Felszólalás adatai

Ami egy másik jellemző, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom most is úgy körülbelül többségben van mindenkit számításba véve, akik itt vannak jelen pillanatban a teremben, és ezért kellő komolysággal, tisztelettel és alázattal próbálunk hozzáállni ahhoz a témához, amelyről szó van, hiszen a harmadik módosítása lenne az alaptörvénynek, amennyiben elfogadja majd ezt a tisztelt Ház. Ez olyan harmadik, hogy szám szerint harmadiknak van írva, de tulajdonképpen a negyedik, mert már kaptunk belőle egyfajta módosítást, amelyik vissza lett vonva, és jelenleg nincs is a tisztelt Ház asztalán, nincsen napirenden.

Ami nagyon érdekes és több hozzászóló is megfogalmazta már, és talán Ángyán professzor volt, aki itt a legutóbb megfogalmazta azt a jogi gondolatát, hogy ha már egy jó földtörvényt alkotunk, akkor az legyen tartós, mondta itt, és ez vonatkozna magára az alkotmányra is, illetve az alaptörvényre is. Nagyon érdekes az a filozófia, ahogy hozzáállt a kétharmados többség az alkotmánymódosításhoz, hiszen számtalanszor bíráltuk itt a falak között azt a módszert, hogy az alaptörvény elfogadásáig gyakorlatilag tucatnyi alkotmánymódosítás történt, amelynek során soha nem vették figyelembe az ellenzék véleményét. Ha az ellenzék akart alkotmánymódosítást, mindig lesöprésre került azzal, hogy majd az új alaptörvényben ezt rendezzük, ezt majd ott kell elrendezni, bezzeg, ha a kormányzó többség akarta, akkor ezt tízszer, tizenkétszer lehetett módosítani. Majd azt követően egyetértettünk, legalábbis a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyetértett a Fidesszel és a KDNP-vel azzal kapcsolatban, hogy új alaptörvényre, új alkotmányra van szükség. Valóban szükség volt arra, hogy az 1949. évi XX. törvényt végre hatályon kívül helyezhessük, és egy új alaptörvényt hozzunk létre.

Ehhez képest mindannyian úgy gondoltuk itt nagyon sokan, hogy majd egy konszenzusos alkotmányt sikerül elfogadtatni, hiszen itt azért elég nagy társadalmi összefogás volt a 2010-es választásoknál, amikor elsöprő többséggel, egy négyötödös többséggel vagy több mint négyötödös többséggel söpörték le az addigi rendszert. A Gyurcsány-Bajnai-féle rendszerből elegük volt az embereknek, és azt gondolták, hogy azok, akik most itt győztesei ennek a 2010-es választásoknak, azok legalább meg tudnak egyezni egy bizonyos nemzeti minimumban, és ennek a keretei között fogják elfogadni az új alaptörvényt, az új alkotmányt, és joggal bíztak abban, hogy valóban egy időtálló, egy jó, egy konszenzusos alaptörvény fog megszületni.

Ehhez képest sajnos láttuk azt, hogy a kétharmados többség folyamatosan lesöpörte az ellenzéki módosításokat, bár már várom, hogy Vas Imre képviselőtársam majd megjegyezze, hogy Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőtársamnak három szava belekerült az alaptörvénybe egy módosítás keretében, egy kártérítéssel kapcsolatosan, mert ezt mindig meg szoktuk kapni. Körülbelül ennyi, amennyit az ellenzék véleményéből ebbe az alaptörvénybe sikerült belesűríteni.

Az a számtalan kritika, amit mi megfogalmaztunk, hozza magával azt, amikor önök kizárták a konszenzusos alkotmány lehetőségét, hogy folyamatosan arra kényszerül a parlament, hogy újra és újra az alaptörvényt tárgyalja. Én emlékszem azokra a vezérszónoki és egyéb felszólalásokra és hozzászólásokra a kétharmados többség részéről, hogy itt egy olyan szilárd alaptörvény kerül letételre, amelyhez hozzá sem kell nyúlni, nemhogy évekig, de évtizedekig. Emlékszem azokra a hozzászólásokra, amikor még az eredeti törvényjavaslatot tárgyaltuk, hogy csak akkor fogunk hozzányúlni, ha két egymást követő parlamentben mindig megvan a minimum kétharmados többségi akarat arra, hogy ezt módosítsuk, mert annyira jó lesz ez az új alaptörvény, hogy nem lesz rá szükség, csak ilyen módon. Lám-lám, mit hozott az élet, hogy éppen önök azok, éppen ez a kétharmados többség az, amelyik már sorozatban nyúl hozzá ehhez az alaptörvényhez és folyamatosan módosítja.

Miért van értelme, hogy ha egyes képviselőcsoportok vagy bizottságok elutaznak külföldre? Pontosan azért, hogy megtudjuk, megismerjük azokat a tapasztalatokat, amelyeken mások végigmentek, és igenis, az alkotmány előkészítése során az alkotmányügyi bizottság is volt kint külföldön, és mindenütt arra hívták fel a figyelmet, Spanyolországtól Svédországig, hogy lehetőleg egy konszenzusos alaptörvény szülessen meg, amely a társadalom minél szélesebb rétegeinek az akaratát foglalja magában - és ehhez képest kaptunk egy párturalmi alkotmányt.

Önök azt mondják, hogy megkapták a kétharmados felhatalmazást erre, és miért lenne négyötödre szükség. Miért lenne, amikor önök megkapták a kétharmadot, és ez éppen elég társadalmi felhatalmazás. Ez valóban így van, egy nagyon-nagyon fontos és hatalmas társadalmi felhatalmazást kaptak, de megkapták ehhez, amit számtalanszor elmondtunk már, a felelősséget is, ennek a felelősségét is, amit szintén önök hordoznak, és ezt sajnos általában nem szokták figyelembe venni, és erre önök sajnos nincsenek tekintettel, hogy ez a kétharmad bizony hatalmas nagy felelősséggel is jár.

Ebből következik az, hogy ugyan volt egy társadalmi vitája magának az alaptörvénynek, ez közszemlére volt téve, fel volt téve a világhálóra, fel voltak hívva az egyetemek, fel voltak hívva a joggal foglalkozó szervezetek, mindenki elmondhatta a véleményét. Volt alaptörvényt, alkotmányt előkészítő eseti bizottság, ezek ajánlhattak szervezeteket, akik hozzászóltak az alaptörvényhez, öt szervezetet, mindenki véleményezte az alkotmányt. Legalább a látszat szintjén azért jól be volt adagolva a társadalomnak, hogy itt bizony mindenki hozzászólhatott, mindenki elmondhatta a véleményét, az egyes állampolgárok is írhattak ezzel kapcsolatosan. Látszólag ez szépen sikerült; az más kérdés, hogy önök nem engedték, hogy azért bárki is ebbe beleszóljon, de legalább a véleményüket elmondhatták.

Most úgy kerülünk ide, hogy pénteken felkerül a honlapra egy alaptörvény-módosítás, amely megint meg fogja határozni iksz évre vagy akár évtizedekre is meghatározhatja ezt az irányvonalat, amit most le fogunk fektetni, és ezt semmilyen társadalmi vita nem előzte meg, semmilyen szakmai szervezetnek nem kérték ki a véleményét, sem a pártok nem egyeztettek ebben. Tehát megint idekerül valami, ami vagy jó lesz, vagy nem lesz jó.

Ángyán professzor úr is elmondta, hogy jó lenne és szép lenne ez, ha tudnánk, hogy mi lesz az a tartalom, amivel ezt önök meg fogják tölteni. Csakhogy mi nem tudjuk, hogy mi lesz ez a tartalom, és hogyan adjuk meg azt a bizalmat, amikor azt látjuk, hogy maga a kormány, illetve a kormányzati többség sem hű ahhoz, amit elhatározott, és ez a nemzeti vidékfejlesztési stratégia, amit elfogadtak, az is már számtalan helyen, alappillérében dőlt meg már idén tavasz óta. Akkor mit várhatunk, hogy vajon mi lesz ennek a tartalma?

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagyon fontosnak tartotta a termőföld kérdését és a termőföld védelmét is, és igenis, támogattunk volna mindenfajta olyan megoldást, amely az alaptörvényben is minél szélesebben védi a termőföldet. És amikor megkaptuk azt elvi szinten az első alaptörvényben, hogy persze, Magyarország védi a termőföldet, akkor én megkérdeztem itt, hogy mitől védi. Vajon a talajeróziótól fogja védeni, vagy pedig a savas esőktől fogja megvédeni, vagy mitől fogja megvédeni? (Dr. Vas Imre: A spekulációtól!) Mert az, hogy mitől, ez megint nem lett feltöltve tartalommal már az alaptörvényben sem. Igenis, a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki leírta, elmondta, becsatoltuk, illetve név szerinti szavazást is kértünk abban, hogy mi hogyan képzeljük el a termőföld védelmét, hiszen több képviselőtársam felszólalása is arról szólt, hogy milyen fontosnak tartja. Éppen Ángyán professzor úr, illetve Varga Géza képviselőtársam, aki arra utalt, Ángyán professzor úr a végén, Varga Géza pedig pontosan az elején azzal kezdte a felszólalását, hogy nekünk a termőföld mennyivel többet jelent. Nem csak azt jelenti, amit leírtunk a csatlakozási tárgyalások során abban a szerződésben, ami aláírásra került annak idején a Fidesz-kormány részéről, hogy a tőkének a részét képezi, és ez szabad forgalom tárgya, nem, nekünk ez sokkal többet jelent.

(23.00)

Bizony ezt is hiányoltuk az alaptörvényből, hogy ez nem került be, az, hogy ez a mi anyaföldünk, ez a szülőföldünk, ez a hazánknak a megtestesülése, és igenis, minden ember úgy érzi, hogy mindenkinek köze van hozzá, mert mindenkinek legalább van egy talpalatnyi belőle, vagy kinek több, kinek kevesebb, és bizony ragaszkodunk ehhez a termőföldhöz.

A nemzetünk egységének alapját képezi ez a termőföld, és igenis nagyon fontos ennek a védelme, nagyon fontos az alkotmányos védelme, az alaptörvényi védelme. Ezért szerettük volna, ha több jelenik meg. Igenis ebben az esetben, amikor megnyitottuk újra az alaptörvénynek ezt a részét, akkor a Jobbik újra felvetette, felveti, és módosító indítványként beadtuk azt a javaslatunkat, amelyet már az eredeti vitában is támogattunk, és ebben kértük a név szerinti szavazást, amely a termőföld tulajdonjogának a védelméről szólt.

Emlékszem arra az időre, amikor összeült a parlament, és Orbán Viktor miniszterelnök úr beszédeiben kifejtette, hogy milyen szigorú rendszert fog a kormány az új földtörvény elfogadásakor javasolni, amely kizárja gyakorlatilag a külföldiek tulajdonszerzését Magyarországon. Ehhez képest azt érzem, hogy annak, amit a miniszterelnök úr ígért ezzel kapcsolatosan, az egyharmada sem valósult meg.

Egy sokkal gyengébb, sokkal kijátszhatóbb földtörvénytervezet került ide, amely nincs megtöltve azzal a kellő tartalommal, amely megfelelő garanciát jelentene arra, hogy ezek a termőföldek valóban megvédésre kerülnek a kormány részéről, a mindenkori kormány részéről.

Mindig fel szoktam hívni a figyelmet arra is - és nagyon sajnálom, hogy ilyen kevesen ülnek itt a kormánypárt tagjai közül -, hogy mindig, amikor hozunk egy törvényt, amikor hozunk egy alkotmányt, bele kell képzelni magunkat abba, hogy nem mindig a Fidesz-KDNP fogja vezetni ezt az országot. Azt is kell nézni, hogy adott esetben az önök szándéka lehet, hogy jó, de azért látjuk azt is, hogy mi volt a Fidesz-kormányzás előtt, milyen nyolc év volt Magyarországon, és ugyanígy következhet egy olyan négy év, egy olyan nyolc év, vagy ki tudja, hány év. Tehát amikor meghozzuk ezeket a jogszabályokat, akkor mindig hozzá kell tenni a kétharmad esetében azt a felelősséget is, amit önöknek át kell érezni és viselni kell, hiszen ilyen felelőssége, azt hiszem, az elmúlt 22 esztendőben senkinek nem volt, mint most a kormányzati többségnek. Nagyon örülnék, ha a jogszabályok meghozatalakor, a törvények meghozatalakor ez a felelősség is előtérbe kerülne, és erre odafigyelnének.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)