Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény kiegészítésének a lényege akként foglalható össze, hogy a termőföld, a szülőföld, az anyaföld védelme, megóvása érdekében kell erős rendelkezéseket beépítenünk az alkotmányba. Az elmúlt hónapok vitái is rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a föld védelme. Nem volt olyan fórum, nem volt olyan gyűlés, nem volt olyan közéleti alkalom, ahol ne vetődött volna fel a kérdés: miért nem tesszük be a kétharmados törvények sorába a földtörvényt, megteszünk-e vajon mindent a föld védelme érdekében akkor, ha a normál törvények szintjére telepítjük a szabályozást? Ebből is látszik, hogy a föld ügye igazi nemzeti ügy, és a nemzeti ügyek kormánya számára kiemelt fontosságú, a magyarság jövője, a nemzet fennmaradása szempontjából rendkívül fontos ügyről van szó.

Tisztelt Országgyűlés! Új alaptörvényünk másfél éve visszaállította a magyar közjogi, alkotmányjogi folyamatosságot, visszaállította azt az alkotmányosságot, amely hosszú évszázadok történelmi döntésein, tényein alapul. Mindennek tükrében a földre vonatkozó szabályozás is a konkrét döntésen túlmutató jelképet is hordoz. A Kárpát-medencében eltöltött 1100 év folyamatossága ebben is testet ölt, és most, amikor az alaptörvény harmadik módosításának a megtárgyalásába kezdünk, óhatatlanul felmerül egy összefüggés az ország címere és a föld között, sőt nemzeti kincseink között. Itt látható mögöttem az országcímer. Nemzeti címerünk kettős keresztet, hármas halmot és négy folyót ábrázol, jó néhány más jelképpel együtt. És, tisztelt Országgyűlés, a hármas halom, amit láthatunk, maga a magyar föld, és mi a magyar föld jövőjéről vagyunk hivatottak dönteni. És a négy folyó jelképezi ebben az összefüggésben a vízkincsünket, mindazokat a természeti javakat, a földet, a vizet, az élővilágot, azt a csodálatos környezetet, amelyet a Jóisten kegyéből élvezhetünk.

(A jegyzői székben Göndör Istvánt Nyakó István
váltja fel.)

Ezekről az értékeinkről tanácskozni és dönteni felemelő feladat, igazi országépítő munka. Ennek megfelelően készítettük elő mi is azt a javaslatot, amely a tisztelt Országgyűlés előtt van, és amelynek néhány részletére hamarosan kitérek. De még előtte szeretném leszögezni, azáltal, hogy a földtörvényt kiemeljük a többi törvény közül, lehetővé tesszük, hogy a földtörvény kiindulópont legyen, biztos fundamentum, amelyre a magyar családok, családi gazdálkodók a vidék jövőjét építhetik. Általa jó pár vitát is lezárhatunk. Lezárhatjuk azt a vitát, hogy zsákmányspekuláció célpontja lehet-e a föld, vagy sem, és meggyőződésem, hogy nem hagyhatjuk, hogy spekuláció tárgya legyen. Lezárul az a vita is, hogy kinek fontos igazán a föld védelme, ki támogatja a kétharmadot, vagy próbál valamilyen kerülőutakat találni, indokokat, amelyek miatt nem hajlandó megszavazni, és így tovább. Nekem meggyőződésem, hogy akinek fontos a magyar föld ügye, az támogatja a szabályozást, amelyet előterjesztettünk. Hiszen tudunk ennél biztosabb védelmet a magyar földnek? Alig hiszem, hogy találhatnánk biztosabbat. Most tehát ki fog derülni, hogy kik vannak amellett, hogy minden létező eszközt igénybe vegyünk-e a magyar föld védelmében, vagy pedig sem. Minden létező eszközt meg kell ragadnunk a nemzeti értékeink védelmében, ezt más nem teszi helyettünk, és most az Országgyűlés abban a helyzetben van, hogy eldöntheti ezt a kérdést.

És a föld megóvása mellett a természeti erőforrásainkról, a földművesek boldogulását elősegítő integrált mezőgazdasági termelésszervezésről, illetve a termőfölddel összefüggő gazdasági egységek, a mezőgazdasági üzemek, őstermelők, családi gazdaságok, társas vállalkozások szabályozását is magába foglaló előterjesztésről is tárgyalást tudunk kezdeni. Meg tudjuk tárgyalni ezeket az elképzeléseket, amelyek részletesebb jogszabályok alapját képezhetik.

Tisztelt Országgyűlés! Valamennyien tudjuk, hogy a termőföld, valamint Magyarország vízkészlete hazánk pótolhatatlan természeti erőforrásait jelentik. A művelési ágak szerinti termőterület, amely a mezőgazdasági területet, az erdőt, a nádast, valamint a halastavakat foglalja magában, országunk területének mintegy 80 százalékát teszi ki. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat hatókörébe tehát Magyarország területének a döntő hányada beletartozik, és érint minden magyar állampolgárt.

A mezőgazdasági területnek, valamint az erdőnek az értékét közgazdasági becslések a magyar nemzeti vagyonnak mintegy a negyedére teszik. Figyelembe véve azonban azt a tényt, amely szerint a termőföld nem újratermelhető és korlátozottan rendelkezésre álló vagyontárgy, értéke valójában felbecsülhetetlennek tekinthető, és ebből következően az ország számára megkülönböztetett védelmet igényel. Világméretekben és ezen belül az Európai Unió országai vonatkozásában is megfigyelhetők azok a különböző formában megnyilvánuló gazdasági érdekek, amelyek a termőföld, mint mással nem helyettesíthető és nagy értékállósággal bíró vagyontárgy, tőke, jószág tulajdonlására, használatára irányulnak.

Magyarország a 2004. május 1-jével történt uniós csatlakozásával, a hét plusz hároméves moratórium lejártával a tőke szabad áramlása biztosításának a közösségi elve okán köteles a földpiacát liberalizálni.

(20.50)

Vannak olyan felfogások, amelyek szerint ez azt is jelentené, hogy a hazai természetes és jogi személyeken kívül valamennyi, bármely uniós polgár és társaság számára az egyenlő elbánás elve alapján kellene a földhöz jutást biztosítani. Ez az elv, amely hazánk érdekei szempontjából roppant kockázatos és nagy hátrányokat jelent, az EU régi tagországainak egyikében sem jut érvényre, mégpedig alapvetően két okból. Egyrészt azért nem, mert ott a mezőgazdasági tulajdoni és vállalati, utóbbiak döntő mértékben a generációs szemléleten nyugvó családi gazdaságokat jelentő viszonyok a kétségkívül ható koncentrációs folyamatok ellenére is nagy stabilitást mutatnak. Ez bizonyítja, hogy uniós átlagban az éves földforgalom mértéke nem haladja meg a 2-3 százalékot, másrészt több tagállam az engedélyeztetési rendszer szűrője által akadályozza meg, hogy a vidékfejlesztési célkitűzéseikbe ütközően jussanak illetéktelen személyek földtulajdonhoz.

Hazánkban a termőföld tulajdon- és használati viszonyai, valamint a földpiaci, a kárpótlási és szövetkezeti vagyonnevesítési folyamatok lezárását követően politikai és gazdasági okokra visszavezethetően mind a mai napig nem a jogos társadalmi igényeknek megfelelően alakultak. Más megközelítésben leszögezhetjük, hogy az uniós csatlakozásunkkor a földmoratórium révén a földpiacunk liberalizálásának halasztására kapott 10 éves haladék csak az ezen a téren meglévő problémáink megoldásának az elodázására volt jó, de objektív okokból nem eredményezhette például a nyugat-európai árszínvonalnak még csak a megközelítését sem a földpiac tekintetében. Mindezek következtében a magyar termőföldet nemcsak a külföldiek vásárlásban és használatban egyaránt testet öltő földéhségétől kell megvédeni, hanem a hazai spekulánsoktól is. Ennek érdekében született meg az a javaslat, amely a minden magyar állampolgár számára biztosított 1 hektáros térmértékű földszerzésen kívül kizárólagosan csak a földműves státusszal rendelkező természetes személyek számára, akik ténylegesen fő, illetve kiegészítő jövedelemszerzés céljából folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, biztosítja a földvásárlás jogát, tehát csak földműves vásárolhat földet a jövőben. Emellett, figyelembe véve a foglalkoztatási, gazdasági, társadalmi érdekeket, földhasználatra, a föld bérlésére egy megadott mérethatárig a gazdasági társaságok is jogosultak lesznek. Az elmondott okok és szempontok jelentik a földtörvény keretfeltételeit és határozzák meg a főbb tartalmi elemeit.

Mindezek alapján a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat főbb jellemzőit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze. Elsősorban a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával, adásvételével, bérleti feltételeivel összefüggő jogi aktusokra reflektál a jogszabálytervezet. Nem szabályozza a termőterületre vonatkozó jogviszonyok teljességét, hatásköre elsősorban és meghatározóan a termőföldek forgalmára, a földtulajdon, illetve a földhasználati jogok forgalmára terjed ki. A törvényjavaslat az újabb jogalkotási gyakorlattal egyezően nem vonja hatálya alá az állami földek hasznosításának szabályait, erre külön törvény szükséges. A termőfölddel, illetve az azt hasznosító mezőgazdasági termelőkkel, végső soron a mezőgazdasági üzemmel összefüggő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvény nélkül e jogszabály csak a törvény címében megadott cél szempontjából tekinthető teljes körűnek.

A törvényjavaslat tartalmi jellemzőjének a meghatározását az is befolyásolta, hogy a termőfölddel kapcsolatos egyéb kérdéseket, így például a földvédelemre vonatkozókat a jelenlegi törvények megfelelően szabályozzák. A törvényjavaslat elkészülte összefüggésbe hozható a kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés, a szövetkezeti földalap képzése óta eltelt időszak során a tulajdon szerkezetében és mezőgazdaságunk vállalati rendszereiben bekövetkezett változásokkal is. Azonban meg kívánom jegyezni, hogy az utóbbira vonatkozóan a már készülőfélben lévő mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló, a közhasználatban üzemtörvénynek nevezett jogszabály megalkotásával kívánunk megfelelő választ adni. A törvényjavaslat abból indult ki, hogy a földügyi szabályozás a mezőgazdasági üzemekre vonatkozó külön törvényi szabályozással együttesen lehet a magyar föld visszaélésszerű elsajátítása elleni hatékony eszköz.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint az 1100 éves vita, amelynek alapja a földtulajdon és a földhasználat tartós elkülönülése volt, illetve az az alapkérdés, hogy kié legyen a föld, hosszabb távon a jelen törvény révén végérvényesen feloldhatóvá válik. Ennek az átalakulásnak az időhorizontja nyilván reális szakmai szempontokat, tulajdonviszonyokat, a társadalmi folyamatokat is figyelembe véve egy adott kormányzati cikluson túlnyúló lesz, az első lépéseket viszont mi magunk meg tudjuk tenni. Mindezek szükségessé teszik az átalakulási folyamat tartós védelmét, a kiszámíthatóságot, a tervezhetőséget, ezért is szükséges, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény mint sarkalatos jogszabály, segítse elő és védje az azzal elérni szándékozott, mindannyiunk javát, jogos érdekeit szolgáló folyamatokat, az agrárközéposztály erősítését, a családi gazdaságok támogatását és annak legfőbb eszközét, a földművesek kizárólagos földtulajdonosi státusát, amely egyben cél is, cél és eszköz teljes összhangja.

Tisztelt Országgyűlés! A tárgybani alaptörvény-módosítás pontosan ezeket az elérni kívánt célokat fogja teljesíteni, fogalmazza meg és fogja keretbe. Kérem, hogy támogassák az előterjesztést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)