Felszólalás adatai
| 188. ülésnap (2012.05.14.), 78. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólaló | Halász János (Fidesz) |
| Beosztás | Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára |
| Bizottsági előadó | |
| Felszólalás oka | interpelláció szóban megválaszolva |
| Videó/Felszólalás ideje | 3:17 |
Felszólalások: Előző 78 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
HALÁSZ JÁNOS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon fontos az idegen nyelvek ismeretének javítása a magyar lakosság körében. A meglévő problémák megoldása a közoktatásban rejlik. Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy megtettük a megfelelő kezdő lépéseket a nemzeti köznevelésről szóló törvény elfogadásával. Magyarországon jelenleg az idegen nyelv oktatása az általános iskola 4. osztályában kezdődik, és az első idegen nyelv oktatására kötelezően több mint 1200 óra áll a tanárok és a diákok rendelkezésére. Ez messze több egy középfokú nyelvvizsgaszint eléréséhez szükségesnél.
Hogy miért nem látszik mindennek az eredménye? A válasz egyszerű. 2002 és 2010 között nem volt meghatározott tananyag, megfelelő elvárás, szakmai ellenőrzés. Ami volt, bármiféle rendszert nélkülöző tankönyvválasztás. Vagyis az oktatási rendszerben nem volt mód arra, hogy rendszerszerűen kezeljük és javítsuk a nyelvoktatás hatékonyságát. A jövőben az általános iskola végére egyértelmű tantervi követelményként jelenik meg a megfelelő szint elérése; ráadásul annak szakmai ellenőrzése is folyamatossá válik. Ennek köszönhetően a középiskola építeni tud majd az előzményekre, és a népbetegséggé nőtt állandó újrakezdést felváltja majd az egészséges fejlődés.
(15.20)
A nyelvtanítás hangsúlyos időszakának a közoktatási rendszerbe helyezése éppen a kiváltságok, a gazdagok előnyben részesítése ellenében hat.
Tisztelt Képviselő Asszony! Az életpályamodell csupán további ösztönző tényező, hiszen a hatékonynak bizonyuló nyelviskolai órákat sok esetben ugyanazok a jól képzett nyelvtanárok tartják, akik délelőtt az iskolai foglalkozást. Nekik mindenképp motiváció, ha erejüket valóban az iskolai munkára koncentrálhatják. Ha az első nyelvvizsgát a közoktatásból kikerülőknek feltételként kell produkálniuk, ez annyit jelent, hogy erre az esélyt a közoktatáson belül kell minden tanuló számára biztosítanunk. A felsőoktatásban pedig már - szakonként, képzésenként eltérő módon - szaknyelvi ismereteket kell megtanulniuk a hallgatóknak.
Tisztelt Képviselő Asszony! A teljes nyelvvizsga-amnesztia valóban méltánytalan és a felsőoktatás eredményessége, hatékonysága ellenében ható intézkedés lenne. Ezért a Magyar Rektori Konferencia úgy döntött, hogy az intézményi autonómia keretein belül szülessenek meg a probléma kezelésére a megoldások. A megszerzett szakmai nyelvtudás mérésére ugyanis nem csak az államilag elismert, szintezett nyelvvizsga alkalmas. Ez annál is inkább indokolt, mert a szaknyelvi ismeretek nem idegenek a szakmai oktatástól, hanem annak szerves részét képezik. Így véget lehet vetni annak az érthetetlen gyakorlatnak, amelyet a 2005-ös felsőoktatási törvény vezetett be, 2005 óta nyelvoktatás nélkül nyelvvizsgát követeltek a hallgatótól a diploma átvételének feltételeként. A jövőben a nyelvvizsga-dokumentumot a hallgató az érettségivel már meg fogja szerezni.
Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felszólalások: Előző 78 Következő Ülésnap adatai