Felszólalás adatai

Azért érdekes ez, ugyanis szükségtelen lenne új törvény megalkotása - (Dr. Cséfalvay Zoltán a tabletjét nézi.) ezt az előterjesztőnek mondom, ha még idefigyel -, ha a korábbi, 2011-ben elfogadott tárgybeli törvény akkori előterjesztője és a jogalkotó a 2011. év végi benyújtáskor figyelembe vette volna az akkor egyébként már fél éve kihirdetett abak-irányelv rendelkezéseit. Ez esetben a jogharmonizációs kötelezettség is határidőben, azaz 2013. július 22-ére - ez volt az uniós határidő - teljesülhetett volna, és nem most kellene ennek érdekében új jogszabályt alkotni.

Ezzel együtt az eltelt két év érdekes fejleményeket hozott a Magyar Nemzeti Bank működésében, és ezzel összefüggésben kicsit többről is szól ezt az új törvény, mint magának az abak-irányelveknek az átültetése a magyar jogrendbe. Az egy támogatandó cél, hogy az új jogszabályokkal való összhang megteremtése és egyéb pénzügyi tárgyú jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében módosításra kerül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, de amit a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi MNB-törvény módosításán tesznek, az már érdekes. Ugyanis 2013. október 1-jétől a befektetési alapok és -alapkezelők felügyeletét az MNB látja el a PSZÁF megszüntetését vagy beolvasztását követően, és ezzel összefüggésben természetesen vannak módosítási feladatok.

A Nemzeti Bank integrációjával összefüggésben a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerültek módosítási igények, és ezek átvezetésre is kerültek. Ez helyes. A rugalmasabb döntéshozatal érdekében a Pénzügyi Stabilitási Tanács eljárásával összefüggő egyes hatósági döntések kiadmányozása delegálhatóvá válik a Magyar Nemzeti Bank egyes vezetőire. Én azt hiszem, hogy még ez is helyes. Az viszont már nem előremutató, hogy korlátozásra kerül a Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala, ugyanis az elnök vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazott tagja jogosult csak ezután álláspontot nyilvánosságra hozni, a delegálás lehetősége megszűnik. Ez egy szűkítő intézkedés, tehát ezt mi egyértelműen nem támogatjuk.

A Magyar Nemzeti Bank egyes ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban teljesítendő közzétételi kötelezettségei is korlátozódnak ebben az előterjesztésben. Ez sem helyes. Ugyanis a hatékony jogérvényesítés érdekében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, díjak adók módjára behajthatóvá válnak az MNB számára, ez egy ilyen pénzbehajtó, büntetésbehajtó feladaterősödést mutat.

Annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Bank fellebbezéssel nem támadható döntéseit bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság ne legyen köteles 30 napon belül felülbírálni, erről rendelkezik az előterjesztés, továbbá a piacfelügyeleti eljárásra vonatkozó eljárási szabályok, ügyfél általi iratbetekintési jog korlátozásának és próbaügylet kötésének lehetővé tételére irányuló módosítás is szerepel.

Kizárólag készpénzfelvételre használható a Magyar Nemzeti Bank-munkavállalók számára forint- és devizaszámlák MNB általi közvetlen vezetésének lehetővé tétele. Ez különös, hogy az MNB-munkavállalók számára miért kell külön számlavezetést lehetővé tenni. Ők is ugyanolyan fogyasztók, állampolgárok, mint bárki más ebben a hazában. Ez egy kevéssé érthető kitétel.

A Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. állami tulajdoni hányadának a Magyar Nemzeti Bank részére történő térítésmentes átadása érdekében a tulajdonosi jogokat 2013. október 1-jétől már a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. Ez, mondjuk, szintén összefügg a PSZÁF beintegrálásával, tehát ilyen értelemben technikai jellegűnek tekinthető.

Módosul továbbá az Európai Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-ai, 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi törvény miniszteri felhatalmazásra vonatkozó rendelkezése, kiegészül ugyanis az ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz kezelésével kapcsolatos szabályok megalkotásával.

(21.30)

Módosul a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely szerint tízről tizenötre emelkedik a közbeszerzési hatóság keretében működő tanács tagjainak a száma. Várhatóan ezt még a választások előtt perfektuálni fogják. Törlésre kerül az a rendelkezés, miszerint a tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. Az egész tervezet hatálybalépése, mit tesz isten, 2014. március 15., bizonyos kivételekkel.

Tehát ahogy az előzőekben is elmondtam, nem lenne szükség erre az új törvényre, ha idejében észbe kapnak, és 2011 végére behozzák az akkor már ismert abak-irányelv rendelkezéseit.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat számos eleme azonban nem jogharmonizációs célok és nem is az általános indoklásban rögzített további célok elérését szolgálja, ugyanis a Magyarország valós pénzügyi helyzetével kapcsolatos átláthatóság korlátozását eredményezi a törvény, az információk rendelkezésre állásának akadályozását szolgálja, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját kizárólag annak elnöke vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni. Ezt mi élesen kritizáljuk.

Az MNB hatósági működése átláthatóságának szűkítését eredményezi, hogy megszűnik egyes ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban a közzétételi kötelezettség. Ez a transzparencia rovására megy. Ezt is élesen kritizáljuk.

Továbbá a Magyar Nemzeti Bank pénzbeszedő funkciójának erősítését szolgálja, hogy a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, felügyeleti díjak adók módjára behajthatóvá válnak, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank esetében megszűnik a 30 napos bírósági felülvizsgálat törvényi garanciája. Tehát ez egyfajta jogsérelem. Továbbá a piacfelügyeleti eljárás során is lehetővé válik az ügyfél általi iratbetekintési jog korlátozása. Ez pedig aztán már egyértelműen szűkítést jelent a transzparenciát illetően.

A Közbeszerzési Tanács működésének manipulálását és további pozíciók választások előtti betöltését szolgálhatja, hogy a Közbeszerzési Tanács tagjainak száma tízről tizenötre emelkedik, és megszűnik az az arányossági kötelezettség, miszerint a tanácsban az egyes közérdekű célokat, valamint az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. Itt egyenlőtlenség állhat fenn.

Mindezek alapján az MSZP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni, mert az a támogatható jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően lehetővé teszi a Magyarország valós pénzügyi helyzetével kapcsolatos átláthatóság szűkítését, továbbá előrevetíti a Magyar Nemzeti Bank megengedhetetlen pénzbeszedő funkciójának erősítését jogi garanciák nélkül, tehát a sérelmes garanciája nélkül, és megteremti a lehetőségét a Közbeszerzési Tanács működésének olyatén történő manipulálására, hogy új tagokkal az arányokat megváltoztatja. Ezzel további pozíciók válnak a választás előtt betölthetővé, ezáltal egyfajta eluralása figyelhető meg a Közbeszerzési Tanácsnak.

Mindezek alapján - bár természetesen vannak olyan részei, a jogharmonizációs részek, amelyek szerintünk is helyesek - az egész törvénytervezetet nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr.