Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy nincsenek itt a határon túli magyarok. Jó lenne végre úgy lefolytatni egy őróluk szóló vitát ebben a parlamentben, hogy ők is jelen vannak, hozzá tudnak szólni, annál is inkább, mert szemmel láthatóan a határon túli magyarokkal való egyeztetések meglehetősen nehézkesen zajlottak ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során. Ahogy Avarkeszi képviselő úr már fölidézte a januári pillanatokat, nem választhatóak el ezek a januári egyeztetések a decemberi népszavazástól, és nem választhatóak el a decemberi népszavazást megelőző durva, határontúlimagyar-ellenes kormányzati kampánytól.

Sajnálatos módon az elmúlt hetekben azt tapasztalhattuk, hogy a határon túli magyarok körében a kiábrándulás, a csalódottság, az anyaországgal szembeni elkeseredés meglehetősen nagy fokú. Ezt bizonyították a március 15-ei megemlékezések is, és azt hiszem, hogy senki nem állíthatja most már ennek a széles körű és általános jelenségnek a nyomán, hogy ne lenne a határon túli magyarokban a magyar kormánnyal, sőt gyakran Magyarországgal szemben is egy nagyon nagy fokú elkeseredettség.

Az egyeztetési mechanizmus ennek a törvényjavaslatnak az előkészítése során is - ahogy mondtam - döcögött, és most is azt kell mondanom, képviselő úr, hogy bár önök azt mondják, hogy a határon túli magyaroknak a szempontjai érvényesülnek ebben az előterjesztésben, én azt hiszem, hogy ez több, mint féligazság. (Dr. Avarkeszi Dezső közbeszól.) Kevesebb, mint féligazság, oké. A határon túli magyarok javaslatai töredékesen jelennek meg, és a velencei bizottságra történő utalás nem egy helyen, hanem több helyen jelenik meg az előterjesztésben, tisztelt képviselő úr. A velencei bizottság ajánlása pedig 2001 őszén született meg, ha nem csal az emlékezetem. Tehát amikor önök ezt a javaslatot előkészítették, akkor illett volna legalább a saját felfogásuk szerinti interpretációját a velencei bizottság javaslatainak már akkor figyelembe venni.

(19.30)

Tehát végső soron ez a javaslat sokkal inkább tekinthető egy önkorrekciónak, mintsem a határon túli magyarok javaslatai érvényesítésének. De az tagadhatatlan, hogy egy ilyen törvénymódosítás egy hónappal az elfogadását követően eredmény, ezzel Magyarország, a magyar parlament csúcsot dönt, de azt kell mondanom, hogy sajnálatosan ezek az eredmények felemásra sikeredtek.

Mindenekelőtt azért, tisztelt képviselő úr, mert nagyon nehéz, ahogy ezt Kozma képviselő úr is elmondta, értelmezni, hogy mire való ez az egész Szülőföld Alap. Ne haragudjanak, nem sikerült megértenünk sem az eredeti verzió esetében - amit nem elleneztünk, tartózkodtunk, sok szerencsét kívántunk önöknek, de nem értettük, hogy mire való a Szülőföld Alap -, és most a módosítás sem segít hozzá minket ahhoz, hogy megértsük, mire való ez az egész.

Annyit értünk, hogy önöknek fontos, hogy a szülőföldprogramjuk végre egy kis enyhülést hozzon a határon túli magyarokkal való kapcsolatukban, és kívánom önöknek, hogy ez sikerüljön, mert végső soron ez az ország érdeke, a mi érdekünk is lenne, de azt kell mondanom, hogy ez, ami előttünk fekszik, nem igazán ad hozzá az eddigi határon túli támogatási rendszerhez. Miért nem lehet, ha valami lesz ebből, az Illyés Alapítványon keresztül juttatni ezeket a támogatásokat? Mi akadályozza meg önöket ebben? És sorolhatnám még a nagyon komoly kérdőjeleket. Ez a Szülőföld Alap, ne haragudjon, ha egy kicsit nyersen fogalmazok, a december 5-ei népszavazást követően kialakult helyzetre irányuló szocialista válasz, de egy szánalmas pótcselekvéssé válik.

Többletforrást nem ad. Ahogy itt elhangzott Bagó Zoltán képviselő úr részéről, félmilliárdot már a költségvetési megszorítások keretében zároltak ebből az egymilliárdból. A másik félmilliárdot tudtom szerint a határon túli szervezetek támogatására kívánják fordítani, és ha még marad valami plusz, ezzel kapcsolatban meg bejelentették, hogy a határon túli magyarok körében a kormányzat arculatát javító intézkedéseket kívánnak finanszírozni, támogatni belőle.

De eleve, ha már egyszer megpróbáljuk garantálni a határon túli támogatások összegét, az egymilliárd forintot, ami egyébként előrelépés az eredeti javaslathoz képest, ez tagadhatatlan, de szerencsésebb lenne, ha ez valamilyen formában a költségvetés fix százalékában kerülne meghatározásra, ismerve ezt a nehéz inflációs időszakot. Maga az elgondolás pedig, hogy egy százalékot a személyi jövedelemadóból hozzá lehet rendelni a Szülőföld Alaphoz, eleve elhibázott. Ebbe a döntéshozatali struktúrába nem lesz Magyarországon jelentős személyi jövedelemadó-felajánlás, hiszen miért ajánljanak fel az egy százalékukból a kormánynak - hiszen a kormánynak ajánlják fel - a nemzetpolitikai célokra, hiszen ezt a kormányzatnak a központi költségvetés forrásai terhére kell értelemszerűen megoldani.

Aztán gondolhattuk volna azt, hogy itt valami demokratikus döntéshozatal lesz a határon túli magyarok és a magyar kormány között, decentralizálódik a támogatási intézményrendszer. Nos, a tanács, illetőleg a kollégium új rendszere úgy állt fel, hogy továbbra is meghatározó, mondhatni, kizárólagos a kormányzati befolyás ezekben a szervezetekben, hiszen nem igazán fog nehézséget okozni a jelenlegi feltételek mellett a kormányzati akarat érvényesítése. Erre vonatkozóan egy olyan javaslattal élnék, hogy a Magyar Állandó Értekezletnek kell a döntéshozatali pozíciókat feltöltenie.

Sőt fenyegető ez a centralizáció, hiszen az átcsoportosíthatóság lehetőségét is biztosítja a jelenlegi határon túli pénzeszközök terhére a törvényjavaslat, így adott esetben az Illyés Alapítványtól vagy bármilyen intézménytől a jogi lehetősége az átcsoportosításnak megvan.

A határon túli magyarok szempontjai tehát nem érvényesülnek, gesztusnak nem fogják tekinteni a Szülőföld Alap létrehozását; ugyanakkor jó esély van arra, hogy újabb pofont fog kiosztani Magyarország a határon túli magyaroknak, ha túl sokszor mondja el, hogy miért nem lehet a “nemzetrészö kifejezést használni ebben a törvénytervezetben. Ezt itt most Bársony András úr is elmagyarázta, hogy miért kell a jogilag nem értelmezhető nemzetrész helyett a jogilag nagyon jól értelmezhető anyaországnak szerepelnie a jogszabályban. Ha azt gondoljuk, hogy a politikai kötelék és a nemzet ugyanaz, akkor tévedünk, ha ezt az érvelést elfogadjuk, akkor hibázunk, és ha ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a nemzetrészt és innentől a nemzetet ki kell iktatni a magyar politikai jogi szótárból, akkor pedig sértjük a határon túli magyarokat. Gondolják meg, államtitkár úr, hogy talán mégiscsak lehetne egy magyar jogszabályban, ami a határon túli magyarokról szól, a “nemzetrészö kifejezést alkalmazni.

Befejezésül, tisztelt hölgyeim és uraim, a Szülőföld Alap, bár szeretnénk támogatni, a jelenlegi formájában, a jelenlegi módosítójavaslat-csomaggal, attól tartunk, hogy inkább árthatunk vele, mintsem használhatunk. Ahhoz, hogy ne ártsunk, annak érdekében nyújtottuk be a módosító javaslatainkat, és szeretnénk, ha nem kellene a Szülőföld Alap módosításával kapcsolatban ugyanúgy eljárnunk, mint ahogy a törvénnyel kapcsolatban el kellett járnunk, hogy nem tudtuk támogatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)