Felszólalás adatai

Fontosnak tartom kiemelni, hogy az adórendszer átalakítása következtében az elmúlt évben nemzetgazdasági szinten 4,9 százalékos reálkereset-emelkedés következett be. Ezen belül a három- és többgyermekes családoknál 18,7 százalékos, a két gyermeket nevelőknél 11,6 százalékos, és az egy gyermeket nevelőknél 4,1 százalékos reálkereset-növekedés jelentkezett. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az arányos adórendszer a fokozatosság elve alapján csak 2012. év végére tud kiteljesedni. A kormány ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az adóváltozások következtében 2012-ben a munkavállalók nettó keresete ne csökkenjen.

Tisztelt Országgyűlés! A nettó bérek színvonalát elsősorban úgy tudjuk megőrizni, ha a munkáltatók az elvárt béremelést minél teljesebb körben hajtják végre. Ezért a kormány egyrészt a minimálbért és a garantált bérminimumot úgy állapította meg, amely a gyermekkedvezmény figyelembevétele nélkül 2012. január 1-jétől biztosítja, hogy a legalacsonyabb keresetű munkavállalók nettó munkabére ne csökkenjen. Másrészt a kormány 2011 decemberében döntött arról is, hogy a munkáltatóktól elvárt béremelés 5 százalékot meghaladó részét a szociális hozzájárulási adóból történő levonás formájában adókedvezménnyel ellentételezi.

E normatív kompenzáció igénybevételének feltétele, hogy a munkáltató az elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében végrehajtsa oly módon, hogy a béremelésbe nem számíthatók be a béren kívüli juttatások. Ez a lehetőség már 2012 januárjától a munkáltatók rendelkezésére áll. A kormány a munkabérének emelésének további elősegítése és a munkahelyek megőrzése érdekében a benyújtott javaslatokkal ezt a már meglévő kompenzációs formát kívánja egy új támogatási forma bevezetésével kiegészíteni mindazon munkáltatók számára, akiknek még az 5 százalékos béremelés teljesítése is jelentős nehézséget jelent.

A munkáltatói kiegészítői kompenzációra pályázati úton kerülne sor. A támogatásra mindazon foglalkoztatók pályázhatnak, amelyek a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést legkésőbb 2012. június 30-ig valamennyi munkavállalójuk számára 2012. január 1-jétől visszamenőlegesen is biztosítják; 2012-ben az átlagos statisztikai állományi létszámukat a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest nem csökkentik; a munkáltatói kezdeményezésen alapuló munkaidő-csökkentéssel érintett munkavállalói létszámuk nem haladhatja meg a 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszám 20 százalékát; és a 2011. évi munkavállalói bruttó átlagkereset nem éri el cégszinten a 215 ezer forint/hó összeget.

A támogatás fedezete a 2012. évi költségvetési törvény módosításával 21 milliárd forint összegben elkülönített előirányzatként a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban fog rendelkezésre állni. E pénzügyi forrásból 100 ezer forintos átlagos havi bruttó bérszínvonalon számolva a de minimis támogatásokra vonatkozó uniós előírások figyelembevételével a bérköltség legfeljebb 3 százalékának megfelelő kiegészítő kompenzáció esetén mintegy 450 ezer fő foglalkoztatásának támogatására nyílik lehetőség. Amennyiben ez az arány 2 százalék, akkor ez a szám 650 ezerre növekedhet. A támogatásra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását elsősorban azokon a területeken tervezzük, ahol a legkevésbé adottak a béremelések feltételei, illetve a legmagasabbak az élőmunka költségei a teljes költségszerkezeten belül. A pályáztatás lebonyolításával és a támogatás nyújtásával kapcsolatos teendők ellátása a megyei, illetve a fővárosi kormányhivatal munkaügyi központjának feladata lesz.

Az ismertetett támogatás bevezetése érdekében a javaslat módosítja a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvényt, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. Az előbbivel kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni, hogy a költségvetési törvény módosítása kizárólag technikai jellegű módosítás, a változás az elfogadott költségvetési törvényben meghatározott központi alrendszer hiányát nem érinti, és nem változik a céltartalékok között megtervezett 21 milliárd forintos költségvetési előirányzat felhasználási célja sem, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Alapban továbbra is bérkompenzációra áll majd rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom kiemelni, hogy az adóváltozásokkal kapcsolatos kérdésekben a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről 2011 ősze óta folyamatosan egyeztetünk a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetekkel. Ennek eredményeként e szervezetek támogatásával és egyetértésével került kidolgozásra a már bevezetett bérkompenzációs rendszer. Emellett a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának létrehozásakor a kormány azt is vállalta, hogy a szociális partnerekkel közösen figyelemmel kíséri a munka világát érintő jogszabályok gyakorlati alkalmazását, és ha az ennek során szerzett tapasztalatok szükségessé teszik, akkor javasolja annak módosítását, pontosítását.

A bérkompenzációs rendszer kapcsán a munkaerő-kölcsönzők jelezték, hogy annak szabályai nem kezelik megfelelő módon a munkaerő-kölcsönzés sajátosságait, ezért azok végrehajtása számukra számottevő nehézséget okoz. Ezért esetükben a valamennyi folyamatosan foglalkoztatottra előírt béremelési feltételt célszerű oly módon átalakítani, amely megfelelő rugalmasságot biztosít, ugyanakkor a béremelési ösztönzést fenntartja. A benyújtott javaslat ennek ismeretében, e körben több pontosító szabályt is tartalmaz.

Ezek lényege, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek mindazon esetben élhetnek a bérkompenzáció teljesítése kapcsán biztosított adókedvezménnyel, amikor a kölcsönvevő teljesítette a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. A meglévő szabályozás további pontosítását szolgálja a javaslatban megfogalmazott azon rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó szociális hozzájárulási adókedvezményre jogosulttá váljon az a kifizető is, aki 2012. január 1-jére visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy az elvárt béremelés minél szélesebb körben történő végrehajtására úgy is ösztönözhetjük a munkáltatókat, ha az arra vonatkozó szabályozás minél áttekinthetőbb, az értelmezése során pedig minél kevesebb probléma merül fel. Ezért a javaslat pontosítja a szociális hozzájárulási adót érintő, az elvárt béremeléssel összefüggő adókedvezményre vonatkozó szabályokat, így a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény esetében a részkedvezmény alapjának számítására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek indoka, hogy a szabályozás megfelelően kezelje a külföldre kiküldött munkavállalók helyzetét, valamint azokét a munkavállalókét, akiknek munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében. A javaslat ezáltal megteremti annak lehetőségét, hogy a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény időarányos részét a munkáltatók azon munkavállalók adott havi munkabérében is érvényesíthessék, akiknek munkaviszonya hó közben keletkezett vagy szűnt meg, így a hónapnak csak tört részében álltak munkaviszonyban.

A béremelés minél szélesebb körben történő végrehajtása érdekében a javaslat egyszerűbb eljárási szabályokat határoz meg, és pontosítja a kedvezmény igénybevételének feltételeit arra az esetre, ha a munkáltató visszamenőlegesen hajtja végre az elvárt béremelést. A javaslat érinti az elvárt béremelés végrehajtásának elmulasztásához fűződő jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat is. A jelenlegi hatályos szabályozás szerint az elvárt béremelés elmulasztásának egyik jogkövetkezménye a központi költségvetési támogatások igénybevételéből történő két évre való kizárás.

(13.50)

A javaslat a támogatási forrásokhoz való hozzáférés elősegítése és a foglalkoztatási célok erősítése érdekében lehetővé teszi, hogy a jogkövetkezmények alkalmazására ne kerüljön sor egyrészt a javaslat szerinti kiegészítő munkáltatói kompenzációs támogatásra fordítható előirányzatból nyújtott támogatásra, másrészt a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásokra, továbbá a mezőgazdasági, agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokra.

A javaslat mindezeken túlmenően a béremelések ösztönzéséről szóló törvény módosításával a munkavállalók kétharmadának megfelelő létszám számítása szempontjából figyelmen kívül hagyja azt a kölcsönözött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz kerül kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.

Végül, de nem utolsósorban a javaslat pontosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályait is. Erre egyrészt jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, másrészt a javaslat szerinti más törvényekkel való összhang megteremtése miatt kerül sor. Szintén az egyes törvények közötti összhang megteremtése érdekében került a javaslatba az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvény módosítása, illetve a megváltozott munkaképességű személyekre vonatkozó új eljárási rendszerre történő áttéréssel kapcsolatos átmeneti szabályok megalkotása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)