Felszólalás adatai

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kóka Képviselőtársam! Én megértem önt, és most ne vegye rossz néven, nem cikizni szeretném önt, mert nem tartanám tisztességesnek, de úgy gondolom, tudathasadásban van, mert azt kellene elrendeznie, amit az imént Ivanics képviselőtársam is mondott, hogy ön most ellenzéki, a pártja meg ön, vagy pedig kormánypárti. Igen, ezt tisztáznia kell. (Dr. Kóka János: Ellenzéki.) Ugyanis teljesen más a helyzet, és akkor megértjük egymást. Ha ön azt mondja, hogy ellenzéki a pártja és ellenzéki ön, akkor mi nem egymással vitatkozunk, hanem megbeszéljük, és vitatkozunk a kormánnyal. (Dr. Kóka János: Ellenzéki, maradjunk ebben!) Jó, hát ezt lehet mondani, de nem hiszem - tetszik tudni? Ez olyan, mint ahogy a kormány is mondta, hogy cselekszik, de utána nem tett semmit. Hát ugye, elmondta a miniszterelnök úr Őszödön, hogy nem tett semmit sem, csak úgy tett, mintha kormányzott volna. És az a baj, tudja, hogy önök már lassan tíz éve kormányoznak, a szocialisták, az elmúlt tíz évben együtt, és érdekes módon ez mindig csak krachhal járt, és megszorítások következtek be.

Aztán szeretnék beszélni arról is, hogy ha eldöntötte, hogy hova tartozik pártja és ön, akkor jó lenne beszélni arról is, hogy egyszerre kell-e mindezt meglépni, amit ön sorolgatott: gazdasági élénkítés, pénzügyi egyensúly, aztán sok egyéb más szociális rendbetétel és ehhez hasonló, adócsökkentés, és még sorolhatnám. Nem, Kóka képviselő úr, nem! Volt rá hét év! Ez elmaradt, és most mindez izgató és mind szükséges. Nem a cselekvés lázában ég a kormány, hanem a hatalmával foglalkozik, hisz látjuk, a mai napon is miről szólt a történet? Lemondok, nem mondok le, visszalépek s a többi, ilyen kormány meg amolyan kormány. Nem erről van szó! Dolgozni kellene!

Nézze, ha ön otthon egy céget dirigál, és ha az ön cége régen csődbe megy... - meg engem is fenékbe rúgnak otthon, ha nem cselekszem, amikor meg kell lépni. Itt meg kellett volna lépni jó pár dolgot, és nem orra bukni. De most nem a kormány bukik orra, hanem az egész ország bukik orra azért, mert nem lépték meg, amikor meg kellett volna lépni valamit. Óriási a baj! Érti? Csőd van! Most dolgoznunk kellene, és nem nekünk kettőnknek vitatkozni, jó, ha tudja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az a kérésem, hogy döntse el: kormánypárti vagy ellenzéki, mert akkor úgy tudunk önnel beszélgetni, és ne elméleti vitát folytassunk.

Köszönöm.