Felszólalás adatai

ELNÖK: Elnézést, mivel figyeltük önt, így is hallottuk, de az utókornak jobb, ha úgy marad meg, hogy megvan a mikrofon is.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm szépen. Az interoperabilitásnál folytatom, tehát: magas szintű szabályozási kereteinek megteremtése.

A nyilvántartások közötti együttműködési képesség kialakítása lehetővé teszi azt, hogy ne kelljen többször ugyanazt az adatot különböző nyilvántartások számára megadni, emellett elősegíti azt is, hogy a nyilvántartásokban kezelt adatok pontosabbak legyenek. Ennek érdekében a törvényjavaslat a nyilvántartók között meglévő együttműködés kiszélesítéséhez szükséges módon magas szintű szabályozási keretet teremt meg, amely lehetővé teszi az együttműködési képesség területén eddig elért eredmények továbbfejlesztését, összhangban az egyszerű állam program intézkedéseivel, valamint az európai interoperabilitási keretrendszer célkitűzéseivel.

A törvényi szintű keretszabályozás kialakítása azért szükséges, mert a legtöbb nyilvántartás működése törvényben szabályozott, emellett nemzetközi és hazai gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a törvényi szintű szabályozási keret nélkül nem vagy csak nagyon korlátozottan lehetséges az állami és az önkormányzati nyilvántartások közötti együttműködési képesség hosszú távú fenntartása és továbbfejlesztése. A tervezet három tárgykörben határoz meg előírásokat. 1. Kialakítja a nyilvántartók és a nyilvántartások közötti együttműködési képesség magas szintű szabályozásához szükséges általános fogalomrendszert. 2. Meghatározza a nyilvántartók együttműködéséhez kapcsolódó alapvető kötelezettségeket és jogosultságokat. 3. Kialakítja a nyilvántartók együttműködésének felügyeleti, koordinatív rendszerét, valamint létrehozza a nyilvántartások nyilvántartását és az adatmegnevezések jegyzékét.

A szabályozás hatálya azon közfeladatot ellátó szervekre terjed ki, amelyek olyan nyilvántartásokat vezetnek, amelyek adattartalmát legalább részben jogszabály határozza meg. A törvényjavaslat hatálya nem korlátozódik az államigazgatási szervek által hatósági eljárás keretében vezetett nyilvántartási tevékenységekre. Így akár közfeladatot ellátó gazdasági társaságokra és köztestületekre is kiterjed, attól függően, hogy az általuk vezetett nyilvántartás adattartalmát jogszabály határozza-e meg. Az adatkapcsolat-szolgáltatás kétszintű szabályozása jelenik meg a normaszövegben. Egyrészről a lehetőség, hogy bármelyik, a törvény hatálya alá tartozó nyilvántartó adatkapcsolat-szolgáltatást nyújthat másik nyilvántartónak, másrészt az elsődleges adatok tekintetében az adatkapcsolat-szolgáltatás nyújtása feltételeinek kötelező megteremtése.

A törvényjavaslat minden nyilvántartó számára lehetővé teszi, hogy a nyilvántartásában szereplő adatokat adatkapcsolat-szolgáltatás keretében más nyilvántartóknak átadja, ha erre igény mutatkozik, és ennek az adatátadásnak egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. A törvényjavaslat által szabályozott adatkapcsolat-szolgáltatás tartalma adatok átadása és átvétele nyilvántartók között. Az adatkapcsolat-szolgáltatás fogalmilag nem terjed ki a nyilvántartók olyan, már létező vagy jövőbeni szolgáltatásaira, amelyek csak hozzáférést biztosítanak a nyilvántartásokban található adatokhoz. Az adatkapcsolat-szolgáltatás szolgáltatói oldalán az adatot átadó nyilvántartó, a szolgáltatás igénybevevői oldalán pedig az adatot átvevő nyilvántartó áll, ezért nem esnek az adatkapcsolat-szolgáltatások körébe azon adatátadások, amelyek esetében az adat átvevője nem a törvényjavaslat hatálya alá eső nyilvántartás.

A törvényjavaslat bevezeti az elsődleges adat fogalmát, és az adatot elsődleges adatként tartalmazó nyilvántartás nyilvántartóját kötelezi arra, hogy képes legyen a nyilvántartók számára az elsődleges adatot adatkapcsolat-szolgáltatás keretében átadni. Ezzel egyidejűleg a törvényjavaslat kötelez minden más nyilvántartót arra, hogy az elsődleges adatot az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójától vegye át, ha az adatok átadásának egyéb jogszabályi feltételei is fennállnak. Így mind az elsődleges adatra, mind az adminisztratív teher csökkentésére megfelelő példa lehet az ügyfelek oldaláról nézve, ha a lakcímet nem kell minden egyes hatóságnál átjelentenie változás esetén, hanem elegendő lenne az elsődleges adatként tartalmazó nyilvántartásban az ágazati szabályok szerint megadott eljárási rend alapján bejelenteni a változást. Az együttműködés megteremtése során valamennyi, az adatkapcsolat-szolgáltatásban részt vevő más nyilvántartásban az adatváltozás átvezethetővé válik, ezzel friss, naprakész adatokat tartalmazna a többi nyilvántartás is. Ehhez kapcsolódóan a hatóságok oldaláról példaként szolgálhat a folyamat másik oldala, tehát hogy az adott hatóság rossz címekből adódó többletpostázási költségei is megszűnhetnek.

A törvényjavaslat az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartások kijelölését nem teszi meg, mivel elsődlegesen kerettörvény jellegű szabályozásként jelenik meg. De felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben határozza meg az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartásokat és azt, hogy mely időponttól kezdve tekintendő egy kijelölt nyilvántartás a kormányrendelet által meghatározott adatok tekintetében elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartásnak. A törvényjavaslat a származtatott adatot tartalmazó nyilvántartásokat kötelezi arra is, hogy az adatoknak az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartással való egyezőségét az elsődleges adatot tartalmazó nyilvántartás nyilvántartójánál ellenőrizzék az adat továbbadása vagy jogkövetkezményekkel járó felhasználása előtt. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás nem keletkeztet automatikus vagy addicionális felhatalmazást az egyes nyilvántartás és nyilvántartók közötti adatátadásra és adatátvételre, sem a személyes adatok, sem a nem személyes adatok tekintetében.

(18.10)

A törvényjavaslat előírja, hogy a személyes adatok átadására és átvételére kizárólag a személyes adatok kezelésére vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi előírások alapján és azokkal összhangban kerülhet sor. A törvényjavaslat szabályai önmagukban nem hatalmazzák fel a nyilvántartókat arra, hogy személyes adatokat egymásnak átadjanak vagy egymástól átvegyenek. Ebből adódóan személyes adatok nyilvántartók közötti átadás-átvételére a törvény hatálybalépését követően is csak az adatvédelmi törvény és az egyes ágazati törvények felhatalmazása, továbbá az érintett hozzájárulása esetén kerülhet sor.

A törvényjavaslat rendelkezik a nyilvántartások felügyeletéért felelős szervről is. A törvényjavaslatban és a törvény alapján kiadott végrehajtási rendeletekben meghatározott kötelezettségek betartásának ellenőrzését, valamint a nyilvántartások regiszterének vezetését és az adatmegnevezések jegyzékének létrehozását a törvényjavaslat a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv feladatává teszi, egyben kötelezi a felügyeletet arra is, hogy kétévente átfogó jelentést készítsen a kormány számára a nyilvántartások együttműködési képességének helyzetéről. A törvény alapján kiadott végrehajtási rendeletben az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet kerülne kijelölésre mint a nyilvántartások felügyeletéért felelős szerv.

Figyelemmel arra, hogy a nyilvántartók többsége közigazgatás szerv, száz százalékban állami tulajdonú gazdasági társaság vagy köztestület, a törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaitól eltérő eljárási szabályokat határoz meg a felügyeleti tevékenység ellátása vonatkozásában, továbbá egy speciális mentességi eljárást is létrehoz, amely lehetővé teszi a nyilvántartók számára, hogy indokolt esetben határozott idejű felmentést kérjenek a törvény által meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.

A szabályozás számol azzal, hogy a nyilvántartások közötti együttműködési képesség megfelelő szintjének elérése hosszabb folyamat. A törvényi szintű keretszabályozás megalkotása a nyilvántartók között az elmúlt években elindult, illetőleg létrejött együttműködések továbbfejlődését segíti elő a nyilvántartások közötti együttműködés kormányzati koordinációjának megteremtésével.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elhangzottak alapján a javaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen a figyelmet.