Felszólalás adatai

Nyilvánvalóan mindenki tisztában van azzal, hogy sosem szerencsés és jó dolog adók bevezetéséről, új adókról szólni, viszont azt is látnunk kell, hogy ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a vállalt célt, bevételekre is szükség van. Az egy nagyon fontos kritérium, és a bizottságunkban ezt megbeszéltük, hogy hogyan és mi módon tudunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek alapján egy tartós, stabil és biztos hiánycélt tudunk előállítani. Ennek egyik fontos kérdése az, hogy mennyire egyszeri és mennyire folyamatos bevételről van szó. Az Európai Unió azt kifogásolta több intézkedésünk kapcsán, hogy ezek gyakorlatilag a strukturális hiányt nem érintik, nem számíthatóak bele, csupáncsak eredményszemlélet tekintetében alkalmazhatók. Gondolok itt az egyszeri, többek között a telekommunikációs cégeket érintő adónemre.

Gyakorlatilag ez a típusú adónem, amelyet államtitkár úr is ismertetett, illetve a törvényjavaslatban is benne van, már valóban a strukturális hiányt kezeli, a strukturális hiánycél tekintetében folyamatos bevételi forrást jelent a költségvetésnek. E vonatkozásban megfelel az Európai Unió elvárásának, és nem utolsósorban a magyar költségvetés helyzetét is hosszú évekre tudja stabilizálni. Miért fontos mindez? Nyilván nem önmagmában és öncélúan fontos, hanem azért fontos, mert e tekintetben egy stabil, a konvergenciaprogramnak megfelelő és a túlzottdeficit-eljárás alól kiszabaduló országban a kockázati felárak lényegesen kevesebbek lesznek, kisebbek lesznek azok a kamatterhek, amelyeket az államadósság után kell fizetni, és ebből kifolyólag jelentős mértékű enyhítése következhet a költségvetésnek. Hiszen, ha belegondolunk abba, hogy a durván 20 ezer milliárd forintos államadósságnál, ha mondjuk, 100 bázisponttal csökkennének azok a kamatok, amelyeket fizetnünk kell ez után az állomány után, az önmagában már 200 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek, és ez bizony hatalmas mozgástér-növekedést tud okozni.

Ezért is tartottuk a bizottság többségi véleményénél nagyon fontosnak azt, hogy végre olyan típusú adó is az asztalunkra került, amely megfelel mindenféle ilyen típusú kritériumnak, és ezzel az adófajtával megítélésünk szerint nem rakunk kibírhatatlan terheket sem a szektor vállalataira, sem pedig a lakosságra. Hiszen gyakorlatilag egyfajta kivezetése történik meg a telekommunikációs cégeket sújtó adónemnek, egy sokkal tervezhetőbb, és sokkal jobban kezelhető adófajta kerül bevezetésre, és ahogy mondottam, a strukturális hiány tekintetében is ez mindenféle kritériumnak megfelel.

Mindezek alapján úgy ítéljük meg, hogy ez az adónem meg tudja valósítani azt az elvárást, amely ahhoz szükséges, hogy mind a konvergenciaprogramban szereplő kritériumok tekintetében, mind ebből kifolyólag a költségvetés bevételi oldalán azt fogja eredményezni, hogy azokat az elképzeléseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hosszú távú, stabil gazdasági növekedést és hosszú távú, stabil költségvetés alapozzunk meg, ez a telekommunikációs adó adott esetben jól tudja szolgálni. Nyilvánvalóan minden olyan véleményt figyelembe kell venni, amely ezen problémakörre és egy-két problémára fölhívja a figyelmet, de összességében a bizottságunk úgy ítélte meg két ellenszavazat mellett, többségi véleménnyel, hogy abszolút támogathatónak tartotta ezt a törvényjavaslatot, és erre kérjük a képviselőtársakat is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)