Készült: 2024.09.20.03:41:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2017.11.27.), 275. felszólalás
Felszólaló Csepreghy Nándor
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:43


Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Egy jó vitának vagyunk ma este a tanúi, hiszen a régészet kérdésével mint szabályozandó kérdéssel általában akkor kell foglalkozni, amikor pörög a gazdaság, ebből fakadóan vannak olyan régészeti munkák, amelyeket el kell végezni. Immár Magyarországon hét éve olyan gazdasági bővülést látunk, ahogy az az előző költségvetési vita kapcsán is elhangzott, ami indokolttá teszi ennek a kérdésnek az Országgyűlés elé kerülését.

Engedjék meg, hogy elsőként megköszönjem a bizottsági és szakmai vitákban elhangzott támogató szakmai észrevételeket, és azokat a kételyeket eloszlassam a záróvita során, amelyek azzal kapcsolatban fogalmazódtak meg, hogy van‑e elég szakmai régészeti kapacitás Magyarországon ahhoz, hogy ezt a munkát koordinálni lehessen. A kormány előterjesztőként nem véletlenül döntött úgy, hogy ketté szeretné bontani a régészeti feladatellátás tevékenységi körét. Egyrészt a régészeti szaktudást igénylő effektív régészeti munkát a múzeumok hatókörébe szeretné utalni, ezáltal biztosítva azt, hogy a magánérdek a közérdekkel szemben soha ne tudjon győzedelmeskedni ezen a téren. Egy olyan álláspontot hozott a kormány az Országgyűlés elé, ami nemcsak szakpolitikai, hanem jelentős szakmai támogatást is élvez, hiszen a Magyar Régész Szövetség álláspontjával egybecsengő az a javaslat, amit önök a vita során megismerhettek.

A kormányzat elképzelései alapján ‑ ehhez kérjük holnap az Országgyűlés támogatását ‑ a régészeti szakmunkák tehát a különböző megyei múzeumok és a Magyar Nemzeti Múzeum keretében kerülnek ellátásra. A gazdaság bővítésének, a gazdasági támogatások eszközeként pedig a földmunkák tekintetében azt szeretnénk, ha a helyi építőipari vállalkozások is be tudnának kapcsolódni, és ott, ahol nem régészeti szakmunka elvégzése történik, hanem ezt kisegítő vagy ezt támogató földmunka, ott valóban ezek a kisebb cégek is részt vállalhassanak ezekből a beruházásokból, ezáltal a kormány pedig a közberuházásokon keresztül ösztönözhesse azt, hogy a kis magyar kkv-k tudjanak megrendeléshez, munkához jutni.

Felmerült kérdésként a bizottsági vitában, hogy van‑e elegendő kapacitás a Magyar Nemzeti Múzeum keretén belül. Ezért szeretnék itt megnyugtatni mindenkit, hogy a múzeum középtávú tervei között szerepel egy 70 fős régészeti szakapparátus felállítása, amely megfelelő garanciát jelent arra, hogy ha a megyei múzeumoknak nincs elegendő régészeti kapacitásuk egy-egy munka elvégzéséhez, hiszen ma az ország szinte minden területén folynak nagy infrastrukturális beruházások, amelyek csak a régészeti munkákat követően fejeződhetnek be, akkor a Magyar Nemzeti Múzeum ezt a kisegítő tevékenységet tudja számukra nyújtani. Ennek köszönhetően egy-egy beruházás gyors megvalósítása sem veszélyeztetheti az adott területen fellelhető régészeti leletek teljes körű feltárását és megfelelően gondos kezelését.

Azt gondolom, ezzel a törvénnyel a kormány ismételten hitet tesz amellett, hogy a beruházási szempontok érvényesítésén túl a régészet, illetve az örökségvédelem ügyét egy kiemelten fontos ügynek tekinti. Elegendő áttekinteni azokat a fejlesztéseket, azokat a rekonstrukciókat, amelyek akár Budapesten, akár vidéken megtörténtek. Ha csak az Országgyűlés épülete elé lépünk ki, a Kossuth tér rehabilitációja mindenképpen egy ilyen beruházásnak tekinthető, ami nem egy régészeti beruházás volt, de egy örökségvédelmi beruházás, ahol a jelenlegi kormányzatnak, a harmadik Orbán-kormánynak sikerült a nemzet parkolójából lényegében a nemzet főterét visszaállítani. Ugyanezzel a szemlélettel találkoznak számtalan egyéb más fejlesztés kapcsán, a Zenekadémiától kezdve a budai Várban zajló beruházásokon keresztül más vidéki kastélyok és kúriák közcélú felújításában.

Azt gondolom, ez a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a magyar kormány egyszerre tudja érvényesíteni a régészet szigorú szabályrendszereit, egyszerre tudjunk fejet hajtani a múlt értékei előtt azáltal, hogy azokat méltóképpen gondozzuk és megőrizzük az utókor számára, és hozzunk egy olyan javaslatot, ami a beruházások tekintetében is támogatja a jövőben, hogy a magyar gazdasági növekedés az előző évek ambiciózus számait is túl tudja szárnyalni. A holnapi napon pedig ehhez a törvényhez ezeknek a gondolatoknak a szellemében kéri a kormány az Országgyűlés támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  275  Következő    Ülésnap adatai