Készült: 2024.04.29.15:33:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

29. ülésnap (2010.09.13.), 320. felszólalás
Felszólaló Kaufer Virág (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy idézettel kezdeném: "Nem az ENSZ, hanem a tagországainak kormányai és népei fogják elérni a millenniumi fejlesztési célokat, összefogással és közös erőfeszítéssel" - mondta Kofi Annan, volt ENSZ-főtitkár a globális szegénység elleni küzdelem egyik legfontosabb mérföldkövével kapcsolatban.

2010. szeptember 20. és 22. között New Yorkban ülnek össze a világ állam- és kormányfői, hogy átgondolják, mi kell ahhoz, hogy az ezredfordulón kitűzött millenniumi fejlesztési célokat elérjék, és szükség esetén felülvizsgálják a célkitűzések teljesítésének ütemtervét. A nyilatkozatot 2000 szeptemberében aláíró 189 tagállam elkötelezte magát a globális szegénység visszaszorítása és egy mindenki számára élhető világ megteremtése mellett. Elhatározták, hogy 2015-re felére csökkentik a napi 1 dollárnál kevesebből élők számát, megfelezik az éhínségtől szenvedők számát, megvalósítják a mindenkire kiterjedő alapfokú oktatást, előmozdítják a nemek közti esélyegyenlőséget, csökkentik a gyermekhalandóságot és az anyák gyermekágyi halandóságának arányát, megállítják az AIDS, malária és más súlyos betegségek terjedését, végül, de nem utolsósorban biztosítják a környezeti szempontból fenntartható fejlődést, és globális együttműködést valósítanak meg e célok érdekében.

Az aláíró országok ígéretet tettek, hogy 2015-re bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát különítik el erre a célra. Az Európai Unió 2002-ben kidolgozta saját ütemtervét, amelynek részeként a 2002 után csatlakozott országok, így hazánk is 2000-re bruttó nemzeti jövedelmük 0,17 százalékát, 2015-re pedig 0,33 százalékát kell elkülönítsék a leginkább rászoruló országok támogatására. Magyarország 2010-es költségvetésében 0,075-0,08 százalék a nemzetközi fejlesztésre elkülönített összeg, azaz messze elmaradunk a 2010-re kitűzött céltól. Ezzel jócskán alulmúljuk az európai átlagot is, ráadásul egyre messzebb sodródunk azon ígéretünktől, hogy az EU 15-ök számára előírt arány eleve kevesebb mint felét teljesítsük 2015-re.

Azonban nem csak a nemzetközi fejlesztésre fordított összeg volumene tekintetében marasztalható el a magyar állam, komoly gondok vannak az elosztás és az átláthatóság körül is.

(21.30)

A megközelítőleg 18 milliárd forintból - ez 2008-as adat - a millenniumi fejlesztési célok szempontjából kiemelkedően fontos és legkevésbé fejlett országok szinte semmilyen szerepet nem játszanak a magyar fejlesztéspolitikában. Hazánk a leginkább rászoruló államok közvetlen támogatása helyett döntően a nemzetközi donorokon keresztül folytatja fejlesztési tevékenységét, például az Európai Unión keresztül. Nálunk a fejlesztési segélyezés költségvetésének mintegy 84 százalékát a multilaterális keret teszi ki; az európai uniós országokban ez átlagban 60-70 százalék. A közvetlenül támogatott partnerországok között Afganisztánon kívül alig találhatóak a millenniumi célok által kijelölt, legszegényebb országok, a szub-szaharai Afrika vagy Óceánia államai. Ezek az országok a magyar bilaterális segélyeknek mindössze 2-2,5 százalékát kapják. A teljes bilaterális fejlesztési segély körülbelül 78 százaléka öt országba irányul, amint mondtam: Afganisztánba, Ukrajnába, Szerbiába, Koszovóba és Montenegróba. Ezek közül csak Afganisztán tartozik a legkevésbé fejlett országok közé.

Azt kell mondjuk tehát, hogy a globális szegénység elleni küzdelem, a leginkább rászoruló országok támogatása hazánk számára legfeljebb említésszerűen jelenik meg a fejlesztéspolitikai célok között: azokat a nemzetközi szervezetekbe való kötelező befizetésekkel letudjuk, és a magyar állam az erre szánt keretösszeget közvetlen, illetve regionális külpolitikai és külgazdasági céljaira használja.

Mint az eddigiekből is világossá válhatott, a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés teljes, koncepcionális felülvizsgálatra szorul. Az LMP a nemzetközi fejlesztéssel foglalkozó hazai civil szereplők jelentős részével együtt szükségesnek tartja, hogy egy kerettörvény jöjjön létre ebben a témában. Olyan törvényt látunk szükségesnek, amely a nemzetközi fejlesztési együttműködést szegénységcsökkentési prioritásokra alapozza, mind a partnerországok, mind a célszektorok vonatkozásában, és pontos menetrendet állít fel a fejlesztési támogatások fokozatos növelésére, hogy a 2015-ös fejlesztési célt el tudjuk érni.

A millenniumi fejlesztési célok tizedik évfordulóján hazánknak ideje lenne felnőni a feladathoz, és fejlett világbeli partnerországként együttműködni a globális szegénység elleni küzdelemben. Az LMP bízik benne, hogy a Külügyminisztérium az EU-elnökség alatt kidolgozza ennek a törvényi feltételeit, és a rendelkezésre álló keretet a szegénységcsökkentési prioritásokra fordítja majd mind a partnerországok, mind a célszektorok vonatkozásában.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  320  Következő    Ülésnap adatai