Felszólalás adatai

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Eltelt négy év, amiről ha egyetlenegy mondatban kellene értékelést adnom, akkor azt mondanám, hogy ez az illúziókeltés négy éve volt. Az egyetlen vitathatatlan sikerük az, hogy képesek voltak olyan tökéletesen kommunikálni, mint még senki korábban. Képesek voltak arra, hogy a hazugságokat, a mulasztásokat, a kudarcokat pozitív színben tüntessék fel négy éven keresztül. Sokszor még nekünk, nekem is az az érzésem volt, hogy önök úgy beszélnek, mint mi, úgy beszélnek, mint egy jobbikos, aztán persze rájöttem, hogy ez az egész csupán egy illúzió, és amikor a tettekre tértünk, a tetteket néztük meg - remélem, most is bólogat, államtitkár úr -, akkor meg úgy cselekedtek, mint az MSZP-sek és a szocialisták. (Sic!)

Önök nem az elmúlt húsz évet zárták le 2010-ben, ahogy ígérték, hanem az elmúlt huszonnégy évet megkoronázták. Ha kimegyünk az utcára, az emberek most nem az elmúlt nyolc év miatt dühösek, hanem az elmúlt huszonnégy év miatt dühösek; abból az elmúlt huszonnégy évből van elegük, amelyből önök az MSZP-vel közösen húsz éven keresztül kormányoztak érdemi eredmény nélkül. A Jobbik éppen azokat az embereket akarja képviselni, akiknek önökből is meg az MSZP-ből is elegük van.

Az MSZP aggódása a demokráciáért, a magyar emberekért, a magyar társadalomért hihetetlenül képmutató, hiszen meggyőződésem, szinte biztos vagyok benne, hogy ugyanezt csinálták volna az MSZP-sek is, amennyiben kétharmados többséget sikerül szerezniük. Nézzenek magukba az MSZP-s képviselők és az MSZP-s politikusok, hogy mi fáj nekik valójában: mi fáj nekik a Közgép ügyeiben, mi fáj nekik a paksi beruházásban, mi fáj nekik a trafikügyekben, mi fáj nekik a földmutyik kapcsán, mi fáj nekik az európai uniós pályázatok szétosztása kapcsán? Mi fáj nekik valójában? Az, hogy nem az ő zsebükbe vándorol a pénz. Pedig voltak olyan régi szép idők, amikor még az ő zsebükbe vándoroltak a pénzek, és most éppen ennek isszák a keserű levét.

Itt van ez a Simon-ügy, és én arra kérem őket, hogy tisztázzák már végre magukat, mit jelent az, hogy Simon Gábor jóhiszeműen hagyta ki a vagyonnyilatkozatából ezt a pénzt. Mit jelent az, hogy a politikai pályafutást megelőző felhalmozás? Mit jelent az, hogy az MSZP szóvivője elszalad a kamera elől? Mit jelent az, hogy ennek a 240 millió forintnak nincs elmondható, megérthető magyarázata most már egy hét múlva sem? Önök simán akarják megúszni Simont? Ennek a pénznek szaga van, vegyék észre, és érezzék önök is! Bár lehet, hogy már ennyi pénzbűzben eltöltött év után önök immunisak erre a szagra.

Egyes híresztelések szerint ennek a pénznek köze lehet önkormányzati kötvénykibocsátásokhoz is. Ha ez így van, akkor fölmerül a kérdés, és joggal merül föl a kérdés, hogy mi lapul még itt a parlamentben. S itt most azért a fideszes képviselőtársaim felé is fordulok: mit gondolnak, miért szavazta le az Országgyűlés az önök támogatásával és az MSZP-s képviselők asszisztálásával az önkormányzati eladósodást vizsgálni hivatott vizsgálóbizottsági kezdeményezésünket? Ugye, nem azért szavazták le, mert esetleg még Simon Gáborok ülnek az önök padsoraiban is? Ki tudja, hány ember ül itt ezekben a padsorokban, aki Simon Gáborhoz hasonló ügyekben sáros? Én azt javaslom, hogy tisztázzuk magunkat, tisztázza magát mindenki, minden frakció. Én a mai napon minden frakcióvezetőnek el fogok juttatni egy kis ívet, amelyen ki lehet tölteni, hogy van-e az illető képviselőnek vagy nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozójának külföldön lévő és a vagyonbevallásában fel nem tüntetett számlája vagy vagyonértéke. Kérem, hogy ezt majd tegyék meg. Egy hét szerintem minden frakciónak, a mi frakciónknak is meg az önök frakcióinak is elég lehet arra, hogy ezt megtegyük.

Tisztázzuk magunkat, hogy nincs simonizmus a padsorainkban! Vissza kell adni ugyanis az emberek hitét a politikában, és ennek az első feladata, az első lépése maga az elszámoltatás, ezért ha a Jobbik kormányra kerül, ezzel fogja kezdeni a feladatait. Arra, hogy visszaadjuk az emberek hitét a politikában, azért is szükség van, hogy végre félmillió embert visszahozzunk Magyarországra, hiszen félmillió ember elment ebből az országból, s önök itt a múlt héten miniszterelnök úrral együtt hihetetlen kijelentéseket tettek. Korábban arról volt szó, hogy kalandvágyból mennek ki a fiatalok, ezt nyilatkozta Orbán Viktor. Itt most már azt mondta, örülnünk kellene, hogy ezek az emberek ilyen sok pénzt utalnak haza Magyarországra. Miféle cinizmus ez, uraim? Szétszakított családok szenvedéséről van szó, gyermekek nem látják a szüleiket, nagyszülők nem látják az unokáikat! Itt gazdasági menekültekről van szó, gazdasági emigránsokról. Önöknek nem köszönetet kellene mondani ezeknek az embereknek, hogy külföldről ilyen sok pénzt hazautalnak, hanem az MSZP-vel közösen bocsánatot kellene kérniük, hogy nem Magyarországon keresnek pénzt. Ehhez pedig mire volna szükség? Munkahelyeket kellene teremteni, és nem a közmunkaprogramot kellene becsempészni és a külföldre vándorlást a foglalkoztatási statisztikákba.

A devizahitelesek kapcsán nem az időhúzásra kellene alapozni, hogy majd a választásokig különféle bizottságoknak, intézményeknek és bíróságoknak a döntéseivel ki lehet alibizni ezt a hátralévő időszakot, hanem megoldást kéne végre találni, ahogy ígérték. Közbiztonságot kellene teremteni, ahogy azt ígérték, szintén két hét alatt, nem pedig a statisztikákkal bűvészkedni. Mert a magyar embereknek megélhetésre van szükségük, rendre és elszámoltatásra. A Jobbik ezt ígéri nekik, és ha kormányra kerül, ezt fogja megvalósítani, de még egyszer mondom, az elszámoltatással fogja kezdeni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

(9.30)

ELNÖK: Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető úr! Tisztelt Ház! Egy szót hagyott csak ki az általános jobbikos szlogenszatyorból, tisztelt képviselő úr, ami ilyenkor el szokott hangzani, az a politikusbűnözés. Ez a kifejezés kimaradt, pedig ha megnézzük az elmúlt négy esztendő statisztikáit, azért a mentelmi bizottságnak mégiscsak jobbikos képviselőkkel volt a legtöbb gondja, hogy kiadja őket, vagy pedig a büntetésrekorder is, bár nem vagyunk teljesen a ciklus végén, de szerintem a parlamenti fegyelmibüntetés-rekorder is az önök frakciójában fog ülni ebben az időszakban. (Szilágyi György: Vállaljuk.)

A Jobbik nem tett mást négy év alatt a parlamentben, mint amit előtte, még parlamenten kívüli pártként tett, hogy megoldások nélkül társadalmi feszültségeket szított. Ezt próbálta meg kihasználni, láthatóan a kampányában is erre épít, főleg bizonyos országrészekben. Az ottani társadalmi feszültségeket felnagyítva, csak a problémákról beszélve, azokra megoldást nem kínálva, azokat nem tompítva, hanem felerősítve igyekszik az elégedetlenségből és a gyűlöletből valamelyest szavazatokat szerezni. Persze, lehet így politizálni, persze, lehet így frakciót fenntartani vagy növelni, csak nem egy felelős magatartás, úgy gondolom, főleg nem egy olyan pártnak, amely jelentős parlamenti befolyást szeretne szerezni, hogy csak és kizárólag a társadalmon belüli gyűlölet haszonélvezői kívánnak lenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy illúziókeltés zajlott itt négy évig. Azért ebben az illúziókeltésben rekordszámú törvényt sikerült elfogadnunk, amelyek nyilvánvalóan mind idehaza, mind külföldön is sokak érdekét sértették. Magyarországgal szemben éppen ezért sokan, főleg nemzetközi nagyvállalatok buzdítására felléptek politikai színtéren, sajtószíntéren. Azért mégiscsak, ha csak egy-két példát veszünk, azért az Erzsébet-programban most már nem három francia cég az, amelyik az étkezésijegy-piacból a nyereséget hazaviszi Franciaországba vagy máshová, hanem 250 ezer ember, fiatalok, idősek egyaránt tudnak ebből szociális üdülésben részt venni. És még számtalan más helyzetet is mondhatnék arra, hogy ki hol, hogyan járt jobban itt, Magyarországon a 10 millió állampolgárból, nem pedig külföldre vándorolt az a pénz, amit a magyar emberek termeltek itt meg.

A másik: ön a Simon-ügyről viszonylag sokat beszélt. (Dr. Dorosz Dávid, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szilágyi László és Szilágyi Péter független képviselők a folyosóról bevonulnak az ülésterem közepére, és kilenc narancssárga léggömböt engednek föl. - A képviselők nyakába és a léggömbökre akasztott lapokon különböző feliratok olvashatók, többek között: "Földet a helyi gazdáknak!", "Tandíjmentesség" "Egymillió új munkahely", "Két hét alatt rendet teszünk", "Az adóbevallás söralátét méretű lesz".)

Elnök Úr! Megvárjuk a performanszot, vagy...

ELNÖK: Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! (Nagy zaj.) Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr később fogja folytatni felszólalását. Az időkeretbe be fogom számítani.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönjük szépen.

ELNÖK: Felszólítom az Országgyűlésről szóló törvény 49. § (1) bekezdése alapján a képviselőket, szíveskedjenek tevékenységüket befejezni. (Soltész Miklós tapsol.) Egyben a közreműködő képviselők esetében a vonatkozó paragrafusok alapján, nagy súlyú tevékenységük miatt, mivel nem lehet tudni, hogy a léggömbök milyen kockázatot jelentenek az itt ülő képviselők egészségére, az égők esetlegesen belobbanhatnak, éppen ezért büntetést fogok kezdeményezni számukra. (Közbeszólás és taps a Fidesz soraiból.)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Megadom a szót, államtitkár úr. Szíveskedjen folytatni!

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönjük szépen. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Megkérem képviselőtársaimat, biztosítsuk a csendet. Államtitkár úr folytatja.

Köszönöm.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak majd a durranástól ne ijedjenek meg, tisztelt képviselőtársaim, ha egy-egy lufi majd kidurran. (Közbeszólás a KDNP soraiból: Nem nagy durranás.) Maga a párt nem nagy durranás, ezért lufikkal pótolja mindezt, úgy látszik.

De folytassuk ott, ahol képviselő úr is tartott gondolatmenetében. Tehát valóban, ön azt mondta, hogy kérdőívet fog eljuttatni minden képviselőhöz, hogy van-e külföldi bankszámlája. Gondolkoztam azon, amikor Simon Gábor azt mondta, hogy nem talált megfelelő rubrikát arra, hogy vagyonnyilatkozatában föltüntesse ezt az összeget. Lehet, azt a rubrikát hiányolta, hogy eltitkolt, külföldön parkoltatott vagyon vagy tiltott pártfinanszírozás céljából más ország bankszámlájára befizetett összeg. Lehet, hogy neki segítene ez, de úgy gondolom, a Fidesz-KDNP képviselőinek semmifajta titkolnivalójuk nincs ezzel kapcsolatban. Mi mindig, mindenkor pontosan töltöttük ki vagyonnyilatkozatainkat.

Ön ismételten elszámoltatásról beszél, elszámoltatást ígér. Ugyanakkor mégis, akit ön megbízott volna, hogy fél év alatt lássa el az elszámoltatás feladatát, és fél év alatt teremtsen rendet ezen a téren Magyarországon, Gaudi-Nagy Tamás, sokszor emlegette a nevét, valahogy a következő frakcióban még sincs benne. Nem értem, hogy az elszámoltatási lendület és az elszámoltatással megbízott képviselő parlamenten kívülre helyezése vajon hogyan fér össze ebben az esetben.

Sokszor hozza elő a Jobbik a fiatalok elvándorlásának kérdését. De ha megnézi, tisztelt képviselő úr, az előző kormányzat mindösszesen annyit tett, hogy a miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc annyit mondott, hogy el lehet innen menni. Ehhez képest ez a kormányzat egy olyan adórendszert hozott létre, amelyik az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadót jelenti itt Magyarországon, a társasági adó 10 százalékos mértéke szintén kimagaslóan alacsony az Európai Unión belül, ha valaki itt akar vállalkozást indítani. A családi típusú adórendszerben a gyermekvállalás idehaza lényegében a közterhektől való mentesülést jelenti. Tehát ezen a téren szintén, ha valaki családot akar alapítani, itthon éri meg megtennie. De a vállalkozás indítására, a "Vállalkozz itthon" programban, amikor egy-egy jó üzleti terv benyújtása esetén a vállalkozásra kész fiatalok 3 vagy 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak egy itthon beindítandó vállalkozáshoz, úgy gondolom, ez is példa nélküli az Európai Unióban. És több ezer vagy akár tízezer fiatal fog tudni így Magyarországon saját vállalkozást indítani.

A devizahitelezéssel kapcsolatban pedig, tisztelt képviselő úr, azt tudom mondani, amit sok más ügyben is mondtunk önöknek. Az a különbség a Fidesz-KDNP és a Jobbik politikája között, hogy mi nem a jogon kívüli megoldást szeretnénk találni. Sajnos, a jog eléggé összetett rendszer, nemhiába tanuljuk ezt a jogi egyetemen öt éven keresztül. Éppen ezért egy-egy megoldási javaslatnak tekintettel kell lenni más jogszabályokra, Magyarországnak ráadásul, helyzetéből adódóan, egyes európai uniós döntéshozatali folyamatokra is ebben az esetben. Hiszen ha úgy fogadnánk el devizahiteles mentőcsomagot, hogy az nincs tekintettel a többi jogszabályra, lehet, hogy az alapvető célunkat nem szolgálná. Hiszen az ellentmondó jogszabályok révén utána nem tudnánk valódi segítséget nyújtani a devizahiteleseknek. Ezért nem a rendszeren kívüli megoldást keresünk.

De egyetlenegy devizahiteles sincs végveszélyben olyan szempontból Magyarországon, hogy aki nem tudott élni a végtörlesztés lehetőségével vagy az eszközkezelő segítségével, annak az árfolyamgát a havi fizetési nehézségekben folyamatos támogatást jelent. Aki nincs benne, az igazából a bankokat támogatja pluszbefizetéssel. De amíg a végső megoldás a devizahiteles problémára meg nem születik, addig mindenkinek a havi problémáira az árfolyamgát rendszere segítséget nyújt. És akik belépnek az árfolyamgátba, természetesen ugyanúgy részt vehetnek majd a végső csomagban.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-18   19-22      Ülésnap adatai