz, pedig több mint 50-en dolgoznak.

 

(18.30)

 

Azért gondolom, hogy lesznek munkahelyek, ahol nem lesz ilyen képviselő, mert a dolgozókat meg lehet félemlíteni, el lehet velük beszélgetni, hogy miért kellene ez.

Arról beszélhetünk, hogy mekkora terhet jelent ez a munkaadónak. Összességében nem túl nagyot, de azért jelent bizonyos terhet, mert a munkaidő-kedvezmény 10 százalék, a feltételeket, eszközöket biztosítani kell. A törvény elég szigorú, és ezt nem is kérdőjelezem meg. Tehát ezek kellenek, ha azt akarjuk, hogy ezek jól dolgozzanak és a célnak megfelelőek legyenek. Tehát nem kérdőjelezem meg ezeket a jogosítványokat, csak azt mondom, hogy ez terhet jelent.

Éppen ezért, mint ahogy jó néhány munkaadót ismerek én is, és valószínűleg képviselőtársaim is, ahol tévedésből sem akar senki szakszervezetet - mert ha véletlenül akarnak, akkor nem sokáig kell nekik odamenni dolgozni -, azt gondolom tehát, hogy lesznek munkahelyek, ahol nem lesz ilyen képviselő, és lesznek, ahol megjelennek. Biztos vagyok benne, hogy megjelennek az önkormányzati intézmények, önkormányzati munkaadók, ahol lesznek ilyen képviselők, mert a köztisztviselők, közalkalmazottak, a hivatásos szervek dolgozói pontosan ismerik a jogszabályi feltételeket, őket különösképpen nem fogja senki fenyegetni azzal, hogy elbocsátja, mert miért fenyegetné őket bárki is. Éppen ezért minden olyan helyen, ahol 50 főnél több közszolga dolgozik, lesz ilyen képviselő.

A törvényhozói szándék nem azt tartja legfontosabbnak, hogy az általános iskolákban, a tűzoltóságokon, a rendőrkapitányságokon, a polgármesteri hivatalokban, közepes méretű városok polgármesteri hivatalaiban legyen ilyen képviselő. Éppen ezért, az előttem szóló képviselőtársam már jelezte, hogy az önkormányzati szférát át kell nézni mindenképpen ilyen szempontból, és valamilyen módon az általam is kifogásolt helyzetet kezelni kellene. Különösképpen azért tartom fontosnak ezt áttekinteni, mert az önkormányzati törvény azt írja elő, hogy önkormányzatok törvény erejénél fogva kaphatnak feladatot, de a feladat végrehajtásának fedezetét is biztosítani kell az önkormányzatoknál.

Ha egy nagyon rövid számítást végzünk, hogy hány olyan intézmény van, ahol ennek létre kell jönni, akkor azt látjuk, hogy jó néhány százmillió forintos nagyságrendet képvisel évente ez a többletteher önkormányzati szinten, mert az a 10 százalék munkaidő-kedvezmény lehet, hogy valakinek belefér az idejébe, de összességében minden tizedik képviselő egy létszámot jelent. Mert ha valakinek úgy van kiszabva, és reményeim szerint a közszolgálatban mindenkinek ki van szabva a napi, heti munkaideje, arra van feladat, ha 10 százalék munkaidő-kedvezményt adunk, akkor minden tizedik munkavédelmi képviselő után egy pluszlétszám igény jelentkezik.

Éppen ennek megfontolását javaslom, és azt kérem, hogy majd a módosító indítvánnyal ezt a problémát próbáljuk megoldani, hogy érjük el azt a szándékot, ami ennek a törvényjavaslatnak a szándéka, hogy ott, ahol valóban veszélyes munkavédelmi helyzetek vannak, lépjünk előre a munkavédelem területén is.

Köszönöm szépen a figyelmüket.




Felszólalások:  Előző  235  Következő    Ülésnap adatai