Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Közben az óra természetesen elindult, amíg ön felkonferált engem, de ezt majd hozzáadjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolkodnak-e arról, hogy ezt a törvénymódosítást miért pénteken este fél hétkor tárgyaljuk? Gondolkodnak-e arról, hogy ezt az előterjesztést Boros Imre megbízott miniszter úr miért nem írta alá? Gondolkodnak-e, tisztelt képviselőtársaim, a kisgazda padsorokban arról, hogy amit most indokolásul Csatári úr a legutóbb felolvasott, azt a szöveget ki írta, milyen háttérrel és milyen következményekkel? Gondolkodnak-e arról, hogy miről szól ez a törvénymódosítás? Mert ez nem szól a kívülálló üzletrész-tulajdonosokról, nem szól a szövetkezetekről, nem szól semmiről, amit önök itt politikailag meg akarnak oldani, és amely üzenetet elküldtek a tisztelt választóiknak annak idején.

Ez egy előre gondosan kitervelt akció, természetesen megfelelő intelligenciával és háttértámogatással, nem úgy hűbelebalázs módjára, hogy pájszerral nyitjuk ki az államkasszát, hanem számítógépes kódokkal próbáljuk ezt feltörni. Úgy tűnik, idő kell ahhoz, hogy ezt egyes képviselők itt, a Magyar Országgyűlésben felismerjék.

Nos, azért van ez a tárgyalás pénteken este, mert a sajtó nyilvánosságát ilyenkor ez már nem érdekli, feltételezhetően kisebb bonyodalmakkal átvihető a vita. A szavazás meg már úgyse fog érdekelni senkit.

Feltételezem, hogy Boros megbízott miniszter úr azért nem írta alá ezt az előterjesztést, mert morális gátlásai voltak azzal kapcsolatban, hogy a nevét adja ehhez. Nem gondoltak önök arra, hogy amikor elindult ennek a törvénynek az előterjesztése - még valamikor az elmúlt év második felében -, akkor ehhez azonnal kapcsolódott egy költségvetési módosító indítvány, amely a pénzügyi fedezet megteremtése címén 12 állami gazdaság privatizációját írta elő? Önök akkor nem gondoltak arra, hogy van egy másik előterjesztés ebben az Országgyűlésben, amely a Magyar Fejlesztési Bankról önálló törvényi szabályozást terjeszt elő. Önök nem gondoltak arra, hogy annak idején az ÁPV Rt. eredeti szabályozása szerint a privatizációs bevételeknél, az úgynevezett értékesítésnél a tisztségviselők, egy ÁPV Rt.-vel történő szerződés kapcsán, kizártak a vásárlásból. Ezt csak akkor lehet megcsinálni, ha ezt egy banki intézmény fogja megtenni.

Most Szabó Andor véletlenül elszólta magát ebben a parlamentben, azt mondta, hogy 12 milliárdba se fog ez kerülni, megússzák ezt jóval olcsóbban. Természetesen, hiszen nem kell ennek bevételi hátteret teremteni! Van egy politikai igény a Kisgazdapárt részéről, ezt örömmel veszik - fizessük ki az üzletrésztulajdont, erre rá lehet ugrani. Majd önöket fogják szidni egyébként a vidéki emberek, szemben azzal, hogy nem kapják meg azt, amit eredetileg vártak, hogy összeugrasztottak egymással üzletrész- és üzletrész-tulajdonost, mert más a nyugdíjas, más a kívülálló - erre itt már több példa is volt. Önöket fogják szidni amiatt, hogy egy csomó ember elveszíti a munkahelyét. S nem fogják szidni azokat, akik milliárdos vagyonhoz fognak hozzájutni pillanatokon belül.

Bízom abban, hogy majd az év végén, amikor ezeket a privatizáció utáni személyi összefonódásokat meg lehet nézni, akkor egyetlen parlamenti képviselő és egyetlen parlamenti képviselő cége se lesz érintett az ügyben. De ebben csak bízom, mert én jóhiszeműen feltételezem, hogy önök önzetlenül mondják azt, amit mondanak, és önzetlenül teszik azt, amit tesznek.

Ez a törvénymódosítás arról szól, hogy a korábban megállapított garanciákat, amik arról szóltak, hogy az ÁPV Rt. privatizációs bevételéből lesz fedezve a kívülálló üzletrész-tulajdonosok kifizetése, egyszerűen elvonja. Innentől nincs garancia. Azt mondja a pénzügyminiszter, hogy majd ki fog jelölni egy szervet, amelyik majd kifizeti ezt. Az a szerv lehet a vese, a máj vagy a tüdő, mert ilyen pongyola fogalmazást jogszabályi előterjesztésben még nem hallottam, pedig már régóta gyakorlom ezt a szakmát; viszont a szervek az orvosi könyvekben igenis szoktak szerepelni, vagy a megbetegedésről szóló, vagy a kórboncnoki könyvekben, mint okító dolog. Ajánlom önöknek is, hogy tanuljanak ebből a szervrendszerből, mert rá fognak jönni, hogy ebből a szervből sok mindent ki lehet hozni. Nagyon sok hasznot hozhat egy ügyes transzplantáció, amely most bekövetkezik.

Először is, az állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozásokat egy laza, a költségvetési szavazás előtt benyújtott módosító indítvánnyal elvonták az ÁPV Rt. felügyelete alól, betették a privatizációs csomagba, a mezőgazdasági bizottság még véleményt se mondhatott róla. Most megjelent a Magyar Fejlesztési Bankról szóló új törvényi szabályozás, amit most tárgyalunk, amelyben a Fejlesztési Bank szabadon használhatja fel az állami pénzeket. Ismerjük, hogy ennek a Fejlesztési Banknak az egyik prominens képviselője Simicska Lajos. Majd az ÁPV Rt.-től kijött egy körlevél, hogy a tisztségviselőknek, akiket a kormány most betett a privatizáció kedvezményezettjei közé, letelik ám a mandátuma. Tehát most új tisztségviselők, új felügyelőbizottsági tagok, felügyelőbizottsági elnökök, új igazgatótanácsi tagok, új igazgatótanácsi elnökök kerülnek majd be ebbe a körbe, akik megjelennek mint vevők ezekre az állami tulajdonú cégekre. És ki adja nekik a hitelt? A Magyar Fejlesztési Bank, bizony! Tehát az eladó meghitelezi a vételt ezeknek az uraknak. Tehát önök ne ámítsák már itt a közvéleményt, kedves jó kormánypárti képviselőim, hogy majd a dolgozók fogják megvenni ezeket az állami gazdasági tulajdonú cégeket - ők nem is hitelképesek, nem is fognak hitelt kapni! Ezt a jól kiválogatott, megfelelő saját tőkeerővel rendelkező... - még csak nem is a menedzsment, mert itt utaltak a menedzsmentre; a menedzsmentből természetesen egy-két embert bevesznek a csapatba, de igazán a tisztségviselők, akiket már a tisztelt Fidesz irányította Fejlesztési Bank, illetve ÁPV Rt. rak oda.

S önök, kisgazda barátaim, ezt nem látják át! Szóval, egy kicsit ködös előttük a kép, vagy a jó szándékukkal még mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a koalíció együttmaradjon. Vagy egy kicsit rosszmájúan feltételezem, hogy önök meg arra aspirálnak, hogy hiszen lesz egy csomó szövetkezet, amelyik emiatt tönkremegy, és ott is lesz majd a piacon olcsón megvásárolható vagyon, azt meg majd megvesszük a mi klientúránknak.

Ezt szokták úgy hívni, hogy állami közpénzek ügyesen megszervezett, törvényi és jogszabályi háttérrel alátámasztott ellopása, mert ezt így szokták hívni; és az már nagyon finom kifejezés, ha azt mondom, hogy hűtlen kezelés. Ezt mostanában olyan kisebb emberekre szokták alkalmazni, akik az Agrárinnovációs Kht., vagy mondjuk a Concordia kapcsán kerülnek bizonyos gyanúba. Ami efölött van, azt már nem így hívják; az már törvény adta joggal való élés, és egy klientúra kielégítése. Én meg ezt úgy szoktam mondani, hogy ez meg az állami tulajdonú cégek, illetve az állami vagyon sajátos privatizációja, és ilyen jogszabályi háttér mellett nem más, mint lopás. Ez az előterjesztés meg pontosan erről szól.

Úgyhogy én a 2. §-nál már csak úgy csodálkozom azon az alapvető, az államháztartási törvénnyel mindenben ellentétes kitételen, amely lazán azt mondja, az állam kölcsönt biztosít, amely kölcsönt majd egy éven belül vissza kell fizetni a törvény előterjesztésében meghatározott - nagyon szépen hangzik -, különleges bevételek című kasszába. Én úgy tudom, hogy a magyar állam jelen pillanatban, most még nem pénzintézet. De egyébként a jövő héten hozhatunk egy olyan törvényt, hogy az; méghozzá arról is, hogy ki a kezelője, kinél van a kulcs; meg arról is, hogy ki kit, mikor finanszírozhat ebből, mert ez belefér a jogalkotási tematikánkba, amit most már két éve követ ez az Országgyűlés. Csak ez minden, és nem jogállamiság!

Az államháztartási törvény jelen pillanatban nem teszi lehetővé, hogy az állam hitelt biztosítson. Bankok biztosíthatnak hitelt, az állam adhat hitelgaranciát, az állam adhat kamattámogatást, ezt megteheti, de hitelt, kölcsönt nem adhat - ebben az előterjesztésben ez van. De ezt csak úgy alkotmányjogilag mondom, hiszen ennek ahhoz már végképp semmi köze, ami a háttérben folyik, legfeljebb egy ügyes kis adalék még ahhoz, hogy mennyire precíz és mennyire kidolgozott egy ilyen módosítás.

(18.50)

Vagy azt is mondhatnám, hogy mennyire nem érdekli az előterjesztőt, a tényleges előterjesztőt - nem Vonza miniszter úrról beszélek, mert nem ő ennek az előterjesztője -, a tényleges előterjesztőt még a látszat sem érdekli. Átnyomjuk, barátaim, és ebből meglesz a kis privatizációs vagyonkánk!

Mi a megoldás? - mert mindig ezt szokták visszakérdezni. Kérem szépen, hajtogattuk a költségvetési vitában is, sőt, módosító indítványt is előterjesztettünk, volt ebben MIÉP-es módosító indítvány is Lentner Csaba részéről, volt szocialista, és volt az enyém, amely az állami költségvetésben megfelelő garanciákat mellett biztosította volna a kívülálló üzletrész-tulajdonosoknak azt az állami támogatást, amivel hozzájuthattak volna a vagyonukhoz. Természetesen nem névértéken, hanem sajnálatos módon - mint a piacgazdaságban ez szokás - a piaci forgalmi érték közelében, úgy, hogy ebből nem maradtak volna ki a nyugdíjasok sem.

Önök ezt leszavazták. Miért ne? Nyilván, akkor nem lehetett volna azt a bulit lejátszani, aminek most szenvedő alanyai vagyunk, és amiről ez az előterjesztés szól, és amihez majd asszisztálni fogunk.

Kérem szépen, '95-ben, '96-ban, '97-ben ezzel a problémával foglalkoztunk. Állami támogatást adtunk. Most lehet ellenérv, hogy mennyit, mert csak 15 százalékát adtuk a névértéknek állami támogatásként; akkor ennyi volt. Most több van a költségvetésben, most többet lehet beletenni, és ezt a kivásárlást állami támogatással tisztességes módon meg lehetne oldani, de ne hintsük itt az igét, ne nézzük egymást, kérem szépen, nyeretlen kétévesnek azzal, hogy ez majd az üzletrészprobléma megoldását szolgálja meg a magyar mezőgazdasági kisvállalkozások fejlesztését!

Kérem szépen, ez a klientúra nagyon szép kifizetését szolgálja, amihez sajnálatos módon megtalálták az asszisztenciát a Kisgazdapárt frakciójában, és sajnálatos módon az új miniszter úrban és államtitkárában.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)