Felszólalás adatai

Ugyebár, ha az ember szólásra emelkedik, akkor jó, ha tisztázza a szerepét, és azt, hogy azt a mondandót kinek célozza. Általában nekünk, politikusoknak ökölszabály, hogy akkor szóljunk, ha az emberek, a választóink érdekében kívánunk beszélni, ha az az embereknek fontos; ha csak magunknak volna fontos, akkor jobb, ha hallgat az ember. Mégis hadd tegyek egy kivételt, és a számadást és a számvetést ebben a Házban, engedjék meg, hogy magam is elvégezzem.

Amit 2010. május 14. óta a magam részéről itt a parlamentben sikerült elérnem, ez alatt a 342 ülésnap és 154 ülés alatt - amikor a listát megszerkesztettem -, az meglehetősen kevés, de gondolom, nem volt hiábavaló.

Elsőként is a képviselői eskümet megtartottam, és ezt jó lelkiismerettel kijelentem. A kronológiáról pedig - miután a Hajdú-Bihar megyei területi listáról kerültem a Házba - elmondhatom, hogy minden ottani választóm kérdésére, megkeresésére válaszoltam, sok apróságot intéz el az ember, önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, és minden meghívásnak eleget tettem a körzetből. A frakcióbeli munkát, a frakcióvezető-helyettesi munkát nyilván nem nekem kell itt ismertetnem, minősítenem, ez nem az én dolgom, de a bizottságok tekintetében azért hadd mondjam el, hogy a Mesterházy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok kulturális kormányzatait, esetleges visszaéléseit vizsgáló bizottságon bizony értünk el eredményeket, ezekből ügyek származtak, és ezeket a visszaéléseket felderítettük.

A kulturális bizottságban bizony szomorúan vettem tudomásul, hogy kialakult egy olyan légkör, amelyben nagyon sokszor értelmetlen és kulturálatlan dolgokat kellett végighallgatnunk nekünk, kormánypárti képviselőknek, de majd legyen ez a XXII. század kutatóinak izgalma, hogy ezeket a jegyzőkönyveket bogarásszák, és megállapítják, hogy mi is történt ezeken az üléseken. Szemben ezzel, a külügyi bizottságban - ezt köszönöm minden ott velem együtt dolgozó képviselőtársamnak -, azt hiszem, szakszerű és korrekt munkát tudtunk végezni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem gondolom, hogy az önálló indítványok száma vagy a felszólalások száma, mennyisége dönti el a képviselői munka eredményességét, de még csak azt sem gondolom, hogy a minőségét döntené el. Az dönti el, hogy van-e politikai értéke, az pedig csak az emberek, csak a választók szempontjából jelent valamit. Remélem, hogy ehhez a politikai értékteremtéshez valamit kicsit magam is hozzá tudtam tenni.

Végül az örökhagyásról, hiszen magam örökhagyó képviselő vagyok. 2012-ben szerettük volna Bus Balázs képviselőtársammal a kártyás mérők bevezetését elérni, amit egyébként hála istennek, a rezsicsökkentés három hulláma kellőképpen helyre tett és okafogyottá tett, úgyhogy ilyen szempontból nem érzek keserűséget. Viszont hátra kell hagyni két fontos ügyet, amelyeket majd remélem, hogy kereszténydemokrata képviselőtársaim a következő parlamentben folytatnak: egyrészt a szabad vasárnapért folytatott további küzdelem, másrészt olyan szimbolikus ügyek, mint hogy egyszer a gazdasági eredmények függvényében talán december 24. is munkaszüneti nap lesz.

Végül pedig, tisztelt képviselőtársaim, megköszönve a partnerséget, barátságot, munkát és a korrekt ellenzéki kísérleteket a munkánk megnehezítésére, én is azt mondom, hogy öröm, megtiszteltetés és a Jóisten ajándéka volt Magyarországot szolgálni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)