Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról határoz a Ház. Felhívom figyelmüket, hogy a támogatott javaslatok elfogadása kizárja az ajánlás 5., 25., 43., 83. és 163. pontjaiban lévő javaslatok elfogadását.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokat az előbb említettek és a külön szavazásra kért indítványok kivételével. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 190 igen szavazattal, 149 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a külön szavazásra kért indítványokról és azok alternatíváiról döntünk.

A kiegészítő ajánlás 1., 6., 7., 90., 91. és 103. pontjaiban a költségvetési bizottság a pályakezdő személyekre vonatkozó jövedelemadó-szabályokat kívánja módosítani a normaszöveg különböző részein. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de a Fidesz-frakció külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 342 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A kiegészítő ajánlás 3., 4., 8., 92., 120., 121. és 122. pontjaiban a költségvetési bizottság a személyi jövedelemadó-szabályok módosítását kezdeményezi. A javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 7. és 169. pontjait. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de a Fidesz-frakció külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 340 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A kiegészítő ajánlás 12. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 41. §-ában a társasági adóról szóló törvény 19. §-át új bekezdésekkel egészíti ki, amelyek az adó mértékének szabályait módosítják. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de a Fidesz-frakció külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 344 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A kiegészítő ajánlás 38., 40. és 42. pontjaiban Szatmáry Kristóf a törvényjavaslatnak az illetéktörvény öröklési, ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási új szabályainak elhagyását javasolja. A javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 62., 64., 69. pontjait, az ajánlás 61. és 67. pontjait, az 59., 63. és 68. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 39., 41. és 43. pontjaiban lévő javaslatok elfogadását. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 189 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 62., 64. és 69. pontjaiban Molnár Albert és mások a törvényjavaslat 41. § (1) bekezdésében az illetékadóról szóló törvény 16., 17. és 26. §-ai egyes részeinek módosítását kezdeményezik. A javaslat a mentesség szabályait módosítja a beépíthetőségi százalékarány csökkentésével. A javaslat elfogadása kizárja az ajánlás 61. és 67. pontjait, az 59., 63. és 68. pontjait, valamint a kiegészítő ajánlás 39., 41. és 43. pontjaiban lévő javaslatok elfogadását. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de az MSZP-frakció külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 347 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 119. pontjában Magda Sándor és más képviselők a törvényjavaslat 280. §-ában a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény 10. § (2) bekezdése módosítását kezdeményezik a döntési jogosítványokat érintően. A költségvetési és az oktatási bizottság támogatja, a gazdasági bizottság nem támogatja. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de az MSZP-frakció külön szavazását kérte. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 193 igen szavazattal, 156 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Most azokról a módosító javaslatokról határozunk, amelyekről a Házszabály értelmében még szavazni lehet.

Az ajánlás 3. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) 1. § (3) bekezdésében az szja-törvény 3. § 14. pontjának módosítását javasolja, amely a munkáltató fogalmát határozza meg. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen szavazattal, 189 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

(18.20)

Az ajánlás 10. pontjában Varga Mihály és Tállai András a törvényjavaslatot új szakasszal egészítik ki, amelyben az szja-törvény 30. §-a helyébe új rendelkezést léptetnek. Az indítvány a jövedelemadó mértékét módosítja.

Ennek alternatívája található a kiegészítő ajánlás 5. pontjában, amelyet Gusztos Péter és Lakos Imre visszavont, de Tállai András képviselő úr sajátjaként előterjesztett. Először erről a javaslatról határozunk. Az emberi jogi bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 195 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most Varga Mihály és Tállai András javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 10. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen szavazattal, 193 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 11. pontjában lévő visszavont indítványt Tállai András sajátjaként előterjesztette, amely a javaslat 12. §-ában az szja-törvény 46. § (6) bekezdése módosítását javasolja. Ebben az adóelőleg megállapításának szabályát változtatja meg. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen szavazattal, 191 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 9. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 31. §-át új bekezdéssel kívánja kiegészíteni. Az indítvány a mezőgazdasági kistermelőre terjeszt elő új szabályt. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 193 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 18., 23., 29. és 126. pontjaiban Szalay Ferenc a törvényjavaslat 34. §-át a társasági adóról szóló törvény 4. §-ának új pontjaival egészíti ki, és ezt a normaszöveg további részein átvezeti. Az indítvány a Nemzeti Sportszövetség marketingbizottsága által kiadott támogatásokra vonatkozó szabályokat terjeszti elő. A sportbizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 194 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 20. pontjában Herényi Károly a törvényjavaslat 36. § (3) bekezdésében a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) bekezdése f) pontjának módosítását javasolja. A javaslat az adózás előtti eredmény csökkentését tartalmazó szabályt változatja meg. A bizottságok nem támogatják.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 156 igen szavazattal, 193 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 22. pontjában Tállai András és Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 36. § (6) bekezdésében a társasági adóról szóló törvény 7. § (1) bekezdése r) pontjának módosítását javasolják, amely ugyancsak adóalap-csökkentő szabályt módosít. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 156 igen szavazattal, 196 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 11. pontjában Hadházy Sándor és mások a törvényjavaslat 36. § (10) bekezdésében a társasági adóról szóló törvény 7. §-át új bekezdésekkel egészítik ki, amelyek a sportköztestületek támogatásának adószabályait tartalmazzák. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 158 igen szavazattal, 196 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 15. pontjában Deutsch-Für Tamás és mások a törvényjavaslat 52. §-ában az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény 3. § (3) bekezdését egészítik ki egyes tevékenységek felsorolásával. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 151 igen szavazattal, 198 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 36. pontjában Császár Antal a törvényjavaslat 83. § (2) bekezdésében a jövedéki adóról szóló törvény 72. §-át új bekezdésekkel egészíti ki. Az indítvány az alkoholra vonatkozó jövedékiadó-szabályokat módosítja. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 158 igen szavazattal, 192 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 38., 39. és a kiegészítő ajánlás 23. pontjai egymás mellett is elfogadható megoldásokat tartalmaznak a törvényjavaslat 102. § (1) bekezdésében a jövedéki adóról szóló törvény 129. § (1) bekezdése a) pontjának módosítására.

Először Kékkői Zoltán javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 38. pontja szerint. A mezőgazdasági és a környezetvédelmi bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 156 igen szavazattal, 195 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most Kékkői Zoltán javaslatát teszem fel szavazásra a 39. pont szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 156 igen szavazattal, 192 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most Örvendi László javaslatát teszem fel szavazásra a kiegészítő ajánlás 23. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 191 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 41. pontjában Gy. Németh Erzsébet a törvényjavaslatot új szakasszal egészíti ki, amelyben az energiaadóról szóló törvény 7. §-ának új bekezdését terjeszti elő. Az indítvány a nem üzleti célú földgázfogyasztóra tartalmaz új szabályt. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 5 igen szavazattal, 341 nem szavazat ellenében és 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 42., 46., 48., 50., 52., 134. és 145. pontjaiban Kékesi Tibor és más képviselők a törvényjavaslat 129. §-ában a helyi adóról szóló törvény 7. § e) pontjának módosítását javasolják, majd ezt a normaszöveg további részén átvezetik. Ennek alternatívája található a kiegészítő ajánlás 33., 34., 35., 36., 37., 97. és 105. pontjaiban. A két indítvány a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületének adószabályait módosítja.

Ezeket a szabályokat kívánja elhagyni Bóka István és Tállai András az ajánlás 45., 47., 49., 51., 53., 57. és 174. pontjaiban. Először erről az indítványról határozunk. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 195 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most Kékesi Tibor és mások javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 42., 46., 48., 50., 52., 134. és 145. pontjai szerint. A költségvetési és az önkormányzati bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 6 igen szavazattal, 347 nem szavazat ellenében és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

(18.30)

Most Tukacs István és mások javaslatát teszem fel szavazásra a kiegészítő ajánlás 33., 34., 35., 36., 37., 97. és 105. pontjai szerint. Az önkormányzati bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 171 igen szavazattal, 181 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 60. pontjában Dávid Ibolya és Herényi Károly a törvényjavaslat 141. § (1) bekezdésében az illetékekről szóló törvény 16. § (1) bekezdését új ponttal kívánják kiegészíteni. Az indítványban az öröklési illeték alóli mentesség újabb elemét terjesztik elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 160 igen szavazattal, 195 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 44. pontjában a költségvetési bizottság a törvényjavaslat 146. § (1) bekezdésében az illetéktörvény 26. §-át egészíti ki. Az alaprendelkezés mentességi szabályokat tartalmaz. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 192 igen szavazattal, 162 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az ajánlás 73. pontjában Bóka István és Tállai András a törvényjavaslat 154. §-ában az illetékekről szóló törvény 67. §-át új bekezdéssel javasolják kiegészíteni, amely eljárási, illetőleg szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget és mentességet tartalmaz. Az önkormányzati bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 162 igen szavazattal, 193 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 79. pontjában lévő visszavont indítványt Tállai András sajátjaként előterjesztette, amely a törvényjavaslat 171. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 7. § (5) bekezdése módosítását javasolja. A javaslat az állandó meghatalmazásra vonatkozó egyik szabályt el kívánja hagyni. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 151 igen szavazattal, 203 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 80. pontjában Font Sándor a törvényjavaslat 174. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 20. §-át új bekezdéssel javasolja kiegészíteni. Az indítvány a mezőgazdasági őstermelőre tartalmaz új szabályt. A mezőgazdasági bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 175 igen szavazattal, 180 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 85. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 181. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 36. és 36/A. §-ának elhagyását javasolja. Az alaprendelkezés a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben módosítja a törvényt. A gazdasági bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 174 igen szavazattal, 180 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 86. pontjában lévő visszavont indítványt Tállai András sajátjaként előterjesztette, amely a törvényjavaslat 182. §-át új bekezdéssel egészíti ki. Ebben az adózás rendjéről szóló törvény 37. §-ának új bekezdését terjeszti elő, amely visszatérítési szabályt tartalmaz. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 192 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 89. pontjában lévő visszavont indítványt Tállai András sajátjaként előterjesztette, amely a törvényjavaslat 195. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 108. § (8) bekezdése helyébe újat javasol. Az alaprendelkezés a be nem jelentett alkalmazottakra vonatkozó eljárási szabályt tartalmaz. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 158 igen szavazattal, 195 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 91., 92. és a kiegészítő ajánlás 45. pontja alternatív megoldást kínál a törvényjavaslat 208. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 172. § (1) és (2) bekezdése módosítására. Mindhárom indítvány a bírságösszegeket csökkenti.

Először Szatmáry Kristóf javaslatát teszem fel szavazásra a kiegészítő ajánlás 45. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 161 igen szavazattal, 192 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Most Farkas Imre és Jauernik István javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 91. pontja szerint. A költségvetési bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 165 igen szavazattal, 191 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most Szatmáry Kristóf javaslatát teszem fel szavazásra az ajánlás 92. pontja szerint. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 151 igen szavazattal, 205 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 93. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 208. §-ában az adózás rendjéről szóló törvény 172. § (3) bekezdésének módosítását javasolja. Az indítvány bírságolási szabályt változtat meg. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 162 igen szavazattal, 196 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 95. pontjában Varga Mihály és más képviselők a törvényjavaslat 220. §-ában a társadalombiztosítási törvény 19. § (1) bekezdésének módosítását javasolják. Ebben a járulék mértékét csökkentik. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 157 igen szavazattal, 196 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A kiegészítő ajánlás 55. pontjában Bánki Erik és mások a törvényjavaslat 257. §-ában az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény 51/B. §-a (1) bekezdése n) pontjának módosítását javasolják, amely az adómentesen igénybe vehető pénztári szolgáltatások körét változtatja meg. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 158 igen szavazattal, 199 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

(18.40)

A kiegészítő ajánlás 56. pontjában Bánki Erik és mások a törvényjavaslat 257. §-ában az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény 51/B. § (1) bekezdése c) pontjának módosítását javasolják, amely az adóköteles szolgáltatások körét változtatja meg. Az ifjúsági bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 159 igen, 197 nem, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 108. és a hozzá kapcsolódó 112., 114., 121., 144., 151., 153., 165. és 177. pontjai, továbbá az ajánlás 109., 110., 111., 113., 115., 122., 125., 150., 154., 155., 156., 157., 166., 167. és 178. pontjai, továbbá a kiegészítő ajánlás 62., 63., 80., 88., 108., 109., 117. és 124. pontjai alternatívát tartalmaznak a törvényjavaslat 272-274. §-ainak elhagyására és ennek a normaszövegen történő átvezetésére. Az alaprendelkezés a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

Először Simon Gábor és mások javaslatát teszem fel szavazásra, a kiegészítő ajánlás 62., 63., 80., 88., 108., 109., 117. és 124. pontjai szerint. A javaslatot az emberi jogi bizottság kivételével a többi bizottság támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 163 igen, 192 nem, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Most Molnár Albert és mások javaslatát teszem fel szavazásra, az ajánlás 108. és a hozzá kapcsolódó 112., 114., 121., 144., 151., 153., 165. és 177. pontjai szerint. A költségvetési és az ifjúsági bizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 324 igen, 28 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta. (Zaj. - Csenget.)

A kiegészítő ajánlás 79., 110. és 118. pontjaiban a költségvetési bizottság a gyógyszertörvény egyes rendelkezéseit módosítja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 202 igen, 149 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 129. pontjában Kékkői Zoltán a törvényjavaslat 396. § 29. pontjának módosítását javasolja az szja-törvényre vonatkozóan. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 160 igen, 197 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 132. pontjában a kulturális bizottság a törvényjavaslat 399. §-ának módosítását javasolja az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényre vonatkozóan. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 163 igen, 195 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 138. pontjában Gál Zoltán a törvényjavaslat 410. §-ában a büntetőeljárásról szóló törvény 36. § (2) bekezdése c) pontja helyébe a jelenlegi d) pontot lépteti. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 5 igen, 351 nem, 1 tartózkodás mellett nem fogadta el.

Az ajánlás 142. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 425. § f) pontjának módosítását kezdeményezi. Az indítvány az szja-törvény egyik rendelkezését hatályon kívül helyezi. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 152 igen, 205 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 148. pontjában Zsigó Róbert a törvényjavaslat 440. § g) pontjának elhagyását javasolja. Az alaprendelkezés a társadalombiztosítási járuléktörvény egyik rendelkezésének hatályon kívül helyezését tartalmazza. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 153 igen, 205 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 168. pontjában Pál Béla és Tóth József a törvényjavaslat 1. számú mellékletét új ponttal egészítik ki. Ebben az szja-törvény 1. számú melléklete 4.12. pontja helyébe más adómentességi szabályokat javasolnak. A költségvetési, a mezőgazdasági és a sportbizottság támogatja, a többi bizottság nem támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 325 igen, 33 nem, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Az ajánlás 170. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 1. számú mellékletének 5. pontjában az szja-törvény 1. számú melléklete 8.35. pontjának módosítását javasolja. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 153 igen, 203 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 171. pontjában Szatmáry Kristóf a törvényjavaslat 1. számú mellékletét új ponttal egészíti ki, amelyben az szja-törvény 1. számú mellékletében új, adómentességre utaló szabályt terjeszt elő. A bizottságok nem támogatják. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 155 igen, 202 nem szavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

Az ajánlás 19., 21., 26., 27., 28., 143. és 160. pontjában Kuncze Gábor sajátjaként fenntartott indítványban a törvényjavaslat 36. § (1) bekezdését érintően, illetőleg a normaszöveg további részében a társasági adó egyes rendelkezéseinek módosítását kezdeményezi. A javaslatot a bizottságok támogatják, de az előterjesztő támogatott sorának nem része.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 189 igen, 167 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Határozathozatalunk végére értünk. Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem szavazott az Országgyűlés. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.

Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a zárószavazásra a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állami intézményeknek és szervezeteknek az "Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány" működésével kapcsolatos korrupciógyanús ügyekben való részvételének körülményeit és az "Együtt Egymásért, Egy-Másért Alapítvány" működésének nemzetbiztonsági kockázatait vizsgáló bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása.

(18.50)

Az Országgyűlés elnöke a frakciók indítványai alapján H/4038. számon előterjesztette személyi javaslatát. Ebben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a bizottság elnökének Demeter Ervint, alelnökének Tóth Károlyt, tagjainak pedig Bárándy Gergelyt, Molnár Zsoltot, Wiener Györgyöt, Gulyás Józsefet, Cser-Palkovics Andrást, Horváth Zsoltot, Simicskó Istvánt, Csáky Andrást válassza meg. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 342 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Most bizottsági tagcserére tett javaslatról határozunk. Az Országgyűlés elnöke a Házszabály 19. § (2) bekezdése g) pontjának megfelelően személyi javaslatot terjesztett elő H/4261. számon. Ebben azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés a sport- és turisztikai bizottságba Puch László helyett Páva Zoltánt válassza meg a bizottság tagjává. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a személyi javaslattal. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a személyi javaslatot 335 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Engedjék meg, hogy az Országgyűlés és magam nevében is a megválasztott bizottsági tagnak eredményes munkát és sok sikert kívánjak.

Most pedig határozathozatalunk végére értünk. Munkánk folytatása előtt kétperces technikai szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Soron következik az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. (Csenget.) Megkérem képviselőtársaimat, akik nem kívánnak a további munkában részt venni, ne zavarják a további munkát. A költségvetési bizottság önálló indítványát T/4063. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig T/4063/1. számon kapták kézhez a képviselőtársaim.

Megadom a szót Keller László képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. A képviselő urat illeti a szó.

KELLER LÁSZLÓ (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt ORTT-elnök Úr! A költségvetési bizottság úgy, ahogyan az évente rendszeresen ez idő tájban szokott lenni, megtárgyalta az ORTT által elkészített, a 2006. évi költségvetése végrehajtásáról szóló javaslatot, és ezt magáévá téve benyújtotta az Országgyűléshez.

Ezt megelőzően - a költségvetési bizottságot megelőzően - egy, a költségvetési bizottság keretein belül létrehozott albizottságban tárgyaltuk az ORTT zárszámadását, és meg kell mondanom, hogy akkor az albizottságban egyhangúlag támogattuk az ORTT által elkészített javaslat parlament elé hozatalát. Majd a költségvetési bizottságban már ez az egyhangú szavazat csak a kormánypártok részéről volt támogatott, az ellenzék nem támogatta a törvényjavaslat benyújtását, de a költségvetési bizottság többsége jóvoltából most tárgyalhatjuk a javaslatot.

A tisztelt képviselőtársaim megkapták a részletes beszámolót, ezért csak nagyon vázlatosan szeretném jelezni, hogyan alakult az ORTT 2006. évi költségvetésének a teljesítése. Az ORTT 2006-os költségvetése durván 1,5 milliárd forintos kiadással és bevétellel zárult; nem hiánnyal zárta a költségvetését, hanem többlettel. Ha megnézzük azt, hogy az ORTT nemcsak a saját költségvetése felett diszponál, hanem a Műsorszolgáltatási Alap költségvetését is kezeli, amely nagyságrendileg lényegesen nagyobb költségvetési előirányzatot foglal magában, mint az ORTT saját költségvetése - csak azért, hogy a külső hallgatók számára világos legyen, több mint 7 milliárd forintot kezel az ORTT a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül -, ez az alap is lényegét tekintve egyensúlyban van. Tehát ahogy jeleztem, a bevétel és a kiadás is a meghaladja a 7 milliárd forintot, kismértékben.

De teljesen természetes, visszatérő témája a költségvetési bizottság ülésének az, hogy a Műsorszolgáltatási Alapból az ORTT bizonyos pénzösszeget felhasznál. Ez 2006-ban 443 millió forint volt. Itt a vitát mindig az váltja ki, hogy vajon költségvetési törvényben rögzített módon felhasználhatja-e az ORTT egy olyan pénzalap előirányzatát, amelyet egyébként kétharmados törvénnyel szabályozott az Országgyűlés. Ez rendre vitatéma volt, és gyakorlatilag a kormánypártok és az ellenzék között a vita lényegét ez az egyetlen tétel jelenti, merthogy 2006-ban is szükség volt kiegészíteni az ORTT költségvetését, mert a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény meghatározta a feladatokat is, rögzítette azt is, hogy egy bizonyos - 4 százalékos - kereten belül kell végrehajtani a feladatokat. De látható, hogy a feladatokat ezen 4 százalékos összegből az ORTT nem tudja teljesíteni, ezért szükséges egyfajta kiegészítésről gondoskodni.

Itt a feles és a kétharmados törvény viszonya az, ami tulajdonképpen rendezetlen.

(19.00)

Én pedig azt mondom ezzel kapcsolatban, hogy ha a Műsorszolgáltatási Alap különböző kiadásainál meg tud lenni a konszenzus a parlamenti pártok között - nevezetesen ott, ahol különböző pályázati pénzek elosztásáról van szó -, és azt tudomásul veszik a politikai pártok ORTT-ben ülő képviselői, akkor én úgy gondolom, hogy konzekvensnek kell lenni abban is, hogy az ORTT működését biztosítsuk költségvetési kereteken belül. Sajnos, ez a konszenzus mind a mai napig nem tudott megteremtődni, ráadásul a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője is a kulturális bizottsági ülésen úgy nyilatkozott, hogy ezt a fajta támogatáskiegészítést nem tudja támogatni. Erről majd nyilván a kulturális bizottság képviselői fognak szólni.

Itt érdemes egy fél pillanatra megállni, mert a költségvetési bizottsági vitában is az ellenzéki képviselők ezért a kialakult helyzetért gyakorlatilag a kormányt teszik felelőssé. Én azt nagyon határozottan szeretném rögzíteni, hogy lehet sok mindenért adott esetben kritizálni a kormányt, de éppen az ORTT költségvetésének az ilyetén alakulásáért és a zárszámadás teljesüléséért, azt lehet mondani, hogy közösen itt, a parlamenti padsorokban ülők vagyunk a felelősek. Tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy a kormányzat e tekintetben nem megfelelően jár el, hiszen a kormányzat az ORTT költségvetését kívülről szemléli, nem mond véleményt, ezért gyakorlatilag a költségvetési törvényjavaslat elfogadásáért, illetve a zárszámadásért is a mi felelősségünk áll fenn. Ha a hatályos törvényt, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényt nem sikerült konszenzussal olyan módon módosítani, hogy az vagy adjon kevesebb feladatot az ORTT-nek, vagy biztosítsa a szükséges kiadási előirányzatot, akkor bizony nincs értelme azt mondani, hogy a kiadások egyik soránál én egyetértek azzal, hogy legyen bizonyos átrendezés, más soránál pedig nem.

Más egyéb vita egyébként a költségvetési bizottságban az ORTT tavalyi költségvetésének a végrehajtásáról nem alakult ki. Ezzel együtt terjesztem a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság nevében az ORTT 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé azzal, hogy fontolják meg mindazt, amit előterjesztőként mondtam, és a szavazásnál emelkedjenek felül azon a bizonyos egyetlenegy előirányzaton, és támogassák a benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni 10 perces időkeretben. (Nincs jelzés.) Jelzést nem látok.

Most megadom a szót Cser-Palkovics András képviselő úrnak, a kulturális bizottság előadójának, 5 perces időkeretben.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezt a vitát tavaly is lefolytattuk, és szinte ugyanazokat a szavakat lehetne elmondani, hiszen közben sajnos a helyzet nem sokat változott, hiszen ugyanazok a körülmények határozzák meg ennek a vitának a helyzetét, mint tavaly vagy tavalyelőtt, illetve az előző években.

A kulturális és sajtóbizottság legutóbbi ülésén tárgyalta az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság 9 tagja szerint az előterjesztés általános vitára alkalmas, 9 tagja viszont nem tartotta az általános vitára alkalmasnak azt. A nemmel szavazók szavazatukat az előző évekhez hasonlóan több érvvel alapozták meg.

Először is: ismeretes, hogy a hatályos médiatörvény szerinti finanszírozás az ORTT feladatainak ellátására sajnos nem elégséges. Ezért évek óta az a gyakorlat alakult ki, hogy az ORTT költségvetése jelentős összegeket csoportosít át saját feladatainak fedezetére a Műsorszolgáltatási Alapnak a médiatörvény által egyébként más célra rendelt összegeiből.

Ebből fakad a második probléma és a második ellenvetésünk, miszerint az átcsoportosítással egyebek között a műsortámogatást rövidíti meg, és ami különösen elfogadhatatlan, hogy egyebek között a közszolgálati műsorok támogatását is. Ezt is minden évben elmondtuk ebben a vitában.

Harmadik probléma, hogy tudvalevő, hogy az alaphiányhoz maga a kormány is hozzájárult, ezért nem osztom egyébként a Keller úr által elmondott bizottsági véleményt, mert a kormány akkor, amikor az üzemben tartási díjat átvállalta, nem az egész díjról rendelkezett, hanem annak csak néhány százalékáról, pontosabban 60-70 százalékáról, a többit nem pótolta, tehát az alaphiányhoz ezáltal nem most, természetesen nem ebben a esztendőben, évekkel ezelőtt, de mégiscsak a kormány is hozzájárult. Természetesen maga az ORTT is hozzájárult a saját alaphiányához, amikor milliárdos nagyságrendű bevételkiesést jelentő döntéseket hozott álláspontunk szerint a Műsorszolgáltatási Alapnál a Danubius Rádió és a Sláger Rádió műsorszolgáltatási díjának részbeni elengedésére, de ugyanígy nagyon komoly, milliárdos bevételkiesést jelent a két nagy kereskedelmi televízió változatlan feltételekkel való szerződéshosszabbítása 2005 nyarán.

Mindez a bevételkiesésen keresztül és a hiány állami forrásokból való pótlásán keresztül jelentős jövedelemátcsoportosítást is jelentett egyrészt a kereskedelmi médiumok között, másrészt - ami igazán elfogadhatatlan - állami forrásokból is a kereskedelmi médiumok javára, és persze ezáltal kicsit hiteltelenné válik az ORTT azon érve, hogy ő nem tehet a kialakult jogi-pénzügyi helyzetről, legfeljebb azzal lehet ezt megengedni, hogy nem kizárólag, vagy mondjuk úgy, hogy nem csak felelős ezért a helyzetért.

Ötödik probléma: súlyos formai probléma, hogy egy egyébként kétharmados törvényt mindig egy feles törvénnyel felülírja az Országgyűlés.

Természetesen erre a problémára, hogy ne álljunk itt jövőre, és ne ugyanezt a vitát szinte ugyanezekkel a szavakkal kelljen lefolytatni, az igazi megoldást egy új médiaszabályozás és a finanszírozásnak az ezen belül történő valódi rendezése jelenthetné. Tudjuk, hogy az ötpárti egyeztetések folynak, ezek a tárgyalások azonban még az elején tartanak, tehát nem lehet megmondani, csak reménykedni abban, hogy a jövő esztendőben ezt a vitát így ebben a formában, ezekkel a szavakkal és érvekkel, ellenérvekkel már nem kell újra lefolytatni. Most viszont a tény tény marad: a kulturális és sajtóbizottság 9 tagja szerint ez az előterjesztés nem alkalmas általános vitára.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Most a kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Jánosi György képviselő úrnak, a bizottság alelnökének, 5 perces időkeretben.

DR. JÁNOSI GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban így van, ahogy Cser-Palkovics képviselő úr elmondta, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságában nem alakult ki többségi álláspont az előterjesztést illetően, sem az általános vitára való alkalmasság, sem a támogatás tekintetében. Szavazategyenlőség jött létre a támogató, illetve az ellenző vagy tartózkodó szavazatok között, ezért valóban az a helyzet, hogy a bizottság nem támogatta az előterjesztést, így a parlament legnagyobb pártjának képviselőjeként én most kisebbségi véleményt vagyok kénytelen elmondani, mert a bizottságban egyedül a Szocialista Párt képviselői voltak azok, akik támogatták az előterjesztést.

Számszaki, pénzügyi, költségvetési, szakmai szempontból teljesen rendben valónak találjuk a zárszámadást - efelől kétség a bizottság ülésén sem merült fel -, megfelel az előírt szakmai kritériumoknak az előterjesztés. A probléma arra a vitára vezethető vissza, amely immár 8-9 éve tart a parlamentben, és amelynek az igazi oka a médiatörvény nem megfelelő szabályozására vezethető vissza.

Hogy mindenki értse, miről van szó: az Európai Unió elvárásainak megfelelően a médiatörvényben garantált, kiszámítható, átlátható finanszírozási feltételeket kell teremteni az ORTT számára, hogy biztosítható legyen a testület függetlensége. A médiatörvény megalkotása után néhány évvel azonban kiderült, hogy nincs igazán összhang az ORTT számára automatikusan biztosított költségvetési források és az ORTT számára előírt feladatrendszer között, magyarul: a mindenkori működésre kevés a törvényben előírt forrás.

(19.10)

Ezért, még egyszer mondom, már a médiatörvény elfogadása után néhány évvel azzal a problémával szembesült a mindenkori Országgyűlés, és azzal a problémával szembesült a mindenkori kormány - nem győzöm ezt hangsúlyozni, mert itt kormányciklusokat átívelő problémáról van szó -, hogy vagy megsérti a médiatörvény előírásait, megsért feles törvénnyel egy kétharmados törvényt, vagy pedig nem teremti meg a hatóság működésének normális feltételeit, aminek következtében működésképtelenné, bénává válhat a törvény által létrehozott testület. Ebben a vitában a mindenkori kormányoldalon lévők mindig elmondják, hogy fontosabb a testület működésének biztosítása, és próbáljuk meg majd a médiatörvényt módosítani, míg az ellenzék általában, főleg az utóbbi éveket tekintve azzal érvel, hogy nem szabad megsérteni költségvetési törvénnyel egy kétharmados törvényt.

Azt hiszem, valóban itt az ideje annak, hogy rendezzük ezt a problémát. Itt az ideje, hogy amit eddig, 8-9 éven át nem sikerült, mármint hogy módosítsuk közös erővel, kétharmados többséggel a médiatörvényt, arra talán most, az előttünk álló időszakban lesz esély, hiszen ötpárti tárgyalások folynak, közelednek az álláspontok, minden remény megvan arra, hogy jövőre megalkothat egy vadonatúj médiatörvényt az Országgyűlés, és ebben bizony rendezni kell ezt a problémát, rendezni kell a médiahatóság költségvetési működési feltételeit.

Az az álláspontunk, hogy a probléma nem most keletkezett, amikor a zárszámadásról vitatkozunk, hanem amikor annak idején elfogadtuk az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi költségvetését. Akkor is lefolytattuk ezt a vitát. De aki akkor többségben megszavazta ezt a költségvetési törvényt, annak most, azt gondolom, kutya kötelessége a zárszámadást is megszavazni, hiszen ez a többség adta meg az átcsoportosításra a felhatalmazást.

Ezért mindenféle aggálya ellenére a szocialista frakció és a bizottság szocialista képviselői támogatják az előterjesztést, és a szavazás során támogatni fogják az ORTT zárszámadásának elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 10-10 perces időkeretben. Először megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, elsőként Pető Iván képviselő úrnak, SZDSZ.

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A kulturális bizottságban eggyel több kormánypárti képviselő van, mint ellenzéki, az egyetlen kormánypárti többséget jelentő képviselő én magam vagyok. Ha az ellenzékkel együtt szavazok, vagy hozzájuk hasonló álláspontot képviselek, akkor átbillen a mérleg nyelve. Ez fordult elő ebben az esetben a kulturális bizottságban. Annyiban pontosítanom kell Cser-Palkovics képviselő úr ismertetését, hogy voltak, akik nemmel szavaztak az ORTT költségvetési beszámolójára, én magam tartózkodtam. Tehát az igenek többsége azért nem jött létre, mert volt egy tartózkodó szavazat is. Ez apró különbségnek tűnik az elhangzottakhoz képest, de azért a tények kedvéért érdemes elmondani.

Egy másik pontosító megjegyzésem Keller képviselő úr ismertetéséhez kapcsolódik. Keller képviselő úr, ha jól értettem, úgy ismertette a tényeket, hogy a támogatáskiegészítést, tehát az úgynevezett átcsoportosítást én nem tudtam támogatni, és a tartózkodásom ennek szólt. Nem igazán az ORTT-beszámoló tartalmi kérdéseinek szólt a tartózkodásom, hanem a mindjárt részletezendő tényeknek. Annyit elöljáróban meg kell jegyeznem, az előttem szólókkal abban egyetértek, ha tetszik, úgy tűnik, hogy az egész parlamentben egyetértenek azzal az illetékesek, hogy a jelenlegi rendszer nem jó, és a médiatörvény módosítására van szükség; jobban mondva: abban is konszenzus van, hogy nem módosítására, hanem új médiatörvény megalkotására ahhoz, hogy ilyen problémákon ne kelljen vitatkozni, legalábbis reményeink szerint ne kelljen vitatkozni, hanem az előttünk lévő probléma megoldódjon.

Ami miatt tartózkodtam, és úgy szavaztam, ahogy szavaztam, és az SZDSZ-frakció is azt a magatartást fogja követni, amit a bizottságban követtem, az a következő. Az előző évben, amikor ezt a költségvetést még tervezetként tárgyalta a parlament, illetve a bizottság, jeleztem, hogy a magam részéről elfogadhatatlannak tartom azt, hogy olyan látszat alakul ki, mintha az ORTT működtetése valami kormánypárti érdek lenne, és az ORTT költségvetési tervezetét csak a kormánypártok szavazzák meg. De, mondtam az előző évben, úgy tűnik, hogy a kormánypártok felelősségérzete ebben az ügyben erőteljesen működik, és akkor még ugyanazt az álláspontot képviseltem, mint most a nagyobbik kormánypárt az elfogadás kapcsán, hogy nevezetesen az ORTT-nek működnie kell, ha az ellenzék nem támogatja a költségvetés tervezetét, majd magát a költségvetést, akkor úgy tűnik, hogy a kormánypártoknak kell szavazni.

Azonban az ORTT tavalyi működése is megerősítette azt, hogy függetlenül attól, hogy kik szavazzák meg a költségvetést, ahogy Keller képviselő úr is itt mint előterjesztő ismertette, az ORTT működése során az ellenzéki, illetve kormánypárti testületi tagok tevékenysége annyiban nem különböztethető meg, hogy élnek-e azokkal a lehetőségekkel, amit a tagság jelent. Én tehát utólag, amikor most el kell fogadni a költségvetési beszámolót, a tartózkodó szavazatommal azt kívánom jelezni, és kívántam jelezni, hogy azt a látszatot továbbra sem szeretném elfogadni, csak most erőteljesebb eszközökkel jelzem, hogy ami az ORTT-ben történik, az valamiféle kormánypárti politika megvalósulása, és az ellenzéknek semmi köze, vagy az ellenzék által delegált ORTT-tagoknak semmi közük ahhoz, ami az ORTT-ben történik.

Elmondtam bizottsági ülésen is, itt is megismétlem, hogy míg az országos költségvetésben természetesen a kormány, a kormánypártok politikai szándéka ölt testet számok formájában, addig az ORTT költségvetésében nem így van. A kormánynak és a kormánypártoknak tartalmi értelemben semmiféle speciális üzenetük, politikájuk az ORTT-ben nem jelenik meg. Annyit még talán érdemes hozzátenni itt, az Országgyűlés plénuma előtt, hogy a kulturális bizottságban a most tárgyalt beszámoló és az ORTT jövő évi költségvetési terve egyszerre szerepelt napirenden. Nyilvánvaló volt ott, számomra legalábbis, és úgy tűnik, mások számára is, hogy a tavalyi évről szóló költségvetési beszámoló és a jövő évi költségvetési terv egyszerre, egy logikára épül, ha a jövő évi költségvetési tervet az ellenzék nem támogatja, és megint olyan látszatot kíván teremteni, mintha speciális kormánypárti érdek valósulna meg a jövő évi költségvetés elfogadása vagy előterjesztése kapcsán, ebbe a látszatba nem lehet véleményem szerint belemenni.

Tehát nem az ORTT költségvetési beszámolójának tartalmi elemei az okai annak, hogy tartózkodtam, hanem az említett körülmények, ha tetszik, formai elemek. Egyébként azt a mondatot nyilván érdemes elmondani, hogy egyetértünk-e a mostanra kialakult helyzettel vagy sem. Attól függetlenül született egy országgyűlési döntés az ORTT 2006-os költségvetéséről, és ezt az országgyűlési döntést, a kritikai elemeket, mármint a korábban történtekhez kapcsolódó kritikai elemeket zárójelbe téve az ORTT végrehajtotta, tehát formai értelemben az Országgyűlés döntésének megfelelt az ORTT 2006-os gazdálkodása és az ezt tükröző költségvetési beszámoló.

De a helyzet úgy alakult, ahogy elmondtam, tehát indokoltnak látom azt, hogy az ellenzék szembesüljön azzal a ténnyel, hogy az ORTT gazdálkodásáról, illetve jövő évi költségvetéséről szóló döntés nem speciálisan kormánypárti felelősség, hanem összparlamenti felelősség. Ezt kívántam exponálni szavazatommal, és az álláspontom további fenntartásával.

Köszönöm szépen.

(19.20)

ELNÖK: Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt ORTT-elnök! A költségvetés végrehajtása, a bevételi és kiadási főösszegek alakulása, a költségvetésen kívüli bevételek felhasználása, a különböző átcsoportosítások a számok mögött mindig jelzik egy rendszer életképességét vagy életképtelenségét. A főösszegek alakulása, a Műsorszolgáltatási Alaptól ismételten átvett összeg - az idén 443 millió forint - az előző években megszokott képet mutatja. Mint már korábban is mindig jeleztük, nem szerencsés, hogy a testület a működéséhez és a feladataihoz szükséges anyagi eszközöket csak folyamatos átcsoportosításokkal tudja előteremteni, hiszen ez már évek óta egyre csak gyengíti a testületet feladatainak ellátásában, mert a folyamatos átcsoportosítások, átütemezések mindig valamilyen más célra kijelölt összeget vonnak el. Vagyis ahhoz, hogy valamire jussunk, valahonnan el kell vonni. Ezt a kérdést már Cser-Palkovics András képviselőtársam is érintette.

Tisztelt Ház! Az egyik legnagyobb kérdés az ORTT működésével, költségvetésének alakulásával kapcsolatban - túl az olyan törvényi kötelezettségek teljesítésén, mint a kiskorúak védelme, reklámkorlátozások és egyéb tartalomszabályozás - az, hogy milyen formában és hatékonysággal valósul meg a mai magyar médiafinanszírozás alapkoncepciója, vagyis a kereskedelmi piac által megtermelt bevételek visszaforgatása a közszolgálatba. Egy részről ezt a folyamatot a hatályos szabályozás rögzíti, ezen a téren a testület klasszikus jogalkalmazói feladatot lát el a pályázatok évről évre történő kiírásával és lebonyolításával.

A hatékonyság másik oldala, hogy milyen erővel lép fel a testület a jogsértésekkel szemben, hiszen ezen hatékonyság is komoly költségvetésen kívüli bevételt jelent - kötbérek, különböző bírságok -, amely ugyanúgy visszaforog a közszolgálatba, azonban ez az összeg nem a törvényi szabályozáson, hanem az ORTT hatékonyságán alapszik. Összességében - egyfajta tízéves mérlegként is - elmondható, hogy a testület többé-kevésbé megtalálta az effajta bevételek hatékony beszedésének a módját, értve ez alatt a különböző műsorszolgáltatókkal folyamatban lévő perek kimenetelének kalkulációján alapuló egyezségeket. A félreértés elkerülése végett komoly vérveszteség is érte e téren a hatóságot, de kialakult egy jól működő rendszer.

A tavalyi költségvetésből két nagyon fontos esemény finanszírozását is meg kellett oldani: az országos és önkormányzati választások lebonyolításának monitoringját és a digitális átállással kapcsolatos feladatok pénzügyi támogatását. A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként én inkább a másodikra helyezem a hangsúlyt.

A választások éve mindig hatalmas feladatot jelent a médiahatóság számára, hiszen az olyan törvényi alapkövetelmények, mint a kiegyensúlyozottság, a pártatlanság sokkal hatványozottabban vizsgálandók ebben az időszakban. A médiaszereplések erőviszonyainak kiegyenlítése érdekében a testület egy ajánlást dolgozott ki a választási időszakra, amely ugyan alkalmazása szempontjából nem volt egy sikertörténet, hiszen alapvetően nem tudta pozitív irányba befolyásolni egyes politikai szereplők túlsúlyát, de ez nemcsak a testület hibája volt, hanem a szabályozás jellegéből is fakadt.

A monitoringszolgálat viszont jól vizsgázott, hiszen a 2006-os vizsgálandó médiafelület sokszorosára nőtt a korábbiakhoz képest - például a 2002-es választási időszak alatt -, mégis ugyanolyan hatékonysággal dolgoztak, mint a nyugalmi időszakban, változatlan költségvetés mellett. A választások médiafigyelése mellett - és ezt elősegítendő - a testület monitoringosztálya által kiépített digitális archiváló rendszer egyedülálló adatbázist biztosított nemcsak a médiahatóság, hanem más szervek számára is. Ennek a rendszernek a korszerűsítése is a 2006-os költségvetésből történt meg.

Összességében tehát a 2006-os költségvetés főösszegei, a kiadások és a bevételek a feladatok ellátása szempontjából kielégítően alakultak, és ha nem is mindig hatékony, de egy meglévő és működő rendszer képét mutatták.

Az ORTT mint hatóság elsősorban jogot alkalmaz, ezért a médiarendszer anomáliái, az évenkénti átcsoportosítási kényszer, az üzemben tartási díj átvállalása óta jelentkező finanszírozási problémák, a digitális átállás kihívásainak kezelése nem orvosolható átcsoportosításokkal, nadrágszíj-gazdálkodással, hiszen ez mind jogalkotási kérdés. A médiahatóság a jelenlegi jogszabályi keretek között működik és alkalmazza a hatályos jogot olyan mértékben, amilyen mértékben az adott paragrafus ezt engedi. Ha a szabályozás nem felel meg a kor követelményeinek, nem egyértelmű, akkor az alkalmazása során hozott döntések is vitára adhatnak alapot.

Tisztelt Ház! A költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezet tehát egy, a jelenleg hatályos jogi keretek között tevékenykedő hatóság gazdálkodásának a képét mutatja, amely az elmúlt tizenegy évben egy működő rendszert épített fel, amely azonban mára, ha nem is teljesen elavult, de nagyon sok változtatást igényel - erről Pető Iván képviselőtársam is beszélt néhány perccel ezelőtt -, hiszen a jelen és a jövő követelményeinek már nagyon nehezen tud megfelelni. Ezt a célt szolgálja remélhetőleg az új szabályozás, a digitális törvény és a születendő új médiatörvény, azonban ez jogalkotási kérdés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki részt venni az általános vitában. Megadom a szót Lukács Tamás képviselő úrnak, KDNP.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az összes felszólalóval egyet lehetne érteni, itt nem a diagnózisban vannak véleménykülönbségek. Minden felszólaló érintette a lényeget, akkor is, ha a diagnózisból más-más következtetéseket vontak le. A diagnózis viszonylag egyszerű. Nem kívánom megismételni, csak utalok a Cser-Palkovics képviselőtársam által elmondottakra. Az, hogy költségvetési hiány mutatkozik az ORTT-nél, egy megváltoztatott rossz rendszerből következik, de maga az ORTT is hozzájárult ehhez a forráshiányhoz a döntéseivel. Amikor a koncessziós díjat elengedték vagy csökkentették, vagy változatlan módon meghosszabbították kereskedelmi televíziók koncesszióját, akkor ezzel a magatartással ehhez a forráshiányhoz hozzájárultak. Az a kérdés, hogy egy forráshiányos helyzetben egy intézménynek milyen kötelességei vannak, milyen megoldásokat kell választania. Ebben az esetben nyilván a kötelező feladaton túli feladatvállalás nem elfogadható.

Jánosi képviselőtársam utalt arra, hogy politikai konszenzust hoznak létre az ORTT-ben. Bocsánatot kérek, de az ORTT-ben ne hozzanak létre politikai konszenzust, hanem hozzanak létre szakmai konszenzust, politikai konszenzust pedig itt, a nyilvánosság előtt mi hozzunk létre.

Itt most elérkezett egy olyan határvonalhoz a parlament, amikor nekünk elsősorban - s e tekintetben Pettkó András képviselőtársammal értek egyet - az új médiatörvény megalkotásánál a finanszírozási anomáliákat ki kell küszöbölnünk, és olyan megoldást kell találnunk, amely biztonságosan biztosítja a feladatok ellátását. S itt hadd védjem meg az ORTT-t annyiban - nem biztos, hogy rászorul az én védelmemre -, hogy a törvényalkotónak ebben a helyzetben úgy kell gondolkoznia, hogy nem intézményfinanszírozásra, hanem feladatfinanszírozásra kell áttérni az új törvényben. Ha ezt megoldjuk az új törvényben, akkor nem lesznek ezek az anomáliák, azonban ennek a folyamatnak valahol megálljt kell parancsolni, és mikor tegyük ezt meg, mikor vonjuk le ezt a következtetést, ha nem az új médiatörvény kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki részt venni az általános vitában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Keller László képviselő urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra.

Öné a szó.

(Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak nagyon röviden szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra.

Cser-Palkovics András képviselő úr utalt arra, hogy a kormányzatot felelősség terheli azért, mert ilyen módon próbálta megoldani a helyzetet, ahogy az kialakult. Azt tudom mondani, képviselő úr, hogy a kormányzatokat - kormányzatokat! - terheli a felelősség. De miután látható módon a probléma gyökereit hasonlóan látjuk, szerintem el kellene oda jutni, hogy a zárszámadásnál is meg a költségvetésnél is addig, ameddig az a bizonyos új szabályozás nem alakul ki, a politikai konszenzust az elfogadásnál meg kellene teremteni. Erre próbáltam felhívni a figyelmet az előterjesztés során is.

Úgy látom, a vita már nem olyan heves és nem annyira éles a politikai oldalak között, mint volt tavaly vagy tavalyelőtt. Szerintem mély levegőt kellene venni, és azt kellene mondani, hogy ezt a kérdést nem tudtuk megfelelően megoldani.

(19.30)

Bizonyos konszenzusok feltehetőleg kialakultak a politikai mezőben. Ezt megint csak nem lehet semmissé tenni, hiszen az elnökségi tagok valami módon odakerültek, a pártok delegáltjaiként vannak a testületben.

Még egyszer: mi azt nem vizsgáltuk, hogy a különböző támogatások milyen célokra, hogyan kerültek felhasználásra, de a nyilvánosság ezt elég rendesen elemezte. Csak azt mondom, hogy ami egyébként az ORTT működéséhez szükséges, ahhoz, hogy a támogatásokról dönteni tudjanak, és folyósítani tudják a támogatásokat, ahhoz a feltételeket - azzal a politikai bölcsességgel, ami itt megnyilvánult a képviselők részéről - szerintem el kellene fogadni.

Még egyszer, a mi felelősségünk az, hogy egy új szabályrendszert ki tudunk-e alakítani. Ebben a szellemben kérem ismételten azt, hogy fontolják meg és támogassák a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság benyújtott, zárszámadásra vonatkozó javaslatát.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. A következő ülésünkön a törvényjavaslat elfogadásáról döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/4095. számon, az oktatási bizottság ajánlását T/4095/1. számon kapták kézhez.

Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben.