Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő, az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/14232. számú törvényjavaslat nélkülözhetetlen és gyors megalkotását egy szó: a jogbiztonság indokolja.

A jogbiztonság a jogállam nélkülözhetetlen eleme, amelynek fogalmát az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlata töltötte meg tartalommal. A jogbiztonság az állam és elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jogrendszer egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előre láthatóak legyenek a norma címzettjei számára.

Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben azt is kifejtette, hogy a jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű megfogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, és számolni tudjon a jogkövetkezményekkel.

Az Alkotmánybíróság a legutóbbi négy évben két olyan határozatot hozott, amely a büntetőeljárásról szóló törvénynek a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseire irányul. A 2013-ban meghozott határozatában alkotmányos követelményként azt rögzítette, hogy a nyomozási bíróra vonatkozó szabályok szerint eljáró törvényszéki egyes bíró is kizártnak minősül az ügy érdemi elbírálásából, majd a 2016 novemberében kihirdetett határozatában azt állapította meg, hogy alkotmányos követelmény az is, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.

A jogbiztonság érvényre jutásának szándéka, az alkotmányos követelményeknek a jogalkalmazás számára történő egyértelművé tétele indokolja, hogy a jogalkotó a hatályos büntetőeljárási törvénynek az említett alkotmánybírósági határozatokkal összefüggésben álló rendelkezéseit módosítsa. Ennek megfelelően a törvényjavaslat túlnyomórészt a büntető eljárásjog, részben pedig a büntetés-végrehajtási jog területét érintő módosításokat tartalmaz, amelyeket a legfontosabb változtatásokra koncentráltan kívánok bemutatni.

A bíró kizárására vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben közzétett alkotmánybírósági határozatok indokolása szerint az Alaptörvényben foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű előzetes értékelése.

Az Alkotmánybíróság határozatában rögzített alkotmányos követelmény érvényre juttatása érdekében pedig nélkülözhetetlen a bíró kizárására vonatkozó rendelkezés újraszövegezése annak kimondásával, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt.

Ezzel együtt indokolt a nyomozási bíró hatáskörét tágítani, amellyel megteremthető, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata tárgyában az elrendeléstől számított egy éven túl is döntést hozhasson, hiszen a kényszerintézkedések hatálya alatt töltött hosszabb idő nem indokolja a döntéshozó fórum megváltoztatását.

A nyomozási bíró hatáskörének változtatása folytán módosítani kell a nyomozási bíró határozatával szemben bejelentett fellebbezés elbírálásának fórumrendszerére vonatkozó hatályos szabályokat. Az alkotmányos követelmény érvényesítése szükségessé teszi a katonai büntetőeljárásban ugyanezen feladatokat ellátó bírósági fórumrendszerre vonatkozó rendelkezéseknek az általános eljárási szabályokkal történő összhangba hozatalát.

A törvényjavaslat a büntetőeljárási törvénynek a kézbesítésre vonatkozó szabályát is korrigálja, összhangban a technika fejlődésének a mindennapokra gyakorolt hatásával. A gyakorlati tapasztalatok abba az irányba mutatnak, hogy ismeretlen helyen tartózkodó terhelt esetében a hirdetményi kézbesítés korlátozott elérhetőséget biztosít a kézbesítendő ügyirathoz, mivel az arról szóló értesítés a küldő hatóság, ügyészség vagy nyomozó hatóság és a meghatározott helyi önkormányzat hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

A folyamatosan bővülő lakossági internethasználatra tekintettel a hozzáférhetőség érdekében a törvényjavaslat rendszeresíti a hirdetmények interneten történő közzétételét. Ezzel a módosítás egyúttal megszünteti a feltehetően az adminisztráció terhei és a bűnügyi költségként el nem számolható költségvonzatai miatt kevéssé alkalmazott sajtóhirdetmény útján történő értesítés lehetőségét, és az értesítést hirdetményi kézbesítés útján rendeli közzétenni.

A bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló irányelv értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett személynek tényleges lehetősége legyen a későbbi elkobzás céljából vagyon befagyasztását elrendelő határozatot a bíróság előtt megtámadni. Ez a határozat a hatályos eljárási törvény alapján a lefoglalásról és a zár alá vételről rendelkező határozatnak felel meg, amelyek közül az utóbbi esetében a bírósági jogorvoslat lehetősége már szabályozott. A módosítással lehetővé válik a nyomozó hatóság elkobzás, vagyonelkobzás biztosítására elrendelt lefoglalás tárgyában hozott határozata elleni panaszt elutasító határozattal szemben is a bírósági felülvizsgálat.

A határzárral kapcsolatos bűncselekmények különeljárását a hatálybalépést követően számos kritika érte amiatt, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó különeljárási szabályok alkalmazására nem kerülhetett sor, ezért a fiatalkorúakkal szembeni megkülönböztetett bánásmód e területen nem volt érvényesíthető.

(14.50)

Legutóbb az alapvető jogok biztosa kezde­mé­nyez­te a határzárral kapcsolatos különeljárás olyan mó­dosítását, amely a fiatalkorú terheltekre vo­nat­ko­zó eljárási szabályok alkalmazására nyújt lehető­sé­get. Miután a kormány elfogadta, törvény­javas­lat­ként az Országgyűlésnek benyújtotta az új büntető­eljárási törvény tervezetét, amelynek rendelkezései e tekintetben jelen törvényjavaslattal egyezők, célszerű a határzárral kapcsolatos különeljárások fiatal­korú­akra vonatkozó, jól körülhatároltan és hatályos törvénybe is beilleszthető újításainak érvényesítése az új büntetőeljárási törvény hatálybalépése előtt.

Az alapvető jogok biztosa ajánlására kerül sor a bün­tetések, az intézkedések, egyes kény­szer­intéz­kedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete motozásra vonatkozó szabályainak a módosítására azzal a céllal, hogy egyértelműek legyenek a motozás tartalmi elemei. A büntetés-végrehajtási jog területét érinti az a módosítás is, amely az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás sza­bá­lyainál végez egyebek mellett az azonos soron lévő követelések kielégítése tekintetében apróbb pon­tosításokat.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A tör­vény­ja­vas­lat elfogadásával biztosítható lesz az alkotmányos követelményeknek a normaszövegben való egyér­telmű megjelenítése és az említett irányelvnek való teljes körű megfelelés. A nyomozási bíró hatáskörére vonatkozó törvénymódosítással mentesülnek a tör­vény­székek azon ügyek elbírálása alól, amelyeknek a törvényszék elsőfokon eljáró egyesbírája a nyomo­zási bíróra vonatkozó szabályok szerint jár el, és egyúttal az ítélőtáblák is, amelyek a jelenleg hatályos törvény szerint az ilyen ügyekben fellebbviteli fórum­ként funkcionálnak. Miután ezzel össze­füg­gés­ben növekedhet azon bírák száma, akik nem kizártak az ügy érdemi elbírálásából, és akikből megala­kít­ható a másodfokon eljáró tanács, tovább javulhatnak az ítélkezés időszerűségi mutatói.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Or­szág­gyűlést, hogy támogassa a T/14232. számú tör­vény­javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kor­mány­pártok soraiban.)