Felszólalás adatai

TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszterek jönnek, miniszterek mennek a szociális és munkaügyi tárca élén, s ha két évet eltöltenek a bársonyszékben, már csodaszámba megy. Ez nyomja rá a bélyegét a tárca működésére és a kapkodó, toldozgató-foldozgató jogalkotási munkára. Nem oly rég vezették be a gyakornoki rendszert, máris módosítanák a szabályozást. Egyes kérdések szabályozását bevallottan megpróbálták megoldani a rendeletekben, majd kiderült - amit egyébként a jogászoknak tudniuk kellett volna -, hogy azok olyan garanciális munkaügyi szabályok, amelyeket törvényben kell rendezni. Így most azok is itt fekszenek előttünk.

A kisebbségi kormányzással láthatóan semmi sem változott. Ugyanaz az arrogáns, senkivel nem egyeztető, a józan észre nem hallgató törvénykezés folyik, mint annak előtte volt. Az előttünk fekvő jogszabály formailag a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása, a valóságban azonban még majd' egy tucat törvényt módosít. Köztük van a közoktatási törvény módosítása is, amelynek párhuzamosan egy másik módosítását is benyújtotta a kormány. Többek között azért nyúl hozzá most ennyi jogszabályhoz a javaslat, mert minden mást is módosít benne, ami a kormánynak eszébe jut; a munka törvénykönyvét többek között azért, hogy bizonyos balesetvédelmi előírásokat módosítson. A törvényjavaslat egyúttal elejét venné néhány 2007-es szabályozás hatálybalépésének. Ilyen kormányzati munka mellett ezen sem lehet persze csodálkozni.

Nem kérdéses, hogy a jogbiztonságot hogyan érinti ez a kapkodás. 2002 óta 22 alkalommal változott a hatályos törvény szövege. Csoda volna, ha azon a munkáltatók és a munkavállalók még eligazodnának. A kapkodó jogalkotással a kormány a munkavállalók tömegeinek jogviszonyát érintően játszadozik. A kormány képviselője az oktatási és tudományos bizottság ülésén nem tudott választ adni arra a kérdésre: kinek és mibe fog kerülni az illetményrendszer átalakítása. Azt felelte, az majd a 2009-es költségvetés során dől el. Ebből arra következtetünk - talán joggal -, hogy a kormány vagy jobbnak látja titkolni, vagy úgy vágott bele egy pénzügyi kihatásokkal járó módosításba, hogy annak hatásáról sejtelme sincs.

Hiller István tájékoztatásából tudjuk, hogy mintegy 360 milliárdot akarnak az elkövetkezendő években uniós forrásokból bérjellegű kiadásokra fordítani az oktatási ágazatban. Ez arra utal, hogy a kormány nem retten vissza attól sem, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre szánt pénzekből megvásárolja a közalkalmazottak szavazatát. Ez azt jelenti, hogy ha kiapadnak az uniós források, a következő kormány kénytelen lesz ezt a hatalmas összeget beépíteni a költségvetésbe, amibe belerokkan az ország, vagy véget vet a Gyurcsány-kormánytól örökölt, a jövőt felélő politikának, amit a kormány pótlékokban, juttatásokban szétosztogatott, azt elveszi az emberektől, és emberek kerülnek utcára újfent, mert nem tehet mást. Különben még mélyebbre süllyed az adósságban és a szegénységben az ország.

Tisztelt Országgyűlés! Arra is számítanunk kell, hogy ahogy eddig is, úgy ezután is, nyilván szabad demokrata segédlettel számos támogatást, juttatást, béremelést a kormány törvénybe iktat, mint a pedagógusjárandóságot és azt a már így is végletekig kiszipolyozott, eladósodott önkormányzatokkal fizetteti ki. Elmondhatjuk tehát, hogy a kormány részben maga is a sötétben tapogatódzik, és nem tudja, mit csinál, ahogy sok jelből ez kiolvasható. Másrészt folytatja azt az agresszív politikát, amely az érintett szervezetek megkérdezése, társadalmi támogatása nélkül tör takargatott célok felé.

Az oktatási bizottságban dolgozó fideszes és kereszténydemokrata képviselők nem kívánnak ebben tettestársak lenni, ezt a feladatot meghagyják a szabad demokratáknak. A törvényjavaslatot nem támogatjuk.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.)