Készült: 2024.09.21.15:46:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

190. ülésnap (2001.03.05.), 38. felszólalás
Felszólaló Homa János (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Emberi jogi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HOMA JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság a legutóbbi ülésén megtárgyalta a T/3713. számú törvényjavaslatot, és azt 9 igennel, 8 nemmel, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.

Az ülésen is elhangzott, és az imént a miniszter úr is utalt rá, a jelenleg hatályos törvény egyik problémája, hogy az érintetteken belül a törvény nem tesz különbséget a megfigyelt személy, illetve a hálózati személy és a megfigyelő, tehát a hivatásos alkalmazott között. Így azokban az esetekben, amikor a betekintést lehetővé tették a különböző iratokba, a megfigyelők ugyanúgy lehetőséget kaptak arra, hogy felfrissítsék az emlékezetüket a különböző kutatásokról és meghallgatásokról, mint ahogy a megfigyelt személy is.

A törvényjavaslatban tágabb jogkört kapnak az érintettek, tehát akiket megfigyelés alá vontak, mint azok, akiket megfigyeltek.

A hatályos törvény nem szól az elhunyt hozzátartozójáról, tehát hogy mi van azokban az esetekben, amikor már meghalt a megfigyelt személy, és hogy a rá vonatkozó adatokba betekinthet-e az elhunyt hozzátartozója.

 

 

(16.00)

 

A törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a hozzátartozó, amennyiben a megfigyelt személy konkrétan nem tiltotta ezt meg, betekinthessen a rá vonatkozó adatokba. A hatályos szabályozás úgy szól, hogy az érintett személy megismerheti a rá vonatkozó adatokat, azonban a más személy azonosítására alkalmas adatokat ki kell húzni ezekből az iratokból. Ez olyan anomáliákhoz vezetett, hogy meghallgatásokról, megfigyelésekről szóló jegyzőkönyvekből és különböző iratokból ki kellett húzni tulajdonképpen annak a személynek a nevét is, akivel a személyes találkozó történt. Ezért most ezt is részletesebben kell szabályozni. Tehát azokban az esetekben, amikor amúgy is megismerhette az iratot ez a személy, amikor az készült, megismerhette azoknak a személyeknek a nevét, akik az iratot készítették például egy kihallgatásról, meghallgatásról, akkor megtekinthesse most is; illetve ha személyes találkozóról készült ez a dokumentum, akkor természetesen benne maradhasson annak a neve, akivel lebonyolította a személyes találkozót.

Hiányzott eddig egy olyan rendelkezés a törvényből, amely a más országok hasonló jellegű törvényében már benne van, hogy mindenki köteles jelezni, ha nála a hivatal jogkörébe, hatáskörébe tartozó irat található, illetve azt a Történeti Hivatal rendelkezésére kell bocsátani. Ezt a hiányt kell pótolni most.

A bizottság ülésén elhangzott, hogy ennek az előterjesztésnek a kidolgozása a szaklevéltárrá való átalakítás miatt került át a BM-től a tárca nélküli miniszterhez. Mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok szaklevéltárává válik a Történeti Hivatal, azt kérte a Belügyminisztérium, hogy ez a tárca nélküli miniszterhez kerüljön át, hiszen nagyobb részben őket érinti. A szaklevéltárrá való átalakítás azért merült fel, mert már most is ott vannak a jogelődök iratai, és ezért a jelenleg demokratikus keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok iratanyagai is odakerülnek.

Szó volt arról is, hogy csupán azért kapja meg a Történeti Hivatal vezetője a minősítési jogkört, mert eddig nem volt rá szüksége, ugyanis a BM-mel egy épületben, a Roosevelt téri épületben működött. Most viszont, hogy külön épületbe költözött, ennek az épületnek a különböző biztonsági berendezéseit ugyancsak ki kell alakítani. Mivel ebben az épületben alakítják ki a biztonsági berendezési rendszert, ezért a titokbirtokosnak, tehát annak a személynek kellene minősítenie ennek a leírását és minden egyéb, ezzel kapcsolatos témát, amely minősítést indokolna, aki abban az épületben működik, abban az épületben tevékenykedik. Tehát a Történeti Hivatal vezetője csupán ebből a szempontból és ezért kapja meg a minősítő jogkört, hogy a biztonsági berendezéseik, illetve a biztonsági előírások leírását minősíteni tudja. Ennek semmi köze nincs az ott tárolt iratokhoz, azokhoz ő nem nyúlhat, tehát minősítő jogköre az ott tárolt iratokkal kapcsolatban sincs.

 

 

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

 

 

Tisztelt Képviselőtársaim! Amint említettem, az emberi jogi bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

 




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai