Felszólalás adatai

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos még mindig, két évvel a Fidesz úgynevezett fülkeforradalma után is az elszámoltatás hiányáról és a mérhetetlen kettős mércéről kell beszélnünk, ami a magyar igazságszolgáltatást jellemzi. A rongáló Dániel Péter felháborító és vérlázító ítéletét mindannyian ismerik; a Kúria elnökhelyettesétől kezdve az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának büntetőjogi tanszékvezetőjén keresztül sokan elfogadhatatlannak minősítették. Ez azonban nem egyedi eset, a kettős mérce alkalmazása időről időre visszatérő jelenség.

2010 augusztusában a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelentettük Biszku Bélát, aki ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, és jogszerűnek nevezte az azt követő megtorlásokat, így a meghozott halálos ítéleteket is. Az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást. (Folyamatos zaj.) Kérem, elnök úr, szeretném úgy elmondani a beszédemet, hogy halljam saját magamat. Kérem, hogy számolja be az időmbe!

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytassa, képviselő úr! Beszámítjuk az idejébe. Tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy tegyék lehetővé, hogy a napirend előtti felszólalás zavartalanul elhangozzék. Kérem azokat a képviselőtársaimat, akik bejöttek az ülésterembe, hogy foglalják el a helyüket, amennyiben pedig még nem akarják elfoglalni, akkor fáradjanak ki az ülésteremen kívülre. Parancsoljon, képviselő úr! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Halljuk!)

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Úgy érzem, elég fontos ez az ügy ahhoz, hogy idefigyeljenek a tisztelt képviselők. Az ügyben eljáró bíró tehát felfüggesztette az eljárást Biszku Bélával szemben, és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt normakontrollal az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság soron kívüli eljárást ígért, de a mai napig nem bírálta el az esetet. Ez azonban nem akadályozta meg a bíróságot, hogy egy másik ügyben, ugyanezen törvény alapján a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása - közismert néven holokauszttagadás - miatt idén júniusban a Fővárosi Törvényszék másfél éves, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítéljen egy vádlottat, azzal, hogy próbaideje alatt évente el kell látogatnia a Páva utcai holokausztmúzeumba vagy egyszer Auschwitzba. Az egyik esetben tehát ítélet, a másik esetben - Biszku esetében - pedig nemhogy nem kell ellátogatnia Recskre, Márianosztrára vagy a Terror Háza Múzeumba, hanem még bíróság elé sem kellett állnia.

Mátsik György esete sem válik az önök és az igazságszolgáltatás dicsőségére, akit kifejezetten az emberiesség elleni bűncselekmények miatt a 2011. évi CCX. törvény alapján jelentettünk fel, de ezt a tisztelt főügyészség figyelembe sem vette. A feljelentésünk alapját képező tényállások megvalósulását egyáltalán nem vizsgálta, hiszen a bűncselekményekkel kapcsolatos semmiféle érdemi utalás nem található az elutasító határozatban, tehát az ügyészség nem volt hajlandó a hatályos törvények alapján vizsgálni a feljelentésünket, ezzel akár súlyos jogsértést is megvalósíthatott. Ugyanezt tették egyébként Biszku másik feljelentése esetében is, hiszen nem az emberiesség elleni bűncselekmények alapján hallgatták ki, hanem a '94-es sortűzperek alapján, amit megtehettek volna már '94 óta is. Az úgynevezett nemzeti ügyek kormánya nemhogy végrehajtaná a társadalom jogos igazságérzete szerinti elszámoltatásokat, hanem bújtatott és annál jelentősebb jogszabályváltozásokkal másokat, így bennünket is gátol az elszámoltatásban. Példa erre a panaszjog súlyos megnyirbálása, amelyet tavaly nyáron foglaltak törvénybe. Eszerint a feljelentés elutasításával, illetve megszüntetésével kapcsolatosan a feljelentő csak abban az esetben élhet panasszal, ha egyben a bűncselekmény sértettje is. Értik?! A sértettje. Azok a sértettek, akikre Mátsik kért halált, akiknek a kegyelmi kérvényét maga Biszku utasította el? Hogy élhetnének ők már panasszal?

Szeretnénk végre, ha ez a kettős mérce megszűnne Magyarországon, és mindenkire ugyanazok a törvények és mindenkire ugyanazok a büntetések vonatkoznának. Úgy tűnik azonban, hiába várják olyan sokan az ígért igazságszolgáltatást, a kommunizmusban és a szocializmusban elkövetett, emberiesség elleni bűnök kimondását önöktől. Önöknek a kétharmados többség sem elég, hogy igazságot szolgáltassanak az áldozatoknak, ráadásul a Jobbik Magyarországért Mozgalom folyamatosan, de sajnos hiába követeli, hogy a pártállamban vezető beosztást betöltő, pártutasítást végrehajtó ügyészek és bírák, akik a jogállamiságot megcsúfoló eljárásokban részt vettek, távozzanak a magyar igazságszolgáltatásból, mert e törekvéseinket önök folyamatosan leszavazzák. Mi is tudjuk, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek alárendeltek, de elfogadhatatlan, hogy a törvényi keretek olyanok, hogy a kettős mércét gyakorló igazságszolgáltatásra ma Magyarországon a jelek szerint minden lehetőség adott.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondása szerint tudomással bír arról, hogy volt kommunista vezetőknek, a volt pártállami vezetőknek és azok kiszolgálóinak utódai irányítják ezt az országot. Minden jóérzésű emberben felmerül a kérdés, hogy ha ez így van, akkor miért nem tesznek ellene. Miért nem tesznek az ellen, miért kezdik minden héten úgy a törvénykezést, hogy leszavazzák a Jobbik azon javaslatát - tegnap is leszavazták -, hogy vonjuk meg ezektől a kommunista gyilkosoktól, Biszku Bélától, Mátsik Györgytől a luxusnyugdíjaikat? Önök ezt folyamatosan leszavazzák. Történelmi lehetőség múlik el ismét, amellyel kapcsolatban sovány vigasz, hogy a választóik hamarosan számon kérik majd önöket ezért.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(9.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, a kormány képviseletében ki óhajt válaszolni az elhangzottakra. Rétvári Bence államtitkár úr jelentkezik. Megadom a szót, parancsoljon, államtitkár úr!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön azt kifogásolta, tisztelt képviselő úr, hogy nem figyelnek eléggé az ön szavára. Igazából a Jobbik frakció az, aki ezt a témát, úgy látszik, még nem tartja ennyire fontosnak, hogy akár megjelenjen itt a parlamenti ülésteremben. Bár szavazás előtt vagyunk, de négy-öt képviselőnél több önön kívül nem lézeng, tehát nem a kormányoldalt kell kárhoztatni a figyelem hiányáért.

Ön kicsit arra a gyermekre hasonlít, aki iszonyatosan hangosan akar dörömbölni egy ajtón, amelyik éppen nyitva van, hiszen ön olyan példákat hozott fel végig a felszólalásában, azt bizonyítandó, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat nem tesz meg eleget a kommunista bűnök elszámoltathatóságával kapcsolatban és a privilégiumok megvonása érdekében, amelyeket éppen ez a kormányzat hozott meg. Hiszen ön mondta, hogy a feljelentéseiket mind olyan jogszabály alapján tették, amelyeket ez a kormány hozott meg. A büntető törvénykönyvben a holokauszttagadás mellett a kommunizmus bűneinek tagadását ez a kormányzat fogadta el, ha jól emlékszem, önök is támogatták ezt a büntető törvénykönyvi módosítást, majd ez alapján tettek önök is feljelentést, ezzel ismerve el, hogy ez végül is egy hatékony eszköze az antikommunizmusnak. Szintén ugyanígy a kommunista időszak alatt elkövetett bűnök elévülhetetlensége alapján indították volna el egy feljelentéssel azt a büntetőeljárást, amely valóban sajnálatosan megragadt az ügyészségi fázisban, de bízunk benne, hogy a kifogással élni fog a feljelentő, és ennek nyomán még születhet más döntés, hiszen a törvényalkotó szándékával az esne inkább egybe. Nos, tehát azt a feljelentésüket is önök egy Fidesz-KDNP-többség által elfogadott törvénymódosítás alapján tették.

Tehát mind a két példa, amit ön felhozott negatív példaként, pozitív példa, hiszen ez a kormányzat fejezi be a rendszerváltást. Ennek alkotmányos alapjait is lefektettük, ön is olvashatja az alaptörvényben - önök legalább itt voltak a vitájában, nem úgy, mint a többi ellenzéki frakció -, hogy kimondtuk, ezek a bűncselekmények nem évülnek el, kimondtuk, hogy a magyar közjogi kontinuitásban ez egy törés, mind a náci megszállás időszaka, mind a kommunizmus időszaka, ezek nem részei a magyar szerves jogfejlődésnek. Éppen ez az alapja annak, hogy az ott elkövetett bűncselekmények miatt (Moraj. - Az elnök csenget.) felelősségre vonható ki-ki a tetteiért.

Ezen túlmenően ön ismételten a felszólalása végén a Jobbiknak azt a javaslatát, a javaslat napirendre nem tűzését rója fel, amellyel kapcsolatban az önök frakciója is beterjesztőként és támogatóként jelent meg, hiszen ebben a hónapban is még folyik az a felülvizsgálati folyamat, amelyik pontosan a kommunista nyugdíj-privilégiumokat igyekszik felülvizsgálni, azt megnézni, hogy kik azok az emberek, akik jogosulatlanul veszik fel ezeket az összegeket, mert az 1945-49 közötti demokratikus államrend leépítése miatt, titkosszolgálati tevékenységük miatt vagy a pártállamban, a KISZ-ben betöltött szerepük miatt kapnak olyan többletnyugdíjat, amely igazából jogosulatlanul jár nekik.

Tehát mindegyik esetben az mondható el, hogy azok a folyamatok, amelyeket ön hiányol, már réges-rég megtörténtek, elindultak, és ez a kormányzat két éve egyértelműen ilyen munkát végez. Ezt nemcsak szavakban teszi, nemcsak törvényekben teszi, hanem ennek pénzbeli nyoma is van, hiszen ön is tudja, hogy pontosan ezekben a napokban kézbesítették a nyugdíjjal a különböző kárpótlási jogcímű nyugdíjaknál azt a dupla emelést, amellyel próbáljuk pótolni azt a hiányt, amit a Gyurcsány-kormány utolsó éveiben és a Bajnai-kormány idején nem emeltek meg azoknak az embereknek, akik ilyesfajta kiegészítésben részesültek, hiszen az alapnyugdíjuk emelkedett, az özvegyi nyugdíj is emelkedett, minden másfajta nyugdíj-kiegészítés emelkedett. Egyedül - és ez nagyon szimbolikus - az MSZP-SZDSZ pont azoknak a nyugdíját nem emelte, akik életüket, szabadságukat, vagyonukat, az egész jövőjüket áldozták azért, hogy Magyarországon demokrácia és szabadság lehessen. Az ő esetükben próbáljuk ezt utólag is valamelyest kompenzálni dupla nyugdíjemeléssel.

Ez valóban azért egy nehéz folyamat, tisztelt képviselő úr, nem azért, mert nem lenne meg a szándéka a kormányzatnak, hanem azért, mert jogállami eszközökkel küzdünk azok ellen az emberek ellen, akik nem jogállami eszközökkel építették le a demokráciát, és tartották fenn a diktatórikus rendet Magyarországon. Ez pedig sajnos mindig egy hosszabb folyamat, de mi úgy gondoljuk, hogy megéri ilyen szempontból türelemmel várni, és nem átlépni a jogállamiság határait, korlátait, mert sokkal többet veszélyeztetnénk akkor, ha ezeket az alapvető jogelveinket feladnánk. Ez nem módosítja azt a törekvésünket, hogy most és a későbbiekben is minden hasonló jogszabályban mi nemcsak partnerek, inkább kezdeményezők lennénk, ahogyan ezt az elmúlt két év is jól bizonyítja.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-18   19-22      Ülésnap adatai