Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Sajnálom, hogy a kormány részéről nincs jelen senki. (Dr. Józsa István az ülésterem ajtaja felé indul.) De elhagyja a termet az utolsó kormánypárti képviselő is. (Derültség.) Sajnálom ezt, de a mi részünkről még itt vannak. (Dr. Józsa István visszatér az üléshelyére.) Visszajött. Köszönöm szépen, elnök úr.

Sajtóértesülések szerint a Tenkes-hegy lehet az eredetileg a Zengőre tervezett radarállomás új helyszíne. Már a felvetés ténye is jogos aggodalmat váltott ki választókörzetem lakossági és szakmai köreiben. A miniszterelnök által kijelölt úgynevezett Zengő-bizottság a NATO-radartelepítésnek három lehetséges helyszínét - a mecseki Zengőn kívül az ugyancsak a Mecsekben lévő Hármas-hegyet és a Villányi-hegységhez tartozó Tenkes-hegyet - elemzi.

A Népszabadság szeptember 2-ai híradása a MEH előző napi sajtóközleményére történő hivatkozással írja, hogy a testület tanácskozására a Honvédelmi Minisztérium és Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium készített összefoglalót a lokátorállomás három lehetséges helyszínéről. Ugyanitt azt is közli, hogy a tanulmány első helyen a Tenkes beépítését javasolja. A Mai Nap ugyancsak szeptember 2-ai számából az egyik cikk címét idézem: “A zöldek a Tenkest szeretnékö.

Amikor már ennyire körvonalazódni látszik egy tendenciózus, de szakmailag teljesen téves prekoncepció, akkor nekem mint a térség országgyűlési képviselőjének, még a végzetes döntést megelőzendő kötelességem a parlament elé tárni a térség lakói által is közismert tényeket, amelyek a Tenkes-hegyet egyértelműen kizárják a tervezett beruházás lehetséges helyszínei közül. Egy normális közigazgatási viszonyok mellett működő országban ki gondolna arra, hogy az ország Honvédelmi Minisztériuma nevét adja egy olyan tanulmányhoz, amely a terrorelhárítás szempontjából fontos és napról napra fontosabb NATO-feladatokat ellátó Tenkes-hegyi objektumot megszüntetné, és helyébe egy NATO-radarállomást építene. Hiszen a laikus is tudja, hogy a passzív eszközökkel működő terrorelhárító objektum léte elektromágneses szempontból összeférhetetlen a radarral.

A fokozódó terrorveszély miatt a normális viszonyok között élő országok új terrorelhárító objektumokat létesítenek, nemhogy egy már meglévőt megszüntetnének. A mi dezorganizált országunkban szinte logikusnak is mondható, hogy az egyébként szakmainak álcázott érvnek sincs valóságalapja. Amennyiben a műszaki, pénzügyi érveket vizsgáljuk, úgy látjuk, hogy a három nevezett helyszín közül a legkisebb hatékonyságú és a legköltségesebb a Tenkes-hegyi megvalósítás lenne, mivel a csupán 408 méteres Tenkes egy 300 méteres antennatornyot igényelne, és még ezzel a gigászi toronnyal is az összehasonlításban a legrosszabb elektromágneses paraméterek érhetők el a horvátországi Papuk-hegy árnyékolása következtében.

Korábban a zengői helyszín elvetésében döntő szerepet játszó ellenérvek a Tenkesen még fokozottabban fennállnak, hiszen a Villányi-hegység valamennyi csúcsa közelebb van a lakott településhez, mint a Zengő és a Hármas-hegy, továbbá a tájvédelmi és turisztikai érvekkel hasonló a helyzet. Gondoljunk csak a villányi történelmi borvidékre és Harkány, Siklós, Máriagyűd idegenforgalmi vonzerejére! Természetesen ugyanolyan heves lakossági ellenállásra lehet számítani, mint a Zengő esetében. Sőt! A lakosság elszántságát jól illusztrálja a térség egyik közmegbecsülésnek örvendő személyének állásfoglalása, aki kifejtette, hogy mennyire hálás Göncz hajdani köztársasági elnök úrnak, amiért a polgári engedetlenséget intézményesítette a magyar közéletben, hiszen ami a korlátozott létszámú utcai barikádozók számára alkotmányos jog, az egy térség lakói számára egy ilyen esetben alkotmányos kötelezettséget jelent.

A NATO-radarberuházás helyszínével kapcsolatban nem a Zengő-bizottság, hanem a kormány mondja ki a végső szót. Kíváncsian várjuk, hogy a kormány számára a terrorelhárítás itthon is legalább ugyanolyan fontos feladat-e, mint 2500 kilométernyire hazánktól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps. - Dr. Gombos András visszatér az ülésterembe.)