Felszólalás adatai

Elmondta Szűcs elnök úr az imént, hogy kötelező közszolgáltatásból kettőféle van nekünk, az egyik a hulladékos, a másik pedig ez a kéményseprő-közszolgáltatás. Mind a kettő nagyon fontos.

Lassan két évtizede folyik valamiféle vita azzal kapcsolatban, amit Kiss képviselő úr is említett, hogy ez most közszolgáltatás, ami a közjót szolgálja, vagy pedig beengedünk ide piaci elemeket is, legalábbis a hulladékgazdálkodásban ekörül folyik a vita nagyon-nagyon régen. Azt gondolom, hogy ez érvényes a kéményseprő-szolgáltatásra is. Én is azt gondolnám ebben az esetben, hogy itt piaci elemeknek nincs helyük, és a profitérdekeltséget alapvetően ki kell zárni.

Itt megyei jogú városokra osztja a feladatot a törvénytervezet, ami alól egyes települési önkormányzatok kivételesen kibújhatnak úgy, hogy saját szolgáltatást szerveznek, és megállapodnak a megyei jogú várossal. A megyei jogú város fogja az ármegállapítást is végezni, tehát gyakorlatilag elég messze történik majd az ármegállapítás a településektől és a kis falvaktól. Nem vagyunk benne biztosak, hogy ez így teljesen jó, hiszen ha belegondolunk, hogy jellegében teljesen más szolgáltatást kell végeznie egy nagyvárosban, mint egy kistelepülésen; itt rögtön kétféle szolgáltatásról van szó azokon a helyeken, ahol nagyon sok a társasház, a közös kémény, mindenféle gázfűtési rendszerek, és más kihívások elé néz egy kéményseprő-szolgáltató, ha egyedi fűtésekkel találkozik, és családi házas övezetekben jár.

Azt gondolom, hogy az ármegállapítás környékén biztos, hogy valami differenciát kell tenni, már csak azért is, mert egy családi házas övezetben sokkal többet talpal a szakember, sokkal többet kénytelen járni a házakat, és más módszerrel kell a lakossági szolgáltatást elvégezni.

(18.30)

Fontos kérdés, hogy hogyan választja ki az illetékes önkormányzat a szolgáltató céget. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben kevés támpontot ad ez a törvénytervezet, ezt érdemes lenne finomítani. Nem találtunk benne olyat, ami a kéményseprőcégek akkreditációjáról szólna, szerintem nagyon fontos dologról van szó, hiszen ha elfogadjuk azt, amit itt már többször hallottunk, hogy élet- és vagyonbiztonságról van szó, akkor bármilyen felkészültségű céget nem lehet beengedni erre a piacra.

Nagyon fontos, hogy a hatósági felügyelet lehetőségét megteremti a törvénytervezet, ezt mindenképpen üdvözöljük. De nagy kérdés, és nem nagyon látok támpontot a törvénytervezetben abban a tekintetben, hogy milyen gyakorisággal és mikor jön a szolgáltató az egyes lakóövezetekbe. Nálunk - ez megint csak egy ilyen kisszínes epizód - a lehető legrosszabb időpontban jön mindig, és általában nem értesít előre a kéményseprő-szolgáltató, és nálunk még nem az a helyzet, amit Szűcs képviselő úr lefestett az imént, hogy szőke hölgyek érkeznek, és pikk-pakk elvégzik a munkát, hanem egy meglehetősen szurtos szakember érkezik, és megkérdezi - előrenyomva a számlatömbjét -, hogy söpörjünk-e, és amikor tél közepén vagyunk, és minden fűtőberendezés éppen működik, akkor inkább azt mondjuk, hogy ne söpörjön. Más kérdés, hogy az ember, ha jó gazda és ad magára, akkor a saját kéményeit természetesen karbantartja, és figyel arra a fűtési szezon kezdetén, hogy a fűtési szezonban ne lehessen probléma.

Azt gondolom, családi házas övezetekben a fűtési szezonon kívül kellene hogy jöjjön a kéményseprő, és akkor elvégeznie minden fontos karbantartási feladatot. Más a helyzet viszont a társasházas övezetekben a városokban, ahol éppen a fűtési szezonban jelenthet problémát a gáztüzelésű berendezés és esetleg a kémény nem megfelelő állapota. Tehát más módszer és más kihívás jelentkezik a különböző településtípusokon.

Most egy új feladatot telepít - ha jól értelmezem - a kéményseprő-szolgáltatókhoz ez a törvényjavaslat, nevezetesen a füstgázok összetételének mérését. Ez egy nagyon fontos dolog, és tudom, hogy bizonyos szolgáltatók már most is végeznek legalábbis szén-monoxid-mérést a belterekben, ahol a kazán vagy a vízmelegítő bojler található. Kérdés, hogy erre felkészültek-e az összes körzetben, az összes vállalat rendelkezik-e annyiféle műszerrel, hogy be lehessen vetni ezt a fajta szolgáltatást. A másik kérdés, amiről nem rendelkezik a törvény, hogy milyen paramétereket fog mérni a kéményseprő az adott háztartásokban. A szén-monoxid-mérés viszonylag egyszerű, technikailag kivitelezhető, bár nyilván ezeket a műszereket be kell szerezni, ezeknek a használatát meg kell tanulni. De hogyha más paramétereket akar mérni a kéményseprő-szolgáltató, akkor már rengeteg technikai és anyagi problémával szembesülünk, és nyilvánvaló, hogy ha ennél komolyabb paramétereket akarnánk mérni akár a kéményekben, akár a belterekben, akkor ez lényegesen megdrágítaná a szolgáltatást, amit alapvetően át kell gondolni.

Engedjék meg, hogy még egy jelenségre felhívjam a figyelmet, amit nyilvánvalóan nem lehet ebben a törvényben megnyugtatóan rendezni, nevezetesen azt, hogy az elmúlt években újra szembesülünk azzal a kistelepüléseken, hogy az emberek nem tudják kifizetni a gázt. Nagyon sok olyan van, ahol nem tudják kifizetni a távfűtést, és áttérnek valamiféle egyedi fűtésre a háztartások, és akkor mindent égetnek a tüzelőberendezésekben. Elképesztő bűz van, én egy kistelepülésen élek, és tényleg, ha leszállok a vonatról, már megcsapja az orromat az a fajta bűz, ami néhány évvel ezelőtt nem volt, amíg nem volt ilyen szociális állapotban a lakosság, addig nem szembesültünk ezzel a problémánkban, és hát a mi falunkban a szurkos vasúti talpfáktól kezdve a gumicsizmán át az égvilágon mindent eltüzelnek az emberek. Ezt valamilyen módon, nekem nincs igazából jó ötletem, megmondom őszintén, de ezt hatóságilag is kezelni kellene. Ez nyilván nem állapot. Mérhető már, az emmissziómérések adataiból látszik, hogy a települési levegő minősége szignifikánsan romlott az elmúlt években a fűtési szezonban, és ezt valamilyen módon kezelni kell. Ebben a törvényben nyilván ezt nem lehet orvosolni, egyéb módszereket is ki kellene találni, és erre biztatnám a kormányzatot, hogy erre figyeljen, és a hatóságok figyelmét erre valamilyen módon terjessze ki.

Még egy dolgot várnánk el a kéményseprő-szolgáltatótól - hogyha már közszolgáltatásról beszélünk -, hogy valamiféle ismeretterjesztő, tanácsadó funkciót is vegyen magára. Ezt némelyik szolgáltató a saját, jól felfogott érdekében már megtette, és tényleg olyan szakembereket küld a háztartásokhoz, akik tényleg ellátják jó tanácsokkal az embereket, hogy mivel fűtsenek, hogyan fűtsenek, ne fűtsenek vizes fával, hanem próbáljanak száraz tűzifára szert tenni, és sorolhatnám tovább, hogy a kéményajtók milyenek legyenek, milyen módon ellenőrizzék azt, hogy megfelelő-e a huzat.

Rengeteg olyan dolgot meg lehetne tanítani az embereknek, ami aztán később megelőzhetné a tragédiákat, akár az élet-, akár a vagyonbiztonságot veszélyeztető jelenségeket.

Ismétlem, a törvénytervezetnek nagyon örülünk, és támogatjuk. Köszönöm szépen a figyelmüket.