Készült: 2024.09.23.06:11:13 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2004.11.09.), 30. felszólalás
Felszólaló Gőgös Zoltán (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:31


Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság november 8-ai ülésén tárgyalta az agrárgazdaság 2003-as tevékenységéről szóló jelentést, és 15 igen, 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta.

 

(10.30)

A bizottság többsége úgy ítéli meg, hogy a jelentés összeállítása és tartalma megfelel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi törvény előírásainak. Mivel kifejezetten a Központi Statisztikai Hivatal adatait használták a készítők, felettébb érdekes, hogy a kisebbség nem tartotta tárgyalásra alkalmasnak ezt a tisztán statisztikai adatok közlésére készített, véleményünk szerint korrekt anyagot.

Hosszú évek óta először a szakbizottság a jelentést a költségvetés tárgyalása előtt napirendjére tudta venni. Volt olyan év is, amikor a jelentés parlamenti tárgyalásra se került. Persze, a kétéves költségvetésnél ennek nem is lett volna sok értelme.

A költségvetési vita alapján az is megállapítható, hogy a kormánytöbbség és az ellenzék teljesen máshogy ítéli meg az agrárágazat helyzetét. Ez azért nem szerencsés, mert egy ágazatot nem lehet ideológiák mentén szabályozni. Praktikusabb, ha a világban zajló folyamatok figyelembevételével működtetjük, nem elfelejtve, hogy 2004. május 1-je óta az Unió tagállama vagyunk.

Hosszas vita bontakozott ki a bizottsági ülésen, hogy a szektorsemleges támogatás kinek előnyös, kinek hátrányos. Persze, lehet egy kiemelt termelői körnek külön támogatást adni, ahogy azt a korábbi kormány idején tették, de ez ellentétes az Unió összes szabályával. Az persze egyenesen hibás nézet, ha a 16 ezer termelőt tartjuk az exportárualap növelése zálogának. Ez azért komolytalan, mert tudjuk, hogy közel 250 ezer regisztrált termelő állítja elő az agrárproduktumot. A többség annak adott hangot, hogy akár a 2003. év, amikor évszázados aszály miatt alacsony termés realizálódott, és az idei rekordtermést hozó 2004. év tanulsága is az, hogy az egyéni kistermelés fennmaradásának egyetlen esélye, ha a termelők létrehozzák a biztonságos értékesítést segítő termelő szervezeteket. Csak az ilyen integrációk védhetik ki a piac hullámzásait, csak a szervezett értékesítés lehet, ami védheti a termelőket a sokkal szervezettebb kereskedelemmel szemben. Sajnos, az ilyen szerveződések csak 2002 után alakultak tömegesen, így megerősödésük is csak napjainkban, illetve a jövőben várható.

Másként ítélte meg a többség és a kisebbség a hitelkonszolidációk hatását. Az élet bizonyította, hogy a széles körben folyósított támogatás az integrátorokon keresztül a kistermelőkhöz is eljutott, segítve átmeneti fizetési problémáik kezelését. Természetesen ez így az értékelés számaiban nem szerepelhet, hiszen, tisztelt hölgyeim és uraim, nagyon sok kistermelő integrátorokon keresztül kapta a műtrágyát, a növényvédő szert, amit pontosan ennek a hitelkonszolidációnak a kapcsán tudott kifizetni. Tehát felettébb téves az az állítás, hogy ez az először 60, majd 12,5 milliárdos hitelkonszolidáció kizárólag a nagyüzemeket segítette. Aki ilyet mond, az nem járt a kistermelők között, és nem tudja, hogy mi az az integráció.

Azt, hogy az ágazat ettől fellélegzett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy soha nem látott beruházás zajlott az agráriumban. A gazdálkodók kihasználták az összes ilyen típusú támogatást. Miniszter úr expozéjában elhangzott, hogy ez 2003-ban 200 milliárd volt, hölgyeim és uraim. 200 milliárd forint beruházást nem hajt végre egy csődben lévő ágazat. Az idei év még ennél is magasabb összeggel szerepel.

Természetesen a rövid távú hitelek kiváltása eredményeként az ágazatban egy sokkal egészségesebb, az uniós normának megfelelő, hosszú lejáratú hiteldominancia alakult ki, ami egy teljesen normális közgazdasági teljesítményt prognosztizál.

Összességében megállapítható, hogy a jelentés, ami egyébként az Unió tagországaiban is hasonló formában létezik, szükséges a korrekt ágazati politika kialakításához. Azt, hogy ez mennyire fontos, az a tény is alátámasztja, hogy a költségvetési bizottság, amely kifejezetten nem szakbizottsága ennek az ágazatnak, több mint két órát szánt a kérdés megtárgyalására.

Azt gondolom, hogy a mai napon lesz még időnk arra, hogy ezt folytassuk, és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy a jelentésből és a valóságból kiindulva próbáljuk egy korrekt közös agrárpolitika kialakítását a mai napon is elősegíteni.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  30  Következő    Ülésnap adatai