Felszólalás adatai

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Még alig száradt meg a tinta a csatlakozási dokumentumon, amikor Medgyessy Péter és Csillag István 2004. május 13-án sajtóováció mellett nyújtotta át a támogatási okiratokat azoknak a vállalkozásoknak, amelyek először nyertek európai uniós forrásokat. Hangsúlyozom, hatalmas sajtórészvétel mellett, mert az mindig sokkal fontosabb a kormány számára, mint szembenézni a valósággal. Akkor azt ígérték a reménykedő cégvezetőknek, hogy 30 napon belül szerződést kötnek velük. Ehhez képest októberben, jelzem, októberben sikerült a támogatási okirat első verzióját aláírni. Ezt követően hónapokig nem történt semmi.

December 15-én önök rájöttek, hogy nem áll jól a dokumentum megszerkesztése, és a támogatási szerződéseket így ki kell egészíteni. Eltelt a karácsony, megjött az új esztendő. 2005. január végén a végrehajtott fejlesztések után leadott számlák támogatása helyett további formai hiánypótlásra szólították fel az akkor már meglehetősen elkeseredett kisvállalkozókat. A vállalkozások a támogatásból azóta sem láttak egy fillért sem. Mindeközben a közel 25 millió forintos támogatás után a vállalkozó befizetett előre 6 millió forint áfát, és az előfinanszírozás miatt közel 6 millió forintos bankköltsége keletkezett. Könnyű kiszámolni: töredékére olvadt az egykoron reményteljes európai uniós támogatás.

(14.40)

Ha a miniszter úr szokás szerint kételkedik a szavaimban, szívesen megadom önnek annak a cégnek a nevét és telefonszámát, aki ilyen pórul járt. Azonban annak jobban örülnék, ha venné a fáradságot, és utánanézne a 12 nyertes keserves kálváriájának.

Tisztelt Miniszter Úr! Tudja-e ön, milyen véleményt mondott ez a vállalkozás a kormányról és az európai uniós támogatásról? Nos, ezt inkább nem idézném a Parlament falai között. Mindenesetre azt üzeni, hogy már nem érdekli sem a pályázat, sem a támogatás. Az egész ügy olyan, mint egy rémálom, csak kolonc a vállalkozás nyakán. Hasonló cipőben jár még több ezer kis- és középvállalkozás, amely a beadás pillanatában még reménykedhetett, de már egyre feszültebb a légkör.

Tisztelt Miniszter Úr! A gazdák demonstráltak a nekik jogosan járó támogatásokért. Lassan azonban tüntethetnek mindazok, akik elveszettnek érzik pályázataikat az átláthatatlan és irányíthatatlan intézményrendszerben. Számtalanszor kértük már, elég a sikerpropagandákból, elég a szavakból, elég a dumából, jöjjenek most már a tettek. Őszinték kell legyünk végre a pályázókkal, és ki kell mondanunk, a rendszer eddig nem működött. A kormánynak jeleznie kell, mit tesz annak érdekében, hogy most már működésbe lendüljön. Ehhez azonban döntések kellenek, határozott cselekvés, kevés beszéd, még kevesebb ömlengő sikerszólam.

Kérdezem tehát, tisztelt miniszter úr, mikor terjeszti az Országgyűlés elé azokat az intézkedéseket, amelyek meggyorsítják és megkönnyítik a pályázók forráshoz jutását. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy hiteles és pontos információkat kapjanak a pályázók és a nyilvánosság a valós pályázati adatokról? Mikor jutnak hozzá a pénzükhöz azok, akik nyertes pályázattal és megkötött szerződéssel rendelkeznek?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)