Készült: 2020.08.08.11:24:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 30 2014.11.21. 2:07  1-64

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP helyében azért én jóval szerényebb lennék. Az, hogy az ország ilyen nagy része devizában, ráadásul svájci frankban adósodott el, az önök hibája. Egyetlen normális ország, egyetlen normális kormány ezt nem engedte meg a saját valutájával. (Dr. Varga László: Az árfolyamról beszéljetek! ? Heringes Anita: Ötvenhárom és száztíz! ? Az elnök csenget.) Az ország 80 százaléka svájci frankban adósodott el, képviselő asszony. Miért? Azért, mert a kormány felelőtlen volt.

Valóban, képviselőtársunk elmondta, hogy milyen nagyszerű, hogy a kormányváltás idején sikerült 317 forintról ? ennyi volt a Bajnai-kormány idején a forint-euró csúcsárfolyama ? visszavinni azt egyébként 280 forint környékére. De mi volt ennek az ára, képviselő asszony? Az volt az ára, hogy a Magyar Nemzeti Banknak 7 százalékra kellett emelnie az alapkamatot. És mi volt annak az ára? Megszűnt a gazdasági növekedés, és gyakorlatilag teljesen beszűkültek az ország előtt álló perspektívák. (Heringes Anita: Ötvenhárom és száztíz! ? Az elnök csenget.)

Azt kell mondjam, képviselő asszony, az, hogy ez a helyzet előállt, az a Szocialista Pártnak, az MSZP-SZDSZ-kormánynak a felelőssége. Egyetlen országot nem tud mutatni a világon, ahol a kormány (Dr. Varga László: Ez tényleg mellébeszélés már!) engedte egyébként ilyen mértékben devizában eladósodni a saját állampolgárait. (Heringes Anita: Négy év! ? Dr. Varga László: Mellébeszélsz!)

Még egyet hadd mondjak, képviselő asszony. Itt többen elmondták az LMP, a Jobbik képviselői közül is, hogy 100 milliárd forint nagyságrendű lehet a Magyar Nemzeti Bank nyeresége. Fogadjuk el ezt a számot, bár szerintem nem számoltak jól, de mi most nem 100 milliárd forintot, 1100 milliárd forintot adunk vissza ezzel a törvénnyel egyébként az embereknek. Önök most 100 milliárd forinton vitatkoznak. Azt kell mondjam, hogy ez a helyzet Magyarországon előállt, ez az önök kormánya felelőtlenségének köszönhető. (Dr. Varga László: Ez kamu! ? Heringes Anita: Félrebeszél!) Az a baj, hogy ezt a helyzetet kellett hosszú időn keresztül kezelnie az előző kormánynak (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), míg ez a megoldási javaslat itt elénk kerülhetett. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 96 2014.11.25. 0:44  77-102

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Csak egész rövid hozzászólást szeretnék tenni. Azért van annak némi diszkrét bája, amikor Józsa István képviselő úr bármiféle mutyiról beszél az energiaszektorban vagy akárhol máshol.

Tisztelt Képviselő Úr! Hány milliárd forintos szerződést is kötött az ön cége a Paksi Atomerőművel? Hány milliárd forint volt? (L. Simon László: 6,6!) Én tudom, mennyi, de akkor elmondom: 6,6 milliárd forintos szerződést kötött, ha már így államtitkár úr hangosan elmondta. Tehát én azt gondolom, hogy a Szocialista Pártnak valamilyen autentikusabb, hitelesebb hozzászólót kellett volna találnia ebben a témában, mert azt hiszem, hogy elég szerencsétlen, hogy a párt nevében ön szólalt meg. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 100 2014.11.25. 0:26  77-102

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Semmi különöset nem mondtam. Ön országgyűlési képviselőként 6,6 milliárd forintos szerződést kötött. Én még egyszer, továbbra is fenntartom… ? illetve az ön cége -, én továbbra is fenntartom azt az állítást, hogy önnek talán nem kellene itt az energiaszektorból bármilyen mutyiról beszélni, mert ez nem hangzik teljesen hitelesnek, autentikusnak az ön szájából.

Köszönöm szépen. Tényeket mondtam, a számok is tényszerűek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 152 2014.11.25. 2:19  135-166

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Magam is a tankötelezettségről szerettem volna beszélni, hiszen én is azt gondolom, hogy adminisztratív eszközökkel, mint ahogy egyébként a statisztikai adatok is mutatják, nem lehet megoldani, kedves Ágnes, kedves szocialista képviselők, ezt a problémát. Nem tudom, ismerik-e a statisztikai adatokat. Hiller István idején jelent meg egy Zöld könyv, amely a következőket tartalmazta. A szakiskolába járó gyerekek egyharmada, 30 százaléka egyébként kimarad, lemorzsolódik a szakoktatásból. A hátrányos helyzetű gyerekeknél még sokkal rosszabb az arány, náluk 50 százalék a lemorzsolódás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet azt mondani, hogy legyen 18 év a tankötelezettség korhatára, de mit is old meg? Az égvilágon semmit nem oldott meg. Európában számos ország van, majd’ az európai uniós országok fele, ahol a tankötelezettségi korhatár alacsonyabb, mint Magyarországon, és egyébként a szakképesítést nem szerző gyerekek száma pedig jóval alacsonyabb, töredéke egyébként a magyar­országinak. Nem itt van egyébként az esély­teremtés lehetősége.

Az az igazság, hogy nagyon sok lépést tettünk ebben az ügyben. Az esélyteremtés irányába hat például a 3 éves kortól bevezetett óvodáztatás. Ebbe az irányba hat az egész napos iskola vagy az egész napos foglalkoztatás, és ebbe az irányba hat az önök által sokat bírált fenntartóváltás is, hiszen Magyar­országon az volt a helyzet, hogy miközben önök sokat beszéltek arról, hogy milyen fontos az esélyegyenlőség, önök ezt a szót használták, igazából az volt a helyzet, hogy a szegény településeken pró­bálták fenntartani azokat az iskolákat, ahol egyéb­ként pont a legfontosabb lett volna, hogy jó színvonalú oktatás legyen, csak az ottani önkor­mányzatnak nem volt lehetősége hozzátenni egyébként az oktatáshoz a szükséges anyagi erő­forrásokat. Az a lépés, hogy itt az állam beszállt, és gyakorlatilag mindenkinek a számára megpróbál azonos minőségű oktatást biztosítani, ez egy óriási előrelépés. Idetartoznak egyébként a Híd-progra­mok, amit ön is megjegyzéssel illetett az előbb.

Tisztelt Képviselő Asszony! Biztos lehet abban, én még fogadást is mernék ajánlani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy néhány éven belül nagyon jelentősen csökkenni fog egyébként az iskolából lemorzsolódó gyerekek aránya ezeknek a döntéseknek köszönhetően.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
32 164 2014.11.25. 2:15  135-166

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Teleki László ismét szóba hozta a tankötelezettséget. Még egyszer: elég nagy vita van ebben országos szinten is, de Magyarországon az a helyzet, hogy minden gyerek, aki iskolába akar járni, az járhat 16 éves kora után is iskolába. Senkitől nem vettünk el semmilyen lehetőséget. Egyedül arról van szó, hogy aki 17 éves, alig tud írni-olvasni, 5., 4., 6. osztályba jár vagy esetleg a szakmunkásképzőben harmadszor járja az első évfolyamot, esze ágában sincs iskolába járni, azt nem tudjuk, be kell látni, nem tudjuk adminisztratív eszközzel arra kényszeríteni, hogy járjon már iskolába. Vagy ha erre kényszerítjük, akkor sajnos annak az osztálytársai isszák meg a levét, mert nem tudnak tanulni mellette. Erről van szó.

Magyarországon, még egyszer, minden gyerek, aki tanulni akar, az tanulhat, az állam biztosítja ennek feltételeit. Én tagja vagyok Déván a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. Böjte atya is minden gyereken segít, aki bekopog, szülő, segít. Egy feltétele van, hogy ő is akarja. És amíg a gyerek akarja, addig lehet rajta segíteni. Nem tudjuk ezeket a gyerekeket adminisztratív eszközökkel erre kényszeríteni. Elmondtam a statisztikákat, hogy eddig is kimaradt a gyerekek egyharmada, hiába volt 18 éves a tankötelezettség, kimaradtak. Kimaradt a hátrányos helyzetűek 50 százaléka. Az égvilágon nem old meg az adminisztratív intézkedés semmit.

Az egész oktatáspolitikánk egyébként arról szól, képviselő úr, hogy esélyt próbálunk teremteni. Erről szól az iskolák fenntartói jogának átrendezése. Lehet, hogy nem csináltuk meg tökéletesen, de azt a hihetetlen különbséget, ami a fenntartók között volt, megpróbáljuk kiegyenlíteni. És mondhatom tovább a hároméves kortól való óvodáztatást, sok mindent.

Képviselő Úr! Arra is felhívnám a figyelmét, hogy az előző törvénnyel sokszorosára nőtt minden iskolában a felzárkóztató, tehetséggondozó órák száma. Ez mind-mind abba az irányba hat, hogy nem a szakmunkásképző iskolákban kell majd bepótolni azokat a hiányosságokat, amiket a gyerekek általános iskolában nem tanultak meg. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 116 2014.12.02. 2:10  25-152

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tállai András államtitkár úr nem szorul az én védelmemre, de azért elég furcsa, hogy egy hosszú hozzászólást felépített egy olyan mondat cáfolatára, amit Tállai András soha nem mondott, nem is mondhatott. Azt állította, hogy az állami nyugdíjkasszának szüksége van arra a 200 milliárd forintra. Csak az a baj, tisztelt képviselő úr, ön hiába mondta azt, hogy alapos ember, a hozzászólásából egyértelműen kiderült, hogy annyira azért nem volt alapos, hogy ezt a törvényt elolvassa. Mert ha elolvasta volna ezt a törvényt, akkor kiderült volna, hogy ez a 200 milliárd nem kerül át az állami nyugdíjkasszába. (Bangóné Borbély Ildikó és Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

Egyébként meg érdemes megnézni az elmúlt napok sajtónyilatkozatait, Varga Mihály pénzügyminiszter úr is nyilatkozott ezekről a kérdésekről. Tehát ha ön alapos ember, akkor érdemes lett volna alaposan felkészülni. Mégpedig a hosszú felkészülést úgy kellett volna kezdeni, hogy egyáltalán elolvassa azt a törvénytervezetet, amiről ma itt több mint tíz percet beszélt.

Arra is szeretném felhívni Korózs Lajos képviselőtársam figyelmét, hogy igazából a nyugdíjkassza ma Magyarországon, ellentétben egyébként az önök idejével, egyensúlyban van. Úgyhogy nem kell riogatni az embereket, hogy nem tudja a kormány kifizetni a nyugdíjakat.

(15.40)

Éppen a nyugdíjrendszer átalakításának köszönhetően garantáltan ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat, sőt nemcsak ki tudjuk fizetni, hanem arra is garanciát vállaltunk, hogy a nyugdíjak értékállóságát megőrizzük.

Ön hosszasan érvelt amellett, hogy milyen nagyszerű volt ez a magán-nyugdíjpénztári rendszer, de azért ma már a liberális és baloldali közgazdászok egy jelentős része is azt mondja, hogy elhibázott volt ennek a bevezetése. Egyébként nem véletlen, hogy az egész világon ilyen rendszert sehol nem vezettek be olyan mértékben, mint Magyarországon; ahol pedig bevezettek, ugyanúgy próbálnak kihátrálni belőle, mint ahogy mi Magyarországon tettük. Ezeknek a lépéseknek köszönhető az, hogy ma a nyugdíjrendszer egyensúlyban van. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 282 2014.12.03. 9:18  257-294

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint a sajtóban ebben a témában megjelent cikkekből látszik, egy meglehetősen nehéz döntés előtt állunk. Azt kell mondanom, hogy meglepően konstruktív parlamenti vitán vettem részt. El is csodálkoztam, mert azt hiszem, nagyon konstruktív hozzászólások voltak, talán egy kivételével.

Azt kell mondanom, hogy annak idején, amikor Ausztriában biciklitúráztam, akkor találkoztunk először egy vasárnap azzal a problémával, hogy próbáltunk valahogy reggelit szerezni. Ez komoly nehézségekbe ütközött, mert minden bolt közel-távol zárva volt. Úgyhogy sok-sok kilométert kellett kerekeznünk ahhoz, hogy egy benzinkúthoz végre elérjünk, ahol meg tudtuk oldani ezt a problémánkat.

Akkor is, azóta is sokat beszélgettünk arról, hogy vajon jó-e ez, vagy nem. Végül is arra jutottunk, hogy igazából ez egy olyan életforma, egy olyan életritmus, ahova jó lenne, ha egyszer Magyarország is elérne. Jó lenne, ha egyszer itt tudnánk tartani, fogalmaztuk meg magunkban. Vonzott is ez a lehetőség, de igazából azt tapasztalom és ezt érzem magamban is, hogy nekem nem lett volna bátorságom ezt a törvényjavaslatot most előterjeszteni. Úgyhogy minden tiszteletem a bátor KDNP-s képviselőké; mert egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ennek a törvénytervezetnek a fogadtatása Magyarországon is pozitív lesz.

Viszont ha szétnézünk, ahogy Sneider képviselőtársam is mondta, az európai országok döntő többségében ez így van. Az is igaz, ami szintén elhangzott, hogy az európai uniós országok döntő többségében a baloldal és a szakszervezetek a vasárnapi munkavégzés korlátozásának egyébként élharcosai. Sajnos, Magyarországon nekünk másmilyen baloldal jutott, mint az az eddigi vitából kiderült. Itt megint az történik, hogy mi állunk a munkavállalók oldalán és a magukat baloldalinak nevező pártok vagy a Magyar Szocialista Párt teljesen egyértelműen a multinacionális, nagy bevásárlóközpontok oldalán tették le a voksukat. Jól van ez így? Szerintem nem. De nem ez az első meglepetés, amit itt megtapasztaltunk.

Az a baj, hogy Magyarországon az elmúlt 20-25 évben az emberek megszokták, hogy vasárnap járnak bevásárolni. Ez már szerzett jogként minősül, és tulajdonképpen amikor valaki felveti azt a problémát, hogy de igazából Európában ez nem teljesen így működik, akkor meg kell nézni a sajtóban, hogy miket írtak ebben a témában. A lakosság egyébként valóban rendkívül megosztott. A megosztottság többoldalú. Valószínűleg Budapesten, a nagyvárosokban inkább ellenzik ezt a javaslatot, vidéken inkább el tudják fogadni. A fiatalabbak inkább ellenzik, az idősebbek inkább el tudják fogadni. Viszont az is egy tapasztalatom, hogy ha úgy tesszük fel a kérdés, hogy a vasárnapi munkavégzés korlátozását támogatják-e, akkor ebben az esetben sokkal nagyobb ennek a kérdésnek a támogatottsága.

Én szeretnék egy olyan országban élni, ahol a vasárnap az vasárnap, és nem lehet munkára kényszeríteni a dolgozókat. Azt a kérdést is fel lehet tenni egy demokráciában, hogy szabad-e egy olyan törvénytervezetet beterjeszteni a parlament elé, aminek egyébként abban az adott pillanatban nincs széles körű társadalmi támogatottsága. Azt hiszem, hogy szabad. Idéznék is egy-két példát a múltból, hiszen ezen a társadalmi támogatottságon lehet változtatni. Néhány napra vagyunk december 5-étől. Bizonyára emlékeznek rá, hogy előkerült egy állampolgársági népszavazás, előkerült egy javaslat, és ezen a népszavazáson tíz évvel ezelőtt egy sajnálatos döntés született.

(23.20)

Ugyan az igen szavazatok egy hajszálnyival többen voltak, de nem volt elégséges a támogatottság a határon túli magyar állampolgárok állampolgárságának keresztülviteléhez.

Eltelt tíz év, képviselőtársaim, és tíz év alatt a magyar társadalom közhangulata teljesen megváltozott. Ma már nincs olyan komolyan vehető ember, nincs olyan komolyan vehető párt, aki ezt a kérdést egyáltalán felteszi Magyarországon, hiszen természetessé vált. Tíz évvel ezelőtt mi történt? Közpénzekből, hihetetlen módon, egészen elképesztő demagógiával uszítottak a határon túliak magyar állampolgársága ellen. Ilyeneket mondtak, hogy összeomlik az egészségügy (Lukács Zoltán: Össze is omlott.), összeomlik a munkavállalók helyzete, hiszen a határon túliak elviszik a munkahelyeket. Ma komolyan veszi bárki is ezeket az állításokat? Igazából senki.

De ugyanez volt a helyzet egyébként a nemdohányzók kapcsán beterjesztett törvénnyel kapcsolatban, amikor szintén pontosan ugyanolyan apokaliptikus jóslatokat fogalmaztak meg a Magyar Szocialista Párt képviselői annak idején, mint most. Azt mondták, hogy ha a kocsmákból, vendéglátó-ipari helyekről kitiltjuk a dohányzást, akkor az több tízezer munkahely elvesztésével fog járni, hatalmas gazdasági visszaesés lesz. Egy cikket egyébként a Magyar Narancsból ki is jegyzeteltem. A következőt írták: Komoly forgalomkieséssel jár a dohányzás letiltása. Üzletek fognak bezárni, és ezzel arányban létszámleépítésekre kerül sor. Ha a tiltást ebben a formában bevezetik, akkor közel 350 milliárd ‑ nem tévedés, többször megnéztem, 350 milliárd ‑ forint veszteséget fog okozni az államháztartásnak. Minimum két-három évre lenne szükség a piac realizálódásához, miközben számos vendéglátóhely tönkremenne ‑ írták ezt annak idején.

Mi történt három év alatt? Teljesen más. Soha ennyi turista egyébként Nyugat-Európából nem érkezett Budapestre. Sorra nyitnak a VII., a VI., az V. kerületben a különböző vendéglátóhelyek - min­dennek az ellenkezője történt.

Pontosan azt hiszem, amit Rétvári képviselő úr, államtitkár úr is elmondott, hogy ezeknek az apokaliptikus jóslatoknak az ég egy világon semmi alapjuk nincs. Nem fog sem forgalomkiesés történni, és nem lesznek jelentős létszámelbocsátások. Illetve egyébként létszámelbocsátások lehetnek, csak aki elmegy, más munkahelyeken meg fog jelenni, hiszen vasárnapi kieső munkaidőt máskor pótolni kell, illetve más szolgáltató szektorokba fog a munkaerő átáramlani. Meggyőződésem, hogy azok az elbocsátásszámok, a forgalom-visszaesés jelentősen fel van becsülve.

Volt egy olyan érv is a sajtóban ‑ nekiestek a CBA-nak, a Reálnak, a Coopnak. Ezek egyébként teljesen alaptalanok, hiszen nem az áruházak nevével, élelmiszerláncok nevével van összefüggésben a törvény. Teljesen egyértelműen a családi vállalkozásokat próbáljuk egy kicsit kedvezőbb helyzetbe hozni, illetve rájuk nem vonatkozik a törvény, úgyhogy nagyon örülök, hogy egyébként ez itt, a parlamenti vitában nem került elő.

Azt gondolom, hogy önmagában ez a törvényjavaslat nem fogja megoldani a vasárnapi munkavégzés korlátozását. Ez csak az első lépés lehet. Tavasszal, úgy gondoljuk, hozzá kell nyúlni a munka törvénykönyvéhez. Sneider képviselő úr is célzott rá.

A Fidesz frakcióülésén beszéltünk arról, hogy emelni kell a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot 50 százalékról magasabbra: 70-re vagy akár 100 százalékra is, hiszen vannak olyan foglalkozási ágak, ahol egyértelműen nem lehet korlátozni a vasárnapi munkába állást.

Azt hiszem, hogy azon javaslatoknak egy része, amelyeket Schmuck Erzsébet is megfogalmazott, a frakcióülésünkön is elhangzott. A frakcióülésen is abban maradtunk, hogy olyan módosító javaslatokat fogunk beadni, amelyekben a 400 négyzetmétert csökkenteni kívánjuk, és valóban az is elhangzott, hogy a csökkentésbe számítsuk bele egyébként a kiegészítő raktárhelyiségeket is. Úgyhogy ha nem tudnám, hogy nem igaz, akkor azt hinném, hogy Schmuck Erzsébet hallgatózott a frakcióülésünkön, hiszen pontosan ugyanazokat a javaslatokat fogalmazta meg, amelyek ott is elhangzottak.

Azt hiszem, hogy egy konstruktív vitán vagyunk túl vagy vita közben vagyunk. Én látok arra esélyt, hogy olyan módosító javaslatokat tudunk elfogadni, hogy ezt az előterjesztést, ezt a törvényjavaslatot a parlament döntő többsége támogatni tudja. Azt hiszem, hogy egy normálisabb, élhetőbb Magyarország irányába teszünk ezzel egy nagy lépést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
36 292 2014.12.03. 2:14  257-294

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy gondolatot szeretnék csak Sallai Benedek képviselőtársamnak elmondani. Én is éreztem a vívódást. Az az igazság, hogy többen voltunk a Fidesz-frakcióban is így, hogy támogattuk is volna szívünk szerint, de láttuk is a problémákat, nehézségeket. Egyet viszont szeretnék itt leszögezni: ha önök ahhoz kötik a törvény támogatását, hogy tudunk-e bármilyen garanciát adni arra, hogy egyetlen ember sem lesz elbocsátva a kereskedelmi szektorból, akkor azt is mondhatja, hogy nem ‑ udvariasan megfogalmazva ‑, mert teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen törvényes garanciát természetesen nem lehet adni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy azok a számok ‑ a 20 ezres szám, meg a 10 ezres szám ‑ nagyon jelentősen felül vannak becsülve.

Ön többször hivatkozott arra, hogy nincs régen a politikában, de ha régen lenne benne, akkor látná, hogy bármilyen törvényjavaslat, bármilyen döntés kapcsán olyan elképesztő szóródást mutat bármilyen előrejelzés, hogy ha a Nemzeti Bank 7 százalékról 6,5 százalékra csökkenti az alapkamatot, akkor 250, 350, 450 forint lesz a svájci frank. Mindenki leírja egy másik döntés kapcsán a dohányzásnál, hogy több tízezer álláshely fog megszűnni. Lehet ilyet mondani ‑ az idő majd el fogja dönteni. Tehát mindenki mond mindenfélét. Az egyik oldalon nagyon jelentősen felül vannak becsülve minden ilyen esetben a negatív hatások. Nekem továbbra is nagyon szilárd meggyőződésem, hogy azokkal az indokokkal, amiket Rétvári úr elmondott, hogy növekszik a magyar gazdaság, növekszik a vásárlóerő, itt a kereskedelemben jelentős elbocsátás nem lesz. Azt gondolom, ha megnézzük, hogy a kereskedelmi ágazatban egy vagy két év múlva mennyien fognak dolgozni, akkor ez a szám igen nagy valószínűséggel nagyobb lesz, mint a jelenlegi szám. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 26 2014.12.15. 7:12  25-58

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság december 11-én megtárgyalta a T/2141. számon benyújtott, Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot és azok módosító javaslatait.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészről a Költségvetési és a Gazdasági bizottság módosító javaslatainak szinte valamennyijét. Ugyanakkor a Törvényalkotási bizottság nem támogatta a Magyarországi nemzetiségek bizottsága azon módosító javaslatát, amely a nemzetiségi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályain kívánt enyhíteni. A Törvényalkotási bizottság továbbá nem támogatta azon ellenzéki javaslatokat, amelyek az egységes auditálási rendszer eltörlését, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap fenntartását célozták.

A Törvényalkotási bizottság saját indítványaiban pontosította az államháztartásról szóló törvény közfeladat-definícióját, valamint megállapította a 2014-2020-as programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból származó források felhasználására vonatkozó szabályozás megalkotásához szükséges felhatalmazó rendelkezést.

Az Alkotmánybíróság határozata alapján módosulnak a nem vér szerinti közös gyermeket nevelő élettársak családi pótlékra való jogosultágainak szabályai is. A további módosítás pedig azt kívánja biztosítani, hogy a rekreációs célú földszerzéssel se lehessen meghaladni a 300 hektáros földszerzési maximumot, kizárva ezzel a visszaélés lehetőségét.

Szintén a Törvényalkotási bizottság módosító javaslatának a célja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési rendszer átalakításához kellő idő álljon rendelkezésre, az új, egységes minősítési engedély bevezetésének időpontját 2015. július 1-jében határozta meg a módosító javaslat. A további módosító javaslat célja, hogy a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011-es törvényben, valamint a hulladékról szóló 2012-es törvényben pontosításra kerüljön az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet feladata, így kiegészítésre kerüljön a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott, egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérésének biztosításával.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény is kiegészítésre kerül egy felhatalmazó rendelkezéssel, amely biztosítja, hogy a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési és hasznosítási célok elérése érdekében rendeletben meghatározhatók legyenek a pályáztatás, illetve a közbeszerzés útján történő szolgáltatásmegrendelés, szerződéskötés, ‑fel­bontás, -felmondás részletes szabályai. A törvénymódosítás kiegészítésével egy olyan finanszírozási és támogatási rendszer alapjai teremthetők meg, amelyek segítségével nem csupán a szükséges hasznosítási arányok érhetők el, hanem Magyarország hosszú távú hulladékgazdálkodási céljai is megvalósíthatók.

Az Országgyűlés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-ának (1) bekezdése, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011-es törvény alapján rendelkezik az egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházásáról. A bizottság által benyújtott javaslat célja, hogy az egyes állami tulajdonú ingatlanok egyházi jogi személyek, civil szervezetek korábbi igénylésének megfelelően térítésmentesen átadásra kerüljenek.

Külön öröm számomra mint kőbányai képviselő számára, hogy van a módosításnak egy olyan része is, amely alapján 250 kőbányai családnak nyílik meg a lehetősége, hogy a MÁV-lakótelep lakásait megvásárolhassa. Erre 1990 óta várnak ezek a családok, egy 20-25 éves probléma oldódhat meg ezzel a javaslattal. A helyzet jelenleg ott tart, hogy a MÁV már átadta ezeket a lakásokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingyenesen átadná az önkormányzatnak, viszont ha a kőbányai önkormányzat átvenné, akkor 20 évig nem idegeníthetné el az ott lakóknak. Itt az elidegenítési tilalom alól ad felmentést ez a törvénymódosítás.

A módosítások közül még kiemelném azt a kettőt, amit a bizottság az én javaslatomra fogadott el. A módosítás az EKAER-rendszer bevezetéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség mulasztását szankcionáló rendelkezések alkalmazási hatályát tolja el 2015. február 1-jéig, vagyis az állami adó- és vámhatóság 2015 januárjában nem szankcionálhatja a bejelentési kötelezettség elmulasztását. Továbbá elfogadták azt a javaslatot is, hogy mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól a jelenleg is szigorú nemzeti és uniós szállítási szabályozás hatálya alá tartozó, jövedéki termékek szállítását végző gépjárművek is.

A bizottsági ülésen két olyan terület volt, amellyel kapcsolatban nagyobb vita alakult ki az ellenzékkel. A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban lefolytattuk a már sokszor megvívott vitát, hasonló lett az eredmény, mindenki mondta a maga álláspontját. Ugyanakkor ismét meg kívánom jegyezni, hogy az előttünk fekvő javaslat nem szól másról, mint arról, hogy azok a tagok, akik maradni kívánnak a nyugdíjpénztárban, ők is felelősen gondoskodhassanak a későbbi nyugdíjukról, és lehessenek biztosak abban, hogy meg fogják kapni a nyugdíjukat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tagdíjak összege számos esetben jóval alacsonyabb, mint a magánnyugdíjpénztárak működési költségei, ez pedig nyilván ellentétes a magánnyugdíjpénztárban lévő tagok érdekével.

A másik vita a családi pótlék rendszerével kapcsolatban alakult ki. Itt szeretném jelezni, hogy a szociológiai tanulmányok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a gyermekek azon része, akik óvodába és iskolába is rendszeresen járnak, jóval nagyobb eséllyel indulnak az élet bármely területén. A kötelező óvodáztatás a gyermek érdeke.

A legnagyobb vita ‑ még egyszer mondom ‑ a szegregált és a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtése körül zajlott. A vita lényege az volt, hogy a benyújtott törvényben a családi pótlékon keresztül szankcionálni kívánjuk azon gyerekek esetében a hiányzást, akik több mint 20 napon keresztül igazolatlanul hiányoznak az óvodából. A baloldali ellenzék drámai képet festett ennek a döntésnek a következményeiről, mi pedig azt gondoljuk, hogy minden gyereknek az az érdeke, minden hátrányos helyzetű gyereknek az az érdeke, hogy járjon óvodába. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha jár óvodába, nagyobb eséllyel indul el az életben, és mi hiszünk abban, hogy ez a döntés a hátrányos helyzetű gyerekek érdekét szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 253 2014.12.15. 2:20  240-259

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek, néhány kritikus hozzászólásra szeretnék nagyon röviden és finoman reagálni, hogy ne fokozzam a vitát.

Az iskolák állami fenntartásba vétele. Hadd mondjam el, képviselőtársaim, hogy Magyarországon pont az volt a helyzet, hogy a legszegényebb településeken lévő iskolák tudtak a legkevesebbet az oktatásra fordítani. Ha megnézzük, hogy milyenek voltak az iskolák közötti mutatók, akkor látjuk, hogy Magyarország ezen a téren rendkívül rosszul áll. A kormány törekvései egyébként pontosan az esélyteremtést szolgálják, erről szól az iskolák állami fenntartásba vétele, a hároméves kortól az óvodáztatás és az egész napos foglalkoztatás is.

A tankötelezettségről is szólt egy képviselőtársam. Ismét felhívnám a figyelmet, hogy nincs összefüggés azzal, hogy hányan végzik el az iskolát. Éppen Hiller István minisztersége alatt készült egy felmérés, ami azt mutatta, hogy a szakmunkásképzőkben hiába a 18 éves korhatár, a gyerekek egyharmada nem végzett, a hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig a fele. Nem tudom, önök láttak-e 17 éves, írni-olvasni alig tudó gyereket, de ha azt gondolják, hogy törvénnyel ezeket a gyerekeket iskolába lehet kényszeríteni, akkor, azt hiszem, nagyon tévednek.

Szögezzük le: ma Magyarországon minden gyerek, ha iskolába akar járni és tanulni akar, akkor tud iskolába járni, és tud tanulni. Ehhez minden feltételt biztosítunk. De egy 17 éves gyereket nem lehet erre kényszeríteni. Azt gondolom, a szakképzési rendszer átalakításával egy-két éven belül érzékelhető lesz, hogy több gyereknek lesz végzettsége.

A szegregáció ködszurkálásos vita. Egyébként elkötelezettek vagyunk az integráció mellett, hiszünk ebben, erről szól elég sok ténykedésünk is. De hadd említsem, Tukacs István képviselő úr a TAB-ülésen elmondott egy történetet a huszártelepi iskoláról, amikor a túlhajszolt és értelmetlen integráció kimondottan ‑ a szocialista képviselő által elmondottak szerint is ‑ egyébként rosszabb helyzetet eredményezett, mint eredetileg volt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 34 2015.04.29. 3:10  31-48

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! E törvény kapcsán nem érheti az a vád a kormánypártot, hogy nem túlságosan részletesen tárgyalja meg a törvényeket.

Komoly kihívás is volt e kétsoros törvény kapcsán vezérszónoklatot összeállítani, úgyhogy ígérem, nagyon rövid leszek.

Államtitkár úr elmondta, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogramról, a Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvény módosítása két pontot érint. Staudt Gábor képviselő úr az előbb jelezte, hogy örömmel venné, ha a törvényjavaslat vitája során ragaszkodnánk a benyújtott törvényjavaslathoz, az az igazság, hogy én ezt szeretném tenni. (Dr. Staudt Gábor: Nagyon köszönöm.) Éppen ezért nagyon rövid leszek.

A módosítás két részből áll. Az egyik módosító javaslat lehetővé teszi azt, hogy a gyermekek, fiatalok programjait, szervezeteit, kezdeményezéseit szolgáló GYIA-támogatásokat ne csak pályázati úton, hanem egyedi támogatások során is ki lehessen osztani. Azt hiszem, több képviselőtársunk is belefutott abba a helyzetbe, hogy voltak olyan programok, amelyeket szívesen támogattak volna akár önkormányzati szinten is, csak hát az volt a törvényi előírás, hogy bizony ezeket pályázatok keretében lehet támogatni. Végig kellett vinni egy olyan furcsa procedúrát, hogy ki kellett írni egy pályázatot, annak a szervezetnek, rendezvénynek, programnak erre pályázatot kellett írni, majd egy hónap múlva elbírálták, és megkapta azt a pénzt, amiről már a pályázat kiírásának pillanatában lehetett tudni, hogy igazából mindenki ennek a szervezetnek szánta.

Azt hiszem, ezeket a fölösleges köröket érdemes kiiktatni a rendszerből ilyen speciális esetekben. Nyilvánvalóan helyes, ha a pénz nagy része pályázati úton kerül elosztásra (Nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.), de lehetnek…

Nyilvánvalóan helyes, ha a pénz nagy része pályázati úton kerül elosztásra, de lehetnek olyan speciális rendezvények, lehetnek olyan speciális helyzetek, amikor indokolt az, hogy ezt a ‑ hogy mondjam? ‑ kicsit álságos utat ne járjuk végig. Azt hiszen, ezért nyújtotta be a kormány azt, hogy az egyedi támogatások is lehetőséget kapjanak.

A módosítás másik fele még egyszerűbb. Hiszen gyakorlatilag már az eddigi döntésekkel is megváltozott a szervezet, és azokat a pontokat helyezi a törvényben hatályon kívül, amelyek azokra a szervezeti egységekre vonatkoztak, amelyek már most sem élnek. Úgyhogy tulajdonképpen ez a törvénymódosítás a törvényt a ma fennálló helyzethez igazítja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Remélem, Staudt Gábor képviselő úrnak tetszett, hogy kizárólag a törvényjavaslatról beszéltem. Köszönöm szépen. (Dr. Staudt Gábor: Nagyon szépen köszönöm. ‑ Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 46 2015.04.29. 1:54  31-48

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Abban kétségkívül igazuk van az ellenzéki képviselőknek, hogy a GYIA költségvetése az elmúlt öt évben, de akár még a tavalyi évhez képest is jelentősen csökkent.

Ugyanakkor el kell mondani, hogy a GYIA-val megegyező célokat támogat majd az EFOP keretében megvalósuló, „Ifjúsági programok támogatása” című konstrukció is, amely négy év alatt összesen 1 milliárd forint összegű forrást biztosít a gyermek és ifjúsági korosztály számára határon innen és túl közösségépítési célú rendezvények, programsorozatok megszervezésére és megvalósítására. Az az igazság, hogy ha ezeket az összegeket együtt nézzük, akkor nem visszalépés van ezen a területen, hanem előrelépés, és azt hiszem, hogy ezeket érdemes így nézni.

A másik kérdésre, amit Ikotity István képviselőtársam tett fel: csak példát mondtam. Önkormányzati tapasztalatainkból tudjuk, hogy van egy rendezvény teljes politikai konszenzussal, mindenki támogatni akarja, iskola, EFOP, és akkor a jegyző jelzi, hogy igen, de előírások szerint ez csak pályázati úton lehetséges, és akkor nekiáll mindenki és végigfuttatja a pályázatot. Azt hiszem, hogy ha ilyen eseteket ki akarunk szűrni, akkor lehetőséget biztosíthatunk arra, hogy bizonyos esetekben, speciális esetekben ‑ ebben egyetértek ‑ nem lenne ellenemre egyébként, ha ennek valami maximumát meghatároznánk. Egyedi döntésekre teljesen speciális esetekben lehetőséget adnánk, hogy egyedi döntéseket is lehessen hozni a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alap részére, de azokat a felvetéseket, amiket ellenzéki képviselőtársaim mondtak, hogy mindenképpen célszerű lenne, ha nem ez lenne az általános gyakorlat… ‑ ezekkel a felvetésekkel teljesen egyetértek, és azt hiszem, hogy a kormányzatnak sincsen ilyen szándéka. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 62 2015.04.29. 10:45  49-88

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Egy elég érdekes vitában vagyunk most, mert a hozzászólásokból úgy éreztem, hogy ezt a törvényjavaslatot egyébként mindenki támogatni fogja, az ellenzéki pártok között pedig egy verseny indult meg, hogy ki tudja drámaibban lefesteni ‑ a tényeket nem mindig figyelembe véve ‑ a magyar helyzetet. Rengeteg hamis, illetve meg nem értett, félreértelmezett statisztikai hivatkozás történt, és sok egyéb megjegyzés is elhangzott.

Például Szél Bernadett mondta az előbb, hogy végre tettünk valamit a gyermekétkezés felszámolása ügyében. (Dr. Józsa István: Nem étkezés… ‑ Köz­beszólás: Éhezés.) Még egyszer mondom, hogy Szél Bernadett is hallja: Szél Bernadett mondta, hogy végre tettünk valamit a gyermekéhezés visszaszorítása ügyében. Szeretném megkérdezni Szél Bernadettől, tudja-e, hogy 2010-ben mekkora volt az a támogatás, amit egy gyerekre a kormány biztosított étkezés szempontjából. 65 ezer forint. És, mondjuk, 2013-ban? 102 ezer forint. Tehát azért csak történt valami. Vagy tudja-e, mondjuk, hogy 2010-ben 28 milliárd forintot szánt a központi költségvetés erre a célra, ami 2013-ra 44 milliárd forintra nőtt, most pedig 60 milliárd? Tehát erre, hogy végre tettünk valamit: gyakorlatilag megkétszereztük 2010 óta, öt év alatt azt a pénzt, amit gyermekétkezésre fordítottunk. Tehát nem most kezdődött, nem a mostani az első lépés, tehát amikor ilyen kijelentésekre ragadtatjuk magunkat, akkor azért a tényeket érdemes egy kicsit ‑ hogy mondjam ‑ komolyabban venni.

Azt kell mondjam, hogy a gyermekétkezés tekintetében ‑ minden statisztikával szemben ‑ a magyarországi rendszer nemzetközi összehasonlításban is egy rendkívül nagyvonalú rendszer. Én mindig mosolyogva hallom azt, hogy Magyarországon több gyerek éhezik, mint Romániában. Ha egyetlen gyerek is éhezik ‑ nem ezen mosolygok ‑, az rendkívül drámai, de nem tudom, képviselőtársaim tudják-e, hogy Romániában az iskolákban egyáltalán nincs és az óvodák döntő többségében nincs közétkeztetés. Magyarországon van közétkeztetés, ráadásul ez a közétkeztetés úgy működik, hogy minden rászoruló gyerek már eddig is ingyen kapott étkezést naponta háromszor.

És akkor persze lehet szörnyülködni, megjelent néhány hónappal ezelőtt egy statisztika, hogy Magyarországon az óvodába menetel előtt a gyerekek egy jelentős része egyébként nem reggelizik, és dráma, mert az egyik legnagyobb szám jött ki Európában. Képviselőtársaim, be kell valljam, hogy az én gyerekem se reggelizik. És tudják, miért? Mert az óvodában egyébként kap reggelit. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem, tízórait kap.) Sajnos nagyon sok más országban az óvodában nincs reggeli, ebből kifolyólag ez a kérdés, ha nemzetközi összehasonlításban feltesszük ezt a kérdést, teljesen mást jelent. Mert az a gyerek, aki Romániában iskolába menetel előtt, óvodába menetel előtt nem reggelizik, az a gyerek éhezik. Az a gyerek, aki Magyarországon óvodába menetel előtt nem reggelizik, mondjuk, az én gyerekem, higgyék el, hogy nem éhezik. Le lehet vonni ezt a következtetést, csak ez a következtetés egy hamis következtetés. Tehát Magyarországon azt el kell mondani, hogy rászoruló gyerek, aki elmegy iskolába, óvodába, a hétnek ezen az öt napján semmiképpen sem éhezhet, hiszen biztosítva van számára az ingyenes étkezés lehetősége, és ez egyébként még uniós összehasonlításban is egy rendkívül nagyvonalú és tisztességes rendszer.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mivel ezen a területen ‑ és a költségvetési forrásokból is látszik ‑ elég sokat léptünk előre, mindenkinek jó lenne, ha nem próbálnánk a helyzetet drámaibban leírni, mint amilyen drámai valójában. Nyilvánvalóan van gond, és azzal nem tudok vitatkozni, amikor azt mondják, hogy hétvégén vagy a szünetekben ez probléma lehet, mert nincs megoldva a gond.

(12.30)

Ebben teljesen igazuk van. De a szünetek esetében is jelentős előrelépés történt. Hadd mondjam el a szünetek kapcsán, hogy az együttes vezetésű zuglói önkormányzatnál hozsannát zengtek az ellenzéki lapok, hogy a nyári szünetben ingyenesen, illetve kedvezményesen, az év közbeni feltételekkel biztosítja az étkezést a rászoruló gyerekek számára az önkormányzat. Hadd mondjam el, hogy a kőbányai önkormányzatnál, Kőbányán, függetlenül attól, hogy mikor milyen vezetése volt ‑ ez így volt akkor is, amikor szocialista polgármester volt, és így volt akkor is, amikor fideszes polgármester volt vagy van ‑, mindig ingyenesen biztosítottuk a nyári szünetben az étkezést azoknak a gyerekeknek, akik a tanév közben is ingyenesen kapták az étkezést. Ugyanolyan feltételekkel.

Az a helyzet, kedves Szél Bernadett képviselő asszony, hogy hiába van meghirdetve, hogy aki elmegy nyári táborba a kőbányai önkormányzatban, az ugyanolyan feltételekkel részesül a közétkeztetésben, mint év közben, a rászoruló gyerekeknek mindössze negyede-ötöde megy el. Tehát a lehetőség adott, meg van hirdetve, olyannyira, hogy a szülőknek külön levelet írunk, hogy mindenki, akinek probléma az étkezés, a nyári szünetben is megkapja az ingyenes étkezést, ha elviszi nyári táborba a gyerekét; a gyerekek negyede-ötöde jön el. Óvodások esetében ez a helyzet egyébként sokkal-sokkal kedvezőbb.

De valóban úgy van, hogy itt is jelentősen növelte a költségvetés a nyári támogatásokra szánt összeget. Azonban a fő problémát az jelenti szerintem, hogy ez az összeg továbbra is pályázati keretben érhető el, és talán érdemes lenne ezen a területen egy kicsit továbbgondolni a rendszert. Nem biztos, hogy pályázati feltételekhez kell kötni a nyári étkezés támogatását.

Mint arról már beszéltem, a nemzetközi felmérések elég sok mindent nem vesznek figyelembe. Amikor, mondjuk, azt nézik, hogy a deprivációs szegénység hogyan alakul Magyarországon, és megnézik például az egy főre vetített jövedelmet, nem veszik figyelembe azt, hogy igen, de Magyarországon, az az igazág, minden rászoruló gyerek egyébként ingyenesen étkezik. Ha egy nagycsaládnál ezt a nagyságrendben tízezer forintnyi támogatást gyermekenként hozzászámolnánk a családi költségvetéshez, amihez nagyon sok más országban hozzászámolják, akkor a helyzet máris sokkal-sokkal jobb lenne.

Elhangzott, hogy folyamatosan romlik a helyzet. A bizottsági ülésen is azt magyarázták, hogy 2014-ben is mennyit romlott a gyermekszegénység helyzete Magyarországon. Azt kell mondanom, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincsenek a folyamatokkal teljesen tisztában. Komolyan azt gondolják, hogy abban a 2014-es évben a gyermekszegénység mélyülhetett, növekedhetett, amikor kiterjesztettük a járulékokra is az igénybe vehető adókedvezmény mértékét? Ha ezt végiggondolják, akkor biztos, hogy a családok egy jelentős számánál a gyermekszegénységnek csökkenni kellett. Nem történhetett más. Az az igazság, kétségkívül Szél Bernadettnek abban például igaza van, hogy a válság után a szegénység nem a válság adott pillanatában mélyült, hanem azt követően még elég sokáig. Elég sokáig hordták például a devizaadósok, akik jellemzően családosok voltak, azt a terhet, hogy a törlesztőrészletük növekedett, de az az igazság, hogy 2014-től, ezt Tárki-, KSH-, Eurostat-adatok is egyértelműen bizonyítják, a helyzet javulásnak indult. Azt gondolom, hogy a 2015-ös adatok, amelyek jellemzően még a 2014-es év folyamatát is érzékelik, még további javulást fognak jelezni.

Úgyhogy azt hiszem, a helyzet a gyermekszegénység esetében egyébként nem jó, rendkívül sok tennivaló van, ugyanakkor szerintem nem lehet elvitatni azt, hogy a gyermekszegénység visszaszorítása érdekében a kormány eddig is rendkívül sokat lépett. A gyermekéhezés visszaszorítása tekintetében nagyon sok minden történt, hiszen ha 2010-ben 28 milliárd forintot szántunk erre a célra, 2013-ban 40 milliárdot, most pedig ez az összeg 60 milliárd forintra nőtt (Bangóné Borbély Ildikó: Az előirányzat csak!), akkor ez egy elég komoly fejlődés az elmúlt időszakhoz képest. Az a helyzet, hogy ha a következő évi költségvetés néhány kiszivárgott részletét ismerjük, tudjuk, hogy itt további lépések várhatók, például a kétgyermekesek esetében, illetve ez a mostani törvény is jelentős részben erről szól.

Arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, ellenzéki és kormánypárti képviselőket egyaránt, hogy amikor statisztikai adatokat nézünk, akkor ezeket a statisztikai adatokat kellő mélységben, kellő módon értelmezve próbáljuk a nyilvánosság elé tárni. Szerintem Magyarországon büszkék lehetünk arra, hogy mondjuk, az étkezés tekintetében európai uniós összehasonlításban is rendkívül sokat tettünk azért, hogy óvodás, iskolás gyerekek ne éhezzenek. Itt most még egy nagyon jelentős lépést teszünk. Reménykedünk abban, hogy további lépések fogják ezt követni a szünetekre való tekintettel is. Ebben az esetben, azt mondhatom, a gyermekszegénységnek egy nagyon fontos, nagyon fájó komponensét, a gyermekéhezést, ha ezeket a lépéseket sikerül megtennünk, megoldottuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 68 2015.04.29. 1:34  49-88

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen a tanulságot. Kedves Képviselő Asszony! Van négy gyermekem, kicsi is. Az az igazság, hogy nem tudom, van-e értelme önnel vitatkozni, ha azon kell vitatkozni, hogy kapnak-e az óvodában reggelit vagy nem. Tehát ez viszonylag egyszerű kérdés. De nagyjából egyébként a hozzászólása többi részének is körülbelül ennyi értelme volt, mint ennek. (Dr. Józsa István: És mit kapnak 400 forintból egész nap? ‑ Az elnök csenget.)

Arról sajnos nem tehetek, ha szövegértési problémákkal küzd. (Dr. Józsa István: Ez szemétség!) Ne haragudjon, ha azt mondom, hogy ha nemzetközi összehasonlításban… (Bangóné Borbély Ildikó: Már megszoktuk…! ‑ Dr. Józsa István: Elnök úr! Ez szemétség! ‑ Az elnök csenget. ‑ Dr. Répássy Róbert: Nem kell mindenkinek részt venni a vitában.) Ha nemzetközi összehasonlításban a magyar rendszer nagyvonalúnak tekinthető, hiszen több országban nemhogy nem támogatják, hanem egyáltalán nincs is közétkeztetés egyébként az oktatási intézményrendszerben (Bangóné Borbély Ildikó: De nem ott élünk, hanem itt!), akkor én nem arról beszéltem, hogy mi nagyvonalú meg mi nem, hanem azt mondtam, hogy arra a rendszerre, amit Magyarországon működtetünk, büszkék lehetünk, hiszen próbálunk sokat tenni azért, hogy Magyarországon ne éhezzen egyetlen gyermek sem.

Elmondta, hogy mi a helyzet óvodától a szakközépiskoláig, szakmunkásképzőkig. Nagyjából az a helyzet, hogy minden olyan gyerek, aki Magyarországon rászoruló, mert szegény, ezek a gyerekek Magyarországon hét közben, ha bemennek az iskolába, akkor ingyenesen kapnak étkezést. Erre a rendszerre büszkék lehetünk, ilyen rendszer az Európai Unió nagyon sok országában nincs. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
69 82 2015.04.29. 2:10  49-88

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kíváncsi vagyok, hogy mivel személyeskedtem. Nem tudok róla. Azt látom, hogy Bangóné képtelen volt megérteni vagy nem akarta megérteni azt (Demeter Márta: Kérjen bocsánatot!), amit mondtam.(Dr. Józsa István: Most is bunkó vagy!) Elég világosan fogalmaztam: nemzetközi összehasonlításban a magyar rendszer nagyvonalúnak tekinthető. Sajnos úgy látom, Demeter Mária képviselőtársam (Demeter Márta: Márta!) sem figyelt arra, amit mondtam, mert egyetlen példát mondtam, Romániát, amiről azt hiszem, maga sem gondolja, hogy fényévekkel előttünk járnak. Például Romániában egyébként nincsen az óvodákban általában közétkeztetés, az iskolákban pedig egyáltalán nincs. Ha ön azt gondolja, hogy Romániában, mondjuk, az életszínvonal fényévekkel Magyarország előtt jár, akkor én szívesen meghívom egy körútra Romániába, hogy nézzen körül.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársam! Jó nagy vitába belemegyünk egy olyan törvény kapcsán, amit mindenki támogat.

És képviselőtársaimnak arra hívnám fel a figyelmét, hogy érdemes a statisztikákat értő módon kezelni, megérteni, hogy mi van benne. Tehát hogyha például ‑ még egyszer mondom ‑ óvodába menetel előtt nem eszik reggel a gyerek, az nem jelenti Magyarországon azt ‑ más országgal szemben, ahol nincs közétkeztetés ‑, hogy a gyerek éhezik. Magyarországon minden rászoruló gyerek középiskolától az óvodáig, aki elment iskolába, óvodába, az étkezésben részesül, ha szegény, akkor ezt az állam kifizeti helyette. Innentől kezdve, én azt hiszem, mivel nagyon sok más országban ez a rendszer nem működik, erre a rendszerre bármit mondanak, büszkék lehetünk. Önök hoznak mindenféle érveket elő, álságos érveket, amelyek nem is érvek, annak érdekében, hogy ezt a pozitív folyamatot, amit most még szeretnénk tovább bővíteni, valamilyen módon rossz színben tüntessék fel.

Szerintem arra a rendszerre, ami Magyarországon kiépült ‑ nem is csak ez alatt a kormány alatt ‑, arra a rendszerre Magyarországon nekünk büszkének kellene lenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 62 2015.05.11. 3:15  61-66

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány a múlt héten nyilvánosságra hozta Magyarország konvergencia­programját, amelyben a gazdasági növekedés idei mértékét 2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte, és amelyben csökkenő hiánnyal, növekvő foglalkoztatottsággal, jelentős reálbér-emelkedéssel és fogyasztásbővüléssel számoltak.

Másnap Vértes András egy, az MSZP által szervezett konferencián elmondta, hogy a magyar gazdaságpolitika súlyosan megbukott, és a gazdasági növekedés idei mértéke is mindössze 2, legfeljebb 2,5 százalék lesz. Ez azonban jelentős előrelépés, hiszen márciusban, egy hónapja még csak 2 százalékra várta a növekedés nagyságát. Vértes András azt is elmondta, hogy azt is leírták, hogy megszorítások hiányában az idei év tavaszán újra napirenden lehet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása. A nyilván teljesen független Gazdaságkutató Intézet nincs egyedül negatív jövőképével.

A baloldali médiumok által szintén gyakran idézett Költségvetési Felelősségi Intézet 2014 februárjában a következőket írta: „A bruttó hazai termék növekedési üteme 2014-ben a laza monetáris és a lazuló költségvetési politika hatására átmenetileg 2 százalékra gyorsul, de a bővülés üteme 2015-ben 1 százalék alá esik.” A Költségvetési Felelősségi Intézet a 2014-es költségvetési elemzésében egyébként 170 milliárd forintos kockázatot látott az áfában. 2014 decemberében ugyanez az intézet már úgy látta, hogy a gazdasági növekedés üteme az idén már nem 1 százalék lesz, hanem elérheti a 2,3 százalékot, de a kormány által várt 2,5 százalékos növekedés túl optimista. A lakossági fogyasztás 1 százalékkal bővülhet az idei évben, ami sokkal lassabb, mint a kormány által várt 2,6 százalék, és a költségvetési hiány is magas szinten ragad, az adósságráta 79 százalék körül fog stabilizálódni az intézet szerint, és valószínűleg megszorításokra lesz szükség.

A tények 2014-ben a következők voltak: 2 százalék helyett 3,6 százalék volt a növekedés, 79 százalék helyett 76,9 százalékra csökkent az adósság, az áfában pedig nem 170 milliárd elmaradás, hanem 23 milliárd forint többlet volt. Érdekességként idézem meg, hogy például a Morgan Stanley londoni elemzőház friss előrejelzése szerint Magyarországon az idén egyébként akár 3,5 százalékkal is nőhet a GDP, és a növekedést elsősorban a belső kereslet támogathatja. Furcsa, hogy egy külföldi és a magyar intézet között ekkora ellentmondás van.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat: kinek lesz az idei évben igaza, 2 százalék vagy 3,1 százalék lesz a növekedés mértéke? Beragad vagy csökken az adósságráta? Várható-e megszorító csomag hiányában túlzottdeficit-eljárás Magyarországon? Az elmúlt évek prognózisai után a Költségvetési Felelősségi Intézetet és a Gazdaságkutató Intézetet komolyan lehet-e egyáltalán venni? És mi lehet az oka annak, hogy a külföldi intézetek egyébként sokkal pozitívabban látják a magyar gazdaságot, mint a GKI és a KFI elemzői?

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 66 2015.05.11. 1:03  61-66

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A Gazdaságkutató Intézet és a Költségvetési Felelősségi Intézet független elemzőként próbálja magát feltüntetni, de hát ezek a cégek az objektivitástól és a hitelességtől igen-igen messze vannak. Ha összevetjük ezeknek az intézeteknek az elmúlt éves prognózisait a valósággal, akkor azt látjuk, hogy ezek köszönő viszonyban sincsenek egymással. Azt mond­hatjuk, Vértes András szavait felhasználva, hogy a Gazdaságkutató Intézet és a Költségvetési Felelősségi Intézet az adatok és a tények ismeretében súlyosan és egyértelműen megbukott.

Ezeket az intézeteket nem lehet gazdasági elemző cégeknek tekinteni, nem lehet gazdasági értelemben komolyan venni, ezeknek a cégeknek politikai kommunikációs feladataik vannak. Az a feladatuk, hogy a kormány eredményeit a lehető legnagyobb mértékben próbálják hitelteleníteni. Úgy tűnik, ezért kapják a pénzüket.

Államtitkár úr válaszát köszönöm, és természetesen elfogadom. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 46 2015.05.26. 3:23  45-50

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Asszony! A Fidesz-KDNP-kormánynak már az előző ciklusban is kiemelt célja volt a családok megerősítése és az, hogy minél több gyerek szülessen Magyarországon. Ehhez el kellett érnünk, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás egymást erősítő és nem egymást kizáró tényezők kell hogy legyenek. Az édesanyákat segíteni kell, segíteni kellett, hogy ha szeretnének, a gyermeknevelés mellett is dolgozhassanak.

Az elmúlt években soha nem látott mértékben növekedtek a gyermekek után járó támogatások és kedvezmények, rengeteg családbarát intézkedés könnyíti a családok megélhetését. 2010-től ismét három évre emeltük a gyest, és az ikergyermekek után külön jár az ellátás. 2011-től él az örökbefogadói gyes és a családi adózás. Az adórendszer átalakítása után 2013-ban közel 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 950 ezer gyermekes magyar családnál. Annak érdekében, hogy az alacsony jövedelmű, több gyermeket nevelő családok ki tudják használni a családi adókedvezményt, 2014-től már a társadalombiztosítási járulékból is levonhatóvá tettük az adókedvezményt, így közel 270 ezer család megélhetése vált könnyebbé. Ez például egy minimálbért kereső, három gyermeket nevelő szülő esetén nettó 16 ezer forint jövedelemnövekedést jelentett havonta. A gyed maximális összege 2010 és ’14 között csaknem 40 százalékkal emelkedett. 2014-től él a gyed extra, amely több szempontból is javít a kisgyermekes családok helyzetén, a szülő a gyed mellett is vállalhat munkát, egyszerre több gyermek után is igénybe vehető az ellátás, az apák is igénybe vehetik, és a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak is járhat.

A munkahelyvédelmi akció munkáltatói járulékkedvezménnyel segíti a munkába visszatérni kívánó édesanyákat. A többgyermekes édesanyák esetében a járulékmentes és kedvezményes időszakot öt évre emeltük. Havi 5000 forintos adókedvezmény jár az első házasoknak; júliustól indul a családok otthonteremtési kedvezménye, a CSOK, ez az intézkedés már a gyermektelen, de legalább egy gyermeket vállaló és egygyermekes családoknak is segítséget jelenthet: 500 ezertől több mint 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak a szülők, házas- vagy élettársak a meglévő gyermekeik után, továbbá azok a házaspárok, akik a következő négy évben gyermeket kívánnak vállalni. Ez a családtámogatási rendszer európai összehasonlításban is nagyon kedvező.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Milyen eredményei vannak az eddigi családsegítő intézkedéseknek? Hogyan alakult a női foglalkoztatás Magyarországon? Van-e adat arra, hogyan változott a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatottsága? Hány gyedről, gyesről visszatérő anyuka után vették igénybe a munkáltatói járulékkedvezményt? Hány édesanya élt a gyed extrával, valamint az egyetemistáknak járó gyeddel? Mennyivel nőtt a bölcsődék és a családi napközik férőhelye 2010 óta? Mekkora összeg áll rendelkezésre a családi otthonteremtési kedvezményre, és számításaik szerint évente hány családnak jelenthet ez segítséget, és milyen további intézkedéseket terveznek?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 50 2015.05.26. 1:09  45-50

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kiemelt cél Magyarországon, hogy a családoknál növekedjen a születések száma, és egy egészen kis elmozdulás látható, ami biztató is. De hadd mondjam el a képviselőtársaimnak, hogy hiába növekedett, mondjuk, 3 ezerrel, 92 ezerre a születések száma, de azért nagyon az út elején járunk, hiszen ahhoz, hogy a magyar társadalom reprodukálni tudja magát, körülbelül 120 ezer gyereknek kellene születni évente, sőt még talán kicsivel ennél is többnek.

(14.50)

Úgyhogy én biztatnám államtitkár asszonyt, hogy ezen az úton azzal a határozottsággal, ahogy eddig tette, menjen tovább, javuljon tovább a női foglalkoztatottság, növekedjenek a családtámogatások, hiszen ha megnézzük a szegénységi statisztikákat, akkor még mindig azt látjuk, hogy a sokgyermekes családok bizony a szegénységen belül kiemelkedően nagy részben veszik ki magukat. Viszont azt gondolom, hogy az az út, amelyen elindultunk, biztató, azok a kezdeményezések, amelyeket államtitkár asszony bejelentett, optimizmusra adnak okot.

Úgyhogy köszönöm szépen, a választ elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 98 2015.05.28. 12:49  1-237

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! 1998 óta vagyok képviselő, és ha kiszámoljuk, ez a 17. költségvetési vita, amelyben részt veszek. El kell mondanom, hogy a 17 költségvetési vita közül egy sem volt olyan, mint ez.

Az elmúlt 17 évben nem volt olyan költségvetés elénk terjesztve, mint a 2016-os. Gondoljuk meg, hogy a következő évi költségvetésben 2 százalékos hiánnyal számolunk ‑ mikor volt erre lehetőség? ‑, 1,7 százalékos inflációval, 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, úgy egyébként, hogy a reálbér-emelkedést is 2,5 százalékra számoljuk. Ez a költségvetés tartalmaz 170 milliárd forintnyi adócsökkentést, és ezen felül még ez a költségvetés folytatja ‑ az a helyzet ‑ az életpályaprogramokat, tehát még béremelések is lesznek. Nyilván ez megjelenik a 2,5 százalékos reálbér-növekedésben is. Azt hiszem, ha ezeket a tényeket egymás mellé rakjuk, világosan és egyértelműen látszik, hogy egyetlenegyszer sem volt az Országgyűlés olyan helyzetben, hogy olyan költségvetést fogadjon el a következő évre, mint amilyet mi most fogunk tenni.

Nagy viták vannak a parlamentben, ez kétségtelen. Már két napja vitatkozunk. Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy ezeket a tényeket valójában senki nem kérdőjelezi meg. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy gazdasági növekedés lesz, nem kérdőjelezi meg senki gyakorlatilag, hogy rekordalacsony lesz a költségvetési hiány, és folytathatnám a sort. Egyre nehezebb kétségbe vonni, hogy az elmúlt években sikerült a magyar gazdaságot konszolidálni. Hogy ez mennyire nem volt egyértelmű, hadd mondjam el, hogy van a baloldalhoz, Bajnai Gordonhoz közel álló Költségvetési Felelősség Intézet, amely ‑ hadd mondjam el ‑ tavaly talán év közepén még azt jövendölte, hogy 2015-re a gazdasági növekedés Magyarországon 1 százalék alá fog csökkenni. Egy százalék alá fog csökkenni, és az idei évben komoly megszorításokra lehet számítani tavasszal. (Gőgös Zoltán: Miért, nem volt?) Ugyanezt mondta egyébként a szocialistákhoz közel álló Vértes András is a Gazdaságkutató Intézettől, hogy nagy megszorítások lesznek idén tavasszal. Látjuk, hogy ehelyett nem megszorítások vannak, hanem életpályaprogramokat indítunk (Gőgös Zoltán: Pénz nélkül!), és most már nem nagyon van olyan gazdasági elemző, aki azt mondaná, hogy ebben az évben ne lenne legalább 2,8 százalék a gazdasági növekedés mértéke. Bár el kell mondanom, hogy a legtöbb elemző már 3 százalék fölé teszi a gazdasági növekedés mértékét.

Tegnap volt egy szocialista képviselő, aki egyszeri kiugrásnak minősítette a tavalyi növekedést. Az ő figyelmét szeretném felhívni arra, amit az előbb mondtam, hogy az idén is 3 százalék körüli, valószínűleg ennél magasabb gazdasági növekedés lesz. Nyilván az sem véletlen, hogy napirenden van Magyarország felminősítése. Reményeink szerint ez még az idei évben be fog következni.

Volt olyan képviselőtársunk is, aki azt állította a tegnapi vitában, hogy ezek az eredmények szépek, szépek papíron, de mit sem érnek, ha az emberek nem érzékelnek belőle semmit. (Gőgös Zoltán: Ez így van!) Ez mind igaz, de ha megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy januárban, februárban, márciusban 5 és 8 százalék között volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Egy 5-8 százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedés viszont már mindenképpen érzékelhető, hiszen ezt a pénzt az emberek költik el. Egyetlenegy adatot hadd emeljek ki, amely mutatja, hogy milyen brutális változások vannak folyamatban Magyarországon. Az első négy hónapban a használt lakások értékesítése több mint másfélszeresére növekedett a tavalyi év első négy hónapjához képest. Másfélszeresére! Azt hiszem, hogy ilyet Magyarország történetében, történelmében valószínűleg soha nem találnánk (Gőgös Zoltán: Brókerbotrány!), hogy egyik évről a másikra másfélszer annyi lakást sikerült értékesíteni, mint az előző évben.

Olyan hozzászólók is voltak, akik azt mondták, hogy a magyar társadalom folyamatosan szegényedik el, és lehet, hogy vannak ezek a problémák, de a magyar társadalom kettészakad. Hét nappal ezelőtt jelent meg vagy került nyilvánosságra az OECD felmérése, ajánlom mindenkinek a figyelmébe. Ez azt tartalmazza, hogy Magyarországon a legszegényebb tized és a leggazdagabb tized ‑ tíz százalék - jö­vedelemkülönbsége 7,2-szerese egymásnak. Annyit hadd mondjak el, hogy az OECD átlaga egyébként 9,6-szeres, és ezzel a 7,2-del egyébként az Európai Unió átlaga alatt vagyunk. Tehát csak mindenkinek mondom, hogy lehet érvelni sok mindennel a parlamenti vitában, de szerintem jó, ha tudjuk, hogy a szociális területen is úgy állunk, hogy a társadalom Magyarországon kevéssé van kettészakadva ezen adatok alapján, mint az OECD-országokban, vagy akár az Európai Unióban is.

Voltak olyanok, akik elmondták, hogy a családtámogatási kiadások és a szociális kiadások nagyon jelentősen csökkentek Magyarországon az elmúlt időszakban. Azt kell mondanom, hogy ezek az intézetek, nyilvánvalóan megint a baloldalhoz közel álló intézetekről beszélünk, nem bontották ki az igazságnak minden szeletét teljesen pontosan. Valóban igaz, hogy a szociális kiadások csökkentek. Például kevesebb munkanélküli-segélyt vagy jövedelempótló támogatást adunk, de az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem ezt adjuk, hanem közmunkát adunk helyette, és a közmunkából ezek az emberek egyébként lényegesen többet kapnak. Nem huszonegynéhány-ezer forintot, hanem hatvanegynéhány-ezer forintot. Ez valóban nem a szociális támogatások körében jelenik meg, viszont nagyon sokat segítünk ezeknek az embereknek, sokkal jobban járnak a közmunkával egyébként, mint ha jövedelempótló támogatásban részesülnének.

Ugyanez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a családtámogatások területén. Ki lehet mondani, hogy ha összeadjuk a családi pótlékot, a gyest, meg nem tudom, milyen fixen járó összegeket, akkor a költségvetésben azt látjuk, hogy jé, kisebb összeg szerepel ezeken a sorokon.

(13.40)

Viszont ha megnézzük, hogy a családtámogatásra és a családi kedvezményekre a költségvetés 2010 óta mekkora összegeket biztosított, akkor azt tapasztaljuk, hogy hihetetlen mértékű a növekedés. Hihetetlen mértékű, hiszen gondoljanak csak abba bele, hogy amikor a gyerekek után járó adókedvezményt bevezettük, az 2011-ben 185 milliárd forintot hagyott a családoknál. Az a felvetésük két éven keresztül egyébként többé-kevésbé igaz volt, és én akceptáltam is ezt az érvet, amikor azt mondták, hogy a legszegényebbek nem tudják ezt kellő mértékben igénybe venni. De 2014-től ez a probléma is megoldódott, amikor azt mondtuk, hogy az egészségügyi és a nyugdíjjárulékra is ki tudjuk ezt terjeszteni. Ezzel máris 240 milliárd forintra növekedett ez a plusztámogatás. Az a helyzet, hogy ez viszont már a legszegényebbeken is nagyon sokat segített. A 2016-os költségvetés tartalmazza, hogy ezen az úton fogunk továbbmenni vagy továbbmehetünk, hiszen a kétgyermekesek esetében is elindítjuk az adókedvezmény növekedését. Ez egy négyéves program, évente 2500 forinttal biztosítunk nagyobb összeget gyerekenként. Ennek a költségvetési vonzata egyébként nagyjából 20-21 milliárd forint. Ennyivel hagyunk több pénzt a kétgyermekes családoknál. Tehát ha a kedvezményeket is összeszámoljuk és hozzáadjuk a támogatásokhoz, akkor nem igaz az, hogy kisebb a családtámogatások mértéke, a családi kedvezmények mértéke Magyarországon, mint az elmúlt időszakban, hanem sokkal-sokkal nagyobb. Van azonban egy alapvető filozófiai különbség: mi ezt nem alanyi jogon járóvá szeretnénk tenni, hanem minden ilyen támogatást, minden ilyen kedvezményt igyekszünk a munkához kötni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy nagyon lényeges kérdés, és ez nem véletlenül van így. Tegnap a vitában szóba került, hogy 1 millió fővel kevesebben dolgoznak, mint a rendszerváltás idején, és az az igazság, hogy ez az állapot valóban igaz, és ez egy nagyon komoly kihívás, de ez nem egy eleve elrendelt állapot, mert ha megnézzük a hozzánk hasonló lélekszámú országokat, mint például, mondjuk, Csehország vagy Portugália, akkor hasonló lélekszám mellett 1 millióval ott is több ember dolgozik. Valószínűleg, ha őszintén szembenézünk a tényekkel, akkor az a szociális rendszer, ami kialakult, hogy mondjam, az tette egy kicsit ellenérdekeltté az embereket abban, hogy munkát vállaljanak Magyarországon. Mi ezen nagyon drasztikusan szeretnénk változtatni, és itt is úgy tűnik, hogy az első eredmények már megvannak. Növekedett a foglalkoztatottság Magyarországon, és külön szeretném kiemelni, ami rendkívül pozitív fordulat, hogy a női foglalkoztatottság a csúcson van Magyarországon. Ez nagyon-nagyon fontos, és ha ezen adatokat még tovább bontjuk, akkor azt látjuk, hogy különösen nagy mértékben növekedett a kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága. Ez nyilván nem elvonatkoztatható azoktól a döntésektől, amelyeket a kormány az elmúlt időszakban, illetve a parlament meghozott. Ilyen a munkahelyvédelmi akció, ami után a kisgyerekes anyukák gyedről, gyesről egyébként járulékkedvezménnyel térhetnek vissza a munkahelyükre. Ilyen például a gyed extra, aminek a változtatása a következő évben ismét pozitív irányba halad előre, hiszen már féléves kortól igénybe lehet venni. Azt tapasztaljuk, hogy azok az országok sikeresebbek egyébként a gyermekvállalás tekintetében, ahol az édesanya számára a gyermekvállalás és a munka összeegyeztethető. Azt gondolom, hogy ezen a területen is nagyon sokat tudtunk előrelépni.

Örömmel hallottam államtitkár asszony tegnapi bejelentését vagy két nappal ezelőtti bejelentését, amikor azt mondta, hogy a munkahelyi napközik kidolgozásának az előkészületeit kezdik meg, hiszen azt látni kell, hogy hiába teremtettük meg az ösztönzést, hogy az édesanya visszamehet hamarabb dolgozni, ha nem tudja hova elhelyezni a gyerekeket, a gyermekeit, akkor nem fog tudni visszamenni. Úgyhogy én nagyon fontosnak érzem, hogy az elkövetkező években folytatódjon az a bölcsődeépítési, családinapközi-, illetve most már munkahelyi­napközi-építési program, amit elkezdtünk az elmúlt években.

Magyarország legnagyobb kihívása egyébként a demográfiai probléma, és ezen demográfiai problémákon most azért, hogy mondjam, igyekeztünk sok mindent előrelendíteni, segíteni. Viszont van egy nagyon fontos probléma, hogy ha a fiatalok nem tudnak hol lakni, akkor sajnos nem tudnak gyermeket vállalni sem. Örömteli, hogy egy hónap múlva elindul a családi otthonteremtési kedvezmény, és örömteli, hogy ennek a költségvetési fedezete a következő évi költségvetésben teljes egészében megtalálható. Ez azt jelenti, hogy évente 12 ezer fiatal házaspárt, családot fogunk tudni segíteni abban, hogy lakhatáshoz jussanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azzal kezdtem, hogy ilyen költségvetés az elmúlt években, 1990 óta nem volt a magyar parlament előtt. Az a helyzet, hogy az elmúlt időszakban sikerült konszolidálni a költségvetést. Most sikerül előremenni - adó­csökkentés ‑ a jövedelmek területén, sikerül előremenni a gazdasági növekedés területén. Egyetlenegy hiányérzetemet azért hadd mondjam el. Azt gondolom, hogy a szociális ágazatban dolgozók esetében nagyon reménykedem, hogy lesz akkora gazdasági növekedés most, ebben az évben, illetve a következő esztendő elején, hogy a szociális ágazat területén is az életpályaprogramot el fogjuk tudni indítani, és akkor ebben az esetben elmondhatjuk, hogy 2016-ban hihetetlen nagyot léptünk előre. Reménykedünk abban, mivel ez egy fenntartható növekedés, hogy ezen az úton 2017-18-ban és az azt követő esztendőkben is tovább tudunk menni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
77 108 2015.05.28. 1:56  1-237

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Hallgatom itt a szocialistákat, és az jut eszembe, hogy talán egy kicsit szerényebben kellene. (Moraj az MSZP soraiban.) Azt mondják, hogy a reménytelenség és cserbenhagyás költségvetése. Tisztelt Képviselőtársaim! Annyira jó lett volna, ha 2002-2010 között egy ennyire reménytelen és cserbenhagyó költségvetést terjesztettek volna a parlament elé, amelyben, mondjuk, 2 százalékos költségvetési hiány van. Tehát sajnos önöknek nemhogy 2 százalékot, de 4 százalék alatt sem sikerült tartani soha a költségvetési hiányt, miközben… (Cseresnyés Péter: 7-8 százalékos volt.) Tessék? Tehát miközben, mondjuk, a Fidesz-kormány, az első polgári kormány 1998-2002 között a jegybanki alapkamatot 19 százalékról 8,5 százalékra csökkentette, pontosabban: a jegybank csökkentette, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájának is köszönhetően. Gyakorlatilag az önök esetében, az önök idején ez beragadt, nyolc év alatt alig csökkent a jegybanki alapkamat.

Csak egyetlen adatot hadd emeljek most ki: a következő költségvetési évben, 2016-ban az adósságteher nagyjából 70 milliárd forinttal lesz kisebb, mint 2015-ben. Gondolják el, hogy mennyi, hány száz milliárd forintot fizettünk ki az elmúlt években 2010-től, sőt mondhatjuk, 2005-2006-tól önök miatt teljesen fölöslegesen, mert drágán, rossz megítélés miatt kaptuk a hiteleket (Bangóné Borbély Ildikó: Hova lett a 3000 milliárd, Máriusz?), hogyha egyetlen év alatt 70 milliárd forinttal csökken az adósságteher!

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, amikor reménytelenségről beszélnek és sok minden másról, akkor gondolkodjanak el arról, hogy lehet hozni itt stadionokat meg sok mindent, amit szoktak mondani állandóan, de egy évben többet vesztettünk önök miatt a kamatkiadásokon, mint amennyit öt év alatt a sportra összesen elköltött ez az ország. Köszönöm szépen. (Bangóné Borbély Ildikó: Meg a piacról finanszírozzátok az országot, ugye? ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 44 2015.05.30. 2:05  1-52

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Valóban igaza van Józsa képviselőtársamnak, hogy gazdasági növekedés valóban volt. Na de, képviselő úr, milyen áron? A jövőt éltük fel.

Képviselő úr, évente átlagosan 4 százalékkal növelték az államadósságot, 52 százalékról 84 százalékra vitték fel GDP-arányosan. Amikor ez a növekedés volt, akkor ez a növekedés bizony a jövő terhére történt. Csak egyetlen adatot hadd mondjak, sok száz milliárd forintos államadósság-, illetve kamatteher-növekedést generáltak ebben a rendszerben. Az idei évhez képest a következő évben 70 milliárd forinttal csökkennek a kamatteher-kiadások. De több száz milliárd forinttal növekedtek e miatt a hihetetlen eladósodás miatt.

Tehát amikor ez a növekedés volt, az nagyon jelentősen különbözött a mostani növekedéstől, képviselő úr, hiszen most úgy tud növekedni a magyar gazdaság, hogy az államadósság egyébként csökken. Az önök idején úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy az államadósság rendkívüli mértékben növekedett, és ezt a későbbi időszakban, későbbi években a következő generációknak kell kifizetni.

Képviselő úr, hadd mondjam el, hogy ’98 óta vagyok képviselő, ez a 17. költségvetésem, de ilyen költségvetés egyébként még soha nem szerepelt a 17 év alatt ez előtt a Ház előtt, amikor 2 százalékos hiánnyal számolunk, 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, indulnak az életpályaprogramok, amikor 170 milliárd forintnyi adósságcsökkenés van a rendszerben a következő évre viszonyítva.

Többször elmondják, hogy ez a cserbenhagyás költségvetése. Képviselő úr, annyira örültünk volna, ha 2002-2010 között ilyen cserbenhagyó költségvetéseket csináltak volna (Dr. Józsa István: 50 százalék bérfejlesztés!), és ennek az ámokfutásnak a káros hatásait még 5-6-10 évvel egyébként a kormányzásuk után százmilliárd forintokban mérve nem a mostani költségvetésekből kellene kifizetni! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 50 2015.05.30. 3:45  1-52

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Ígérem, hogy én is nagyon rövid leszek. Kicsit messzire kanyarodtunk a mostani törvénytervezet vitájától, de ezeket a köröket időnként meg kell vívni.

2002-ben ‑ megtudtuk most Gúr Nándortól ‑ állítólag rosszul vették át az országot, rosszul adtuk át. Ennek némileg ellentmond, hogy volt akkor egy szocialista miniszterelnök, akit Medgyessy Péternek hívtak, ő mást nyilatkozott. Többek között elmondta, hogy az ország olyan állapotban van, hogy 2007-ben, legkésőbb 2008-ban az euró bevezethető lesz Magyarországon.

Néhány évet kormányoztak, és az euró bevezetése nem közel került, hanem folyamatosan egyre távolabb. És az a helyzet, hogy még egyszer elmondom, amit az előbb mondtam: nem helyes visszahivatkozni ‑ ebben igazuk van ‑ az önök elmúlt 8 évére. De amikor azt a helyzetet hagyták itt örökül, hogy az elmúlt 8 évük miatt, amikor önök kormányoztak, minden évben 200-300 milliárd forinttal több kamatterhet kell fizetni, beállítani a költségvetésbe, mint akkor kellene, ha 53 százalék lenne, mondjuk, az államadósság, ahogy önök átvették az országot, akkor bizony ez húsba vágó kérdés.

Azért húsba vágó, mert ezek az életpályaprogramok, amelyeket egyébként Gúr Nándor felszólításának engedve egyébként éppen a rendőrök, éppen a pedagógusok érdekében vezettünk be, ezek az életpályaprogramok összesen nem kerülnek annyiba ‑ összesen nem kerülnek annyiba! ‑, mint amekkora összeget önök miatt kamatkiadásra kénytelenek vagyunk fizetni.

Az, hogy minket leminősítettek, és jóval drágábban jutunk hitelhez, ez megint annak a kormányzásnak a káros következménye, aminél most elképesztő erőfeszítéseket teszünk, hogy egyébként minősítsenek vissza minket a befektetésre ajánlott kategóriába, és vissza is minősítenének. Minden elemző cég ‑ a Fitch is ‑ elmondta, hogy egyetlen akadálya van a visszaminősítésnek: az, hogy rendkívül magas a GDP-arányos államadósság. És ezt a rendkívül magas államadósságot, képviselő úr, nem mi hoztuk össze, ezt a rendkívül magas államadósságot egyébként önöknek köszönhetjük.

És azáltal, hogy nem minősítenek minket feljebb, bár a piac már ezt bekalkulálta, amiatt egyébként kénytelenek vagyunk több pénzt fizetni folyamatosan, évről évre. Ha az a 200 milliárd forint, amit nagyságrendileg önöknek köszönhetünk pluszkamatkiadásban, most itt lenne a költségvetésben, akkor rendkívül nagyszerű életpályaprogramot tudnánk indítani a szociális dolgozóknak is. Nagyon jól ki tudnánk stafírozni egyébként az egészségügyet is, csak az a baj, tisztelt képviselő úr, hogy az önök áldatlan öröksége miatt egyébként a költségvetést azzal kell kezdeni, hogy be kell állítani 1000 milliárd forintnyi nagyságrendet arra, hogy a kamatkiadásokat kifizessük. (Gúr Nándor: Ne hárítsál, cselekedjél!)

Éppen ezért azt gondolom, hogy Orbán Viktor és a kormány maximálisan a nép, az emberek érdekében tevékenykedik, amikor próbál olyan gazdaságpolitikát folytatni, ami reális, amikor a gazdasági növekedést egyébként nem hitelből, hanem az ország teljesítőképességével finanszírozzuk, és amivel el fogja érni, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítők ismét befektetésre ajánlott kategóriába helyezzék az országot.

Ha ezt sikerül elérni ‑ egyébként az önök ellenkezése ellenére ‑, akkor azt hiszem, valóban a magyar nép érdekében sikerült kormányoznunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 78 2015.05.30. 2:34  53-116

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Figyelmesen követtem a szocialista képviselőtársaink elképzeléseit, 5, 10, 15 százalékra csökkentenék az szja-t a mostani 15 százalékról, elmondták, hogy minden élelmiszer áfája legyen 5 százalék. (Dr. Józsa István: Az alapvető élelmiszereknél.) Képviselőtársaim pontosan ott folytatják, ahol önök 2010-ben abbahagyták. Pontosan ugyanott folytatják. Tisztelt Képviselőtársaink! Van egy alapvető különbség, mi a költségvetési egyensúlyt, illetve a hiány mértékét fontosnak tartjuk, és nem a következő generációk terhét akarjuk növelni.

Nehezen értelmezhető Burány Sándornak az a javaslata is, hogy az adókedvezményt kvázi ilyen alanyi juttatássá tegyük, és mindenki, aki nem tudja igénybe venni, annak egészítsük ki és fizessünk állami támogatást. Mi pontosan ezeket a támogatásokat, kedvezményeket, ez nem is támogatás, a munkához akarjuk kötni és azt mondjuk, hogy az állam elismeri azt, hogy valaki a társadalom érdekében hasznos tevékenységet folytat, ezért kevesebbet von el tőle. Tisztelt Képviselőtársam! Olyat nem tudunk elvonni, amit egyébként nem keresett meg, de egyébként beszéljen, mondjuk, francia baloldali politikusokkal, ők egészen pontosan tudják, meg Európában sok helyen, mondjuk, Németországban is, hogy a szociális típusú, családi típusú adózás egyébként mit is jelent.

Azt is furcsán vesszük ki, hogy az ágazati különadó ügyében mindig kesereg az MSZP. Úgy tűnik, hogy ők szívesebben adóztatnák meg a munkavállalókat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet, hogy az ágazati különadó meglehetősen nagy terhet rótt a bankokra, multinacionális cégekre, hiszen nem a nyereségük növekedett tőlük, úgyhogy abból a tehervállalásból, amit egyébként a gazdaság helyreállítása érdekében végeztünk, ki kellett venni nekik is a részüket.

Csak egy érdekes adatot még hadd mondjak a végén képviselőtársaimnak! Mindig azt mondják, hogy a gazdagok számára kedvezünk, és a szegények szakadnak le. Nyolc napja jelentek meg az OECD-adatok. Az OECD 9,6-es átlagával szemben a leggazdagabb tized és a legszegényebb tized közötti átlagos szorzószám Magyarországon 7,2. Tehát a jövedelmi különbségek, fájdalom, de az Eurostat adatai szerint, képviselő úr, egyébként Magyarországon csökkentek és nem nőttek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még egyszer mondom, csökkentek, úgyhogy innentől kezdve az összes hozzászólásuk, amit eddig elmondtak, gyakorlatilag értelmetlen volt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 90 2015.05.30. 2:39  53-116

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon röviden: Z. Kárpát Dánielnek mondom, hogy a maginfláció más, tehát azt rosszul használja, tehát nem a maginflációkat szokta közzétenni a KSH (Z. Kárpát Dániel: Nem is ezt mondtam!), de mindegy, ez egy más kérdés. Érteni akarjuk, hogy ő mit akar mondani, de pontatlanul fogalmazza meg, másra foglalt ez a fogalom.

Gúr Nándornak: nem gondoltam volna, hogy lesz olyan a mai nap folyamán az eddigi hozzászólásait tekintve, amiben egyetértünk, most előállt az a helyzet, hogy van olyan. Valóban, azt gondolom én is, hogy az elkövetkező időszaknak egy különösen fontos feladata, hogy a szegényebb társadalmi rétegeknél, ahol nagyon elmaradtunk a fizetésekkel az elmúlt évek gazdasági konszolidációja miatt, kezdődjön meg a felzárkóztatás, és vannak is területek, ahol elkezdtük. Ilyen például a rendvédelmi szervezeteknél a fizetésemelés: 80 ezer forintos nettó fizetésekért dolgoztak, mondjuk, rendőrök, ami egyébként teljesen elfogadhatatlan, és nagyon örülünk, hogy idén júliustól ez a bérfelzárkózás el fog indulni, a következő évben pedig a költségvetés ennek a teljes fedezetét biztosítani fogja. Elmondtam a parlamenti hozzászólásomban is, hogy remélem, hogy sikerült annyira konszolidálni a gazdaságot, hogy a szociális ágazat területén is előre fogunk tudni lépni.

De azért, képviselő úr, még egyszer mondom, hogy nem véletlenül jött ki az az OECD-statisztika, hogy a jövedelemkülönbségek nem nőttek Magyarországon, hanem ez azért jött ki, mert rengeteg olyan lépést tettünk, ami egyébként a legszegényebb rétegek szempontjából is kedvező. Tehát hogy huszon-egynéhány ezer forintos jövedelempótló támogatás helyett hatvan-egynéhány ezer forintért közmunkát végeznek, ez több százezer család szempontjából rendkívül pozitív fejlemény, háromszor annyi bért kap közmunkásként, mint hogyha jövedelempótló támogatásban részesülne; és amikor kiterjesztettük a családi adókedvezményt a járulékokra is, az megint odavezetett, hogy a legszegényebb családok szempontjából ez kedvező. Ezért van az, hogy miközben annak ellenére, hogy önök állandóan azt mondják, hogy nyílik a szegénységi olló, meg távolodnak egymástól a társadalmi csoportok, a statisztika, amikor mindent egybeszámolunk, az Eurostat, a KSH statisztikái mind azt mutatják, hogy amit állítanak, az nincs úgy.

Ezzel együtt azzal egyetértünk, hogy a legszegényebb jövedelmi rétegek esetében a fizetéseket, ami állami hatáskörbe tartozik, mindenképpen rendezni kell.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 54-56 2015.06.10. 2:33  23-78

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kell ahhoz némi bátorság, hogy a devizahiteles-problémakört épp a kormány nyakába varrják, a mostani kormányzó pártok nyakába. De Sallai R. Benedeknek megbocsátjuk, mert ő most került a parlamentbe.

2010-ben ez egy óriási probléma volt. És azt mondani, hogy mostanáig nem tettünk semmit, hát nem tudom, akkor ön nem követte figyelemmel, hogy mi történt. Mi történt? Gyakorlatilag az előző kormányzati ciklusunk szinte végig erre ment rá. Megteremtettük először a jogi feltételeit, hogy lehessen rendezni, Kúria-döntés született, az Európai Unió Bírósága foglalkozott vele.

És az a helyzet, itt elmondanám Z. Kárpát Dánielnek, hogy persze, ellenzékből lehet olyanokat mondani, hogy a felvételi árfolyamon kellene elszámolni egyébként a hiteleket, csak sajnos van egy bírósági döntés, amely azt mondja, hogy az árfolyamkockázat a hitelfelvevőt terheli. Innentől kezdve ez az út, ellenzékből persze lehet mondani, de gyakorlatilag egyébként nincsen.

A másik nagyon fontos, hogy 2010-ben nem lehetett volna megtenni ezt a lépést. Gondoljanak bele, hogy 2010-ben mennyi volt a forinthitelkamat. Ha akkor forintosítottuk volna a devizahiteleket, vasvillát ragadott volna mindenki, hogy mennyivel magasabb kamaton kellett volna fizetni nekik a felvett forinthiteleket.

Mentünk tovább, sok lépést megtettünk, és most épp ez a következő lépés, most tudtunk eljutni oda, hogy újabb körön tudunk segíteni. És mondanám Korózs Lajosnak, teljesen nyilvánvaló, hogy mindenkin ‑ a világon sehol nincs ez így ‑ nem tud segíteni a magáncsőd intézménye, van egy olyan kör, amelynek ez egy újabb segítséget tud nyújtani. A 90 ezer emberből, mondjuk, 25 ezer újabb embernek fog ez érdemi segítséget nyújtani. De ez mindenképpen előrelépés lesz.

Z. Kárpát Dánielnek mondanám, hogy a lakáshitelek frontján azért nagyon sok minden változott, nagyon alacsonyak lettek a lakáshitelek, és lehet látni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), hogy a lakásszektor lassan fellendül, a CSOK-kal és sok minden egyébbel. Egyébként meg fog indulni, fel fog lendülni a lakásépítés Magyarországon az elkövetkező években.

És egyetlen gondolat még. (Az elnök ismét csenget.) A lakáshitel-törlesztés, amit hitelt felvesznek lakásépítésre… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)

ELNÖK: Kérem megértését! Kérem szépen, nyomjon még egyszer gombot!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): …ugyanannyi lesz, mint amennyit albérletre fizetnek. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 68 2015.06.10. 2:09  23-78

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy LMP-s képviselőtársammal más országban élünk. Tehát azt mondani, hogy a gazdasági okokat nem kezeltük, tisztelt képviselő úr, ön nem ebben az országban él.

Évente 2010-ig nagyjából átlagosan az elmúlt nyolc évben 4 százalékot nőtt a magyar államadósság mértéke. Azért, hogy mondjuk, ne legyen különösen baj a forinttal, a jegybanki alapkamat az egekben volt, még a kormányváltás után is 7 százalék felett volt. Mivel 7 százalék felett volt a jegybanki alapkamat, ezért nem működött a hitelezés. Hogy a hitelezés mégiscsak működjön, az MSZP-SZDSZ-kormány mit csinált? Azt mondta, hogy jó-jó, forintban nem lehet felvenni a hiteleket, éppen ezért megnyitjuk a devizahiteles lehetőséget. Mindenki adósodott el devizában. Ez volt a helyzet, amiből valahogy, képviselő úr, ki kellett törni. Semmi más nem történt az elmúlt időszakban, pontosan a gazdasági problémákat kezeltük.

Képviselő úr, azt mondani, hogy a gazdaság évről évre egyre rosszabb helyzetben van… ‑ nézzen már szét az országban, nézze meg, hogy mi történik, milyen a gazdasági növekedés, hogyan változik a kiskereskedelmi forgalom, mennyi lesz a költségvetési hiány, hogyan fognak értékelni minket a nemzetközi hitelminősítők. Ha azt mondja, hogy ebből, hogy most a gazdaság kezd felszálló pályára állni, még az emberek nem érzékelnek túl sok mindent, ebben kétségkívül van igaza, de ez folyamatosan egyre inkább változni fog. Jelzem, hogy a következő évi költségvetés, ami előttünk van, az is jelentős béremeléseket is tartalmaz.

Fogunk menni, képviselő úr, előre. Ahhoz, hogy mondjuk, ezeket a gondokat kezelni lehessen, egyébként a költségvetést rendbe kellett tenni, és ez megtörtént.

Most van itt az ideje egyébként ennek a csődvédelmi lépésnek, hiszen a forintosítást is meg kellett tenni, és ha például a forintosítással csak három hónapot késtünk volna, akkor ebben az országban elszabadult volna a pokol. Úgyhogy legalább azt, hogy a forintosítást időben sikerült megtenni, amikor ennek a jogi és kamatfeltételei megvoltak, ennyi dicséretet, azt hiszem, a kormány mindenképpen megérdemelne. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
86 48 2015.06.15. 1:32  21-50

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Schmuck Erzsébet! Itt a parlamentben folyamatosan elmondják, hogy a társadalom szakad ketté. Az a baj, hogy megjelennek statisztikák, amelyek ezt mérik. Az Eurostat statisztikáját hadd ajánljam a figyelmébe! Az OECD-országokkal történt egy összevetés. Az OECD-országokban a társadalmi különbségek a legfelső és a legalacsonyabb tized között 9,6-szeresek, Magyarországon ellenben az utóbbi, a legutolsó évben ez jelentősen csökkent, épp a kormány politikájának köszönhetően 7,2-szeres a szorzó Magyarországon a legszegényebb és a leggazdagabb tized között. Ez egy nemzetközi statisztika, és csak azért ajánlom a figyelmébe, mert folyamatosan olyan állításokat mond, amik egyébként a valóságnak ezek szerint nem felelnek meg.

Ugyanígy nem felel meg a valóságnak, amit állít, vagy nem bontotta ki a valóság minden részletét, amikor a családtámogatásokról és családi kedvezményekről beszél. Mert igaz ugyan, hogy a családi pótlék nem emelkedett, ez tudatos, hiszen az alanyi támogatásokról át szeretnénk térni a munkához kötött támogatásokra, és ha megnézi, hogy egyébként az elmúlt öt évben az adókedvezményeknek köszönhetően és sok más területen mi minden, mekkora költségvetési összeg ment a családok felé, akkor azt mondhatjuk, hogy egyetlenegy kormányzati ciklusban ilyen mértékben a családtámogatások nem növekedtek, mint éppen a mi politikánknak köszönhetően. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 338 2015.06.29. 2:41  333-346

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Igazán nagyon röviden szeretnék hozzászólni, mert úgy látom, hogy Gúr Nándor igyekezett konstruktív lenni, én is megpróbálom konstruktívan elmondani, hogy mi miért gondoljuk azt, hogy jó, amit beterjesztettünk.

Tisztelt Képviselő Úr! Egyszerre kérnek számon rajtunk két különböző dolgot, de ez a két dolog egymással ellentétes. Egyrészt önök, szocialisták azt kérik ‑ meg baloldali újságírók is ‑, hogy a közmunkából lehetőleg minél többen térjenek vissza a valódi munka világába, és ne közmunkásként, hanem valódi munkásként tudjanak elhelyezkedni. Másrészt azt is kérik egyébként, mint ahogy most hozzászólásában kérte, hogy a közmunkásoknak fizessünk ugyanannyi bért, mint amennyit a valódi munka világában kapnának.

(22.10)

Tisztelt Képviselő Úr! Javaslom, ezt gondolja végig, itt van némi ellentmondás, ugyanis, ha közmunkásként pontosan ugyanolyan juttatásokat, pontosan ugyanolyan minimálbért fizetnénk, akkor ebben az esetben nem lenne a közmunkából visszatérés egyébként a valódi munka világába. Ez a rendszer egyébként így működik, az a célunk nekünk is, képviselő úr, hogy minél többen, lehetőleg ne közmunkásként, hanem a valódi munka világában, vállalkozóként, munkavállalóként tudjanak elhelyezkedni. De ez két dolog, ha nincs ösztönző, nem fognak visszalépni ebbe a világba. Ez a rendszer egyébként így van kitalálva.

Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy abban az esetben, ha közmunkásként 10-15 év kihagyás után, 10-15 év munkanélküliség után megtanulják ezek az emberek, Kőbányán is tudunk erről számos példát mondani, hogy mindennap fel kell kelni, be kell menni a munkahelyre, akkor ebben az esetben a munkaerőpiacon is könnyebben tudnak elhelyezkedni, különösen akkor egyébként, ha megvan az az erőteljes anyagi ösztönzés, ha a valódi munka világában helyezkednek el, akkor pedig többet fognak keresni.

Hogy mi disszonáns gázszerelőként, mi nem, akkor erre én is hadd mondjak képviselő úrnak egy szemléletes példát: hát, elég disszonáns volt az is, hogy mondjuk, a baloldali értékeket, elméletben baloldali értékeket képviselő pártnak, mondjuk, Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnöke, ahol egyébként itt is lehetne egy jó nagy összeget mondani, hogy évente mekkora osztalékot vett fel… ‑ de ez szerintem nem tartozik a közmunkásokról szóló vitába igazán.

Még egyszer aláhúzom: szerintem az a lényeg, hogy mindenkinek lehetőleg, aki dolgozni akar, tudjunk munkát adni, és megmaradjon az az ösztönzés, hogy érdemes legyen neki a közmunka világából ezt követően visszatérni a valódi munka világába. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
91 368 2015.06.29. 2:50  367-371

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 25-ei ülésén megtárgyalta az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről, valamint ezzel összefüggésben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló T/5135. számú törvényjavaslatot.

A bizottsági ülés során a tagok megtárgyalták a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát, amely a törvényjavaslat eredeti célját fenntartva arra irányul, hogy a vasúthatósági engedélyezési eljáráshoz hasonlóan a törvényjavaslat sajátos hatósági eljárási rendelkezései alól legyen meghatározva kivételként a kisajátítási eljárások, valamint az előzetes vizsgálat és környezeti hatásvizsgálati eljárások köre azok speciális, hosszabb határidőt igénylő jellegére, a kisajátítási eljárás esetében továbbá annak alkotmányos kötöttségei által meghatározott kereteire tekintettel.

(23.20)

Az említett módosító javaslatot bizottságunk 26 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el. A javaslat célja, hogy az Országgyűlés a fővárosi városfejlesztési célkitűzések érvényesülése és a budapesti közösségi közlekedés színvonalának emelése érdekében, valamint a helyi közlekedési fejlesztésként megvalósuló budapesti M3-as metróvonal rekonstrukciójával és északi meghosszabbításával kapcsolatos, továbbá a Budapest főváros III. kerületében a csillaghegyi öblözet árvízi biztonságának növeléséhez kapcsolódó egyes fővárosi fejlesztési beruházások megvalósítását gyorsítsa és egyszerűsítését elősegítse.

A beruházások kiemelt fontosságára való tekintettel a javaslat a megjelölt beruházásokkal összefüggésben lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásokban a vasúthatósági engedélyezési eljárások kivételével a törvény általános ügyintézési határidőkhöz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőt állapít meg azzal, hogy a jogszabály ennél rövidebb határidőt is megállapíthat egyes eljárási típusokra.

A Budapesten zajló állami és fővárosi beruházások összehangoltan, egymást segítve zajlanak. E kiemelt fontosságú fővárosi fejlesztések minél gyorsabb és egyszerűbb megvalósulása érdekében született az említett törvényjavaslat. Erre tekintettel a bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 27 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 119 2015.09.22. 2:23  98-135

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ház! Én még a vita egy előző szakaszában szerettem volna hozzászólni. Igazából az derült ki számomra, hogy több párt, több képviselőtársam egyszerűen nem érzi a probléma súlyát. Tehát fogalmuk sincs, hogy milyen komoly gondot jelent, és ráadásul Bárándy képviselő úr szemérmetlenül, mondjuk azt, hogy füllent, nem mond igazat, vagy félretájékoztat itt a parlament előtt, és a frakcióülésen (sic!) én ott voltam önnel szemben, és semmi olyat nem mondott senki, hogy a probléma élezésében vagyunk érdekeltek. Az elhangzott, hogy számunkra az milyen kedvező, hogy ilyen butaságokat és hülyeségeket beszél az MSZP egyébként folyamatosan, tehát erről beszéltünk, de másról nem. Tehát hogy mindenki érezze a probléma súlyát, három éve 2 ezer ember érkezett, két éve 4 ezer, tavaly 12 ezer, idén pedig most nagyjából kétszázharminc-egynéhányezernél vagyunk. Nyilvánvalóan ezek a számok önmagukért beszélnek.

Április-májusban, amikor azt prognosztizálta valaki, hogy év végéig - ez öt hónapja sem volt - elérheti a százezret a menekültek száma, akkor mindenki hitetlenkedve csóválta a fejét, hogy hát ez mese. Önök még júniusban is azt mondták, hogy az egész csak kitaláció, nincs is ilyen probléma, majd most számon kérik rajtunk, hogy nem készültünk fel eléggé a helyzetre. Sajnos az a helyzet, hogy nem készültünk fel, mert nem gondoltuk, hogy az Unió vezetői ennyi butaságot fognak összehordani, és ennek köszönhetően egyébként több tízezer ember kerekedett fel ezekben a napokban-hetekben ezekre a meghívásokra, amik elhangzottak. Márciusban 6 ezer ember érkezett - hatezer! Mostanában van olyan nap, hogy egy nap alatt ennél többen jönnek, pedig már márciusban is azt gondoltuk, hogy rendkívül nagy ez a szám.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Nem normális állapotok uralkodnak, Bárándy képviselő úr, nem a következő évi költségvetést kell megváltoztatni, ha figyelt volna, hanem ezt az évi költségvetést is meg kell változtatni, hiszen nem gondolt senki arra (Az elnök csenget.), hogy ilyen ütemben fognak érkezni a menekültek.

És csak még egy utolsó mondat: most jelentették be, hogy Németország leállítja a Budapest-Salzburg-München vonalon a vasútközlekedést (Az elnök csenget.), ugyanis Németország is hamarosan be fogja jelenteni, hogy nem tudja fogadni a menekülteket. Az a kérdés, hogy akkor mi lesz, képviselő­társaim.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 131 2015.09.22. 2:14  98-135

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bárándy képviselő úr kifogásolta, hogy nem hallgatjuk meg az MSZP javaslatait. Hát, el kell mondjam, hogy tegnap meghallgattuk Tóbiás elnök urat, figyeltünk, de mi nem tudtunk semmit kihámozni belőle. De igazából el kell mondjam, hogy nem találkoztam sem egyetlen képviselővel, sem újságíróval, sem senkivel, aki tudta volna, hogy mi az MSZP álláspontja Tóbiás elnök úr felszólalása után.

Az MSZP, illetve Bárándy úr azt mondja, hogy ő nyitott a megoldásra, de eddig bármilyen javaslatot felvetettünk, azt vehemensen, keményen elutasította az MSZP. Pedig úgy van, ahogy itt elhangzott az előbb: óriási a gond. Versenyt futunk, képviselő urak, az idővel. Még egyszer mondom, néhány perces a hír, hogy a Budapest-Salzburg-München vasútvonalat október 4-ig lezárták a német hatóságok. Nem fog itt vonat közlekedni. Az a kérdés, hogy Németország mikor fogja bejelenteni azt, hogy nem fog tudni fogadni több menekültet.

Eddig milyen módon oldották meg az Unió országai egyébként a menekültproblémát? Mindenkit elküldtek Németországba, és azt gondolták, hogy Németország majd megoldja. De mi fog történni, képviselő urak, akkor, ha Németország azt mondja, hogy köszönöm szépen, nem, és le fogja zárni a határait? Én csak azt tudom remélni, hogy a magyar-horvát határon addigra készen lesz a kerítés, és amikor innen, tőlünk nem lehet majd Nyugatra tovább menni, és inkább az a veszély lesz, hogy onnan hány embert fognak visszaküldeni, akkor Szerbiából és Horvátországból legalább hozzánk már többen ebben a nehéz helyzetben nem fognak tudni bejönni.

És valóban az a helyzet, hogy az az egyetlen megoldás, amit miniszterelnök úr mondott, az Európai Unió országainak meg kell adni minden pénzügyi támogatást arra, hogy a bajok helyszínén, Törökországban és a menekülttáborokban tudjuk a helyzetet orvosolni. Nem fogja tudni Európa ezt a problémát megoldani. Akkor lesz igazán nagy baj, még egyszer mondom, amikor Németország ki fogja jelenteni, hogy több menekültet nem tud fogadni. Addig pedig, amilyen gyorsan csak lehet, lépnünk kell! Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
102 95 2015.10.06. 2:13  82-123

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Politikai idiotizmus - mondta Tukacs István Rétvári államtitkár úr hozzászólására, azonban én úgy látom, hogy a politikai idiotizmus éppen az, amit az MSZP művel ebben a kérdésben. Érdemes lenne tisztázni, kedves Tukacs képviselő úr, hogy mi is az MSZP valódi álláspontja ebben a kérdésben.

Az MSZP több politikusa júniusban még azt mondogatta, hogy nincs migrációs probléma, az egészet csak a Fidesz találta ki, most pedig azt kérik számon, hogy miért nem kezeltük már júniusban ezt a problémát, ami akkor önök szerint még nem is létezett. Amikor azt mondtuk, hogy vannak egészségügyi kockázatok, akkor azt mondták, hogy ez csak a Fidesznek a szokásos gyűlöletkeltése, most pedig azt mondják, hogy nem léptünk idejében. Azon háborodik fel Tukacs képviselő úr, hogy június óta nem szűrünk minden bevándorlót - még egyszer mondom: akkor önök szerint ez a probléma még nem is létezett. Tukacs István most számon kérte a vezérszónoklatában, hogy hogyan lehetséges, hogy nem regisztrálunk mindenkit vagy nem regisztráltunk mindenkit. Javaslom, képviselő úr, hogy olvassa el, hogy miket kértek önök számon néhány hónappal ezelőtt, például azt mondogatták baloldali politikusok, hogy egyébként regisztráció nélkül tovább kellene őket engedni, nem kellene regisztrálni őket, nem beszélve arról, hogy a bevándorlók nem voltak hajlandók magukat regisztrálni, és nem voltak hajlandók ujjlenyomatot adni.

Tisztelt képviselő úr, nem érzi azt, hogy az a hozzászólás, amit ebben a témában megengedett magának, az egy kicsit kínos, hogy ellentétben állt azzal az összevisszasággal, amit az elmúlt időszakban beszéltek? Én azt hiszem, hogy van egy előterjesztés itt a parlament előtt, egyértelműen megyünk előre, jó lenne egyébként, hogyha az egészségügyi kockázatokat Magyarországon minimalizálni lehetne, sajnos ezek a kockázatok vannak, nagyok, és én azt hiszem, hogy kicsit felelősségteljesebb magatartást várna el az ország, nemcsak mi, hanem minden állampolgár (Az elnök csenget.) az összes ellenzéki párttól is ebben a kérdésben, de legfőképpen önöktől. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 118 2015.11.19. 14:50  91-128

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Engem mindenképpen örömmel tölt el, hogy ez a vita sokkal konstruktívabb és normálisabb hangvételű a szociális, gyermekvédelmi és családtámogatási törvények módosításával kapcsolatban, mint amilyen vitákat, mondjuk, egy másfél-két héttel ezelőtt folytattunk szintén hasonló témában. Köszönöm a hozzászólásokat is, amiket ellenzéki képviselőtársaim és kormánypárti képviselőtársak is tettek, hiszen az látszik, hogy nagyjából egy irányban gondolkodunk. Nyilvánvalóan az egy teljesen természetes dolog a parlamentben, hogy nem tud a kormány akkorát lépni, hogy az ellenzék ne mondhassa azt, hogy nem lehet azt megtoldani még 20 centivel, 40-nel vagy további, akár egy méterrel is. Ugyanakkor az egyértelműen látszik, hogy konkrétan a törvényjavaslatot nagyon kevés kritika érte, inkább olyan kritikák fogalmazódtak meg, hogy esetleg lehetne gyorsabban is menni; leginkább azok részéről, akik elolvasták a törvényt, de erre majd még visszatérünk. Van olyan képviselőtársunk, aki lelkesen hozzászólt tegnap is sok törvényhez anélkül, hogy egy sort is olvasott volna belőle, ez most is így van.

Térjünk rá az első nagyobb területre, és itt Szél Bernadettnek egyből szeretnék néhány észrevételére reagálni. Magam is úgy gondolom, mint ahogy sokan mások, hogy Magyarország legnagyobb gondja a demográfiai helyzet, és mindenki tudja már lassan, itt annyit mondtuk a parlamentben is és egyre több híradásban elhangzik, hogy 1,3 a termékenységi ráta. Persze, hogyha a kivándorló szülőket figyelembe vesszük, akkor talán most egy picit nagyobb, de ez ‑ hogy mondjam ‑ nem kell hogy örömmel töltsön el, és mindenképpen ezen változtatni kell.

Én voltam a vezetője annak a munkacsoportnak, amelyik sok változtatási javaslatot lerakott az asztalra, melyből többet az előző törvénymódosítás során elfogadtunk. Azt kell mondjam, hogy egyet kell értsek Szél Bernadettel, aki erre felhívta a figyelmet, és ez tényleg így van, hogy nemzetközi példák is azt mutatják, hogy ott nagyobb a termékenység Európában és a fejlett demokráciákban, ahol az édesanyák a munkavállalást és a gyermekvállalást össze tudják hangolni, ahol nem okoz feszültséget a gyermekvállalás és a munkahely feszültsége. Az a helyzet, hogy ebből kifolyólag valóban az történt, hogy kormányunk először visszaállította 2010-ben a szocialisták által elvett gyest ‑ azaz három éven keresztül lehetett otthon maradni a gyerekekkel ‑, de utána léptünk tovább ezen a területen.

(16.40)

A gyed eredetileg azt a célt szolgálta, hogy ha az édesanya otthon marad a gyermekével, akkor ebben az esetben ne essen ki neki jövedelme. Egy elég jelentős szemléletváltozás volt az, amikor itt párton belül, családon belül, sok helyen meg kellett küzdeni azzal, hogy ha az édesanya visszamegy dolgozni, akkor a gyed akkor is járjon neki, hogyha éppen munkája van, és tulajdonképpen még egyszer pótoljuk neki a kiesett jövedelmet is. De mivel Magyar­országon láttuk ezt a helyzetet, hogy nagyon kevés gyerek születik, nagyon alacsony az édesanyák, illetve egyáltalán a nők foglalkoztatottsága, és általában rendkívül alacsony egyébként a magyar foglalkoztatottság, tehát hasonló lélekszámú országban körülbelül 1 millió fővel több dolgozik, mint Magyaror­szágon, elég csak, mondjuk, Portugáliára, Csehországra gondolni, ezért született meg az a kormányzati döntés, hogy abban az esetben, ha egy édesanya visszatér a munkaerőpiacra a gyermek 2 éves kora előtt, akkor is jogosult a gyedre. A hatások egyébként látszanak. Az a helyzet, hogy valóban úgy van, ahogy az államtitkár asszony elmondta, hogy Magyarországon a női foglalkoztatottság a 90-es évek kezdete óta, amióta nézzük, a csúcson van, és rendkívül nagyot javult a statisztikák szerint egyébként a kisgyermekkel rendelkező édesanyák foglalkoztatottsága. A gyed extrán kívül ebben még benne van a munkahelyvédelmi akciónak is a következménye.

Itt a parlamentben nagy vitát folytattunk arról, hogy helyes volt-e a munka törvénykönyvét úgy módosítani, ahogy módosítottuk. Rendkívül sok módon, merev módon próbáltuk az édesanyák helyzetét védeni a munkaerőpiacon, aminek az lett a következménye egyébként, hogy a vállalkozók, különösen a kisvállalkozások egyáltalán nem vettek fel fiatal édesanyákat, fiatal nőket, hiszen féltek attól, hogy gyermeket szülnek. Viszont azáltal, hogy a gyesről, gyedről visszatérő édesanyák esetében járulékmentes időszakot, illetve féljárulékos időszakot biztosítottunk, nagyon jelentősen javult a helyzetük. Nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehettem annak, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében a három vagy több gyermek után a munkaerőpiacra visszatérő édesanyák esetében ezt megtoldottuk még egy-egy évvel, úgyhogy öt éven keresztül járulékmentesen vagy fél járulékkal dolgozhatnak a nagycsaládos édesanyák, akik visszatérnek a munkaerőpiacra.

Valóban, amikor az előző törvényt elfogadtuk, már akkor is vita volt, hogy egyéves vagy féléves korban lehessen visszamenni a gyedről úgy, hogy a gyed megmarad. Akkor az egyéves kor mellett született döntés. Azt hiszem, ez a családok lehetőségét tovább növeli. Előállhat az az élethelyzet, sok családnál elő is áll, hogy valóban, valamilyen megfontolásból, okból kifolyólag hamarabb akar visszamenni az édesanya dolgozni, úgyhogy én mindenképpen ezt a törvényjavaslat egy pozitív elemének tekintem. Én már régebben is emellett törtem lándzsát, úgyhogy örülök, hogy eljutottunk ide, de ehhez kellett egy kis időszak, amíg a társadalom ezt megemésztette. Egy elég jelentős paradigmaváltás történt ezen a területen. (Dr. Sel­me­czi Gabriella jelzésére:) Most még van egy kis időm.

A családtámogatás feltételeinek módosítása a következő. Nagy vita volt a gyermekétkeztetés területén. Az az igazság, hogy ezen a területen is teljesen egy irányban gondolkodunk. Azt kell mondjam, ellenzéki képviselőtársainknak, különösen a képviselő asszonyoknak volt lelkes kérése, hogy a szünidők esetében tegyünk valamit. Nagyon kérte ezt Szabó Timea, Szél Bernadett is, és ez találkozott a mi elképzeléseinkkel is, hogy az önkormányzatokat ne kötelezzük pályáztatásra. Nagyon örömteli, hogy ez itt, ebben a törvényben megfogalmazódik, tehát nemcsak azoknál az önkormányzatoknál lesz ingyenes a gyermekétkeztetés, akik egyébként egy ilyen pályázatot beadtak, hanem azoknál is ingyenes lesz a gyermekétkeztetés, egyáltalán minden olyan önkormányzatnál, ahol van rászoruló gyerek, ingyenes lesz a szünidős gyermekétkeztetés, ami mindenképpen pozitív és jelentős előrelépés. Bár miközben fel voltunk tüntetve, mint a gyermekétkeztetés támogatásának ellenzői, azért hadd jegyezzem meg, hogy ha csak a nyári szünetet nézzük, soha annyi gyerek, mint idén nyáron, egyébként nem étkezett ingyenesen Magyarországon, tehát 1990 óta egyetlenegyszer sem. De az az igazság, hogy ezen az úton még tovább fogunk menni, és ez a törvény már 2016. január 1-jétől életbe fog lépni, tehát nemcsak a nyári szünetre, hanem a többi szünetre is igaz lesz, tehát mindenképpen előrehaladunk.

Az étkezéssel kapcsolatban felvetődött, hogy milyen ellentmondás van a törvényen belül. Csak Gúr Nándornak mondom: ha elolvasná a törvényt, és szövegértési képességgel rendelkezne, egy kicsit többel, mint ami most van, akkor tudná értelmezni, hogy mi van a 10. §-ban, és mi van a 12. §-ban. Elmondom nagyon szívesen. Tehát a 10. § azt tartalmazza, hogy a szülők kérésére a gyermekétkezést biztosítani kell. A 12. § meg leírja, hogy alapesetben hányszor kell enni adni neki, milyen a nagyétkezés, milyen a kisétkezés, és ha másképp nem rendelkezik, ezt kell biztosítani a gyereknek. De a szülő rendelkezhet úgy, mint ahogy egyébként például én rendelkezem, hogy köszönöm szépen, a gyermekemnek nem kérem azt, ami jár, csak ebédet szeretnék kérni, és nem tartok igényt uzsonnára vagy reggelire. Erről szól a dolog. Tehát még egyszer elmondom: a 10. §, ha a szülő igényli, akkor biztosítani kell a háromszori vagy négyszeri étkezést, ahogy le van írva; a 12. § pedig arról szól, hogy ha a szülő másképp nem rendelkezik, akkor ezt kell biztosítani, de ha másképp rendelkezik, és azt mondja, hogy kevesebb is elég, akkor kevesebbet kell biztosítani számára.

A kisgyermekek napközbeni ellátása nagyon fon­tos kérdés. Több ellenzéki képviselőtársam egyéb­ként helyesen jelezte, hogy a bölcsődei férőhelyekkel gond van. Éppen Szél Bernadettnek mondanám, hogy 2005-ben 27 ezer bölcsődei férőhely volt Magyar­országon, 2010-ben ez 33 ezerre nőtt, tehát komolyan és jól dolgozott ebben a tekintetben az MSZP-SZDSZ-kormány is, tehát jelentősen növekedett a bölcsődei férőhelyek száma, majd 2015-re a férőhelyek száma olyan 40 ezer lett. Tehát csak jelzem, hogy egy kicsit olyan méltánytalan az a felvetés, hogy itt nem történt semmi. Ha azt mondja ellenzéki képviselőtársam, hogy kevés történt vagy nagyobb lépésben kellett volna haladni, akkor mondhatja, de 6,5 ezer új bölcsődei férőhelyet hoztunk létre. Az a helyzet, hogy ez a módosítás egyébként abba az irányba megy, amit ellenzéki képviselőtársaink is számon kérnek rajtunk, nevezetesen, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátásában legyen nagyobb és még jelentősebb előrelépés, ugyanis ez megint ahhoz az alapcélhoz, hogy az édesanyáknak a gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztethető legyen, az mindenképpen abba az irányba hat.

Családi napközik. Valóban, itt a családi napközik kapcsán már volt egy ilyen vita, hogy az óvodai ellátás időszakában, amit kötelezővé tettünk, lehet-e családi napköziben teljesíteni az óvodai kötelezettséget. Tisztelt képviselőtársaim, akkor hoztuk azt a szabályt, hogy ahol a családi napköziben van óvónői végzettségű, akkor átmeneti időszakra ezt megengedtük, viszont most gyakorlatilag azt mondjuk, hogy a családi napközik csak 3 éves korig foglalkoznak a gyerekkel, természetesen kimenő rendszerben, hogy ne legyen túl nagy ilyen fennakadás. De szintén azt mondanám el képviselőtársaimnak, ha belegondolnak, a legnagyobb gond egyébként a bölcsődés korosztályban van. Tehát egyáltalán nem tartom azt problémásnak, hogyha a családi napközik férőhelyeit egyébként átirányítjuk, áttereljük a bölcsődés korosztályra, hiszen ez az a cél, amit egyébként az ellenzéki képviselők is számon kérnek rajtunk. Tehát hogyha az összes jelenlegi családi napközi egyébként csak bölcsődés gyerekkel fog foglalkozni a jövőben, ez mindenképpen azt fogja akkor hozni, hogy ahol a legnagyobb gond van, ott tudjuk a legtöbb új kapacitást teremteni.

Nagyon fontosnak érzem, hogy a pedagógus-életpályamodellt kiterjesztjük a felsőfokú végzettséggel rendelkező, bölcsődékben dolgozókra is. Ugyanakkor itt szeretném kijelenteni azt, amit már régebben is elmondtam, hogy nem kerülhető meg, hogy a szociális ágazatban dolgozók bérét is rendezzük elég rövid időn belül, hiszen valóban nemcsak arról van szó, hogy a bölcsődékben dolgozóknak nagyon alacsony a bérük, hanem nagyon sok más embernek is, aki a szociális ágazat területén dolgozik. Úgyhogy nagyon bízom abban, sőt biztatom is a kormányt, hogy ezen a területen is gyorsan és nagy lépéseket tegyünk.

(16.50)

Felvetődött még egy-két dolog, amire reagáltam volna. A halasztott gyermekvállalásról beszéltünk. Elég sokan ki akarták tolni a gyermekvállalást, és az a helyzet, hogy a gazdasági válság ‑ és ez szépen látszik a születések számának a grafikonján ‑ elég rendesen megtörte ezt a trendet. De itt nemcsak a gazdasági válságról kell beszélni, hanem gondoljanak bele, hogy azok a devizahitelek, amiket 2008 előtt felvettek a családok, éppen a gyermekvállalás előtt vagy közben lévő családoknak jelentett olyan terhet, ami miatt nagyon sokan elhalasztották vagy nem is tudták megvalósítani a tervezett gyermekvállalásukat. Sok mindent lehetne még mondani. Például hogy a rezsicsökkentés vajon segíti-e a szegényebb családokat van sem. Aki megnézi a Tárki adatait, az láthatja, hogy hihetetlenül nagy mértékben csökkent az elmúlt két évben a rezsihátralékkal rendelkező családok száma és aránya. Nyilvánvalóan az a helyzet, hogy ha egy családnak nem kell valamit rezsire kifizetnie, akkor azt a pénzt máshol is fel tudja használni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látom, hogy ez a törvény rendkívül előremutató, nagyon sok olyan problémát kezel, amit mindannyian látunk. Arra büszke vagyok, hogy az előző családtámogatási törvényt néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag az egész parlament elfogadta. Azt gondolom, hogy államtitkár úr és államtitkár asszony olyan pozitív, előremutató törvénycsomagot tett le az asztalra, ami szerintem minden jóérzésű képviselő számára megszavazható. Egyetlen helyen sem történik visszalépés, el lehet mondani, hogy minden helyen előremegyünk. Természetesen lehet olyan javaslatokat tenni, hogy lehetne nagyobbat lépni, de azért én bízom benne, hogy ennek a törvénycsomagnak is nagy támogatottsága lesz a parlamentben.

Azt gondolom, hogy ennek a törvénycsomagnak az elfogadásával jelentősen segítünk a családokon, jelentősen segítünk a gyermekeken, a gyermeket nevelő családokon.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kor­mánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 228 2015.11.30. 2:18  218-230

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A javaslatnak az a címe, hogy „A gyermekvállalás és a munkavállalás kedvezőbb összehangolását segítő intézkedésekről”. Én nem vonom kétségbe egyébként Szelényi Zsuzsanna képviselőtársam jóindulatát. Beszéltünk bizottsági ülésen, elég sok mindennel egyetértünk, de az a mondat, hogy tegyen gyors és hatékony lépéseket, amelyekkel megkönnyíti a nők számára a munka- és gyermekvállalás összeegyeztetését, azért gondolom, hogy ez egy kicsit erős, mert rendkívül sok ilyen törvényt fogadtunk el az elmúlt időszakban. Hogy ezek a törvények nem voltak hiábavalók, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben a nők foglalkoztatási rátája 50 százalék volt, ez 2015-re 58 százalékra növekedett, és még nagyobb az emelkedés a kisgyermekeseknél.

Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, ez nem véletlen. A kormány prioritásként kezeli a nők foglalkoztatottságának növelését. Csak mondok néhány példát. A munkahelyi akció arról szól, hogy a gyermekvállalás után a munkaerőpiacra visszatérő nőknek, nők után két évig nem kell járulékot fizetni, és a harmadik évben is csak fél járulékot, ez egy meglehetősen nagy munkaerő-piaci előnyt biztosít a számukra. Ezért nőtt egyébként jelentős részben a 0-6 éves gyerekekkel rendelkező nők foglalkoztatottsága. A 3 vagy több gyerek után visszatérők esetén ez 3 év, illetve plusz 2 év féljárulékos időszakot jelent. Idetartozik egyébként a gyed extra kérdése is, ami szintén arra ösztönzi a hölgyeket, hogy tudjanak munkát vállalni, hamarabb vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. A munka törvénykönyvét is módosítottuk, ami arról szólt, hogy részmunkaidőben biztosítani kell a foglalkoztatottságukat, ha ezt kérik a hölgyek, akik kisgyermekkel rendelkeznek.

Most tárgyalunk egy törvényt, ami épp azt tartalmazza, hogy 2017. január 1-jétől minden olyan településen meg kell szervezni a bölcsődei ellátást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ahol legalább 5 gyerek után kérik ezt a szülők. Mivel ezen az úton megyünk, indokolatlannak tartjuk a tárgysorozatba vételét ennek az anyagnak. Köszönöm szépen. A célokkal ennek ellenére tökéletesen egyetértünk.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 250 2015.11.30. 2:21  241-252

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondjam, mi nem érdemben beszélünk, hanem érdemben cselekszünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Személyesen is elkötelezett vagyok a gyermekéhezés felszámolása érdekében, mint ahogy elkötelezett Balog Zoltán miniszter úr vagy Czibere Károly államtitkár úr is, csak ilyen nagyon drámaira sikerült festeni a képet. Nem tudom, tudják-e, hogy az utolsó MSZP-SZDSZ-kormány évében mennyi pénzt fordítottunk a gyermekétkeztetés támogatására. Elárulom: 28 milliárd forintot. (Dúró Dóra: Nem igaz!) Tudják, mennyi az idei költségvetésben az erre a célra szánt pénz? 61 milliárd forint. (Dúró Dóra: Nem igaz!) És tudják, mennyi lesz a következő évben? Egész pontosan 72 milliárd forint. (Dúró Dóra: Az önkormányzatok hozzátették!) Két és félszeresére növeltük (Dúró Dóra: Nem igaz! ‑ Dr. Szakács László: Nem mondasz igazat!) egyébként a gyermekétkeztetés támogatását. Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a bölcsődés, óvodás korosztály több mint 80 százaléka egyébként ingyenesen étkezik. Most van előttünk egy törvény, holnap fogunk szavazni róla, ami a nyári szünetre, illetve az összes szünetre kiterjeszti az étkezés biztosítását. De azt hadd mondjam el, képvi­selőtársaim, hogy már az idei évben is sokkal többen étkeztek ingyenesen a nyári szünetben, mint eddig bármikor.

Bangóné Borbély Ildikónak elmondták a bizottsági ülésen, hogy a 4,5 milliárdos keretösszeg valóban úgy van, hogy 208 ezer gyermeknek biztosítja az ellátást, de az a tapasztalat, hogy a gyermekeknek nem veszi 100 százaléka igénybe egyébként az étkezési támogatást. (Bangóné Borbély Ildikó: Oda kell adni nekik!) Például Kőbányán, ahol évek óta biztosítjuk, 10 százalék alatti egyébként az igénybevétel nagysága, 50 százalékkal kalkuláltak. És azt a választ is megkapta Borbély Ildikó, hogy abban az esetben, ha nagyobb összegre lesz szükség, akkor ezt a költségvetés biztosítani fogja. Tehát minden olyan gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, minden ilyen gyermek a szünetekben is ingyenesen fog étkezéshez jutni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Még egy döntést hozott a kormány, illetve a parlament is: a jövőben nem háromszori, hanem négyszeri étkezést fogunk biztosítani a gyerekeknek a szünetekben is (Az elnök ismét csenget.) és egyébként iskolaidőszakban is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Bangóné Borbély Ildikó: 2017-től, képviselő úr!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 227 2015.12.14. 1:43  226-229

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én megtárgyalta a nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvényt, illetve a törvényjavaslatot, és ezzel összefüggésben a bizottság 23 igen, 1 nem, 2 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot fogadott el.

A bizottság saját módosító indítványában nemcsak jogtechnikai módosításokat javasolt, hanem pontosította a 14. § (3) bekezdését, miszerint a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CIV. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvény vagy eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter ‑ nem pedig az államháztartásért felelős miniszter ‑ egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat célja új, egységes nemzeti akkreditálási rendszer kiépítése, amely az európai előírásoknak való megfelelés miatt szükséges, tehát az előterjesztés tartalmazza nemzeti kötelezettségeinkre való tekintettel a 2016. január 1-jén hatályba lépő nemzeti akkreditálásról szóló törvény módosítását. Különösen nagy vita nem volt a bizottsági ülésen, ezt mutatja, hogy majdnem egyhangúlag tudtuk elfogadni a törvényjavaslatot. Kérem, hogy a törvényjavaslatot a parlament képviselői szavazatukkal támogassák. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 239-241 2015.12.14. 1:47  234-245

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Bárándy Péter úr hozzászólására szeretnék…

ELNÖK: Bárándy Gergely, képviselő úr!

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Bocsánat, Bárándy Gergely képviselő úr. Remélem, nem sértettem meg ezzel, de biztos vagyok benne, hogy nem. Tehát Bárándy Gergely képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Nem a vita kedvéért, de tényleg el kell mondani, hogy a Törvényalkotási bizottságban legalábbis a napirendek elfogadásánál az ügyrendben konszenzussal szoktunk dönteni, és nem szokott ebből semmilyen probléma lenni.

Valóban volt egy kis vita, de a képviselők többsége egy kicsit másképp élte meg. Mi azt gondoljuk, hogy teljes mértékben házszabályszerűen jártunk el, ugyanis egy módosító javaslatot tovább pontosítottunk, mégpedig úgy, hogy a kormány hatáskörét egy félmondattal szűkítettük. Ezért gondoltuk azt, hogy ez nem lépi át a keretet. Szó sincs arról, hogy egy teljesen új módosító javaslatról lenne szó, hanem ott fejeződött be az eredeti javaslat, hogy „a kormány rendeletben szabályozza”, pont, és ezt kiegészítettük azzal a félmondattal, hogy „zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés, tulajdonszerzés kizárólag Magyarországon székhellyel rendelkező bankban történhet”. Azt gondolom, hogy ez belefér, ez egy átlátható félmondatos módosítás volt. Semmit nem szegtünk meg, és azt gondolom, hogy ezzel a rendelkezéssel a kormány hatáskörét kizárólag szűkítettük. Tehát egy pontosításról van szó.

Én reménykedem, hogy a következő időszakban is, legalábbis ami a jogrendet, az ügyrendet tekinti, továbbra is egyetértésben és konszenzussal fogunk tudni dolgozni ebben a bizottságban. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 263 2015.12.14. 2:15  262-268

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2015. december 10-én megtárgyalta az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és az egyes adótörvények módosításáról szóló T/7831. számú törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészt a Gazdasági bizottság öt pontból álló módosító javaslatát, amelyek közül a bizottság a 4. és 5. pontot támogatta, ezek jogtechnikai módosításokat tartalmaznak. Másrészről tartalmazza a Törvényalkotási bizottság saját módosító indítványát is, amely szerint a pénzügyi szervezetek különadójának mértéke hitelintézet esetén 2016-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az efeletti összegre 0,24 százalék.

A módosító javaslat alapján a hitelezési aktivitás növelését a 2016. évi adókötelezettség megállapítása vonatkozásában nem kell figyelembe venni, ezért az érintett rendelkezések törléséről gondoskodik a javaslat. Valamint a módosító javaslat alapján a hitelezési aktivitást nem kell majd vizsgálni a 2016. adóévi adókötelezettség megállapítása vonatkozásában, ezért az érintett rendelkezések törléséről is gondoskodik a javaslat. Ezenkívül a módosító javaslat alapján az adó alapja a 2016. adóévben is a 2009. évi adóalap lesz, a módosító javaslat ennek megfelelően módosítja az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015-ös törvényt, illetve egyéb technikai pontosításokról gondoskodik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A konzultációk eredményeként egy olyan kompromisszumos megoldás született a jelen javaslat formájában, ami hosszú távon is fenntartható lehet. Kérem szíves támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 283 2015.12.14. 2:44  282-299

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. december 3-i ülésén megtárgyalta az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7402. számú törvényjavaslatot. A bizottság az ülésen a törvényjavaslatot megvizsgálta, és azt az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló követelményekkel összhangban állónak találta.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Népjóléti bizottság 26 pontból álló módosító javaslatait, amelyek egyrészről nyelvhelyességi és kodifikációs pontosításokat tartalmaznak, másrészről tartalmi módosításokat is. Ezeket a bizottság egyhangúlag fogadta el.

Ma 226 ezer gyerekkel több étkezik ingyenesen Magyarországon, mint három évvel ezelőtt. Azaz 92 ezerről 318 ezerre növekedett azon gyermekek száma, akik térítésmentesen étkeznek. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez hatalmas előrelépést jelent.

A következő költségvetési évben egyik fő célkitűzésünknek minősül ‑ amit az ellenzék kérésének megfelelően mi is támogattunk ‑, hogy az őszi, téli, valamint a tavaszi szünet időtartama alatt a települési önkormányzat valamennyi munkanapon biztosítsa a rászoruló gyermekek étkezését, természetesen felmerülő szülői igény esetén. Módosító javaslat továbbá a befogadás szabályainak módosításához írt átmeneti rendelkezést pontosítja, továbbá egyértelművé teszi, hogy a szociális ágazati pótlékhoz nyújtott támogatás és a támogató szolgáltatás és a közösségi alapellátások fenntartói is jogosultak. (Sic!)

A törvényjavaslat másfelől 2017. január 1-jétől megszünteti azt a lehetőséget, hogy az óvodába járási kötelezettséget családi napköziben is teljesíteni lehessen, amelyre kivételesen 2017. augusztus 31-éig lenne lehetőség, amennyiben a gyermek ellátására vonatkozó megállapodást a gyermekfelügyeletté átalakuló családi napközi 2015. december 31-éig megkötötte a szülővel vagy a törvényes képviselővel. A bizottság által elfogadott módosítás célja, hogy az óvodáskorú gyermekek ellátása folyamatos maradjon az adott nevelési évben, és kizárja azt az eshetőséget, hogy a szülő ne tudja óvodába elhelyezni a gyermekét.

Ennek alapján a bizottság a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek, és külön kiemelném, hogy a Törvényalkotási bizottság ezt 26 igen szavazat mellett fogadta el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 285 2015.12.14. 2:53  282-299

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Népjóléti bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A Népjóléti bizottság is az előírásoknak megfelelően ezt a vitát lefolytatta.

A törvénycsomag parlamenti elfogadása esetén a 2014-ben bevezetett gyed extra, amely a munka mellett is lehetővé teszi a családtámogatás folyósítását, már nem a gyermek egyéves, hanem féléves korától vehető igénybe, így akár 900 ezer forintos többletjövedelemhez juthatnak az arra jogosult családok.

A bölcsődei diplomás nevelők jövedelme jövő év elejétől havi 40-60 ezer forinttal is növekedhet, miután a pedagógus-életpályamodellt rájuk is kiterjesztik. A szeptemberi családtámogatásokat pedig az ideihez hasonlóan a jövőben is augusztusban folyósítják majd, hogy segítsenek a családok tanévkezdésén.

A három év alatti gyermekek ellátására többféle bölcsőde vehető igénybe. Az eddig megszokott mellett lesz mini, családi és munkahelyi bölcsőde is. Eddig 10 ezer lakos feletti településeken volt kötelező ez az ellátási forma, a törvényjavaslat elfogadása esetén 2018 végéig minden olyan településen gondoskodni kell erről, ahol 40-nél több három év alatti gyermek él, vagy legalább három család jelzi ilyen irányú igényeit. A jövő évtől minden iskolai szünetben kötelező lesz az önkormányzatok számára a rászoruló gyermekek napi egyszeri ingyenes étkezésének a megszervezése.

Az elmúlt öt évben sokat tettünk, többet, mint amennyit az előző két évtizedben. Előbb már elmondtam, hogy 92 ezerről 318 ezerre növekedett az ingyenesen étkezők száma, ami az óvodákban, bölcsődékben több mint 90 százalékos arányt jelent. Az étkezéshez szükséges infrastruktúrát az önkormányzatoknak kell megszervezniük, vagy ahol ez nem megoldható, ott ki kell szállítani a családokhoz az ételt. Mindezt a kormányzat teljes egészében finanszírozza.

A törvénycsomag parlamenti támogatása esetén januártól megerősítik a gyermekjóléti szolgálatokat is, annak érdekében, hogy a szakemberek gyorsabban értesüljenek az elhanyagolt, veszélyeztetett, bántalmazott gyermekekről, és minél hamarabb segítsenek.

A bizottság a benyújtott, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot 9 igen, 3 tartózkodás mellett fogadta el. Képviselőtársaimmal szavaztunk a részletes vitáról szóló jelentés elfogadásáról, a részletes vitáról szóló jelentést 8 igen szavazattal, 5 nem ellenében, nulla tartózkodás mellett fogadtuk el.

Én azt hiszem, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik most a Ház előtt, ami jó lelkiismerettel támogatható, és azt hiszem, hogy segíti a gyermekeket, illetve segíti azoknak az embereknek az életét is ‑ a fizetésemelésre gondolok ‑, akik a gyermekekkel bölcsődéskorban foglalkoznak. Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazatával holnap támogassa ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 295 2015.12.14. 5:32  282-299

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék hozzászólni ehhez a törvényjavaslathoz még egyszer. Egy rendkívül pozitív törvényjavaslat fekszik előttünk, szinte minden eleme egyébként pozitív és egyet lehet érteni vele. Mind a bizottsági üléseken, mind most, ha megfigyeljük, igazán nem a benyújtott törvényjavaslatról folyik a vita, hanem mindig lehet nagyobbat mondani, mint amit a kormány tesz. Ha azt javasoljuk, hogy 28 milliárdról, mondjuk, 61, jövőre 72 milliárdra növekszik a gyermekétkeztetés támogatása, akkor az ellenzék szót kér, és azt mondja, hogy miért nem lett még nagyobb. Ha a bölcsődei nevelés területén, a kisgyermekek napközbeni ellátása területén előre megyünk, akkor be lehet persze adni egy módosító indítványt, hogy miért nem hozzuk egy évvel hamarabbra ezt a módosítást.

Azt hiszem, hogy nem árulok el túl nagy titkot, amikor azt feltételezem, hogy a holnapi napon a benyújtott törvényjavaslatot szinte az egész parlament egységesen meg fogja szavazni, hiszen egy olyan törvényjavaslatot készítettek elő államtitkár úrék, illetve a minisztérium, ami mindenki számára pozitív. Mondhatom azt, hogy idén nyáron, amikor rekordot döntöttünk, 140 ezer gyerek étkezett ingyen. Pályázni kellett hozzá az önkormányzatoknak. A következő évben az szerepel, hogy nem kell pályázni, és gyakorlatilag 208 ezer gyerek eszik ingyen vagy ehet ingyenesen, egyébként nemcsak nyáron, a nyári szünetben, hanem a téli szünetben, a tavaszi szünetben, az őszi szünetben is. Előrelépés? Előrelépés. Egyébként épp az ellenzék egy része kérte rendkívül hangosan, hogy ne csak a nyári szünetben és ne pályázati úton történjen meg mindez.

(23.30)

Korózs képviselő úr azt is mondta, hogy a 3 év alatti gyerekekkel nem foglalkozik ez a törvényjavaslat. Szerintem ez a törvényjavaslat az elmúlt időszakban a legnagyobb áttörést fogja okozni egyébként a kisgyermekek napközbeni ellátásánál, hiszen most is vagy 30 százalékkal növekedett a kormányzati időszakunkban a bölcsődei férőhelyek száma, de mivel bevezetjük ezeket az új ellátási formákat, ez még sokkal nagyobb mértékben fog növekedni az elkövetkező időszakban, és tényleg elérhetjük, hogy kisgyermekek nem fognak ellátás nélkül maradni. Valóban nagyon fontos, hogy azok a családtagok, akik vissza akarnak menni egyébként a munka világába dolgozni, ennek a törvényjavaslatnak köszönhetően az elkövetkező időszakban, amikor ez hatályba lép, ezt könnyebben meg fogják tudni tenni.

Korózs Lajos elmondta azt, hogy téli szünetben most is gondok lehetnek. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az önkormányzati törvény most is előírja, hogy veszélyhelyzetben az önkormányzatnak lépnie kell. Abban az esetben, ha éhező család és nagyon nagy gond van, akkor az önkormányzati feladat teljesen egyértelmű, ezt a családot az önkormányzatnak segítenie kell, kezelnie kell. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy már most is számos olyan önkormányzat van, aki a téli szünetben vagy az eddigi szünetekben is biztosította egyébként az étkezést a rászoruló gyerekeknek. Úgyhogy én azt gondolom, hogy mondhatjuk a pozitív elemeit a törvényjavaslatnak, tehát a bölcsődei dolgozók esetében ez szintén egy rendkívül jelentős előrelépés lesz, úgyhogy én tényleg azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot mindenki jó lelkiismerettel meg tudja szavazni. A 90 százaléka a vitának nem erről a törvényjavaslatról szólt, hanem azokról a kiegészítő módosító indítványokról, amelyeket a kormány most anyagiak hiányában vagy fontossági sorrendet másképp állítva fel nem támogatott.

Még egyetlen észrevételt hadd tegyek jobbikos képviselőtársamnak. Bizonyos mértékben teljesen egyetértek vele, hogy a jövőben egyébként kell tovább menni 6 éves kor felett is, és általános iskolásokra és esetleg középiskolásokra is a gyermekétkezést ki kell terjeszteni. De hadd mondjam el, az óvodánál eljutottunk oda, hogy a gyerekek 90 százaléka egyébként ingyenesen eszik. Itt már messze nem a rászorultságról beszélünk. Itt arról van szó, hogy a gyerekek 90 százaléka ingyenesen kap étkezést. Természetesen most lehet azt mondani, hogy jó lenne, ha ez így lenne az általános iskolánál is, de most azt a célt tűztük ki magunknak, hogy a szünetekben lépjünk előre, és az azt követő időszakban pedig meg kell nézni, hogy milyen lehetőségeink vannak, és az azt követő időszakban kell további lépéseket tenni egyébként az általános iskolás korosztálynál is. De azt szeretném aláhúzni és kiemelni, hogy minden rászoruló gyermek egyébként az általános iskolában most is ingyen eszik. Arról van szó, hogy ezt nem tudjuk most 90 százalékra emelni. Így is ‑ még egyszer mondom ‑ 28-ról 72 milliárd forintra emelkedett az étkezési támogatás költsége. Ha ezt 90 százalékra kiterjesztenénk, akkor ez még egy igen jelentős költségvetés-növekedést igényelne. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 190 2016.03.01. 8:16  75-235

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Ország­gyűlés! Először is ‑ nem ezzel akartam kezdeni, de Szakács képviselő úr kifogásolta, hogy miért emle­get­jük fel a 2010 előtti időszakot. (Dr. Szakács László: Megfogtad a lényegét.) Tisztelt Képviselő Úr! Viszonylag egyszerű a dolog. Igen jelentősen meg­nőtt az önök ideje alatt az államadósság (Közbekiáltások az MSZP soraiból.), és itt mondott sok milliárdot, de nagyobb számot fogok mondani, mert az a helyzet, hogy a tavalyi évben 1200 milliárd forintot voltunk kénytelenek kifizetni egyébként adósságtörlesztésre. 1200 milliárdot!

(19.10)

2014-ben egyébként 1350 milliárd forintot. Hogy nem tudja értelmezni egyébként a költségvetési táblázatokat, azt hagyjuk, de az elmúlt években nagyjából 1100 milliárd forintot költöttünk oktatásra, ez kétségkívül a szükségesnél kevesebb, de gondoljon bele, képviselő úr, hogy ez a szám kisebb, mint amit önök miatt adósságtörlesztésre fordítunk. És emlegetheti egyébként a V4-országokat, de az a helyzet, hogy a V4-országokban egyébként az adósság aránya lényegesen kisebb, és mondjuk, ha mi is 40-50 százalékos adósságot lennénk kénytelenek törleszteni, akkor egyből találnánk a költségvetésben minden évben nagyjából 600 milliárd forintot. Hatszázmilliárd forintot, képviselő úr, ez az önök felelőssége. (Dr. Szakács László: Mi a mi felelősségünk? Miről beszélsz? Hat éve kormányoztok!)

Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy tanár voltam, egy kerületben 16 éven keresztül vezettem az oktatási bizottságot, van számtalan tanár rokonom, tanár ismerősöm, ismerem az igazgatókat, és az a helyzet, abban kétségtelenül igazuk van, hogy rendkívül súlyos problémák voltak az oktatásban az elmúlt időszakban. Valóban igaz, hogy a KLIK túlságosan centralizált, valóban igaz, hogy a KLIK alulfinanszírozott, igaz az, amit elmondtak, hogy a tanároknak túlságosan sok az adminisztrációs teher, valóban igaz, hogy késtek a kifizetések, és valóban van sok-sok probléma. De mindez nem vezethet oda, hogy azt mondjuk magunkban, hogy az előző időszak teljesen jó volt, minden rendben volt.

Az az igazság, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyáltalán nem volt rendben. Balla György képviselőtársamnak ebben a kérdésben teljesen igaza volt. Az az oktatási rendszer, ami Magyarországon működött, az minden volt, csak nem baloldali oktatási rendszer. Ezért felháborodtak, de gondoljanak bele, hogy egyébként mi volt ennek az oktatási rendszernek a lényege. Ez az oktatási rendszer úgy működött, hogy a legszegényebb települések rosszabb minőségi oktatást tudtak biztosítani a szegényebb településen élő gyermekeknek, mint a jobb módú településeknél. Az az igazság, hogy ennek az oktatáspolitikának az lett a következménye… ‑ önök nagyon sokat beszéltek egyébként esélyegyenlőségről, küzdöttek a szegregáció ellen, de ha megnézzük európai összehasonlításban, a magyar oktatási rendszernél szegre­gál­tabb oktatási rendszer nem volt az OECD-országok között, és nem volt Európában.

Az a helyzet, képviselő úr, hogy ezen kellett változtatni. Még egyszer mondom, mi elfogadhatatlannak tartottuk azt, hogy egy gyerek sorsa akkor eldőljön, amikor hatéves korában az édesanyja, édesapja kézen fogja, és beíratja az általános iskolába. (Dr. Szakács László: Most már a születés után eldől.) Ugyanis ez a rendszer történt.

Valóban, ha megnézzük, akkor pontosan ebből fakadnak azok a hatalmas méretű esélyegyenlőtlenségek, amiket a PISA-mérésekben kimutattak. Ebből fakadt az, hogy mire a gyerek nyolcadik osztályos lett, a gyerekek nagy része nem tudott írni, olvasni, és a matematikai, szövegértési kompetenciái egészen egyértelműen katasztrofálisak voltak.

Hiller úr kiadott egy könyvet minisztersége idején, ami például a szakképzésről is mutatott néhány adatot, grafikont. Ebben a következő szerepel. A szakképzésbe beiratkozott gyerekeknek ‑ hiába a 18 éves tankötelezettségi életkor ‑ az egyharmada lemorzsolódott. Ez az a rendszer, amit önök védenek. De ebben a könyvben volt még egy további adat is, hogy a szakképzésbe beiratkozott hátrányos helyzetű gyerekeknek az 50 százaléka morzsolódott le, és ha nemzetközi összehasonlításban megnéztük egyébként, hogy milyen ezeknek a gyerekeknek a szövegértése, milyen ezeknek a gyerekeknek a matematikai képessége, készsége, akkor egészen katasztrofális eredményeket láttunk.

Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Ezen a rendszeren kellett változtatni. Mi azt gondoljuk, nem elfogadható az, hogy egy gyerek életesélyét az határozza meg, hogy milyen településre születik. Nem elfogadható, hogy aszerint dőljön el az iskola minősége, hogy gazdag településen, jómódú önkormányzatban születik a gyerek, vagy pedig szegényebb településen. Ez állt egyébként az oktatási rendszer átalakításának a központjában, ez volt a célkereszt. Ezért hoztuk meg a következő döntéseket: a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, ezért vezettük be az egész napos iskolát, illetve az egész napos foglalkoztatást, és ezért próbáltuk átalakítani a szakképzési rendszert is.

A szakképzési rendszer átalakításához, tisztelt képviselő urak, még egyetlen gondolatot hadd tegyek hozzá. Számomra meglehetősen furcsa, hogy mondjuk, a baloldali képviselők kivont karddal tiltakoznak az ellen, hogy adminisztratív módon a családi pótlék iskoláztatási támogatásával próbáljuk a gyerekeket arra kényszeríteni, hogy menjenek iskolába és tanuljanak, mert úgy lesz esélyük az életben, majd ugyanezek a képviselők átbucskáznak a fejük fölött, és azt követelik, hogy 17 éves korban adminisztratív eszközökkel kötelezzük az írni-olvasni nem tudó vagy alig tudó gyereket, hogy menjen szakiskolába. Tisztelt képviselő urak, nem érzik az ellentmondást?

A problémákat meg kell oldani. Azzal kezdtem, hogy a problémák egy jelentős részét, a tanári követelések egy jelentős részét egyébként mi is látjuk. Ráadásul, ha megnézik, hogy Palkovics államtitkár úr milyen nyilatkozatokat tesz, mit mondott a kerekasztal után, akkor teljesen egyértelműen látszik, hogy nincsenek olyan messze az álláspontok. A tanárok azt követelik a szakszervezetekkel együtt, hogy a KLIK-et ilyen formában ne működtessük tovább. Palkovics államtitkár úr megígéri, hogy nem fog ilyen módon tovább működni, mert decentralizálva lesz. Azt követelik, hogy a KLIK-nél a forráshiányt szüntessük meg. Palkovics államtitkár úr megígéri, hogy megszünteti, és egyébként már 38 milliárd forintot kapott is a KLIK erre a félévre. Azt követelik, hogy a pedagógusok adminisztrációs terhei csökkenjenek; Palkovics államtitkár úr azt mondja, hogy az adminisztrációs terhek csökkenni fognak. Azt követelik, hogy ne kelljen 32 órát bent lenni az iskolában végig; Palkovics államtitkár úr elmondja, hogy egyébként erre megvan a lehetőség, nyitott, meg kell beszélni. Azt követelik, hogy a tananyagot tekintsük át; Palkovics államtitkár úr elmondja a kerekasztal után, hogy át fogjuk tekinteni a tananyagot, ez egy kicsit hosszabb idő.

Majd ezt követően Mendrey úr, például ott volt az első kerekasztal-tárgyaláson, elégedetten nyilatkozik az eredményekről; innentől egyébként ez nem szakpolitikai változás, hanem politikai változás állt be. Egyébként köszönjük Mendrey úrnak ezt a mai levelet, mert innentől kezdve nekünk nem is kell mondani semmit, ez a levél önmagáért beszél: nem szakpolitikai kérdésről van szó az ön esetében, hanem ez átment pártpolitikába. Miközben ugyanazokat a kérdéseket, amiket önök követelnek, az államtitkárság teljesíteni próbálja, azt mondják, hogy nem vesznek részt a tárgyaláson, és abcúg, s a többi, minden.

Tisztelt Képviselő Urak! Azt gondolom, hogy aki figyel arra, hogy mi történik a kerekasztalon, aki figyeli államtitkár úr nyilatkozatait, az látja, hogy a tanári követelések 80 százalékában nincs is vita, a tanári követelések 80 százalékát egyébként teljesíteni fogjuk, teljesíteni fogja az új államtitkárság. (Dr. Szakács László: Ezeket már senki nem hiszi el, az a helyzet!) Önöknek a lelkük rajta, hogy ebben a folyamatban részt kívánnak venni, ebbe a folyamatba be akarnak kapcsolódni, vagy pedig ezeket a problémákat egyébként a szakszervezetek és önök nélkül fogjuk megoldani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 218 2016.03.01. 2:13  75-235

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A vita vége felé járunk, és ha visszatekintünk a vitára, úgy tűnik, mindenki hozza a kötelezőt, mindenki hozza azt, ami várható volt.

Ha a vita vége felé összefoglaljuk, akkor valami olyasmit állapíthatunk meg, és azt hiszem, azt senki nem vitatta, hogy valamiféle változásra szükség volt az oktatási rendszerben, hiszen az az oktatási rendszer, ami működött, szelektív oktatási rendszer volt, az esélyegyenlőtlenségeket konzerválta, és ez a rendszerhiba nagyjából abból adódott, hogy az önkormányzatok anyagi teherbíró képességétől tettük függővé, hogy milyen színvonalú oktatást biztosunk az adott településen. Azt hiszem, abban egyetértésre lehetne jutni, ha valamilyen egyetértést keresnénk, hogy ezen mindenképpen változtatni kell. Nem döntheti el az, hogy ki hova született, hogy milyen színvonalú oktatásban részesül, ezért kellett egyébként az állami intézményrendszert állami kézbe venni. Azt gondolom, állami felelősség, hogy egységes színvonalú oktatást biztosítsunk a gyerekeknek.

Ha visszagondolunk, hogy mi történt az elmúlt években, akkor el kell mondani, hogy a tanárok követelése jelentős részben jogos, támogatható, és az az igazság, ez többször elhangzott itt a parlamentben, hogy amit a tanárok, amit a szakszervezetek követelnek, kérnek, azokban a kérdésekben előre szeretnénk menni, meg szeretnénk egyezni. Ilyen egyébként a KLIK-rendszer, ilyen egyébként a finanszírozás kérdése, ilyen az adminisztráció kérdése, és még sorolhatjuk tovább.

Azt gondolom, nyilván a politikai vitán túl azért azt megállapíthatjuk, hogy ebben a kérdésben nem érdemes túlságosan sokat vitatkozni, hiszen ha mindent lehántunk, akkor megállapíthatjuk, hogy abban, hogy ezekben a kérdésekben lépni kell, egyetértés van. Én azt tudom mondani, hogy érdemes leülni, a szükséges körök elmondása után érdemes leülni, megegyezni, és olyan oktatási rendszert létrehozni, ahol mindenkinek megvan az esélye, hogy előrelépjen, és nem determinálja egyébként a gyermek sorsát az, hogy milyen településre születik. Ez a cél, ebben kérem mindenkinek az együttműködését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 137 2016.03.17. 12:07  134-147

RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Az Erzsébet-program Európa egyik legnagyobb szociális programjává vált az elmúlt években, és azt hiszem, hogy erre mind­annyian büszkék lehetünk, és ezt a programot min­denképpen érdemes megőrizni.

Az Országgyűlés 2012. július 6-án fogadta el a gyermekekről való felelős gondoskodás jegyében az ahhoz kapcsolódó források megteremtésére, vala­mint a társadalmi szolidaritásra építve a Szent Erzsébet-i hagyományok újraélesztése érdekében megalkotott Erzsébet-programról szóló törvényt.

(17.00)

Az Erzsébet-program széles társadalmi rétegeket érintve többek között nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékossággal élők és gyermekek számára biztosít kikapcsolódási lehetőséget. Az Erzsébet-program keretében szociális üdültetéssel és étkeztetéssel, ifjúsági és gyermekvédelmi programokban való részvétellel, külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalványban történő folyósításával kapcsolatos feladatok, illetve egyéb szociális célú feladatok ellátásához kapcsolódó szervezési és lebonyolítási teendők valósulnak meg. Az Erzsébet-program kiemelt figyelmet fordít a gyermekekre, a nagycsaládosokra, a fogyatékossággal élőkre és a nyugdíjasokra.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Magyarország Kormányának a támogatásával öt év alatt az elmúlt két évtized legnagyobb üdülési és táboroztatási programja jött létre hazánkban. Csak hogy a számokat is pontosan lássuk, engedjék meg, hogy néhány adatot is mondjak. Az Erzsébet-táborokban anyaországi és külhoni gyermekek számára egyaránt biztosított a tartalmas pihenés lehetősége, amíg a napközis Erzsébet-táborok a szünidő tartalmas eltöltésére kínálnak megoldást. 2012-ben 50 ezer, 2013-ban már majdnem 80 ezer, 2014-ben több mint 80 ezer, 2015-ben pedig több mint 100 ezer gyermek jutott pihenési, üdülési és táborozási lehetőséghez az Erzsébet-program keretében. Még egyszer mondom, a tavalyi esztendőben már több mint 100 ezer gyermeket sikerült táboroztatni ennek a programnak a keretében.

Ha összesen nézzük a számokat, az Erzsébet-program keretében eddig több mint 600 ezer ember, közülük több mint 300 ezer gyermek jutott üdülési és pihenési lehetőséghez. Az összesen több mint 120 ezer szociális üdülési pályázaton nyertes pályázó a támogatást az Erzsébet-programban részt vevő több mint negyven szálláshely valamelyikén, illetve a fürdőbelépő-pályázat nyugdíjas nyertesei közel nyolcvan fürdő-, gyógyfürdő-szolgáltatónál használhatták fel.

Az üdülési támogatás igénybevételének egy nagyon egyszerű feltétele van: ha valaki elnyerte a támogatást, akkor mindössze a kiírásokban meghatározott önerő határidőben történő megfizetése a feltétel. Az önerő határidőben történő befizetésével az alapítvány a támogatást odaítéltnek tekinti. Ez az önerő egyébként meglehetősen barátságos, egyhetes táborozási időszakra 5 ezer forint a felnőttek esetében, a 3-14 év közötti gyermekek esetében 2500 forint, a családdal együtt üdülő, három év alatti gyermekek részére az üdülési szolgáltatás igénybevétele térítésmentes. Azt hiszem nem véletlen, hogy ennek a programnak ekkora sikere volt az elmúlt esztendőkben.

Az Erzsébet-program indulása óta kiemelt figyelmet fordít a speciális élethelyzetben lévő pályázók kiszolgálására, így az érdekvédelmi szervezetekkel történt folyamatos egyeztetéseket követően vonta be a program szálláskínálatába a fogyatékossággal élő pályázók által igénybe vehető szálláshelyeket, amelyek a pályázók speciális igényeinek teljeskörűen megfelelnek, értve ez alatt az üdülő külső-belső tereinek fizikai kialakítását és a személyzet szakmai felkészültségét.

Az Erzsébet-program keretében 2015-ben kiemelt projekt volt a kárpátaljai magyar gyermekek táboroztatása. Magyarország Kormánya minden Kár­pát­alján élő magyar gyermeket meghívott egy hét­re Magyarországra, ennek keretében a nyári tíz hét­ben közel 3 ezer, míg idén januárban 250 gyermek táborozott a zánkai és az ivói Erzsébet-tábor­ban. Ezt a sikeres kezdeményezést 2016-ban is folytatja az alapítvány, vagyis várjuk azokat a kárpátaljai gyermekeket, akik eddig még nem vettek részt Erzsébet-táborban, ezzel is erősítve a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatokat. Az elmúlt években ötszörösére nőtt az Erzsébet-táborban részt vevő gyermekek száma.

Tavaly már 15 ezer gyermek vett részt napközis Erzsébet-táborban. A program szervezői arra törekszenek, hogy egyre több köznevelési intézmény tehesse lehetővé tanulói számára, hogy a tanítási év végét követően az iskola területén vidáman és hasznosan, tanári felügyelet mellett, egyfajta tematikára felfűzött programsorozattal töltsön el egy-két hetet a gyermek. Terveink szerint egy nagyszabású országos napközis táboros programot indítunk el még az idén, amelybe erdei iskolákat és egyéb táborhelyeket is bevonunk. Ezek a táborok alkalmasak lesznek arra is, hogy idegen nyelvet vagy éppen matematikát gyakoroljanak, tanuljanak a gyerekek. A táborok programja alapvetően játékos elfoglaltságra épül majd, lehetőség lesz arra is, hogy lovagolni, úszni vagy sakkozni tanuljanak a gyermekek.

Az Erzsébet-programot mindenképpen át kellett alakítani, mégpedig azért, mert az Európai Bíróság a béren kívüli juttatások hazai szabályozásával kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásban meghozott ítélete az Erzsébet-utalványokra vonatkozó szabályozás uniós jogba ütközését állapította meg. A kormány a döntést tiszteletben tartva meg is kezdte a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát. A kormány álláspontja ugyanakkor nem változott az eljárás természetét és valódi céljait illetően. Francia cégek kezdeményezésére az uniós szervezetek Erzsébet-utalvány ellen indított kötelezettségszegési eljárásában valójában az Erzsébet-programot támadták meg, veszélyeztetve egy rendkívül sikeres szociális program alapjait. A döntéssel az Erzsébet-program pénzügyi háttere került veszélybe, ezért szükséges az Erzsébet-program finanszírozásának, illetve részben szervezeti hátterének a módosítása is.

Államtitkár úr említette azt is, hogy a törvényjavaslat előkészítését indokolta továbbá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány alapítói jogait gyakorló szakszervezetek működésében a közelmúltban mutatkozó néhány zavar is. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt 2012-ben alapította a Hunguest Vagyonkezelő Zrt., és az alapítvány célja az Erzsébet-program keretében határon túli magyar gyermekek táboroztatása az Erzsébet-programról szóló 2012. évi törvény szellemében. Az alapítvány e feladatainak ellátásában együttműködik a Madarasi-Hargita lábánál Ivó településen tábort üzemeltető Erzsébet Vagyonkezelő Kft. által alapított céggel. Aki nem tudja, Ivó Erdélyben, Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől mintegy 25 kilométerre. A település határában több mint 2,5 hektár területen fekszik ez az Erzsébet-tábor.

Az alapítói jogokat a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. 2016. január 29-én átruházta a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóra. Az alapítói jogok új gyakorlója a Szeged-Csanádi Egyházmegye által alapított egyházi jogi személy. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató napjainkra Magyarország egyik legnagyobb gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményrendszere, amely a gyermekotthonokra és a nevelőszülői hálózatokra egyaránt 2013. szeptember 17-től valamennyi katolikus egyházi fenntartásban működő gyermekvédelmi intézményrendszerre országos módszertani feladatokat is ellát. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató közel 3500 fiatalról gondoskodik Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Pest és Komárom-Esztergom megyében, valamint a fővárosban. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakmai felelőssége a hazai gyermek- és ifjúságvédelem területén a saját fenntartási és működtetői rendszerén túl a más katolikus egyházi fenntartású intézményekkel együtt csaknem 13 megyére terjed ki. Az évente megrendezésre kerülő Ágota-táborok megszervezése és lebonyolítása során az alapítvány gyakorlatot szerzett a gyermeküdültetésben, illetve a szociálisan rászoruló és egyébként veszélyeztetett életkörülményeket megélő fiatalok számára létrehozott üdülési gyakorlatban mind a program-össze­állításban, mind a szakmai felügyeleti és önkéntesi rendszer kidolgozásában.

Az Erzsébet-program 2012. évi indulásakor és első éveiben költségvetési forrás bevonása nélkül biztosította a szociális üdültetés, valamint az ifjúsági gyermekprogramok lebonyolítását. A kormány első ízben 2015-ben döntött a közfeladat költségvetési támogatásáról. 2016-ban ennek a feladatnak az ellátását az Erzsébet-utalvány bevételei biztosítják, így az EMMI költségvetési fejezetében szereplő előirányzat teljes egészében az ifjúsági és gyermektáborok szervezését, valamint az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány működését szolgálja majd.

A törvényjavaslat alapján az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. vagyonkezelői joga több lépésben szűnik meg. Néhány alacsony kihasználtságú tábor megszűnik, a zánkai ingatlanok egy része - amelyek nem az ifjúsági centrum részei voltak, hanem utak, mellékes helyiségek - kikerül a hatálya alól és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerül.

(17.10)

2016. szeptember 1-jétől a zánkai és fonyódi ingatlanok az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány tulajdonába kerülnek a törvényjavaslatban és annak indoklásában is. Emiatt telekalakításra a területen található erdők miatt van szükség. Mivel a nemzeti vagyonról szóló speciális szabályok miatt az erdők elidegenítésére nincs lehetőség, a jelenlegi vagyonkezelői telekalakítást, és amennyiben szükséges, az erdő-igénybevételi eljárást le kell folytatni.

Érdekességként még idetartozik az Erzsébet téri kulturális központ és park működtetése is. Ezt a jövőben nem az Erzsébet-programhoz tartozó jogi személy útján fogják működtetni. Az új üzemeltető kiválasztásáról a tulajdonosijog-gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hoz döntést. A javaslat, ahogy államtitkár úr is említette, kifejezetten rendelkezik a tér zöldfelületi fejlesztésének, karbantartásának ellátásáról is, amit a jövőben a belváros-lipót­városi, V. kerületi önkormányzat fog ellátni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én javaslom és kérem a beterjesztett törvénytervezet támogatását. Azt hiszem, mindannyiunknak közös felelőssége, hogy az Európában is figyelemre méltó nagyságú szociális üdültetési napközis programot a jövőnek is őrizzük meg. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 254 2016.04.04. 1:53  253-260

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! A közélet tisztasága olyan alapvető érték egy demokráciában, amire kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezekben az ügyekben az adófizetők pénzéről van szó, az ő bőrükre megy a vásár. A köznyelvben csak erzsébetvárosi ingatlanpanamaként elhíresült ügyben a Kúria jogerősen összesen nyolc és fél év börtönbüntetést szabott ki dr. Gál György volt kerületi bizottsági elnökre, és Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármestert is börtönbüntetésre ítélték.

Azonban a szomszéd kerületben, Terézvárosban is lassan tíz éve nem tudjuk pontosan, hogy hova tűnt 3 milliárd forint. Sejtéseink persze vannak, és az ügyészségnek is van, mert büntetőpert indított az egykori vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármester, Fürst György és további 23 volt önkormányzati képviselő ellen, akiket különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolnak. A mostani vád szerint a fővárosi önkormányzatok társulása az érintett önkormányzatok parkolási rend­szerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel, amely alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tétele címén az alvállalkozók újabb alvállalkozókat vettek igénybe.

Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolat­lanok, hátrányosak voltak. A vádlottak 2006 és 2011 között 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Fürst György és tucatnyi társa ellen egyébként már 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is az And­rássy út 47. alatti ingatlan eladásával kapcsolatban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Országgyűlési képvi­selőként azt gondolom, fontos tisztán látni abban, hogy mit tett eddig a kormány a korrupció megelőzése, visszaszorítása érdekében, továbbá mit tesz azért, hogy megelőzze az ilyen és az ehhez hasonló eseteket. Várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 258 2016.04.04. 0:47  253-260

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Ha visszaemlékszünk, 2002-t követően gyakorlatilag mindennaposak voltak a különböző kerületekből, városokból kiszivárgó botrányok, gondolhatunk például a XI. kerületre, Molnár Gyulára, gondolhatunk a VI. és a VII. kerületre, aztán Kőbányán is börtönbe került a volt szocialista alpolgármester, de vidéki városokat is tudunk mondani. Az mindenképpen biztató, hogy a kerületekből, az önkormányzatokból lényegesen, össze­hasonlíthatatlanul kevesebb korrupcióval kapcsolatos hírről szerzünk tudomást, mint szereztünk a 2002-t követő időszakban. Arra biztatom államtitkár urat, hogy ezen az úton haladjunk tovább. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 274-278 2016.04.04. 1:33  261-278

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Jobbik, hogy is mondjam, hackelése azért is indokolatlan volt, mert ha a házszabályt elolvasták volna, abban az szerepel, hogy a miniszterelnök úrnak a következő három alkalmon belül válaszolni kell, de a frakcióvezetőjük jogos, illetve csak olyan helyre teheti a kérdést, ahol elhangzó helyen áll. (Novák Előd folyamatosan közbeszól.) Ez pedig azt jelenti, hogy hiába mondták el itt az 50 kérdést, a három héten belül a házszabály szerint miniszterelnök úr maximum két kérdésre kell hogy válaszoljon. Úgyhogy ebből kifolyólag… (Dúró Dóra: Nem igaz.) Olvassák el a házszabályt! Ebből kifolyólag teljesen egyértelmű, hogy az önök eljárása nem jóhiszemű. Feltették az 50 kérdést, de házszabály szerint ebből 48-at nem mondhatnak el. Úgyhogy csatlakozom Bárándy képviselőtársamhoz, és azt kell mondjam, hogy ez valóban a jogszabály és a házszabály szellemével való visszaélést jelent. A házszabály kétségkívül azt is jelenti, kedves Novák képviselőtársam…

ELNÖK: Köszönöm.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Jobbik): …szerepel benne, hogy minden frakciónak joga van egy‑egy alkalommal kérdést feltenni. Úgyhogy, ha még 10 kérdést fel tudnának tenni, akkor is 40 kérdés elmaradna. (Az elnök csenget.)

ELNÖK: Köszönöm szépen.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Úgyhogy sajnos a házszabály szerint nem tehetik fel ezeket a kérdéseket teljes létszámban. (Moraj a Jobbik soraiban. ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 56 2016.04.12. 9:50  21-82

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy mindannyiunk számára tanulságos volt ezt a vitát nézni. Kiderült a vitából, hogy az MSZP büszke arra, hogy sikerült megakadályoznia a vasárnapi munkavégzés tilalmát. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy nálunk szerencsésebb országokban a baloldal általában azért szokott küzdeni, hogy egyébként nyolc órát dolgozzanak az emberek, illetve vasárnap ne legyen kötelező dolgozni. De nem, nálunk folyamatosan az összes MSZP-hozzászóló sikerként éli meg, hogy ezt az egyébként baloldali követelést, ami nem is a XX., hanem már a XIX. századra nyúlik vissza, nekik sikerült megakadályozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem rossz élmény látni, hogy az európai baloldali értékrendet milyen módon és milyen büszkén tapossák sárba a magyarországi baloldal, a magyarországi szocialista képvi­selők. És az a helyzet, hogy nemcsak a baloldali, hanem tulajdonképpen azt is mondhatom, hogy az európai vagy az európai baloldali értékeket tapossák lelkesen sárba, hiszen nézzünk csak szét Európában!

Tisztelt Szocialista Képviselőtársaim! Ausztriában tudnak önök vásárolni egyébként vasárnap? El kell áruljam, hogy nem. Netán Németországban? Nem. Franciaországban lehet vásárolni vasárnap? Nem. Hollandiában lehet vásárolni vasárnap? A kiemelt turisztikai övezetek kivételével nem. Norvégiában esetleg? Nem. Svájcban? Nem vásárolhatnak Svájcban sem. Belgiumban esetleg? Ott sem vásárolhatnak. Olaszországban legfeljebb kisboltokban vásárolhatnak, illetve ott is 12 vasárnap van lehetőség arra, de általános szabály, Olaszországban nem vásárolhatnak. Netán Spanyolországban vásárolhatnak vasárnap? (Gyöngyösi Márton: Hol élsz te?) Tisztelt képviselőtársaim, nem. De a magyar baloldal igazán büszke lehet arra, hogy azt a baloldali követelést, amit egyébként Európában számos helyen egyébként a baloldal a szakszervezetekkel karöltve kivívott, elért, azt Magyarországon sikerült megakadályozniuk.

Azt hiszem, hogy még egy példát kénytelen vagyok idehozni. Néhány hónappal ezelőtt Angliában, ami egy viszonylag liberális gazdaságszemléletű ország, felvetődött a tory kormánynál az a gondolat, hogy valahogy enyhíteni kellene az üzletek vasárnapi nyitvatartásán, Angliában ugyanis az a szabály, hogy a nagyobb bevásárlóközpontok egy időintervallumban, de hat órát lehetnek nyitva vasárnaponként. És felvetette ezt a kormány, beterjesztették a törvényjavaslatot, majd néhány órán belül vissza kellett vonniuk ‑ óriási volt a közfelháborodás. Felháborodott egy­ségesen egyébként az összes baloldali képviselő, de ez csak hagyján, de a tory képviselők nagyobb része is mélységesen felháborodott, úgyhogy a Came­ron-kormány néhány órán belül elállt ettől a tervétől. Ezekben a szerencsésebb országokban nem olyan baloldal jutott osztályrészül ezeknek az országoknak, mint nekünk. Kérdéses, hogy egyáltalán lehet-e ezeket a képviselőket baloldalinak tekinteni Magyarországon.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy kicsit válaszolnék a jobbikos Volner János felvetésére is. Volt olyan népszavazás Magyarországon ‑ a 2004. december 5-ére gondolok ‑, amikor ha azt néztük volna, hogy mi a közvélekedés, akkor soha az életben Magyarországon nem hoztuk volna vissza egyébként a külhoni magyar állampolgárság témáját. Hiszen ha megnéztük volna, és csak a közvélemény-kutatásokat figyeltük volna árgus szemekkel, akkor bizony az a helyzet jött volna elő, hogy sajnos nem érdemes ebbe politikailag belevágni. (Novák Előd: Ez nem igaz…!) De az a helyzet, hogy azon a népszavazáson pirruszi győzelmet aratott az MSZP, vagy pirruszi győzelmet aratott Gyurcsány Ferenc pártja, mert átmenetileg megoldotta a problémáit, de az a helyzet, hogy hosszú távon egyébként ez a népszavazás sokat jelentett, hogy az MSZP a mai napig nem tud talpra állni, és gyakorlatilag a fiatalok messze távoli körben elkerülik, és a mai napig kihat a népszerűségére vagy a népszerűtlenségére a szocialistáknak, a baloldalnak.

Azt gondolom, hogy igenis lehetséges azt megtenni, hogy értelmes érvekkel kiállunk olyan ügyek mellett, amelyekről azt gondoljuk, hogy hasznosak a magyar társadalomnak. Én egyébként azt gondolom, hogy a vasárnapi nyitvatartás szabályozása, visszaszorítása vagy a vasárnapi munkavégzés tilalma tipikusan egy ilyen dolog lett volna. Nagy volt a politikai kockázata, és el kell mondani, hogy nem végeztük el mi, fideszes képviselők sem azokat a feladatokat, amiket el kellett volna végezni, nem álltunk bele a vitába, nem álltunk elég határozottan ki a véleményünk mellett. De az a helyzet, hogy ez nemcsak a mi sarunk, az a helyzet, hogy azok a szervezetek, amelyek egyébként más európai országban kiállnak ezen ügyek mellett, azok is leginkább hallgattak ebben a kérdésben. Gondolok például a szakszervezetekre, gondolok az egyházakra, és gondolok sok más szereplőre, akik igenis mondhatták volna, hogy rengeteg előnye van egyébként ennek az elképzelésnek.

Én nagyon ajánlom, Szalóki Áginak a hangját nagyon szeretem, nagyon kedves énekesnőm, egy nagyon szép bejegyzésben írta le, hogy mi ennek a vasárnapi szabályozásnak az értelme, a családok tudnak időt együtt tölteni. És az a helyzet, hogy én is meg tudom erősíteni, amit ebben a posztban leírt, nevezetesen, hogy azokkal a Lidl-, Tesco-alkal­ma­zottakkal, Penny-alkalmazottakkal, akikkel beszéltem az elmúlt években, alapvetően az a helyzet, hogy örültek ennek a szabályozásnak, örültek annak, hogy vasárnap nem kellett munkát végezniük.

Nézzük meg, hogyan alakultak azok a számok, amelyeket a tisztelt képviselőtársaim jó egy évvel vagy másfél évvel ezelőtt a vitában felhoztak. Ugyanúgy, mint egyébként a vendéglátóipari egységeknél, amikor a cigarettát kitiltottuk a boltokból, ugyanúgy ilyen horrorisztikus, rendkívül borús jóslatokat fogalmaztak meg.

Ott is elmondták, hogy csődbe fognak menni a kocsmák, nem lesz vendég, visszaesik a forgalom. Épp az ellenkezője történt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanez van ebben az esetben is. A kiskereskedelmi forgalom 2015-ben 5,5 százalékkal nőtt. Példa nélküli egyébként ez a növekedés az elmúlt tíz évben. De a kiskereskedelmi forgalomban dolgozók száma is a 20 ezres csökkenéssel szemben 3200 fővel növekedett. Az a helyzet, hogy nemhogy nem igazolódtak azok a borúlátó jóslatok, amiket megfogalmaztak, hanem pont az ellenkezője történt.

A jogi helyzet is vitát váltott ki. Világos és egyértelmű az álláspontunk. A népszavazási kérdés arra irányult, hogy visszaállítsa a 2015. március 14-i állapotot ‑ hiszen azt követően lépett hatályba az új törvény ‑, ezt ezzel a törvénymódosítással visszaállítjuk.

Tegnap is elmondtam a Törvényalkotási bizottság ülésén, hogy a Fidesz-frakcióban, kormányülésen is felvetődött, hogy a pótlékok kérdését rendezni kell, de nemcsak a pótlékok kérdését, hanem más területeken is valószínűleg lépni kell.

Ennek érdekében egyeztetéseket javaslunk az illetékes szakszervezetekkel. Bízom benne, hogy nagyon rövid időn belül vissza fog jönni vagy a parlament elé fog kerülni egy olyan törvény, amely azokat az anomáliákat, amelyeket mindannyian rendezni kívánunk, rendezni tudja. De ezt egyébként nem ennek a törvénynek a kereteiben kell elrendezni, hanem erre egy új törvényt kell benyújtani a parlamentnek, és ebben az új törvényben, még egyszer mondom, hogy nemcsak a bérpótlékokat, hanem más kérdéseket is szabályozni kell.

Novák Előd figyelmét hadd hívjam fel, hogy ennél a törvénynél, amit most visszavonunk, nem áll meg az az érvelés, hogy a vasárnap miatt késő éjszaka vagy sokáig bent kellett maradni az embereknek dolgozni, hiszen pont ez a törvény nemcsak a vasárnapi nyitvatartást szabályozta, hanem ez a törvény til­totta meg az áruházláncoknak az éjszakai nyitva­tartást is.

(11.50)

Tehát az az állítás, hogy emiatt egyébként éjszaka vagy késő estig kényszerültek dolgozni az emberek, konkrétan nem igaz, mert, még egyszer mondom, a vasárnapi nyitvatartás mellett az éjszakai zárvatartás tilalmát is éppen ez a törvény határozta meg. Tehát mondjuk, azt, hogy a Tescók nem lehetnek folyamatosan nyitva, ez a törvény akadályozta meg, és ha ezt a törvényt most visszaállítjuk vagy eltöröljük, akkor pontosan vissza fog állni az a helyzet, ami egyébként 2015 márciusában volt.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, sajnos ebben a kérdésben visszavonulót kell fújni, ebben benne van a mi felelősségünk is, ugyanakkor én kétségesnek tartom, hogy a magyar társadalomnak ez kedvező hosszú távon, és sajnos nem sikerült az európai életmód, az európai élet irányába egy nagy lépést tenni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 64 2016.04.12. 2:05  21-82

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Reggel éppen a rádióban hallgattam az egyik kereskedelmi szakszervezet vezetőjét, és csak Sallai R. Benedeknek mondom, hogy egy kicsit részletesebben nézze meg azokat az adatokat, hiszen éppen azzal érvelt, hogy az elmúlt öt évben minden évben nagyjából 200-300 ilyen kiskereskedelmi üzlet szűnt meg Magyarországon. Úgyhogy a vasárnapi zárvatartásnak ehhez egyébként semmi köze nincs, hiszen 2015-ben pontosan annyi üzlet szűnt meg, mint 2014-ben, nagyságrendileg ugyanannyi, mint 2013-ban és így tovább.

Az egy csúnya csúsztatás volt, képviselő úr, hogy amikor Rogán Antal azt nyilatkozta, hogy a közvélemény-kutatások szerint a nők sokkal inkább ellenzik a vasárnapi zárvatartást, mint a férfiak, akkor azt mondta, hogy Rogán Antal megtámadta a nőket. Képviselő úr, önt a korrektebb hozzászólásairól ismertem sokszor. Ez, azt hiszem, azért a jó ízlés határán mindenképpen túlment. Azt is mondta, hogy az önök számítása szerint nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Képviselő úr, nem az önök számítása szerint, hanem a KSH adatai szerint nőtt 5,5 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom. És ez annak ellenére nőtt, hogy egyébként mindenki azt mondta, hogy csökkenni fog, és azt mondták egyébként, hogy 15-20 ezer ember elveszti az állását.

Mondhatnám, hogy a piaci ár felett licitálással kerülnek eladásra földek, de nem akarok ebbe belemenni, hanem inkább Novák Elődnek mondanám, hogy tegnap a bizottsági ülésen ‑ egyébként most azt kifogásolja, hogy 10-ig nyitva lehetnek az üzletek ‑ pont az ön egyik képviselőtársa volt az, aki megfogalmazta, hogy ne 22 és 6 óra között legyen az éjszakai munkavégzés tilalma, hanem ezt az időszakot toljuk ki 23 órára, és hozzuk előre hajnali 5 órára. Úgyhogy én javasolnám, hogy ha ön azt képviseli, hogy a 22 óra is sok, akkor a párton belül beszéljék meg egyébként, hogy mi a Jobbik javaslata, mert jelzem, hogy tegnap pont egy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) ezzel ellentétes javaslat hangzott el a bizottsági ülésen. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 127 2016.04.26. 7:24  46-218

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Már elég régóta folyik a vita, úgyhogy megpróbálhatunk egy kis számvetést készíteni, hogy igazából kinek mi a javaslata. Gyurcsány Ferenc a hozzászólásában egyébként ismét a fizetős egészségügy mellett tette le a voksát, gyakorlatilag világos, egyértelmű beszéd, ebben látja a megoldást.

A szocialisták álláspontja egy kicsit nehezebben megfogalmazható, elég sok mindent elmondtak az elmúlt időszakban, de a fő állításuk, hogyha leegyszerűsíteném, azért mégiscsak a következő: nyilvánvalóan több pénzt kellene az egészségügyre szánni. Ezt még Szabó Timea megfejelte azzal, hogy szerinte 600 milliárd forintot kivontunk az egészségügyből.

Hadd kezdjem ezzel az állítással, különösen a szocialistáknak ajánlanám a figyelmébe: Gőgös Zoltán nem teljesen érti, hogy miért kezdjük a 2010 előtti időszakkal, miért emlegetjük azt a nyolc évet. Megpróbálom elmagyarázni, többször megpróbáltam már, nem biztos, hogy van bármi értelme, nem biztos, hogy meg fogja érteni, de azért megpróbálom még egyszer. (Gőgös Zoltán: Szerényebben, jó?)

Tudja, képviselő úr, például 2006-ban, amikor Gyurcsány Ferenc az ominózus őszödi beszédet elmondta, akkor elmondta, hogy mennyivel élünk jobban, mint amiket a lehetőségeink biztosítanak. (Gőgös Zoltán: Mikor jössz be velem dolgozni, arról beszélj!) Akkor, abban az évben 9,3 százalék volt, képviselő úr, a költségvetés hiánya. És ez nem azért gond, mert ez akkor olyan nagy szám volt, hanem az a gond, hogy amit akkor megéltünk Magyarországon, azt az életszínvonalat, annak a terheit egyébként most, ezekben az években is viseljük. Tudja, képviselő úr, 2013-ban 1300 milliárd forintot volt kénytelen Magyarország egyébként adósságtörlesztésre fordítani. (Gőgös Zoltán: Stadionra van pénz?) 1300 milliárd forintra volt szükség ehhez. Ebben az évben, 2013-ban 960 milliárd forintot tudtunk költeni az egészségügyre.

Tisztelt Képviselő Úr! Azért kellene egy kicsit szerényebben előadnia magát, mert hogyha mondjuk, nem adósították volna el az országot (Gőgös Zoltán: Felcsút!), és évente csak 400-500 milliárd forinttal kevesebbet kellene ‑ ami egyébként egy teljesen reális szám, ha tartották volna az 50 százalékot, amivel megkapták a kormányzást ‑, ha évente csak 500 milliárd forinttal lenne kisebb adósságtörlesztési teher Magyarországon, akkor abból az 500 milliárd forintból, tudja, nem 20 ezer, hanem 50 ezer forintot lehetne emelni egyébként minden ápolónőnek, nagyon jelentősen fel lehetne emelni egyébként az egészségügyben és az oktatásban dolgozók fizetését.

Az a helyzet, hogy ezt hagyták itt, és ez a teher itt van a vállunkon, ez évről évre itt görög előttünk. Mondjuk, van egy pozitív hírem, tisztelt képviselőtársam, a felelős gazdálkodásnak köszönhetően mintegy három év alatt ez az 1300 milliárd forint 1000 milliárd forintos adósságtörlesztésre csökkent, mondjuk, már erre az évre, 2016-ra, és ez a 300 milliárd forint meg fog jelenni ‑ hogy mondjam ‑ az oktatásügyben, az egészségügyben és sok más helyen. Tehát emlegetheti a stadionokat, arra elköltünk egyébként 100 milliárd forintot, mondjuk, több év alatt, egyébként az adósságtörlesztést önök meg évi 500 milliárd forinttal ‑ csak hogy az arányokat lássuk ‑ emelték fel.

Szabó Timeának mondanám, aki azt mondta, hogy 600 milliárdot vontunk ki az egészségügyből. Itt van előttem az Egészségbiztosítási Alap természetbeni ellátásai kiadásainak alakulása: gyógyító-megelőző ellátás.

(16.20)

Mondom a számokat, és próbálják a képviselőtársaim megfejteni, hogy melyik évben hiányzik 600 milliárd forint. Azt mondja: 2009-ben 719 milliárd forintot fordított a költségvetés erre, 2010-ben 791 milliárdot, 2011-ben 806 milliárdot, 2012-ben 842 milliárdot, 2013-ban 908 milliárdot, 2014-ben 945 milliárdot, 2015-ben 960 milliárdot, és a következő évi költségvetésben, éppen ma jelentette be Varga Mihály, a 2017‑es költségvetésben 167 milliárd forinttal nagyobb összeg fog jutni, tehát nem 100 milliárddal, hanem 167 milliárd forinttal fog nagyobb összeg jutni az egészségügyre, mint a 2015-ös esztendőben.

Tehát lehet Szabó Timeának nagy számokat dobálni, de az a helyzet, hogy minden évben, ha megnézik, növekedett egyébként a költségvetési támogatás. És lehet mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem elég, én is azt gondolom, hogy nem elég. Nagy a kórházak adóssága, amit görgetünk magunk előtt, elfogadhatatlanul alacsony az ápolónők bére, biztos, hogy a szakorvosok bérét is emelni kell, tehát az egész rendszerben bérproblémák vannak, de én azt hiszem, ez a 167 milliárd forint nagyon sok probléma megoldására egyébként elegendő lesz.

Én egyetlen dologról szeretnék még külön beszélni: pluszproblémát jelentett az orvosok elvándorlása, különösen a fiatal orvosok elvándorlása. A rezidensek esetén történt az, hogy ösztöndíjakat határoztunk meg, szám szerint ötöt, 100, 150 és 200 ezer forintos értékben. Az a helyzet, hogy nagyon pozitív folyamatok vannak: 2011-ben 627‑en nyertek a pályázaton, 2016-ban már 917‑en. Még egy pozitív adatot hadd mondjak! 2010-ben 845‑en ‑ ez az az év volt, amikor még önök is kormányoztak egy ideig ‑ váltották ki azt a hatósági igazolványt, amely a diploma külföldi elismeréséhez szükséges, és amellyel egyébként el lehet menni külföldre dolgozni. Én ezt nagyon pozitív fejleménynek tartom, hogy 2015‑re ez majd’ a felére, 492-re csökkent, tehát 492‑en váltották ki azt a hatósági igazolványt, amely a diploma külföldi elismeréséhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy van esély arra, hogy azt a nagyfokú orvos­elvándorlást, ami az elmúlt időszakban elindult Magyarországról, megállítsuk vagy jelentősen csökkentsük. Kétségkívül igazuk van, amikor azt mondják, hogy van még feladat, mert tényleg előáll az a probléma, hogy a rezidensek, amíg ösztöndíjat kapnak, nagyobb jövedelemhez jutnak egyébként, mint amikor orvosok lesznek, amikor, hogy mondjam, ez a rezidensösztöndíj lejár. Úgyhogy én nagyon reménykedem abban, hogy a 167 milliárd forintos pluszösszegből a következő évben, sőt remélem, még ebben az évben, jelentősen tudunk előrelépni az ápolónők, az orvosok fizetésében.

Nagyon reménykedem, hogy a következő évben nagyon jelentőset tudunk előrelépni ‑ mert nagyon nagy szükség van arra is ‑ a budapesti egészségügyi intézmények színvonalának tekintetében. Megfordultam több vidéki kórházban is az elmúlt időszakban, de azt kell mondjam, hogy ebben a helyzetben Budapest kimondottan hátrányos helyzetben van, úgyhogy nagyon fontos, hogy a következő időszakban erre is legyen pénz. Azt hiszem, a most benyújtott költségvetés mindenképpen biztató, és én azt hiszem, az a követelés, amit a szocialisták megfogalmaztak, hogy legyen több pénz az egészségügyben, meglesz, annak ellenére, hogy ilyen örökséget hagytak maguk után. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 137 2016.04.26. 1:38  46-218

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Statisztikákat lehet így is értelmezni és úgy is értelmezni. Kétségkívül, európai összehasonlításban egyébként Bangóné képviselő asszonynak igaza van, mert a csecsemőhalandóság bizonyos európai uniós országokhoz képest továbbra is magas, és tovább kell menni ezen a területen. De azért a korrektség megkívánja, és ezt itt a parlamentben azért mondjuk el, hogy 2010-ben a csecsemőhaladóság, tehát az egy éven belül meghalt ezer csecsemőre jutott halálozások száma 5,3 volt, és kétségkívül igaza van Bangóné képviselő asszonynak, hogy ez csak 3,5-re csökkent, de igazából ez egy 20 százalékos csökkenés az elmúlt időszakban - 20 százalék! ‑, ami egyébként azt jelenti, hogy a tavalyi év során 381 csecsemő halt meg, szemben, mondjuk, a 2010‑es 481-gyel. Lehet elégedetlennek lenni, de mégiscsak azt, hogy ezen a területen jelentőset léptünk előre, azt azért ne vitassuk el, mert ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tavalyi évben 75-tel több csecsemő életét sikerült megmenteni, mint a korábbi években, és szerintem ez eredmény.

Ha Bangóné képviselő asszony azt mondja, hogy Európához képest még mindig lehetne javítani, akkor ebben igaza van, de hogy minket kritizál, miközben azon a számon, amit egyébként önöktől átvettünk, nagyon jelentős a javulás, ezt azért nem korrekt elvitatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Gőgös Zoltán: 2010-ben már ti voltatok félig!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 34-36 2016.05.11. 2:27  1-206

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nehéz szavakat találni Gúr Nándor és a szocialista képviselőtársaink meg ellenzéki képviselők felszólalása után. Én elég régóta vagyok a parlamentben, de ilyen költségvetés egyébként a parlament előtt még nem volt (Gúr Nándor: Nem bizony!), mert ebben a költségvetésben nem kicsit lépnek előre az emberek, nem kicsit lépnek előre a társadalom tagjai, hanem igen nagyot. (Dr. Józsa István: Andy Vajna nagyon sokat!)

A bérek befagytak, mondja Gúr Nándor. Abban a parlamentben mondja ezt, ahol egyébként még nem volt példa arra, hogy éveken keresztül 5 százalék felett növekedjen a reálbér Magyarországon, mert ez történt 2014-ben és ez történt 2015-ben is. Ráadásul el kell keserítsem, ez fog történni 2016-2017-ben is.

Azt kell mondjam, hogy nemcsak a bérek emelkedtek, hanem minden statisztika szerint egyébként a fogyasztás is. A nyugdíjasok, ha 2010-et is ideszámoljuk (Gúr Nándor: Arról beszélj, hogy 2,2 milliárd…), a nyugdíjak reálértéke KSH-ada­tok… ‑ hiába hazudozik, képviselő úr, nézze meg a KSH-t! (Bangóné Borbély Ildikó: Majd fogunk beszélni a KSH-ról is sokat!) A nyugdíjak reálértéke, képviselő úr, 9,6 százalékkal nőtt, ha a 2010-es évet is ideszámoljuk. Ha 2010-et nem, csak 2011-től számolunk, képviselő úr, tudom, hogy ez nagyon fáj magának, hogy a nyugdíjasok jobban élnek, akkor kiszámolhatja vagy láthatja a KSH adataiból, hogy 8,4 százalékkal, azaz visszaadtuk azt a 13. havi bért egyébként reálértékben, amit önök elvettek tőlük. (Gúr Nándor: Hol adtátok vissza?) Nézze meg, képviselő asszony, a KSH adatait szívesen átküldöm, de ha kell, akkor fel is olvasom magának, ha ez problémát jelent.

A társadalom kettészakadását mondják. Ha megnézik egyébként az Eurostat adatait, Magyarországon a jövedelemkülönbségek messze kisebbek, mint az Unió átlagában. És csak egy-két adatot 2010-ből: a szegénység kockázatának kitettek aránya, gyermekes háztartások aránya 2015-ben 35,4 százalék volt, ez 2014-re 31,3-re csökkent. Egyhetes üdülés hiánya deprivációban, KSH-adat, 2010-ben 66,3 százalék, 2014-ben 55; húsételfogyasztás hiánya 2010-ben 29,2 százalék, 2014-ben már 23,7 százalékra csökkent (Az elnök megkocogtatja a csengőt.); lakás fűtésének hiánya 2010-ben 12,2 százalék, 2014-ben (Az elnök ismét csenget.) 9,6 százalék.

Tisztelt képviselő úr…

ELNÖK: Köszönöm szépen.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): …kiabálhatnak, de minden tekintetben jobban áll a társadalom (Az elnök ismét csenget.), mint volt 2010-ben. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Két perc, ülj már le!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 64 2016.05.12. 2:09  1-148

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Bangóné Borbély Ildikónak mondom, hogy lehet, hogy ő azt várja, hogy az ő szüleit egyébként az állam gondozza, és az állam lássa el (Bangóné Borbély Ildikó: Kikérem magamnak! Nem ezt mondtam, képviselő úr!), én viszont azt gondolom, örömmel fogom vállalni azt a gondot, hogy ha a szüleim olyan helyzetbe hoznak, akkor én gondoskodjak róluk, önnel szemben. (Bangóné Borbély Ildikó: Nem erről van szó!)

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt is kell mondanom, hogy felhozhatja a nyugdíjasokat, de ha visszaidézzük, hogy mi is történt ott 2009 környékén, önök elvettek egy 13. havi fizetést (sic!), 8,4 százalékkal csökkent a nyugdíjak értéke. Ha megnézzük, 2010-2011-2012-től 2016-ig éves összevetésben, hogy összességében mennyiben változott a nyugdíjak reálértéke, akkor azt fogja látni, hogy ha a 2010-es esztendőt is ideszámoljuk, akkor 9,6 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, ha 2010-et az átmeneti időszak miatt nem számoljuk, akkor 8,4 százalékkal. Úgyhogy elmondhatjuk, hogy pontosan visszaadtuk azt a nyugdíjat a nyugdíjasoknak, amit önök elvettek tőlük.

Ikotity képviselőtársamnak mondanám, aki közben kiment a teremből, hogy sajnos fogalma sincs, hogy a kerekasztal hogy működik. (Cseresnyés Péter: Meg a számokról se!) A kerekasztal valóban plenáris üléseket kéthetente tart, de a két hetek között folyamatosan üléseznek a bizottságok, és a bizottságokban született megegyezésekről, ha beszámolnak a kerekasztal előtt, az egyébként semmilyen gondot nem jelent.

Ikotity képviselő úr azt mondta, hogy abban a költségvetés-módosításban, amivel idén javítani tudjuk például az oktatás helyzetét, 90 milliárd forint szerepel, de ez nem májusig van, hanem ez év végéig van, persze ezt ő is tudja, de ugyanúgy zsonglőrködik a számokkal, ahogy minden más esetben.

Erre a költségvetésre, tisztelt képviselőtársaim, azt mondani, hogy az egészségügy vagy az oktatásügy területén és a többi területén nem jelent nagyon nagy előrelépést a társadalom tagjainak, hát, aki ezt mondja, vagy nem olvasta el a költségvetést, vagy pedig nem érti, hogy mi van leírva benne. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 92 2016.05.12. 12:27  1-148

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! 1998 óta vagyok képviselő, és ha jól számolom, ez a 19. költségvetés, aminek a készítésénél jelen vagyok. Ezzel együtt azt kell mondjam, hogy olyan költségvetésnél, mint amit most terjesztettek be a Ház elé, még nem voltam jelen, ugyanis ez egy olyan költségvetés, amely szinte minden területen nagyon jelentős előrelépést biztosít, ugyanakkor rendkívül alacsony a költségvetés tervezett hiánya.

Ha csak számba vesszük, akkor a köznevelésre plusz 132 milliárd forintot irányoz elő az idei évhez képest, a felsőoktatásra plusz 45 milliárdot, az egészségügyre plusz 167 milliárdot, a szociális területre 155 milliárd forintos pluszt irányoz elő. Ha mindehhez még csak annyit hozzászámolunk, hogy egyébként ez a költségvetés 2,4 százalékos hiánnyal számol, akkor azt hiszem, hiába nézünk vissza 1990-ig, ehhez hasonlót nem fogunk találni sehol. Nem csoda egyébként, hogy az ellenzéki oldal nem is pontosan találja, hogy itt mit is kellene mondani erre a költségvetésre. Amikor megjelent a költségvetés, akkor az első időszakban választási költségvetést kiáltottak elég sokan, a baloldali, balliberális médiumok azt jelezték, hogy micsoda felháborító dolog, 2,4 százalékra növekszik a hiány, miközben az elmúlt évben meg 2 százalék volt.

Aztán érezték, hogy ez így nem teljesen tökéletes, úgyhogy tegnap, tegnapelőtt már azzal jelent meg, hogy óriási, brutális megszorítás várható a költségvetésben. Összeadtak minden költségvetési kiadáscsökkenést, és kijött egy ezermilliárdos szám. A szám komolyságát, azt hiszem, jól jelzi, hogy ebbe a számba beleszámolták azt, hogy például adósságtörlesztésre a kormány fegyelmezett gazdaságpolitikája miatt a következő esztendőben 80 milliárd forinttal kevesebbet kell fordítani, de nem gátolta meg az újságok bölcs újságíróit, hogy ezt a 80 milliárd forintot is beszámolják abba az ezermilliárdba, amivel a különböző tételei csökkennek a költségvetésnek. Szóval, azt kell mondjam, nehéz is fogást találni ezen a költségvetésen. Ha a vitára visszatekintünk, akkor felidézhetjük, hogy az elmúlt napban meg a mai napon is több képviselőtársunk kiemelte, hogy rendkívül sok értelmetlen beruházást lát ebben a költségvetésben, fejlesztést, és hogy itt ezt mindenképpen végig kellene gondolni.

Egyetlen tényt hadd ajánljak képviselőtársaim figyelmébe! Az idei év költségvetését is azzal kellett kezdeni, hogy ezermilliárd forintot, egész pontosan 955 milliárd forintot az államadósság folyamatos törlesztésére be kellett állítani 2017-re is. Ez nagyjából ezermilliárd forintba kerül. Ez az ezermilliárd forintos összeg úgy jön ki, hogy gyakorlatilag 2002 és 2010 között sikerült az államadósságot igen jelentősen megnövelni és ennek a terheit, bár én sem szeretem, ha nyolcévezünk, de amikor költségvetést készítünk, bizony azzal kell kezdeni, hogy ennek a terheit, ezeket a kamatkiadásokat be kell írni a költségvetésbe. Azt kell mondjam, ezzel az ezermilliárd forinttal már elégedettek is lehetünk, hiszen ez néhány évvel ezelőtt még az 1300 milliárd forintot is meghaladta. Tehát azáltal, hogy sikerült féken tartani a költségvetési hiányt, hogy rendkívül alacsony százalékkal, felárral jutunk egyébként nemzetközi szinten hitelhez, ez 300 milliárd forintos megtakarítást is jelent az országnak.

Azt kell mondjam, ezek után Kunhalmi Ágnesnek az a mondata, ami el tudta hagyni a száját, igen mellbevágó volt, amikor arról beszélt, hogy a kormány felélte az ország tartalékait ‑ mondja Kunhalmi Ágnes, miközben ők egyébként felélték az ország jövőjét, hiszen azért kell ezt az ezermilliárd forintot kifizetnünk, mert olyan gazdaságpolitikát folytattak, amilyet folytattak.

Ha ők csak tartották volna azt az 50 százalék körüli költségvetési vagy GDP-arányos deficitet vagy hiányt, ami Magyarországon volt, akkor ebben az esetben körülbelül 400-500 milliárd forinttal minden évben nagyobb lett volna a költségvetés által felosztható összeg. Ennyivel több pénzt tudtunk volna fordítani oktatásra, egészségügyre, szociális területre. De nem, ezt az összeget a miatt a felelőtlen gazdaságpolitika miatt, amit folytattak, évről évre nekünk be kell tervezni, ezt a pluszösszeget a költségvetésbe. Úgyhogy eztán ‑ hogy mondjam ‑ Kunhalmi Ágnesnek ez a kijelentése erősen megdöbbentő volt. Ezt nemcsak én látom így, volt egy kedves miniszterelnökük, Gyurcsány Ferencnek hívták, aki annak idején elmondta, hogy annyival élünk jobban az ország lehetőségeinél, hogy ez megdöbbentő ‑ mondta ezt 2006-ban.

Itt utalnék vissza, hogy az a mondata Kunhalmi Ágnesnek, hogy ők nagyon jó gazdaságpolitikát folytattak, de jött a világgazdasági válság, itt látszik, hogy abszolút nem igaz, hiszen 2006-ban még nyoma sem volt a világgazdasági válságnak, és 2006-ban Magyarország költségvetési hiánya 9,4 százalék volt.

(16.30)

Idézzük fel, most ebben az évben 2,5 százalék lesz, körülbelül azonos ütemben vagyunk a kormányzásnál.

A költségvetés rengeteg terület számára jelentős pluszforrást biztosít. Lesz pénz a béremelésekre, és nyugodtan elmondhatjuk, hogy mindenki léphet egyet előre. Lesz lehetőség emelni a béreket az egészségügyben, az oktatásban, a szociális területen is.

Azonban a következő évi költségvetés nemcsak a béremelések fedezetét tartalmazza, hanem nagyon sok más terület is jól fog járni a következő esztendőben.

2017-ről elmondhatjuk, hogy az otthonteremtés éve is lesz, 211 milliárd forintot biztosít a költségvetés erre a célra. Az új otthonteremtési programtól azt várjuk, hogy könnyebben juthassanak lakáshoz a gyermeket vállaló családok, hogy több új lakás épüljön, ezáltal növekedjen a gazdaság és több munkahely is legyen.

Ezenfelül a családosokat abban is segítjük, hogy a kétgyermekesek adókedvezménye 12 500 forintról 15 ezer forintra nő gyermekenként. Ez 360 ezer családot érint, és összességében ennek a költségvetési fedezete 15 milliárd forint, azaz plusz 15 milliárd forint marad a kétgyermekes családoknál.

2017-ben az ingyenes tankönyvellátás is az alsó tagozat mellett már az ötödik osztályban is meg fog történni, tehát ott is ingyenes lesz.

Óvodai kapacitásbővítésre is lesz 2,5 milliárd forint, 73 milliárd forintra növekszik a gyermekétkeztetés támogatása is.

A vitában itt az elmúlt időszakban többször felvetődött a társadalom kettészakadása, mondták különösen a baloldalról, de még jobbikos képviselőtársaim is említették ezt. El kell mondanom, hogy a nemzetközi felmérések szerint, tehát ha az Eurostat adatait megnézzük, akkor a magyar jövedelemegyenlőtlenségek az uniós átlag alatt vannak. A jövedelemegyenlőtlenségek egyébként nagyobbak Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Angliában, mint Magyarországon.

El kell mondanom, hogy persze, kétségkívül igaz az az ellenzéki érvelés, hogy 2008 és 2012 között Magyarországon növekedett a szegénység nagysága és mélysége is, de azért felhívnám képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a folyamat 2013-ban megállt. 2013-tól a szegénységnek sem a mélysége, sem a nagysága nem növekedett, sőt 2014-ben ‑ éppen most volt a bizottság előtt a KSH legújabb adatsora, ami 2014-re vonatkozott ‑ a helyzet pedig a növekedésnek köszönhetően már jelentősen javult, és 2014-ben a helyzet már jobb, mint 2010-ben volt. Abban az esztendőben, azért mondom a 2010-et, mert ez volt az MSZP-SZDSZ-kormányzásnak az utolsó éve.

Hogy konkrét adatokat is mondjak ‑ KSH-adatokról beszélek ‑, van egy olyan táblázat, hogy a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya. 2010-ben ez az arány 35,4 százalék volt, 2014-ben 31,3 százalék. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy olyan közel 4 százalékkal kevesebb a szegénység kockázatának kitett gyermekes háztartások aránya, mint volt 2010-ben. Tehát ezek után, amikor a szocialisták azt mondják, hogy micsoda társadalmi romlás történt, akkor az jelentősen hiteltelenné válik, hiszen ez a számadat teljesen egyértelműen bizonyítja, hogy most is rossz a helyzet, de az ő utolsó kormányzati esztendőjükben ez még lényegesen rosszabb volt.

De nézhetjük a deprivációs tényezőket is. Egyhetes üdülés hiánya: 2010-ben a megkérdezettek 66,3 százaléka mondta, hogy erre nincs lehetősége, 2014-ben ez 55 százalék. Húsételfogyasztás hiánya kétnaponként: 2010-ben 29,2 százalék, 2014-ben 23,7 százalék. A lakás fűtésének a hiánya: 2010-ben 12,2 százalék, 2014-ben 9,6 százalék.

Ha valaki azt mondja, hogy ezek a számok egyáltalán nem jók, akkor én teljesen egyetértek vele. Tehát teljesen borzasztó az, hogy a gyermekes háztartásokban a szegénység aránya még most is 31 százalék fölött van. Elfogadhatatlan ez az arány, ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a tendenciákat is érdemes nézni. Nagyjából biztosak lehetünk abban ‑ figyelve a társadalmi folyamatokat, a munkanélküliség alakulását, a jövedelemkiáramlást ‑, hogy a helyzet 2015-ben is javulni fog, sőt azt gondolom, hogy 2016-ban is.

A szegénység területén is évről évre kedvező folyamatokról számolunk be, és azt hiszem, hogy ez a folyamat, ahogy a költségvetést elnézzük, nemcsak 2015-re és 2016-ra lesz igaz, hanem ez a 2017-es esztendőben is folytatódni fog. Hiszen minden előrejelzés azt mutatja, hogy az elkövetkező időszakban a munkanélküliség aránya csökkenni fog, a bérek reálértéke pedig jelentős mértékben növekedni fog, és azt hiszem, hogy elég kevés ország mondhatja el azt nemzetközi összehasonlításban magáról, hogy 4-5 éven keresztül 5 százalék vagy 5 százalék feletti mértékben növekszik a reálbér egy-egy adott országban.

Azt hiszem, hogy Magyarországon a felelős gazdaságpolitika el fogja érni azt, hogy 2014 után és 2015 után, 2016-ban, 2017-ben és reményeink szerint 2018-ban is a reálbérek az 5 százalékot meghaladó mértékben növekednek Magyarországon. Ha pedig ez így lesz, azt gondolom, hogy az mindenki számára érezhetővé teszi a gazdasági növekedést, a gazdasági fejlődést és annak a gazdaságpolitikának az eredményeit, amit folytattunk. Én azt hiszem, hogy 2014, 2015, 2016 után a költségvetés alapján joggal bízhatunk abban, hogy 2017-ben is nagyon sokan elmondhatják magukról, hogy egyet a 2017-es esztendőben is léptek előre.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 164 2016.05.24. 2:19  147-176

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Azt kell mondjam, várható volt, hogy egy ilyen szemléletű hozzászólás elhangzik. Tulajdonképpen fel is idézhetnénk, hogy a „merjünk kicsik lenni” hozzászólást hallottuk. Igazából, ha képviselő úr végiggondolja, hogy mit is mondott, és néhány évvel ezelőtt vagy egy évszázaddal ezelőtt az elődeink is így döntöttek volna, akkor itt most nem lenne se Országház, se Kossuth tér, se a várost nem építették volna újjá, mondjuk, az előző század fordulóján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy Barcelona egy jó példa. Mert képviselő úrnak igaza van, hogy ha mondjuk, az olimpia közvetlen hasznát vesszük, hogy abban az évben mennyit hozott, és azt összevetjük a kiadásokkal, akkor ki fog jönni az a szám, amit ön mondott. De igazából Velence után ma Barcelona az a város a világon, ahol lakosságszámra vetítve az idegenforgalom a legeslegnagyobb. És ha olvasott ezzel kapcsolatos elemzéseket, gyakorlatilag mindenki azt mondja, hogy ez teljesen egyértelműen az olimpiának köszönhető. És az olimpia következménye, hogy azokat a beruházásokat Barcelonában, amit meg kellett tenni és az elkövetkező 20-30-40 évben megtettek volna, azt összehozták és újjáépítették a várost, és a világ egyik csodája lett. Még egyszer mondom, Velence után a legnagyobb az egy főre jutó idegenforgalom. Ezzel a lehetőséggel éltek.

Tehát nem arról van szó, hogy az a 400 milliárd forint, ami közvetlenül beérkezik az olimpiára, egyensúlyban lesz a kiadásokkal. De ha hozzászámoljuk azt, hogy mondjuk, az elkövetkező 10-15 évben, ahogy a tanulmány hozzászámolta, hogy milyen bevételt tud generálni ez Budapestnek, az azt jelenti, hogy ez bizony nagyon nagy mértékben megéri és nagyon jó üzlet lehet.

Kétségkívül képviselőtársamnak abban igaza van, hogy vannak olyan olimpiák, ahol nem foglalkoztak az utóhasznosítással ‑ lásd Peking. Van, ahol nem foglalkoztak a költségekkel ‑ lásd Athén, Rio de Janeiro. De azt gondolom, hogy Budapest egy felívelő szakaszban van. Nézze meg, hogy épül a város! Azt hiszem, hogy ehhez egy olimpiarendezés, ha ezt megfontoltan és bölcsen csináljuk, akkor nagyon nagy mértékben hozzá tud járulni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 172 2016.05.24. 7:46  147-176

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):Tisztelt Országgyűlés! Csak röviden akarok hozzászólni. A vitát hallgatva eszembe jutott, hogy nincs új a nap alatt. Aki idősebb, emlékszik, hogy az 1990-es évek legelején gyakorlatilag ugyanezeket a vitákat folytatták le itt a parlamentben, sőt akkor az önkormányzatok is ádáz módon részt vettek a vitában. A vita lényege pedig az volt, hogy legyen-e világkiállítás Magyarországon, avagy sem. Akkor is az volt, hogy az MDF és a jobboldal mondta, hogy igen, igen, mert kitörési pont, nagy lehetőség. Gyakorlatilag azok az érvek, amelyek most itt a parlamentben elhangzottak konkrétan az olimpia ellen, ugyanezek hangzottak el a kilencvenes évek legelején. Ha visszanéznénk azokat a vitákat, láthatnánk, hogy gyakorlatilag a frontvonalak szinte ugyanígy álltak fel és ugyanez történt. Ugyanez az érv, amit legutóbb mondott, hogy Budapest fejlődik, vidékre kellene koncentrálni, mondom, huszon-egynéhány évvel ezelőtt a Parlament falai között pontosan ugyanúgy elhangzott.

Persze, el lehet mondani, hogy a Fidesz akkor más álláspontot képviselt, és az MDF-fel ellentétben ezt akkor éppen ellenezte, de azt kell mondanom, hogy ha végignézünk, akkor igenis kellenek kitörési pontok. Valóban azoknak, akik féltik a költségvetés egyensúlyát, van igazságuk, csak azt is hadd mondjam el, hogy igazából többféle egyensúlyi állapot van. Egy MDF-es közgazdász barátom mondta, hogy a halál is egy egyensúlyi állapot, de nem szeretnénk ebben élni, hogy némi képzavarral éljek. Az a helyzet, hogy szerintem egy megrendezett olimpia ahhoz segítheti hozzá a fővárost, és azt gondolom, ez tudná húzni az országot, hogy ez az egyensúlyi állapot magasabb szinten álljon be.

Beszélt képviselő úr és más képviselő urak különböző fejlesztésekről, amelyek egyébként a vizes vb kapcsán várhatóak. Azt kell mondanom, hogy ezeknek a fejlesztéseknek egy jelentős része, amit beleszámolnak a 90 milliárd forintba, nem közvetlenül a vb-hez kapcsolódó fejlesztések, hanem olyan fejlesztésekről beszélünk, amelyeket egyébként célszerű lenne elvégeznünk minél gyorsabban. Kérdezzék meg a XIII. kerület szocialista polgármesterét, hogy azoknak a városfejlesztési döntéseknek, amelyek a XIII. kerületet érintik, ő személy szerint örül-e, avagy sem. Meggyőződésem, hogy azt mondja, igen. Persze, ráadásul beszámíthatjuk az olimpia költségébe, hogy a Csepel-szigetet végre egy rendes híddal összekötjük Pesttel, sőt nem is csak Pesttel, hanem Budával is, ahova ma egyébként nem lehet átmenni a Csepel-szigetről, pedig Budapest egyik kerülete. Ez most egy kidobott pénz? Ezt a fejlesztést, tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, teljesen függetlenül az olimpiától meg kellene csinálni. Ha megkérdeznék, mondjuk, a csepeli képviselő-testületet, vagy a csepeli polgárokat, hogy mit szólnának ahhoz, ha végre lenne egy olyan híd, amelyen Pestre és Budára is rendesen át lehetne menni, mindenki azt mondaná, hogy ennek fantasztikus módon örülnének. Nagyon örülnének azért is, mert ha ez a közlekedési kapcsolat meglenne, akkor mindentől függetlenül a csepeli ingatlanok ára nagyon jelentős mértékben növekedne az elkövetkező időszakban.

Ezért gondolom, hogy mindenképpen érdemes lenne akár egy másfajta számolást is megtenni, bár nyilván az ellenzék-kormánypárt relációjában erre viszonylag csekély az esély. Ugyanis amikor valamilyen közút felújítása megtörténik a vizes vb kapcsán, akkor egyből beszámoljuk a költségeket, és az Indexen, más médiumokban lelkes cikkeket írunk, hogy lám, lám, hányszorosára nőtt a vizes vb költségvetése, nem számítva, hogy teljesen másról szólt az eredeti költségvetés meg ez. Tehát érdemes lenne egy olyan költségvetési számítást is végiggondolni kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, hogy azokból a beruházásokból, amelyeket végrehajtunk, lásd például a Gubacsi híd, egy-egy mennyiben kötődik csak az olimpiához, illetve az olimpia nélkül is hasznos beruházás lenne-e, ami egyébként a város fejlődését szolgálja. Azt gondolom, ha ezt a különválasztást megtennénk, kiderülne, hogy semmi más nem történik ‑ illetve nem mondom, hogy semmi más, ez erős túlzás kétségkívül ‑, mint hogy a fejlesztések egy nagyon nagy része olyan típusú lesz, ami mindenképpen azt szolgálja, hogy Budapest egy modern európai nagyváros legyen.

A képviselő úr azt is mondta a legutóbbi hozzászólásában, hogy Barcelona Spanyolország szegényebb része volt. (Szabó Szabolcs: Azt mondtam, hogy nem a leggazdagabb!) Azért el kell mondanom, hogy Katalónia mindig is Spanyolország fejlettebb részéhez tartozott, a legfejlettebb részéhez. (Dr. Fónagy János: Így van!) Tehát mindig is az a fő követelés, hogy az adóbevételek nagyobb részét hagyják Katalóniában, és az adóbevételek kisebb részéből fejlesszék Spanyolország más régióit, ezt elég határozottan megfogalmazzák most a függetlenségi törekvések kapcsán. Mégis mindenki azt mondja, hogy az egész régiónak, Barcelonának ez az olimpia hihetetlen nagy fejlődést generált.

Ráadásul még egy dolgot szeretnék kiemelni. A sportlétesítmények, amelyek az effektív, közvetlenül az olimpiához köthető költségek, egy jelentős része meglesz. Ha lesz olimpia, ha nem, a vizes vb miatt meglesz az uszoda. Ez mindenképpen pozitív. Ha lesz olimpia, ha nem, a Puskás Ferenc Stadion helyén meglesz az új stadion. Tehát ezekre már nem kell költeni. Ebből kifolyólag szerintem, ha bölcsek vagyunk, és remélem, hogy bölcsek leszünk, akkor itt olyan fejlesztéseket tudunk végrehajtani, amelyek Budapest fejlődését generálják. Az lesz a következmény, hogy egy élhetőbb város lesz, egy európai nagyváros lesz, ahol a lakás- és ingatlanárak emelkednek. Tehát a lakástulajdonosoknak többet fog érni a lakásuk, egy keresett európai nagyváros lesz, ahol növekszik a forgalom, és nemcsak 2024-ben, hanem az elkövetkező időszakban is Budapest életére óriási hatással lesz ez a fejlődés.

Azon képviselőtársaimnak, akik ellenezték, kétségkívül igazuk van abban, hogy lehet ezt rosszul csinálni. Nagyon sokan rosszul csinálták. Pekingben felépültek, én is láttam, olyan sportlétesítmények, uszodák, amelyek egyébként azóta az ebek harmincadján vannak, nincsenek kihasználva, ott vannak valahol a város szélén. Láttunk ilyen fényképeket. De azt hiszem, ha most megnézik azokat a terveket, amelyeket sikerült megfogalmazni és letenni az asztalra, azért kiderül, hogy itt erről nincs szó. Itt nagyjából minden olyan fejlesztés, amely tervbe van véve, az szervesen beleilleszkedik a város szövetébe, és minden fejlesztés az elkövetkező években, évtizedekben hasznosítható lenne.

Arra biztatom képviselőtársaimat, hogy gondolják végig. Közvetlenül is érkezik pénz, közvetett hatása hosszú évtizedekig érezhető lesz Magyarországon, és érdemes azt a költségvetési egyensúlyi állapotot egy kicsit magasabban, illetve minél magasabb szinten beállítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 178 2016.05.24. 4:28  177-186

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz), a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, hogy nagyon rövid leszek, hogy azt a nem kevés csúszást, amiben ma a parlament van a tervezetthez képest, behozzuk, úgyhogy csak néhány szóval indokolnám a benyújtott javaslatomat.

Kőbánya a parkok városa, és sokan nem tudják, hogy Kőbánya az a kerület, amely az egyik legnagyobb zöldfelülettel rendelkezik Budapesten. Elég arra gondolni, hogy itt van a Népliget, az Óhegy park, a Sportliget, sokan egyébként az Új köztemetőt is zöldfelületnek számolják.

Van azonban egy kisebb park, a Csajkovszkij park, amit a rendszerváltás óta az önkormányzat gondoz, tehát ősszel, amikor lehullanak a levelek, az önkormányzati cég gyűjti össze a leveleket, az avart, az önkormányzat cége vágja a füvet; amikor kiderül, hogy az új szabványok szerint a játszóterek balesetveszélyesek, akkor az önkormányzat szereli le a játszóeszközöket; amikor balesetveszélyes lett a focipálya bitumenje, akkor az önkormányzat öntött új bitumenpályát, focipályát, illetve kosárpályát a Csajkovszkij parkban. Amikor elloptak egy szobrot, akkor az önkormányzat pótolta a szobrot, és még lehetne hosszasan sorolni a különböző történeteket, amiket teljes egészében az önkormányzat végzett. Ez a park úgy működött, mint ha önkormányzati tulajdonban lett volna, igazából azonban ez a park nincs önkormányzati tulajdonban.

Ezekhez a kérésekhez, ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor igazából mindig állami hozzájárulást kellett volna kérni, hogy ezeket a játszóeszközöket lebontsuk, átalakítsuk, kijavítsuk, vagy éppen egy új pályát, nem balesetveszélyes pályát építsünk. Ráadásul az Állami Számvevőszék is szóvá tehetné, hogy mondjuk, az önkormányzat miért költ másnak az ingatlanára, még az is lehet, hogy ki is számlázhatnánk egyébként, mármint a kőbányai önkormányzat kiszámlázhatná az állam számára azokat az összegeket, amiket az állami tulajdonban lévő parkra fordított, de én azt hiszem, ez nem lenne normális és nem lenne célszerű út.

Ezért vetődött fel az a gondolat, mivel a park meglehetősen rossz állapotban van, az önkormányzat felvásárolta a környező területeket, és itt egy megújított közparkot szeretnénk létrehozni. Ennek a parknak rendkívül rossz állapotban van a kerítése, rendkívül rossz állapotban van az egész park, mindenképpen ráférne egy nagyobb megújítás, viszont én azt gondolom, hogy ezt csak úgy tudná az önkormányzat megtenni, ha ez a park átkerülne önkormányzati tulajdonba, önkormányzati hatáskörbe, és ebben az esetben ezt a parkot a kőbányai önkormányzat felújítaná és rendbe tenné az elkövetkező egy-két évben.

Én ezért kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy ezt a döntést támogassák. Biztos vagyok benne, hogy van még jó néhány olyan park, közterület állami tulajdonban, aminél nagyon-nagyon nehéz lenne indokot találni, hogy miért is kell ezeket a területeket állami tulajdonban tartani. Sokkal célszerűbb lenne, ha ezek a területek önkormányzati tulajdonba kerülnének. Én örömmel hallottam, hogy a kormánynak is van ilyen szándéka, hogy ezen kezdeményezés kapcsán át fogja tekinteni azokat a területeket, azokat a parkokat, amelyek valamikor a rendszerváltás bonyolult jogi aktusai környékén önkormányzati tulajdon helyett állami tulajdonban maradtak.

Úgyhogy, tisztelt Országgyűlés, én összességében szeretném kérni, hogy ezt a döntést támogassák, és azt is szeretném már előre javasolni, hogy ha ősszel vagy a közeljövőben lesz egy olyan döntés, amikor általánosságban is valami hasonló fog születni, nemcsak erre az egy parkra, hanem több területre vonatkozóan, akkor tisztelt képviselőtársaim azt is támogassák majd. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 186 2016.05.24. 2:59  177-186

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Igen, köszönöm, nagyon röviden. Köszönöm a támogató hozzászólásokat. Egyébként magam is úgy gondolom, hogy ezeket az ügyeket célszerű lenne ‑ ahogy államtitkár úr is elmondta ‑ egyben kezelni, egy átfogó törvénnyel. Én is nagyon valószínűnek tartom, hogy nem az egyetlen közpark ez, ami a rendszerváltás során, 1990-ben úgy alakult, hogy önkormányzati tulajdon helyett állami tulajdonba került.

Ráadásul azért vagyunk kénytelenek ezzel foglalkozni, ahogy Hegedűs Lorántné képviselő asszony is elmondta, mert közparkot nem lehet kormánydöntéssel állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba adni, tehát mindenképpen a parlament döntése szükséges.

Én nagy örömmel hallottam államtitkár úr szavait, hogy e kezdeményezés után a kormány végiggondolja, és miután végigvizsgálta ezeket a közparkokat, ősszel generálisan, átfogó módon rendezzük ezt a kérdést.

Ezzel együtt én szeretném, hogy ha már így bekerült és a parlamentben vitatkozunk róla, erre a döntésre ebben az esetben ne ősszel kerüljön sor, hiszen a munkát a kőbányai önkormányzat hamarabb meg tudná kezdeni, hogyha már ezen az ülésszakon ez elfogadásra kerülne.

Azt kell mondanom, hogy miközben egyetértek Hiszékeny Dezső képviselőtársam felvetésével, és bizonyos értelemben elég hasonló az általa felvetett ügy meg az általam előterjesztett ügy, azért van egy kis különbség köztük. Ez egy forgalomképtelen közpark, amiről én beszélek, a Hiszékeny képviselő úr által felvetett probléma egy kicsit más. Én annyit tudok ígérni, hogy én elméletben támogatom az ő felvetését, de abban nem is vagyok biztos, hogy egy ilyen esetben egyébként a parlament döntésére lenne szükség, hiszen itt nem olyan közparkról van szó, amit a törvény nevesít, és azt mondja, hogy csak parlamenti döntéssel lehet átadni. Szerintem itt annak a kérdésnek a megoldásához, amit Hiszékeny képviselő úr most felvetett, nincsen szükség parlamenti döntésre, mert a törvény nevesítetten csak a közparkokat sorolja fel olyan állami tulajdonként, ami egyébként parlamenti döntés nélkül nem adható át az önkormányzatnak. Úgyhogy én elméletben támogatom Hiszékeny Dezső képviselőtársam elképzelését, de szerintem ezt nem ennek a törvénynek a keretében kell megoldani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 88 2016.11.29. 2:22  1-115

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Nagyon röviden szeretnék néhány eddig elhangzott felvetésre reagálni. Egyrészt elhangzott, hogy lecsúszik a középosztály Magyarországon, és drámai képet festenek erről. Az a helyzet, hogy érdemes megnézni a KSH legutóbbi statisztikáit. Azt láthatjuk benne ‑ ez még a 2014-es esztendőre vonatkozott ‑, hogy 2014-ben gyakorlatilag minden szegénységi mutató esetében kedvezőbb volt a helyzet, mint 2010-ben, a kormányváltás idején. Hamarosan meg fog jelenni egyébként a 2015-re vonatkozó statisztikai adat. Én azt is javasolnám, hogy itt akár az Országgyűlésben is megbeszélhetjük, azt hiszem, sokan meg fognak lepődni ezen.

Aztán elhangzott az, hogy 20-25 százalék a funkcionális analfabetizmus aránya. És csak azért, hogy funkcionálisan értsük, hogy ez az adat miről szól, ez azt jelenti, hogy mit tudom én, a 10-90 éves társadalomban ennyien nem értik azt, amit olvasnak. Ez nem a mostani gyerekekre vonatkozó arány (Kunhalmi Ágnes: De, itt van az adat!), kedves Kunhalmi Ágnes, ez gyakorlatilag a magyar társadalomra vonatkozó arány. Azt hiszem, államtitkár úr jogosan mondta, hogy ha javulnak az olvasási mutatók ‑ márpedig ezek az utolsó felmérések szerint javulnak ‑, akkor ez azt fogja okozni, hogy idővel egyébként ennek a funkcionális analfabetizmusnak az aránya is csökken.

Szerintem kimondottan pozitív fejlemény, hogy nincs adóssága a KLIK-nek, és ez nem egy magától jött fejlemény. Államtitkár úr elérte, hogy plusz 91 milliárd forintot kapott a magyar közoktatás, és ez a 91 milliárd forint egyébként beépült a magyar költségvetésbe, úgyhogy nem fogja újratermelni az eladósodottságot.

A tankötelezettség korhatára. Egyetlen adatra hadd hívjam fel a figyelmet. A szakiskolába járó gyerekek 30 százaléka kimaradt a szakiskolából egy Hiller István által készített felmérés idején, és azt kell mondjam, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeknek pedig az 50 százaléka maradt ki a szakiskolából. Ez a tankötelezettség korhatára előtt volt. Azt hiszem, hogy pont az esélyegyenlőség irányába tett legfontosabb lépésünk volt az, hogy az óvodáztatást bevezettük 3 éves kortól, az egész napos foglalkoztatást az iskolában, és azt hiszem, hogy nagyon sokat változott az egy évvel ezelőtti helyzethez képest a magyar oktatás állapota. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
269 22 2018.02.20. 4:49  21-24

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A választási kampány beköszöntével egyre kevesebb kérdésben értünk egyet és egyre nagyobb vitáink vannak, ugyanakkor talán az ülésszak utolsó napirend előtti hozzászólásaként mégis szeretnék egy olyan témát felvetni, amiben talán elmondhatjuk, hogy konszenzus van. Abban, hogy az aktív kikapcsolódás, az egészséges életmód, a turizmus, a természetjárás feltételeit érdemes fejleszteni, azt hiszem, hogy nincs vita Magyarországon. De azt is el kell mondani, hogy miközben ezzel mindenki egyetértett, a rendszerváltozást követően azonban évekig nem történt semmi. 2010-ig a turistaházaink, elmondhatjuk, lepusztultak, a turistautakon a jelzések elkoptak, a kerékpáros turisztikai hálózatok nem épültek ki.2010-től azonban jelentős szemléletváltás történt, és joggal lehetünk büszkék az eredményeinkre. 2010 óta az erdészetek és a nemzeti parkok több mint száz turistaházat, vadászházat, szálláshelyet újítottak meg, épült 38 új kilátó, 31-et sikerült felújítani. 2018-ban már 80 ezer gyermek fog erdei iskolákban tanulni. Újjászületett az Országos Kékkör, elindult a kisvasutak felújítása. A turisták értékelték a fejlesztéseket, mert az erdészetek és a nemzeti parkok regisztrált látogatóinak száma 2010 óta több mint 70 százalékkal növekedett. Természetesen nem állunk meg, a célunk Ausztriához, Svájchoz vagy Szlovákiához hasonló színvonalú szolgáltatások kiépítése.

Az idei évben, mivel szeretnénk továbbmenni, a kormány további 5 milliárd forintot biztosít turistaházak fejlesztésére. Egy felmérést is készítünk arról, hogy hol lenne szükséges a jövőben új turistaházakat építeni. Szeretnénk, ha az élményeket még nagyobbá tudnánk tenni azzal, hogy az eddigi három útvonalhoz képest még további tíz via ferrata útvonalat, azaz vasalt útvonalat is ki tudnánk építeni a közeljövőben a különböző sziklafalakon.

Azt is el kell mondjam, hogy a folyók ideális lehetőséget nyújtanának Magyarországon a vízi túrázáshoz, de a körülmények mára nagyon leromlottak. A Magyar Kajak-Kenu Szövetséggel együttműködve kétszáz új vízitúra-megállóhely feltételeit fogjuk érezhetően feljavítani, és sok már ebben a szezonban, idén nyáron meg fog nyílni.

Hasonló előrelépés történik a kerékpárutaknál. Reményeink szerint 2019 végéig elkészül a Budapestet Balatonnal összekötő kerékpárút, a Duna menti kerékpárút Rajka-Budapest között, megújul a Balaton-kör, bezárul a Tisza-kör Poroszló és Tiszafüred között. Még az idei évben kitáblázásra kerül számos kerékpáros turisztikai útvonal gátakon, erdészeti, mezőgazdasági utakon, és bízunk abban, hogy rövid időn belül megkétszerezzük a kerékpáros turisták számát Magyarországon.

Az infrastruktúra-fejlesztések mellett nagyon fontos a szemléletformálás, ezért élesztettük újra, bővítettük ki a vándortáborozást, amiről sokaknak, sokunknak életre szóló élményeink vannak. Szeretnénk az idei évben tízezer gyermeknek, fiatalnak megmutatni a vándortáborozás szépségeit, de nemcsak gyalogos, hanem kerékpáros és vízitúra-útvonalakat is kiépítettünk. Fontos, hogy felkészült tanárok kísérjék a gyerekeket, ezért nekik a Testnevelési Egyetemmel közös képzést szerveztünk, és tisztes díjazást biztosítunk számukra. A kormány támogatásának köszönhetően az egyhetes vándortáborozás szállással, étkezéssel, felszereléssel, programokkal együtt 21 ezer forintért biztosított a fiataloknak.

Elkötelezettek vagyunk abban is, hogy a városi közlekedésben is növeljük a kerékpárosok arányát, ezért a Magyar Kerékpáros Klubbal közösen tavasszal újraindítjuk a „Bringázz a munkába!” kampányt. Egy hollandiai kutatás szerint akik biciklivel járnak dolgozni, évente átlagosan egy nappal kevesebbet hiányoznak a munkahelyükről. Ha százezer embert rá tudnánk venni, hogy kerékpárral járjanak dolgozni, az százezer plusz munkanapot jelentene. Egy másik kutatás szerint a kerékpárral dolgozni járók két évvel tovább élnek várhatóan, mint azok, akik ezt autóval teszik. Ha sikerül plusz százezer embert rávenni, hogy kerékpárral járjon dolgozni, akkor belegondolni is érdekes, hogy kétszázezer évet adunk a magyar társadalomnak.

Azt kell mondjam, hogy az elmúlt években érezhető lépések történtek az aktív kikapcsolódás és a kerékpározás területén. Ezen az úton szeretnénk továbbmenni. Nyugodtan mondhatom, hogy teljesen elkötelezett a kormány a természetjárás, a kerékpározás, a vízi túrázás feltételeinek a javítása területén. Akinek ez fontos, kérem, tüntessen ki továbbra is a bizalmával minket. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, egy élhetőbb, szerethetőbb Magyarország jön létre, ahol a családok, idősek, gyerekek értelmesen, szépen tudják eltölteni a szabadidejüket. Ezen az úton szeretnénk továbbmenni, mert nekünk Magyarország az első.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 75 2018.02.21. 1:51  1-94

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm szépen. Korrekt volt Korózs képviselő úr hozzászólása több értelemben is. Nem is politikusként, hanem szociológusként szeretnék reagálni egy-két mondatára. Azt mondja Korózs képviselő úr, hogy a legszegényebbek juttatásai csökkentek. Egy-két dolgot mindenképpen hozzá kell tenni, amivel finomítani lehet ezt az állítást. Egyrészt 2010-hez képest van plusz 736 ezer munkavállaló, 736 ezer emberrel többnek van munkája. Nyilvánvalóan számukra, mondjuk, munkanélküli-segélyt már nem kell fizetni vagy álláskeresési támogatást.

Ráadásul az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy régen ezek az emberek állásnélküli-támogatást kaptak vagy munkakeresési támogatást, most pedig közmunkát kapnak, és a közmunka szintén nem ott van elszámolva, ahol a képviselő úr mondta. Ráadásul hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt esztendőben, 2017-ben éppen a minimálbér-emelés volt az egyik legmagasabb, 15 százalékos, ami egyébként éppen a legszegényebb rétegeknek segített sokat.

A jövedelmi egyenlőtlenségekre is engedje meg, hogy reagáljak. Igaz volt sok tekintetben, amit a képviselő úr elmondott, de azért ne tagadjuk el, hogy Magyarország a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségű országok közé tartozik. Csak a skandináv országokban, a Benelux-országokban, Csehországban, Szlovákiában és Szlovéniában kisebbek a jövedelmi egyenlőtlenségek, mint Magyarországon. Az a helyzet, hogy ez is 2016-os adat, az a legfrissebb ebben a témában. 2017-ben épp egyébként a jelentős minimálbér-emelésnek köszönhetően jó esély van arra, hogy a következő statisztikában a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenésnek induljanak Magyarországon is. De még egyszer aláhúznám, hogy a hivatalos statisztikák szerint Magyarország a kisebb jövedelmi egyenlőtlenségű országok közé tartozik.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 81 2018.02.21. 8:17  1-94

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki képviselőket hallgatva itt a parlamentben vagy éppen a kampányban, igazából az is csoda, hogy egyáltalán van még Fidesz-szavazó, hiszen az egész ország önök szerint rossz irányba ment, teljes csődben van, és egyébként is borzasztó kilátások állnak előttünk. Csak hát az a baj, hogy vannak bizonyos közvélemény-kutatások, szoktak mérni sok dolgot, és úgy tűnik, hogy bár önök erről egymást nagyon sokszor meggyőzték, annyiszor, hogy itt már néha-néha úgy érzem, hogy szinte el is hiszik, amit mondanak, a választókat azonban nem sikerült meggyőzni.De ez egyébként nem is teljesen véletlen, hiszen az a helyzet, hogy ha megnézzük, hogy mondjuk, a fogyasztói bizalmi index hogy áll ma Magyarországon  tehát nem pártpolitikáról beszélek , akkor azt tapasztaljuk, hogy a történelmi csúcsán van vagy a történelmi csúcsa közelében. Mióta ezt mérik Magyarországon, még nem volt ilyen magas. És itt két dolgot azért hadd tegyek hozzá ehhez. Az egyik, hogy ezt a fogyasztói bizalmi indexet a Gazdaságkutató Intézet méri, márpedig a GKI-t nehéz azzal vádolni, hogy ők irányunkban elfogultak lennének. Hiszen az a helyzet, hogy a GKI általában az előrejelzéseiben, prognózisaiban rendre pesszimistább képet szokott felvázolni kormányzásunk alatt, mint ami valójában bekövetkezik.

A másik, hogy a fogyasztói bizalmi indexhez még azt is érdemes bekalkulálni, hogy hihetetlen erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a társadalom jövőképe a lehető legnegatívabb legyen. Úgyhogy valószínűleg önöknek egy gyomorszájon ütéssel ért fel, hogy időről időre megjelenik a GKI fogyasztói bizalmi indexe, és kiderül, hogy mióta mérik, ilyen optimistán a magyar családok még nem látták a jövőjüket. De az a helyzet, hogy nemcsak a fogyasztói, hanem az üzleti bizalmi index is a mindenkori csúcsa közelében jár. Nem akarom azt mondani, hogy nemzetközi összehasonlításban ez a szám magas, mert nem magas, alacsony. De az a helyzet, hogy a trend egyértelműen pozitív, és igazából látszik, hogy hihetetlen ellentmondásban van azzal, amit egyébként önök kommunikálnak.

De miért is tart itt a fogyasztói bizalmi index? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert az a helyzet, hogy mióta a rendszerváltozás megtörtént Magyarországon, még nem volt arra példa, hogy 11 százalékos reálbér-növekedés legyen egy év alatt egy országban. Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy ha megnézzük a fogyasztást, akkor 4,8 százalékkal növekedett a fogyasztás tavaly is és tavalyelőtt is. De ha levesszük az élelmiszereket, akkor a nem élelmiszeripari fogyasztási termékek esetében 8,3 százalékkal nőtt a fogyasztás 2017-ben. Önök azt mondják, hogy az ország ezzel rossz irányba megy? Teljes tévedésben vannak. Ezért tartanak ott, ahol most tartanak.

Tényleg, még egy-két ilyen érdekes adat. 2015-ben 77 179 új autót adtak el, két évvel később, 2017-ben 116 265-öt, ez 50 százalék feletti, 50,6 százalékos emelkedés. De megnézhetjük, mondjuk, az új lakások építését. Ott is két év alatt 50 százalékos emelkedést látunk. Megnézhetjük, hogyan alakulnak az ingatlanárak, ott is jelentős emelkedés van. Úgyhogy sorra-sorra tudjuk mondani azokat az adatokat, amelyek totális ellentmondásban állnak azzal, amit önök mondanak.

Érdemes megnézni a szegénységi számot. Önök többször mondták, hogy a szegények száma hogyan alakul Magyarországon. Ezzel kapcsolatban is engedjék meg, hogy konkrét adatokat mondjak. 2010-ben hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátraléka az emberek 24,4 százalékának volt. Mára ez a szám 15,7 százalékra csökkent. A váratlan kiadások fedezetének hiánya 2010-ben 74,4 százalék volt, tehát a társadalomnak majdnem háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy váratlan kiadást nem tud fedezni. A 74,4 százalékról ez 31,4 százalékra csökkent, jóval kevesebb, mint a felére. Az évi egyhetes üdülés hiányát 66 százalék mondta 2010-ben, 48 százalék 2016-ban. A kétnaponkénti húsételfogyasztás hiánya: 29,2 százalék nem engedhette ezt meg magának, mára ez a szám 16,4 százalékra csökkent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nem azt jelenti, hogy nagyon jól állunk, mert ezek a számok bizonyos értelemben még most is elkeserítőek. De ezek 2016-os számok, és jó esélyünk van azt gondolni, hogy ezek a számok 2017-ben még tovább és jelentősen javultak, és biztosak lehetünk abban, az eddigi folyamatokat ismerve, hogy 2018-ban is így lesz.

A KSH-nál van egy ilyen megfogalmazás, hogy súlyos anyagi deprivációs ráta. Ez 2010-ben 23,4 százalék volt, 2016-ra 14,5 százalékra csökkent. Az tehát a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szegénység ma Magyarországon nem nő, hanem nagyon gyors ütemben és egyébként folyamatosan csökken. Ha számszerűen lefordítjuk ezeket az arányszámokat, ez azt jelenti, hogy 2010 óta 900 ezer fővel, még egyszer mondom, 2010 óta 900 ezer fővel csökkent a súlyos anyagi deprivációban élők száma. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a javulás rendkívül jelentős, de még messze nem elég, hiszen még mindig nagyon sokan vannak ezen a területen. De ha megnézzük a gazdasági kilátásokat, akkor jó okunk van feltételezni, hogy ezek a számok javulni fognak a jövőben is.

Sorra lehetne reagálni minden egyes ellenzéki képviselőtársamnak a hozzászólására. Itt Varga képviselő úr is nagyon szomorúan adta elő a miskolci egészségügy helyzetét. De azért itt mondjuk el, hogy a miskolci kórház az egyik legnagyobb nyertese volt az elmúlt éveknek. A miskolci kórház fejlesztésére több mint 20 milliárd forintot költött a kormány az elmúlt években, tisztelt képviselő úr, több mint 20 milliárd forintot. Ha egy kicsit is korrekt hozzászólást tesz, akkor mondjuk, ezt talán érdemes lett volna megemlíteni.

És azt is el lehet mondani, hogy a vidéki kórházak fejlesztésére több mint 500 milliárd forintot fordított a kormány az elmúlt években, döntően uniós pénzből. Tehát mi itt Budapesten egy kicsit irigykedve nézzük egyébként, hogy vidéken milyen állapotban vannak a kórházak, és igazából reménykedünk abban, hogy Budapest is ezen a területen előbb-utóbb sorra kerül.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én még egyszer annyit tudnék elmondani, hogy Magyarország az elmúlt években egy jó pályát futott be, egyértelműen a szegénység csökkent, nagyon sok területen nagyon sokat léptünk előre.

(14.10)

Az emberek jövőbe vetett hite, bizalmi indexe ezt mindenképpen alátámasztja.

Még egy fontos statisztikai adatot engedjenek meg. Szerintem az egyik legfontosabb eredmény, hogy 50 százalékkal növekedett azoknak a száma 2010-hez képest, akik házasságot kötöttek, ez is a jövőben való hit egyik megjelenése. Biztos vagyok benne, ha ezen az úton továbbmehetünk, akkor ezek a számok még tovább fognak javulni az elkövetkező esztendőkben. Szeretnénk továbbmenni és folytatni ezt az utat. Nekünk Magyarország az első, és szerintünk kimondottan fontos lenne, hogy ezen az úton Magyarország tovább tudjon menni a következő években is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)