Felszólalás adatai

DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ebben a vitaszakaszban a normaszövegnek ahhoz a részéhez kívánok hozzászólni, amely az öt megyét érinti, azt az öt megyét, amelyek plusztámogatásra lennének jogosultak.

A tisztelt képviselőtársaim nagyon jól tudják azt, hogy először három-, majd négymegyés, mára pedig egy ötmegyés rendszerré bővült. Mi a jó része ennek az egésznek? Nyilvánvalóan elfogadjuk mindannyian, hogy sajnos vannak olyan megyék, amelyeknek a gazdasága a legkevésbé teljesít ebben az országban. Ha ezt meg akarjuk változtatni, akkor nyilvánvalóan az ilyen megyéket plusz költségvetési forrásokhoz kell juttatni. Tehát itt vita köztünk semmilyen mértékben nincs. Nem éppen dicsőség rákerülni erre a listára, tehát az öt megye közé kerülni.

Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy vannak az országnak olyan kistérségei, statisztikai térségei, amelyek ugyanúgy rászorultak lennének ilyen típusú támogatásra, de nem tartoznak ebbe az öt megyébe. Másként megközelítve ezt a kérdést: kilenc-tíz olyan statisztikai kistérségről tudósítanak a híradások, amely kilenc-tíz statisztikai kistérség minden egyes településének hátrányos helyzetű a besorolása. Tehát az adott kistérségnek a székhelytelepülése és az összes települése a hátrányos települési körbe sorolt. A tisztelt képviselőtársaim nagyon jól tudják, hogy nagyon sok mutató összessége az, amely alapján települések kerülnek ebbe a körbe. A kilenc-tíz ilyen kistérség mindegyike abban az öt megyében található, amelyek ezt a plusztámogatást megkapják, de van egy kivétel. Ez az egyetlen kivétel Baranya megyében a sellyei kistérség.

Ha ezt a rendszert tartjuk fenn, amit eddig működtettünk, és még bővítjük is a megyék számát háromról ötre, akkor ugyan az ebben a megyében lévő statisztikai kistérségek, elmaradott térségek jutnak pluszforrásokhoz, de a Baranya megyei Sellye soha nem fogja élvezni ezeket a pluszforrásokat. Vagy azt kell mondanunk a Baranya megyei Sellyének és kistérségeinek, hogy meg kell várniuk, míg Baranya megye is leküzdi magát az öt leghátrányosabb helyzetű megye közé. Egyébként nagyon jó úton halad ezen az úton, mert tíz éve a mutatói minden szempontból romlanak, és ha felkerül erre a nem éppen dicsőséglistának nevezhető listára, akkor majd ő is jogosult lesz ezekre a támogatásokra.

Nyilvánvalóan az Országgyűlés nem adhat ilyen választ egy ilyen sanyarú sorsú kistérségnek, ezért a válasz ott keresendő, amit a módosító indítványban Kékkői Zoltánnal, kisgazda képviselővel, az adott térség országgyűlési képviselőjével közösen nyújtottunk be. Eszerint függetlenül attól, hogy Baranya megye nem tartozik az öt leghátrányosabb sorsú megye közé, ez a kistérség viszont elvitathatatlanul oda tartozik, ezért a sellyei kistérség kerülhessen be ebbe a rendszerbe.

Az első módosító indítványunk, amelyet a vita első szakaszában beadtunk, pontatlan volt. Ez kiderült egyébként a költségvetési bizottság ülésén, ahol kormánypárti és ellenzéki képviselők is felhívták erre a figyelmünket, ugyanakkor sokan voltak, akik támogatólag szólaltak meg a módosító indítvány kapcsán. Azt a hibát, amely abban a módosító indítványban volt, egy kapcsolódó módosító indítvánnyal helyre tettük, tehát az indítvány szakmailag jó. Ezért az Országgyűlés megkapja vagy megkaphatja azt a lehetőséget, hogy a Baranya megyei sellyei kistérséget plusztámogatásokkal is segítse, mert ennek a kistérségnek az infrastrukturális mutatói, a munkanélküliségi rátája - és még millió mutatót mondhatnék - olyanok, hogy sajnos erre a támogatásra minden szempontból rászorulnak.

Ha az Országgyűlés nem támogatja ezt a módosító indítványt, akkor a sellyei kistérség számára az egyetlen vigasz az marad, hogy hiszünk abban, hogy a megkezdett munka eredménye az lesz, hogy az egész tervezési rendszer nem a megyékre lesz adaptált, hanem sokkal inkább a kistérségekre, ez mihamarabb megvalósul, a sellyei kistérség is hozzájuthat azokhoz a forrásokhoz, amelyek nélkül a felzárkóztatására remény sincs.

Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)