Felszólalás adatai

SZABÓ ISTVÁN, az európai ügyek bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném előrebocsátani, hogy az európai ügyek bizottságában a törvényjavaslattal kapcsolatosan megfogalmazódott kritikák amellett születtek, hogy az ellenzéki képviselők sem vitatták ennek a törvénynek a jelentőségét, mind a '97-es, az agrárgazdasággal, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, mind pedig annak az esetleges módosítását. Ugyanakkor - ahogyan azt a többségi vélemény előadója, Karakas képviselőtársam is elmondta - ebben a formájában nem tartották az ellenzék képviselői általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Elsősorban is azért, mert sok helyütt az Európai Unióra való hivatkozással - és ezzel már nem először találkozunk - megítélésünk szerint szűkítő, az agrárgazdaság jelentőségét csökkentő szemléletmódot, megközelítést tükröz ez a törvényjavaslat.

Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen a többi szakbizottság eme nem túlzottan nagy terjedelmű törvényjavaslatnak a hibáit és erényeit attól függően, hogy kormánypárti vagy ellenzéki vélemények hangoztak-e el, széleskörűen taglalta.

(10.20)

Viszont ahogyan az az európai ügyek bizottságában is felszínre került, az érvelés és a törvényjavaslat, maga a normaszöveg bizonyos ellentmondásokat tartalmaz. Csak nagyon röviden említem meg egyebekben azokat a pontokat, amelyek az európai ügyek bizottságában is kifogásként merültek föl, amelyek - ellentétben a kormánypárti vélekedéssel - nem csupán szóhasználatbeli, árnyalatbeli különbségek, hanem amelyek mögött jelentős tartalmi különbségek is mutatkoznak. Így például az ágazat kiemelten fejlesztendő voltának a törlése a törvényjavaslatból, az erre irányuló módosítás; vagy az ágazattal kapcsolatos stratégia benyújtásának időpontja megítélésünk szerint a költségvetési kapcsolatok értékelhetősége miatt igenis nagy jelentőségű. És zárójelben jegyzem meg, nem elfogadható az az érvelés, hogy természetesen a kormány majd törekedni fog arra, hogy a törvényjavaslatban meghatározott határidő előtt nyújtsa be a jelentését. Én tehát úgy gondolom, ez mindenképpen fix és a költségvetés benyújtásának időpontja által kijelölt időpont kell legyen.

A másik, a vitában elhangzott érv a kormánypárti érvelők részéről, hogy az éves jelentés benyújtásának időpontját azért is indokolt ilyen módon meghatározni, merthogy az objektív adatok korábban nem állhatnak rendelkezésünkre. Éppen azáltal, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk, nem állítom, hogy ennek már az első évben, de évről évre hamarabb és pontosabban rendelkezésre kell állni. Az egész, az Európai Unió által előírt információs, nyilvántartási rendszer, az, hogy mi a közös agrárpolitika előírásait alkalmazzuk és annak intézményrendszerét, azt kell hozza az agrárgazdaság számára, hogy Magyarországon is ezek az éves jelentés elkészítéséhez szükséges objektív alapadatok időben rendelkezésünkre álljanak, és ezek évről évre mind precízebben, mind pontosabban meg kell legyenek.

Említette kormánypárti képviselőtársam a „ kiemelten fejlesztendő ágazatö megjelölés törlésének indokaként azt az érvelést, hogy az Európai Unióban csatlakozásunkkal a mezőgazdaság irányából egy jelentős arány- és hangsúlyeltolódás van a vidékfejlesztés felé. Nos, ez kifejezetten erénye a törvényjavaslatnak, hogy a vidékfejlesztés bekerül mint a stratégiaalkotás fontos tartalmi eleme. Ugyanakkor ez nem mond ellent annak, hogy az agrárgazdaság egésze, minden, az agrárgazdasághoz az európai uniós értelemben kapcsolódó területnek a stratégiaalkotása és magának az ágazatnak a fejlesztése továbbra is kiemelten fontos terület maradjon.

Mindezek alapján és a már korábban más bizottságok által elmondott indokok alapján nem tartjuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)