Felszólalás adatai

ELNÖK: A jegyző asszony hívja fel a figyelmemet arra, amit egyébként az imént is mondtam már. A képviselő úrnak is felhívom a figyelmét, hogy erről a javaslatról nem döntünk, tehát az alkotmányügyi bizottság úgy döntött, hogy nem házszabályszerű a módosító indítvány. Szeretném a szavazásban részt vevők figyelmét felhívni arra, hogy erről nem lesz döntés.

Kíván-e még valaki hozzászólni? (Senki sem jelentkezik.) Nem jelentkezett senki sem. Megkérdezem a pénzügyminiszter urat, hogy kíván-e válaszolni Csáky András szavaira. (Dr. Veres János: Nem.) Nem kíván válaszolni. A záróvitát lezárom.

Most a módosító javaslatokról döntünk. Először az előterjesztő által benyújtott, tehát támogatott indítványokról szavazunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést elfogadja-e az előterjesztő javaslatait az ajánlás 1-33. pontjaira, a 35., 45., 46., 47. és 48. pontjaira, az 50-76., a 78-90., a 92-96., a 98-111., valamint a 113-117. pontokra. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 192 igen szavazattal, 133 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Frakciókérés alapján még egy indítványról döntenünk kell. Az ajánlás 76. pontjában Csáky András az egységes javaslat 363. § (1) bekezdésében a gyógyszertörvény 36. § (1) és (2) bekezdésében a gyógyszerforgalmazás utáni befizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat módosítja. Nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást a javaslat, de az MDF kérte a határozathozatalt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 145 igen szavazattal, 171 nem szavazat ellenében és 6 tartózkodás mellett nem fogadta el.

(18.40)

Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem önöket, elfogadják-e a T/3892. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 182 igen szavazattal, 139 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.

Az előterjesztő indítványozta az általános forgalmi adóról, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény sürgős kihirdetését. Kérdezem, hogy egyetért-e ezzel a tisztelt Ház.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 177 igen szavazattal, 142 nem ellenében, tartózkodás nélkül úgy határozott, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Arra figyelemmel, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem tette meg javaslatát az MNB felügyelőbizottsági elnökének és tagjainak személyére, valamint a frakciók bizottsági tagcserékre nem tettek javaslatot, személyi döntésekre a mai napon nem kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt két perc technikai szünetet tartunk. (Rövid szünet.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatnánk a munkát. Arra kérek mindenkit, hogy aki nem kíván a további napirendi pontok tárgyalásán részt venni, az hagyja el az üléstermet, vagy pedig foglaljon helyet, és biztosítsa a tárgyalás folytatásához szükséges feltételeket.

Nos (Zaj. - Csenget.), most soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A költségvetési bizottság önálló indítványát T/4216. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig T/4216/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Keller László úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten folytattuk le a vitát az ORTT 2006. évi zárszámadásáról, a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról, és lényegében hasonló szerkezetben került most a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által benyújtásra az ORTT 2008. évi költségvetése. Az ORTT nemcsak a saját költségvetése tervezetét nyújtotta be a költségvetési bizottsághoz, hanem lényegében arról az előirányzatról is rendelkezik a javaslat, amelyet nem közvetlenül az ORTT használ fel, hanem az ORTT kezel, és gyakorlatilag a Műsorszolgáltatási Alapba történő befizetéseket prezentálja ez az előirányzat, illetve ez a bevételi, illetve kiadási előirányzat.

Végül a harmadik szerkezeti része a költségvetésnek a Műsorszolgáltatási Alap 2008. évi költségvetési főszámainak, illetve bevételi-kiadási előirányzatainak a rögzítése. Jövő évben azt javasolja a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság, hogy az ORTT költségvetését tekintve 1,500 milliárd forintban határozza meg a kiadási főösszeget, illetve a bevételi főösszegét az Országgyűlés. Nagyjából az ORTT kezelési előirányzat 6,5 milliárd forint és a Műsorszolgáltatási Alap kiadási, illetve bevételi főösszege 31,3 milliárd forint.

Két lényeges előirányzatra szeretném felhívni a figyelmet, amely megjelenik mind az ORTT költségvetésében, illetve az egyik megjelenik az ORTT költségvetésében és a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében is, ez az a bizonyos rendkívüli finanszírozás az ORTT részére, amely hozzávetőlegesen 467 millió forint. A másik pedig, ami a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében a kiadási oldalon jelenik meg, a digitális műsorterjesztés fejlesztése és a digitális átállás költségei 811 millió forint értékben. E két tételt azért hozom szóba az előterjesztés során, mert évről évre az ORTT rendkívüli finanszírozása vitákat vált ki az egyik oldalról, a másik oldalról pedig a vita - főleg a kulturális bizottság ülésén, amikor is az általános vitára való alkalmasságról beszéltünk - a digitális műsorterjesztés előirányzata körül azért bontakozott ki, hogy vajon a Műsorszolgáltatási Alapban kell-e megtervezni ezt, illetve az ORTT kell legyen-e az a szervezet, amely rendelkezzen majd e pénzek fölött.

Ami a rendkívüli finanszírozást illeti, ahogy említettem, évente előkerülő probléma, évente visszatérő probléma ez a kérdés. Nevezetesen, arról van szó, hogy a médiatörvény az ORTT számára olyan feladatokat határozott meg, hogy a médiatörvényben rögzített maximum 4 százalékos költségvetési támogatásból, ami természetesen régebben az üzemben tartási díjból, most a költségvetés által megtérített üzemben tartási díjból származik, a kiadásokra nem elégséges. Ezért már az Orbán-kormány idején az a döntés született, hogy sajátságos módon, annak ellenére, hogy a Műsorszolgáltatási Alap előirányzatait egy kétharmados törvény rögzíti, a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésében egy rendkívüli finanszírozás kerül beépítésre, amely lehetővé teszi azt, hogy a Műsorszolgáltatási Alap kiadásait terheljük azzal a finanszírozással, ami az ORTT bevételi oldalán jelentkezik.

(18.50)

És természetesen a vita akörül bontakozott ki és bontakozik ki rendre évről évre, hogy vajon a kétharmados törvényben rögzített feladatokat és a hozzá kapcsolódó finanszírozásokat lehet-e 50 százalék plusz egyes törvénnyel felülírni. Nem elegáns ez a döntés, de úgy gondoljuk, hogy az ORTT működőképessége mindenekelőtt meghatározó és fontos. Ilyen szempontból az ORTT akkor, amikor a pénzt felhasználja, nyilván nem követ el törvénysértést, hiszen maga a törvény határozza meg, hogy ezt az előirányzatot bevételként lekönyvelheti, és kiadásokat teljesíthet erre a célra. Itt a vitában minden évben fölmerül az a kérdés, hogy ez vajon kinek a felelőssége. Minden alkalommal én magam el szoktam mondani, hogy ellentétben azzal, amit az ellenzéki képviselők mondanak, hogy ez egy kormányzati felelősség is, ez gyakorlatilag az Országgyűlés felelőssége, hogy ennyi év alatt nem tudott közös nevezőt kialakítani a médiatörvény vonatkozásában.

A másik kérdés a digitális műsorterjesztés fejlesztésére vonatkozó előirányzat. Itt született egy országgyűlési döntés, egy törvény határozza meg, hogy az átálláshoz milyen költségeket kell társítani. Egyrészt a központi költségvetés erre vonatkozóan előirányoz - amiről majd persze később lesz szavazás - egy 660 millió forint körüli összeget, és plusz úgy döntött a már egyszer elfogadott törvény, hogy a Műsorszolgáltatási Alapban is szükséges tervezni ezt a bizonyos 811 millió forintos összeget a digitális műsorterjesztésre. Ez került megtervezésre, és természetesen, ha bárkinek olyan szándéka van, hogy ez máshol jelenjen meg - arról nem lehet szó, hogy ne jelenjen meg ez kiadásként, hiszen a digitális átállást biztosítani kell az országnak -, tehát ha azt akarja valaki, hogy máshol jelenjen meg, akkor nyilvánvaló, hogy olyan módosító indítványt kell benyújtani, amely módosító indítvány megfelelően helyére teszi a kérdést.

A költségvetési vitában a költségvetési bizottságban különösebb más észrevétel nem hangzott el, gyakorlatilag az ellenzéki képviselők természetesen nem tudták támogatni a javaslatot; az albizottságban egyhangúlag támogattuk, a költségvetési bizottságban a kormánypárti képviselők többségével került benyújtásra a Ház elé ez a javaslat.

A kulturális bizottságban még egy kérdés felmerült, amit mindenképpen szóba kell hoznom, nevezetesen pedig az, hogy az ORTT testülete határidőben gyakorlatilag két változatban nyújtotta be a javaslatát a 2008. évi költségvetésről. Az első javaslat, amit most tárgyalunk is, gyakorlatilag a megszokott módon mutatja be, hogyan lehet egyensúlyba hozni az ORTT költségvetését, amiről már beszéltem. És volt egy második változata az ORTT-nek, lehet azt mondani, hogy magánszorgalomból csináltak egy alternatív javaslatot, amely ugyanezt a problémát a központi költségvetésen keresztül kísérelte meg kezelni.

Ezzel kapcsolatban azt figyelembe kell venni, hogy időközben elkészült a központi költségvetés törvényi javaslata, ezt a kormány benyújtotta a Ház elé, és gyakorlatilag az ORTT ezen második alternatív javaslatának a lába nem volt biztosítva a költségvetés által, nincs biztosítva a költségvetés által. Ezért amikor a költségvetési bizottságban mérlegeltük a két változatot, olyan sok mindenről nem kellett gondolkoznunk, hiszen féllábas költségvetési javaslatot nem lehet ide a Házba beterjeszteni, ezért alaphelyzetben... (Pettkó András: Lehet.) Hát lehet, de nincs értelme, képviselő úr, és megalapozatlan költségvetési javaslattal nincs értelme idejönni a Ház elé.

Azt tudom mondani, hogy az, amit most a költségvetési és pénzügyi bizottság benyújtott a Házhoz, az szinkronban van a központi költségvetéssel is. Igaz, hogy arról még nincs szavazás, de nyilvánvaló, hogy a két javaslat egyidejűleg szavazásra tud kerülni a Házban, és akkor azt lehet mondani, hogy az ORTT jövő évi működéséhez és a Műsorszolgáltatási Alap működéséhez a források biztosítottak, a költségvetések egyensúlyban vannak. És ezzel együtt kérem a tisztelt Házat, hogy mindazoknak a vitás kérdéseknek a kezelésével fogadják el az Országos Rádió és Televízió Testület 2008. évi költségvetéséről benyújtott javaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Tátrai Miklós államtitkár úr jelentkezett, tíz perc áll rendelkezésére.

TÁTRAI MIKLÓS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem fogom kitölteni az időkeretet; a kormány támogatja a bizottság által elkészített javaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nem kellett tíz perc, csak tíz másodperc. Megadom a szót Cser-Palkovics Andrásnak, a kulturális bizottság előadójának, ötperces időkeretben.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én sem fogom kihasználni a öt percet sem, csak néhány másodpercet.

A kulturális és sajtóbizottság, megtárgyalva az előterjesztést, azt általános vitára nem tartotta alkalmasnak. Ugyanazt a vitát szerintem nem sok értelme lenne lefolytatni, amit már a tavalyi esztendőben is lefolytattunk, illetve amit az előző évi ORTT-költségvetés végrehajtásával kapcsolatban itt a Műsorszolgáltatási Alapon belüli átcsoportosítás, illetve a kétharmad és a feles törvény kérdéséről. Inkább egy olyan dologra hívnám fel a figyelmet, ami eltérést mutatott a tavalyi évhez képest, hogy az ORTT nem egy, hanem két variánst készített a költségvetésével kapcsolatban.

Jónak találtuk volna, ha a B-variánsról is, ami nem az alapon belüli átcsoportosítással, hanem egyéb módon rendezte volna ezt a kérdést, hogy folyjon erről érdemi vita a Házban, ezért ezt módosító indítványként be is nyújtottuk a mai nap folyamán.

Azt gondolom, így megnyílik az a lehetőség, hogy azt a kérdést persze nem tudjuk kezelni ezzel sem, hogy egy kétharmados törvényt lehet-e feles törvénnyel módosítani, mert szerintünk nem, de azt, hogy egyébként a médiatörvény ama rendelkezését, hogy mire kell fordítani a Műsorszolgáltatási Alapot, ne szegje meg évről évre az Országgyűlés, azt gondoltuk, hogy érdemi vita akkor folyhat, ha az ORTT által elkészített mindkét variánsról vita folyik az Országgyűlés előtt. Erre majd természetesen nem az általános vitában, hanem a részletes vitában kerülhet sor. Ezeket a módosító indítványokat a mai nap délutánján benyújtottuk, és így helyreállhat az a rend, amire azt mondták akkor a bizottság ülésén kormánypárti képviselők, hogy ez nemcsak a kormány és a kormánypártok felelőssége. Azt gondoljuk, azáltal, hogy ők csak az egyik variációt terjesztették a Ház elé, ezt a felelősséget egyébként szerintem vitatni nem lehet, de alkalom nyílik majd a részletes vitában mind a kettőről érdemi vitát folytatni.

Még egyszer: azt a vitát, amit már korábban is, tavaly is lefolytattunk, szerintem nincs értelme lefolytatni, a végleges megoldást pedig az új médiaszabályozás hozhatja meg. Miután a digitális törvény módosításában is létrejött a kompromisszum, én bízom benne, hogy nagyon hamar, viszonylag rövid időn belül az új médiaszabályozásról, azon belül pedig a finanszírozás kérdéseiről is megszületik a megállapodás.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Jánosi György képviselő úrnak.

DR. JÁNOSI GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az ORTT 2008. évi költségvetésével kapcsolatban az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában ugyanaz a helyzet alakult ki, mint az ORTT 2006. évi zárszámadását illetően.

(19.00)

Nem alakult ki többségi álláspont, szavazategyenlőség jött létre a támogató, illetve az ellenző vagy tartózkodó szavazatok között, ezért van az a helyzet, hogy ilyen körülmények között - mivel a bizottság nem támogatta az előterjesztést - kisebbségi véleményt mondok el. Rögtön szeretném azt is hozzátenni, hogy mivel a bizottságban csak a szocialista frakció által delegált bizottsági tagok támogatták az előterjesztést, ezért ez a kisebbségi vélemény, amit elmondok, egyben a Szocialista Párt parlamenti frakciójának is a véleménye.

Az előterjesztés kapcsán ugyanaz a vita alakult ki, amit már a korábbi évek során megszoktunk, nevezetesen: a kérdés az volt, hogy az Országgyűlés megadja-e az engedélyt az ORTT-nek arra vonatkozóan, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból forrásokat csoportosíthasson át saját működése területére. Úgy van, ahogy Cser-Palkovics képviselő úr elmondta, ez azt jelenti, hogy egy feles törvénnyel adott esetben ellentmondunk a korábbi kétharmados többséggel elfogadott médiatörvénynek.

Persze, a kérdést máshogy is fel lehet tenni. Úgy is fel lehet tenni, hogy ragaszkodunk-e egy rossz, ma már idejétmúlt és alapvetően módosításra szoruló médiatörvényhez, és ebben az esetben működésképtelenné tesszük a testület életét, avagy szakítunk ezzel a rossz törvénnyel, átlépünk rajta, és megadjuk a normális működés kereteit és feltételeit az Országos Rádió és Televízió Testületnek. Keller képviselő úr úgy fogalmazott, hogy ez nem elegáns, de én azt gondolom, a működőképesség valamennyiünk érdeke lehet, ezért is támogattuk végül is az előterjesztést.

Rögtön hozzáteszem azonban, a bizottsági ülésen már jeleztük, hogy két olyan új momentum van, amit nekünk is figyelembe kell venni akkor, amikor az ORTT 2008. évi költségvetéséről gondolkodunk. Az egyik momentum az, hogy napirenden van a médiatörvény átfogó módosítása. Ezen a téren előrehaladott ötpárti tárgyalások folynak, és minden esély megvan arra, hogy hamarosan megszülessék az új médiatörvény, amely a körvonalazódó megállapodás értelmében egy működésében, összetételében vadonatúj médiahatóságot állítana fel. Ezért különösen fontos valamennyiünk számára, hogy a következő évben döntően időarányosan használja fel a forrásait az Országos Rádió és Televízió Testület, vagyis csak olyan kérdésekben lépjen ezen túl, amire van törvényi felhatalmazás a korábbi jogszabályokban rögzített módon.

A másik új momentum és új elem az a mozzanat, hogy a digitális átállásról szóló törvénnyel új helyzet teremtődött az ORTT finanszírozásának terén is, magyarul, itt megjelent egy 811 millió forintos összeg, amellyel a digitális átállást kell segítenie az ORTT-nek. Rögtön hozzáteszem, hogy a digitális átállás elősegítésére a nagy költségvetésben is a közszolgálati médiumok számára elkülönítetten megjelenik egy 660 millió forintos keret, amelynek felosztásáról a költségvetési törvény értelmében az Országgyűlés illetékes bizottságának kell majd döntenie. Éppen ezért érdemes végiggondolnunk azt, hogy az ORTT-nél rendelkezésre álló 811 millió forintot próbáljuk meg úgy felhasználni, hogy az összhangba kerüljön a költségvetésben más rovaton megjelenő, de ugyanezt a célt szolgáló 660 millió forinttal. Ezért célszerűnek tartanánk, ha születne egy olyan döntés módosító indítvány kapcsán, amely az ORTT számára megadja a lehetőséget, hogy e forrás felhasználásáról az Országgyűlés illetékes bizottságával egyeztetve döntsön, hogy valóban összhang lehessen a 660 millió és a 811 millió forintos keretösszeg között. Nyilvánvalóan ezt csak egy olyan módosító indítvány keretében lehet megtenni, amely nem sérti az ORTT autonómiáját. Ezt nyilván a kulturális bizottságnak kell majd végiggondolnia.

Mindezek figyelembevételével tehát módosító indítványokkal, de a szocialista frakció támogatni fogja az ORTT 2008. évi költségvetését.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerinti 10-10 perces időkeretben. Írásban előzetesen két képviselő jelezte felszólalási szándékát, Pető Iván képviselő úr és Pettkó András.

Elsőként megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, az SZDSZ-ből; őt majd Pettkó András követi, az MDF-frakcióból.

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Csatlakozom az előttem szólóhoz annyiban, hogy a múlt héten hasonló tárgykörben lefolytatott vitát, illetve érveket nem kívánom megismételni, pusztán kiemelem azt, hogy sajátos módon nem az MSZP-vel van az SZDSZ-nek vitája ebben a kérdésben, holott máshogy kívánunk szavazni, mint ahogy az MSZP szavaz, hanem szavazatunkkal, álláspontunkkal azt kívánjuk kiemelni, hogy szerintünk az ellenzéki pártoknak ugyanolyan felelősségük van az ORTT működésében, pénzköltésében - ez a múlt heti vitára vonatkozik -, mint a kormánypártoknak. Tehát mi nem kívánunk abban szerepet játszani, hogy olyan látszat keletkezzen, mintha itt kormánypárti felelősségről lenne döntés.

Két kiegészítés kívánkozik a múltkor kifejtettekhez. Az egyik az itt fölmerült és különböző aspektusból említett ORTT-javaslat két változata. Véleményünk szerint az a változat, amit az ellenzék módosításként kíván benyújtani, nem elfogadható, s nemcsak technikai okok miatt, miután a most tárgyalás alatt lévő költségvetési törvénytervezetet módosítaná, hanem azért sem, mert a normativitás szabályait végképp fölmondaná. Az se jó, ami eddig gyakorlat volt, hogy az ORTT a Műsorszolgáltatási Alap költségeibe belenyúlva folytathatja egyéb tevékenységek finanszírozását, de az még rosszabb lenne - legalábbis véleményünk szerint -, hogy pillanatnyi igények alapján a költségvetés alkalomszerűen pótolná a pénzeket.

A másik kiegészítő megjegyzés az, ami az előző évről szóló beszámoló kapcsán még nem volt aktuális, hogy az ORTT-ben ebben az évben az a gyakorlat kezdett kialakulni, hogy nemcsak a célokat tartották szem előtt esetleg kollektív döntéssel az ORTT testületi tagjai, hanem sokszor azt a megoldást választották, hogy a testületi tagok egymás között fölosztották a rendelkezésre álló pénzt, és ki-ki a maga politikai vagy egyéb ízlése alapján használhatta föl, természetesen formálisan testületi jóváhagyással a pénzt. Ha ez a gyakorlat a jövő évben is uralkodó maradna, az semmiképpen nem lenne elfogadható, márpedig ebben a pillanatban semmi garanciáját nem látni annak, hogy az ebben az évben kialakított gyakorlat a jövő évben ne folytatódjon.

Ennek megfelelően - de ez az utóbbi inkább csak mellékes érv - a múlt héten elmondott érvek alapján, illetve az itt röviden vázoltak alapján az SZDSZ az előterjesztést nem támogatja.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, az MDF-frakcióból.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Az ORTT költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei a tavalyihoz hasonló képet mutatnak. Évek óta, de legfőképpen az üzemben tartási díjak költségvetési átvállalása óta a testület működése csak a Műsorszolgáltatási Alaptól rendkívüli finanszírozás keretében átvett összeg segítségével oldható meg, hiszen a feladataival arányban álló finanszírozás csak így biztosított.

Tisztelt Ház! Igaza van Pető Iván képviselőtársamnak, aki néhány pillanattal ezelőtt az ellenzéki képviselők felelősségéről beszélt, és arról, hogy az ellenzéki képviselőknek itt a tisztelt Ház falai között is el kell mondani az álláspontjukat és a véleményüket a költségvetéssel kapcsolatban. De, tisztelt képviselő úr, az ellenzéki képviselők ezt csak úgy tudják majd megtenni a részletes vitában, hogy a Fidesz képviselői benyújtották a Ház elé az ORTT által elküldött B költségvetési tervezetet. Ez módosító javaslat formájában olvasható a www.parlament.hu-n, ahol néhány perccel ezelőtt megjelent ez a módosítási javaslat.

Amennyiben a kormánypárti képviselők engedték volna, hogy a két költségvetési javaslat, amit az ORTT javasolt, bekerüljön a tisztelt Ház falai közé, akkor igaza volna Pető Ivánnak, hiszen lehetne vitatkozni, hogy az A vagy a B költségvetést fogadja el a tisztelt Ház.

(19.10)

Így viszont majd kiderül, hogy ez a módosítás megkapja-e az egyharmadot, avagy sem. Én remélem, hogy megkapja, és akkor a részletes vitában kifejthetik a frakciók azt az álláspontjukat, hogy a két költségvetés közül melyiket tartják jobbnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Annak ellenére, hogy a 2007 nyarán módosult médiatörvény és digitális törvény rendelkezései alapján számos feladat került át a hírközlési hatósághoz, a testület költségvetése a tavalyival közel azonos, az eltérés a 2007. évihez képest plusz 74 millió 884 ezer forint, gyakorlatilag a testület mandátumának lejártához kapcsolódó költségtöbblet. Ennek oka, hogy a szabályozásból adódó átrendezéssel egyidejűleg számos többletfeladat is megjelent az ORTT műsorszolgáltatási igazgatóságán. A műsorelosztókat, szétosztókat érintő hiteles nyilvántartás vezetésében az NHH-hoz kerülés mellett az ORTT feladatkörében maradó, illetve a digitális törvény alapján megjelenő új típusú tevékenységek az ügyintézés minőségi, mennyiségi jegyeiben jelentettek arányeltolódást, és a költségvetés alakulását érdemben nem befolyásolják.

Az idei évben számos olyan esemény történt, amely vélhetően megváltoztatja a médiafinanszírozás jelenlegi állapotát. Az egyik ilyen az Alkotmánybíróság 46/2007. számú határozata, amely alkotmányellenesnek állapította meg az ORTT szankcióalkalmazási gyakorlatát, pontosabban az ezt megalapozó jogszabályhelyet. A másik ilyen esemény a digitális törvény megszületése. Hál' istennek, megszületett ez a törvény a tisztelt Ház falai között, hiszen ha visszaemlékezünk rá, az előző országgyűlési ciklus végén már volt egy olyan digitális törvényjavaslat, amit sajnos a tisztelt Ház nem fogadott el. Az MDF képviselőcsoportja szerette volna, ha ez a törvény hamarabb megszületik, de hál' istennek, most mégis sikerült a megszületése. Maga az a folyamat, amely remélhetőleg egy új, a kor kihívásainak megfelelő médiatörvény megszületését jelenti majd, ebben is bízunk, hogy ez minél hamarabb meg fog történni.

A 2008-as költségvetés nyilvánvalóan a hatályos jogszabályi környezet alapján került megtervezésre, azonban a jövőben bekövetkező változások, az új médiatörvény megszületése olyan helyzetet teremt majd, amelyet kezelni kell a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának véleménye szerint. Az ORTT a jelenleg hatályos jogszabályok alapján el tudja látni hatósági feladatait, a 2008-as költségvetés pedig biztosítja, hogy a médiavilág továbbra se maradjon felügyelet nélkül. A tervezett változások talán, túl azon, hogy nyilvánvalóan hatékonyabb, a kihívásoknak jobban megfelelő rendszer kiépítését célozzák, magukban hordozzák egy olyan átmenet veszélyét, hogy esetleg a média bármely szegmense felügyelet nélkül maradhat.

A következő évek feladata tehát egy minél egyszerűbb és átláthatóbb átmenet levezénylése, úgy, hogy a legfontosabb és remélhetően változatlan értékek, koncepciók védelme - úgymint a médiapluralizmus, közszolgálati értékek, gyermekvédelem, reklámkorlátok - egy percig sem marad felügyelet nélkül. Összességében tehát a 2008-as költségvetés főösszegei, a kiadások és bevételek a feladatok ellátása szempontjából kielégítőek, és ha nem is mindig hatékony, de egy meglévő és működő rendszer képét mutatják a tisztelt képviselőtársaim számára is. Az ORTT mint hatóság elsősorban jogot alkalmaz, ezért a médiarendszer anomáliái, az évenkénti átcsoportosítási kényszer, az üzemben tartási díj átvállalása óta jelentkező finanszírozási problémák, a digitális átállás kihívásainak kezelése nem orvosolható átcsoportosításokkal, nadrágszíj-gazdálkodással, hiszen ez mind jogalkotási kérdés.

A médiahatóság a jelenlegi jogszabályi keretek között működik, és alkalmazza a hatályos jogot olyan mértékben, amilyen mértékben az adott paragrafus megengedi. Ha a szabályozás nem felel meg a kor követelményeinek, nem egyértelmű, akkor az alkalmazása során hozott döntések is vitára adhatnak alapot. Ha megnézem, öt éve vagyok országgyűlési képviselő, és az ORTT beszámolói kapcsán mindig voltak ilyen viták, hol kisebbek, hol nagyobbak, hol csak ellenzéki képviselők mondtak különbözőfajta felvetéseket, hol a kormánypárti padsorokban legtöbbször Pető Iván képviselőtársam volt, aki ezeket az érveket ismertette. A 2008-as költségvetési tervezet jelenleg a hatályos jog keretei között tevékenykedő hatóság gazdálkodásának képét mutatja, ami az elmúlt 11 évben egy működő rendszert épített fel, amely azonban mára, ha nem is teljesen elavult, de nagyon sok változtatást igényel, hiszen a jelen és a jövő követelményének már nem nagyon tud megfelelni. Ezt a célt szolgálja remélhetőleg az új szabályozás, a digitális törvény és a születendő új médiatörvény, figyelemmel azonban az eddig elért eredményekre és a meglévő rendszer hatékonyan működő elemeire.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. Lukács Tamás képviselő úr kétperces hozzászólásra jelentkezett.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy jelen helyzetben ez a vita eredményes is lehet, hiszen nem a helyzet megítélésében van köztünk különbség, hanem az abból levont következtetésekben. Talán az előző évektől annyiban tér el a jelenlegi helyzet, hogy most a Ház felelőssége az új médiatörvény megalkotása, és az első számú tanulság mindannyiunk számára, hogy ez a finanszírozási rendszer egy új médiarendszerben nem fenntartható. Tehát ennek a tapasztalatnak az alapján, amit a '96 óta megszenvedtünk mi is, és megszenvedtek azok is, akiknek a médiatörvényt kellett alkalmazni, ezzel a finanszírozással szakítanunk kell. Ugyanakkor érthető az is, ha jelen helyzetben azt mondjuk, hogy miután új helyzet van, közös a felelősség, és ebben Pető Iván képviselő úrral egyetértek, kormánypárt és ellenzék közös felelőssége.

Viszont nem elfogadható számomra az előterjesztő logikája, hiszen ha a kormánypárt és az ellenzék közös felelőssége, akkor nem lehet, hogy a költségvetési törvény, amit még nem fogadott el az Országgyűlés, kényszerpályára helyezze a médiafinanszírozás kérdését. Tehát azt gondolom, a közös felelősségünk abban áll, hogy olyan törvényt alkossunk, amely az átmeneti időszakra is biztosítja a működőképességet, akár módosító indítványokkal, de lehetővé teszi, hogy a digitális átállás és az új médiatörvény finanszírozása zökkenőmentes legyen. Tehát feladatokhoz igényeljük azokat az összegeket, és ne a kormány mondja meg egymaga, ha közös a felelősség, hanem a feladatoknak megfelelő pénzösszeg az ország költségvetésében jusson erre a rendszerre.

Azt gondolom, hogy minden elhangzott érv jó szándékú, felelősségteljes és a közös felelősségre alapozó döntést igényel.

Ezért kérem, hogy a módosító indítványt ne szavazzák le aszerint, hogy honnan érkezett, hanem gondoljuk végig, hogy ezekhez az átmeneti feladatokhoz ezekre a pénzeszközökre szükség van-e, és akkor a költségvetési törvényben is vonjuk le ennek következtetéseit.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem jelentkezett senki sem.

Megkérdezem Keller Lászlót, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Igen, köszönöm. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tulajdonképpen két kérdéssel szeretnék foglalkozni. Mindenekelőtt nagyon szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy annak szellemében, ahogy Lukács képviselő úr is szólt, emelkedjünk felül azon a néhány problémán, ami rendre minden évben itt van a Ház előtt, amikor az ORTT költségvetéséről vagy zárszámadásáról tárgyalunk, és nézzünk magunkba, és fogadjuk el az ORTT 2008. évi költségvetését.

Cser-Palkovics András képviselő úr és az MDF részéről Pettkó képviselő úr is azt kifogásolja, hogy miért nincs itt a második változat, amit ők most módosítóként majd be akarnak nyújtani. Hát, két szempontból nincs itt. Az egyik, hogy nem az ORTT készíti a saját költségvetését, hanem a költségvetési és pénzügyi bizottság nyújtja be a Házhoz, és a költségvetési és pénzügyi bizottság szakmai alapon nem tárgyalt két változatról, csak egy változatról.

A költségvetési bizottság albizottsága előtt megjelent két változat, de eleve az albizottság egyhangú döntéssel csak a központi költségvetéssel szinkronban lévő javaslatot tárta a költségvetési bizottság elé. Azért sem merülhetett fel a költségvetési bizottságban szakmai alapon a második változat, mert egyrészt a költségvetési oldala hiányzik, másrészt pedig ugyanolyan törvénysértő a második változat is, mint az első, hiszen nem arról van szó, hogy az ORTT számára a második változat adna 467 millió forint közvetlen támogatást, hanem ugyanúgy a Műsorszolgáltatási Alapból kapna az ORTT pénzt, mint ahogy most itt, ebben a változatban.

(19.20)

A központi költségvetés a médiatörvény megalkotásakor nem is kerülhetett szóba finanszírozási szempontból, hiszen a Műsorszolgáltatási Alap önálló bevétellel, a központi költségvetéstől független bevétellel, illetve bevételekkel rendelkezik, hiszen az üzemben tartási díjat a fogyasztók, tévénézők, rádióhallgatók fizették meg a médiatörvény szerint eredendően, a műsorszolgáltatási díjat a szolgáltatók, és egyéb pályázati díjak meg kötbér, önkéntes befizetések megint nem a központi költségvetésből származtak.

Amikor eltörlésre került a lakosság körében az üzemben tartási díj, akkor a központi költségvetés bejött, de gyakorlatilag a lakosság helyett jött be finanszírozóként, de nem az ORTT-t finanszírozza, hanem a Műsorszolgáltatási Alapnak téríti meg azt az összeget, amit a lakosságnak kellene egyébként megfizetni. Már 2008-ban számol a költségvetés azzal, hogy vannak olyan szolgáltatók, akiknek az üzemben tartási díjat fizetni kell. E tekintetben a törvény megváltozott, és ezért már 775 millió forint bevétellel számolhat a Műsorszolgáltatási Alap, ami bevétel, de nem a központi költségvetésből.

Tehát én azt szeretném kérni a képviselő uraktól, hölgyektől, hogy értsék meg, hogy annak a második változatnak a szorgalmazása egyrészt ugyanolyan törvénytelen, ha lehet azt mondani, vagy nem megfelelő eljárásban hozott döntés lenne, másrészt egyáltalán nincs szinkronban a központi költségvetéssel.

A másik kérdés, amire szeretném felhívni a figyelmet, hogy hogy lehet a közös nevezőt kialakítani. A céltámogatásokra 2369 millió forintot tervez be a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésébe a javaslat. Ezek különböző közszolgálati műsorszámok támogatására, közszolgálati műsorok támogatására, digitális műsorterjesztésre lesznek fordítva.

Ezekben az előirányzatokban, ezeknek az elosztásában a parlamenti pártok által delegált testületi tagoknak megvan az egyetértése, úgy tudjuk. Ha a 2,3 milliárd forintra ki lehet alakítani a konszenzust a politikai erők által javasolt testületi tagoknál, akkor nem értem, hogy miért nem lehet kialakítani a konszenzust arra, hogy magának az ORTT-nek, amely dönt vagy foglalkozik ezen támogatásokkal, a működőképessége biztosított legyen ugyanezen politikai erők által. Mert ha erre megteremthető a konszenzus (Pettkó András közbeszól.), és adott esetben az ORTT költségvetését el tudjuk fogadni egy kétharmados többséggel, akkor gyakorlatilag a teljes törvényessége biztosított ennek a bizonyos, minden évben sokat kifogásolt 467 millió forint rendkívüli finanszírozásnak, ami az ORTT felé megy.

Tehát én azt mondom, hogy tegyük úgy még elegánsabbá a kialakult helyzetet, illetve annak a megoldását, hogy elfogadják az ellenzéki pártok is a költségvetési bizottság által beterjesztett 2008. évi költségvetési javaslatot, ezzel megteremthető a Műsorszolgáltatási Alap költségvetésének a kétharmados elfogadása, és innentől kezdve nem lehet kifogásolni azt, hogy most az ORTT miért gazdálkodik 467 millió forinttal több pénzből, amely egyébként az ő működéséhez feltétlenül szükséges.

Mindezekkel a gondolatokkal szeretném kérni azt, hogy támogassák ellenzéki képviselőtársaim is, és természetesen arra kérem Pető Iván képviselő urat, hogy az itt elmondott álláspontját szíveskedjen felülvizsgálni, és teremtsük meg a konszenzust a költségvetési javaslat elfogadására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára későbbi ülésünkön kerül sor.

Soron következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/4009. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/4009/48. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat, azok összefüggéseire tekintettel, összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés. Kérem, hogy aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Esetleg, ha még néhányan (További képviselők emelik fel a kezüket.), mert akkor így nyugodt szívvel tudnám azt mondani, hogy a látható többsége az Országgyűlésnek az indítványt elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a vitát az ajánlás 1-53. pontjaira. Nézzük csak, hogy írásban jelentkezett-e előre valaki. Senki sem jelentkezett írásban, most viszont igen. Ötperces időkeret áll rendelkezésre a vitában részt vevők számára.

Pettkó András képviselő úr jelezte, hogy szólni kíván, az MDF-frakcióból.