Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (független): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Kezdem én is azzal, hogy támogatni fogom a javaslatot, már csak azért is, mert körülbelül egy évvel ezelőtt jómagam is benyújtója voltam egy hasonló javaslatnak.

Szomorú az, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt, egészen pontosan 2020 februárjában önök bizottsági ülésen egy hasonló tartalmú javaslatot leszavaztak. Nemcsak hogy leszavazták, hanem még annyit sem mondtak ezen a bizottsági ülésen, hogy egyébként jó a javaslat, de mondjuk, nem tartják időszerűnek vagy a költségvetés nem teszi ezt lehetővé. Önök szó nélkül leszavazták ezt a javaslatot. Most pedig azt halljuk önöktől, a miniszter asszonytól kezdve a kormánypárti képviselőkön át, hogy itt aztán a tejjel-mézzel folyó Kánaán fog megjelenni a fiataloknak, mert annyira fontos ez a javaslat. Mondom még egyszer: egy évvel ezelőtt önök ezt szó nélkül, indoklás nélkül leszavazták. Ezért úgy gondolom, eléggé álszent az, amit önök produkálnak ebben a vitában.

Azt is hozzá kell tennem a kezdetekben, hogy én is sajnálom, hogy Novák miniszter asszony nincs jelen a vitában. Kevés olyan törvényjavaslat van ebben a házban, amely jobban a profiljába vág miniszter asszonynak, és szomorú vagyok, hogy nem hallgatja meg az ellenzéki észrevételeket, kritikákat, mert nekem is lennének kritikáim, építő jellegű kritikáim. Mondom még egyszer: a javaslat egy apró lépés előre, de számos kérdést vet fel.

Az első kérdés rögtön az, hogy ha önök ezt az egész intézkedést a gazdaság újraindítása kapcsán hirdetik meg, akkor miért csak 2022. január 1-jétől fog életbe lépni. 2022. január 1-jéig nem kell újraindítani a gazdaságot? Vagy mi ebben a logika? A kérdés költői: tudjuk nagyon jól, hogy utána néhány hónap múlva választások lesznek. Ha önöknek őszinte lenne a szándékuk, őszinte lenne a kommunikációjuk, hogy a gazdaság újraindítását várják többek között ettől a lépéstől, akkor már most, a lehető leghamarabb elindítanák ezt az intézkedést. Én segítek önnek ebben, ugyanis egy módosító javaslatot nyújtottam be, hogy ne csak 2022 januárjától lépjen életbe ez az intézkedés, hanem jóval előbb, konkrétan 2021. július 1-jétől már lépjen életbe. Ugyanis, ha valóban azt várjuk ettől, hogy a gazdaság újraindításában egy lökés lehet, akkor azzal nem várhatunk újabb háromnegyed évet, most van szükség a gazdaság újraindítására.

A költségvetési hatása nem olyan nagy. Önök azt mondják, hogy egy évben körülbelül 160 milliárd forintot fog igénybe venni ez az intézkedés. Én fél évvel hoznám előrébb ennek a bevezetését, ez 80 milliárd forint. 80 milliárd forint, ami persze önmagában nem kevés összeg, de vegyük figyelembe, hogy a Gazdaságvédelmi Alapból már több mint 2000 milliárd forintot költöttek el. Néhány példát sorolnék, hogy mégis mire. Nemzeti sportközpontokra, különböző állami cégek tőkeemelésére, kerékpáros-létesítmények fejlesztésére, de még az űrtevékenységek finanszírozására is jutott a Gazdaságvédelmi Alapból. Ha mindezeket figyelembe vesszük, hogy mire jutott pénz, és 2000 milliárdnál több pénzt költöttek már el a Gazdaságvédelmi Alapból, akkor, úgy gondolom, nem a 80 milliárd forinton fog múlni, ha valóban ennyire fontos ez az intézkedés. Bízom benne, hogy önök nyitottak a módosító javaslatomra, és támogatni fogják ezt a kezdeményezésemet.

Én is szeretnék felvetni néhány kérdést a javaslat kapcsán. Többen felhozták már a korhatár kérdését, és én is jogosnak tartom, hogy ezt feszegessük. Ugyanis a mai világban a 25 éves kor egy olyan alacsony kor, amely önmagában nem fog segítséget nyújtani nagyon sok fiatalnak. Tudjuk nagyon jól, hogy sokan járnak felsőoktatási intézményekbe, 18-19 évesen elkezdik az egyetemet, három-három és fél éves alapképzés, egy kétéves mesterképzés után 23-24 évesen kerülnek ki az egyetem padjaiból akkor, ha elsőre sikerült mindent teljesíteni, mert tudjuk nagyon jól, hogy nagyon sok egyetemistánál azért vannak csúszások.

Előfordulhat tehát az a helyzet, hogy az önök által támogatni hivatott fiatalok egy jelentős része vagy egyáltalán nem tud élni ezzel a lehetőséggel, vagy mindösszesen fél évig, egy évig tud, másfél évig tud élni ezzel a kedvezménnyel, lehetőséggel. Valljuk be őszintén, ez nem fog neki olyan segítséget nyújtani, ami érezhető lesz az életkezdésénél. Éppen ezért én magam is fontosnak tartanám megemelni a korhatárt. Valóban adjon több segítséget ez a fiataloknak!

Egyébként, ha már az életkorokról beszélünk, mindig úgy érzem, hogy önök kicsit más világban élnek, amikor arról beszélnek, hogy a fiatalok kapcsán milyen támogatásokat nyújtanak. Önök mindig a babaváró hitelt, a CSOK-ot és hasonló dolgokat szoktak ilyenkor felsorolni, amelyek valóban fontosak, csak valójában ezek nem a huszonéves fiataloknak fontosak. Ugyanis manapság, a mai korban, önök is tudják, hogy a babavárás, a gyermekvállalás, a családi elköteleződés jelentős esetekben nem a huszonéves korban zajlanak le, hanem sokkal inkább a 30-35 éves kor felé közeledő fiatalok azok, akik már ilyen lépésekre szánják el magukat, a huszonéves fiatalok pedig kimaradnak ezekből a kedvezményekből. Éppen ezért lenne fontos, hogy legalább ilyen téren kompenzálják őket, és ennél a konkrét javaslatnál is ne 25 év, hanem akár 30 év legyen a felső korhatár.

Nézzünk néhány olyan részletet, amelyekről talán kevés szó esett a vita során, nézzük, hogy is kell elképzelni a gyakorlatban ezt a kedvezményt! Az egyik probléma, legalábbis véleményem szerint probléma lehet az, hogy a 25 éves kor olyan drasztikus pénzügyi visszaesést fog jelenteni egy fiatal számára a kedvezmény lejárta, megvonása miatt, ami nehéz helyzetbe tudja őt hozni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy fiatal, elérve a 25 éves kort, tegyük fel, nem fog béremelést kapni, ami sajnos elég reális, vagy ha kap is, csak néhány százalékos béremelést. Ez azt fogja jelenteni, hogy 25 éves korban egyik hónapban még, mondjuk, 250 ezer forintot vitt haza, a következő hónapban viszont már csak 200 vagy 210 ezer forintot. Nem mindegy egy ilyen visszaesés egy fiatal életében, aki lehet, hogy éppen hitelt is fizet vissza, vagy éppen a korábbi megemelt fizetésére vagy az szja-kedvezmény miatti nagyobb fizetésére vett fel hitelt. Nem mindegy, hogy egy hitel törlesztőrészletét 250 ezer vagy 200 ezer forintból kell kifizetnie.

Nem lehet arra számítani, hogy majd a munkaadók annyira kegyesek lesznek, annyira jótékony szervezetként fogják fel magukat, hogy figyelembe veszik ezt a drasztikus visszaesést, és a 25 éves kor elértével a fiataloknak megemelik a bérüket. Erre várni vagy ebben reménykedni, úgy gondolom, naiv dolog. Mindezek miatt sokkal logikusabbnak és a fiatalok számára kevésbé drasztikusnak tartanám azt, ha lépcsőzetes módon kerülne kivezetésre ez a kedvezmény. Javaslom, tisztelt államtitkár úr, hogy gondolják ezt meg, mert, mondom még egyszer, ha egy drasztikus visszaesés lesz 25 év korban, az a fiatalokat is rosszul fogja érinteni. Ellenben, ha évről évre csökkenő mértékű szja-kedvezményben részesülnének a fiatalok, akkor, úgy gondolom, arra fel lehet készülni, és kevésbé lenne drasztikus.

Egy másik felvetés, úgy gondolom, a gyakorlatban nagyon reális lehet: tegyük fel, most a kedvezmény bevezetésével nem várható, hogy a munkaadók emiatt csökkentsék a fiatalok bruttó bérét. Ezt nem tartom reálisnak, hogy ezzel kompenzálják a bruttó bért vagy emiatt visszavegyenek abból. Ugyanakkor a későbbiekben, hosszú távon teljesen reálisan elképzelhető, hogy a munkaadók ez alapján a kedvezmény alapján fognak ajánlatokat tenni a fiataloknak. Egy munkakezdés során figyelembe fogják venni, hogy az a fiatal bizony többet fog kézhez kapni ugyanannyi bruttónál, ezért nem fognak akkor annyit megajánlani neki. Kérdezem én, államtitkár úr, hogy erre mi a válaszuk, önök mit tudnak tenni. (Zsigó Róbert felé fordulva: ) Örülnék, ha nemcsak a telefonját nyomkodná államtitkár úr, miközben éppen kérdést teszek fel önnek, mert így nehéz lesz válaszolni. Lehet, hogy ön tud, de szerintem egyszerűbb, ha a feltett kérdéseket rögzíti, és utána választ ad, mert államtitkár úr…

ELNÖK: Képviselő úr, engedje már meg, hogy meghallgassuk önt, és majd, remélem, reagál államtitkár úr az ön által elmondottakra! Azt gondolom, hogy a felszólalásának lényegére kíváncsi mindenki. Köszönöm szépen.

FARKAS GERGELY (független): Én is abban bízva tettem megjegyzést államtitkár úrnak, hogy remélem, reagálni fog, márpedig ha nem figyel ide, úgy nehéz reagálni. (Zsigó Róbert: Igen.  Z. Kárpát Dániel: Lehet, hogy a telefonba jegyzetel!)

Tehát, tisztelt államtitkár úr, szeretnék érdeklődni, hogy mi a válaszuk erre. Mi fog akkor történni, ha a munkaadók e kedvezmény figyelembevételével fognak a fiatalok számára ajánlatokat tenni? Örülnék, ha majd erre is kapnék választ, mint ahogy az előző kérdésre is, arra, hogy mit szólnak egy lépcsőzetes kivezetéshez, amely sokkal jobb lenne, a fiatalok szempontjából nem lenne olyan drasztikus visszalépés a 25 évet elérő fiatalok számára.

Önök sokszor említették, miniszter asszony is említette, hogy a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentését is várják ettől a lépéstől. Itt teszem hozzá zárójelben, hogy miniszter asszony, amikor az adatokat mondta, hogy milyen szinten sikerült csökkenteni a fiatalkori munkanélküliséget, akkor nem mondta, hogy az EU-átlagot még így sem érjük el, 16,2 százalék nálunk a fiatalkori munkanélküliség, az EU-átlag 17 százalék. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz! Nem igaz!) Tessék felmenni a KSH honlapjára, Nacsa képviselő úr, ha velem vitatkozik! A KSH-val tessék vitatkozni! Ez is hozzátartozik az igazsághoz tehát, hogy van még hova fejlődnünk.

(12.50)

Azt a kérdést is fel kell tennem, hogy vajon miként fogja ez a munkaadókat buzdítani, motiválni arra, hogy fiatalokat vegyenek fel, ugyanis én nem látom teljesen az összefüggést e között. Miért lesz egy munkaadó számára fontos az, hogy ugyanannyi bruttó bér kifizetése esetén egy fiatalnál majd több fog maradni nettóban, mint, mondjuk, egy 25 év felettinél? Őt egy szempont fogja motiválni, hogy egy tapasztaltabb, munkára alkalmasabb embert vegyen fel, és tegyük hozzá, azért 25 év felett valószínűleg könnyebben talál ilyen embert. 25 év alatt sok esetben pályakezdőket tudna felvenni, akiknek nincs még munkatapasztalata, és a munkaadó nem az alapján fog dönteni, hogy csak azért felveszi a 25 év alatti fiatalt, mert akkor neki 30 ezer forinttal több nettó fog járni, ő azt fogja nézni, hogy neki mennyi bruttó bért jelent az adott munkaadó. Ilyen szempontból én nem látom, hogy ők motiváltak lennének a fiatalok felvételében.

Éppen ezért a javaslatom az, hogy nagyon fontos lenne a munkaadókat érintő járulékok csökkentése is. A kettő együtt: a fiatalok számára az szja-kedvezmény megadása, a munkaadók részére pedig a járulékokból való engedés jelentené azt, hogy valóban el lehet azt érni, hogy a fiatalokat szívesebben, jobban alkalmazzák, motiváltabbak legyenek az alkalmazásukban a munkaadók.

Volt egy olyan kijelentése is valamelyik kormánypárti képviselőnek, hogy a kirakós utolsó darabja a helyére kerül. Hát, nem is tudtam, hogy most mit csináljak ennek a kijelentésnek a hallatán, hogy önök ezt tényleg komolyan gondolják, mert ha igen, akkor nagyon nagy baj van, a fiatalokat ugyanis ez a pozitív, de mondom még egyszer, nem elégséges lépés nem fogja kisegíteni abból a nehéz helyzetből, amiben most vannak. Hisz mivel is szembesülnek ma egy életkezdés idején? Azzal, hogy olyan hihetetlen magas albérletárak és lakásárak vannak, amelyek számukra megfizethetetlenek. Nagyon sokan hitellel kezdik meg a nagybetűs életüket, mert olyan tanulmányi és szociális ösztöndíjakat biztosítanak önök, amely mellett szükséges felvenni a diákhitelt, emiatt aztán, amikor elkezdenek dolgozni, akkor sok esetben több millió forintos hitel-visszafizetési kényszer van rajtuk. És akkor még nem beszéltünk az alacsony munkabérekről, arról, hogy mennyire kevés akár lakáscélú, akár más célú megtakarítással rendelkeznek ezek a fiatalok, és ebben támogatást sem kapnak.

Tehát úgy gondolom, hogy nagyon sok teendő lenne még itt, rég rossz, ha önök úgy gondolják, hogy ez a kirakós utolsó darabja, ugyanis, ha így gondolkodnak, akkor a fiatalok továbbra is lábbal fognak szavazni, azzal, hogy nagyon sokan külföldre mennek az itthoni helyzet miatt, ez pedig senkinek nem lehet az érdeke.

Én pedig arra biztatom önöket, hogy ne álljanak meg félúton. Történt egy apró lépés, egy támogatandó lépés, jómagam is meg fogom szavazni ezt a törvényjavaslatot, de arra biztatom önöket, hogy tegyenek meg újabb lépéseket annak érdekében, hogy a huszonéves-harmincéves korosztály is érezze, hogy valóban fontosak ennek az országnak, és kapjanak meg minden támogatást, ami szükséges az életkezdésükhöz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Z. Kárpát Dániel tapsol.)