Felszólalás adatai

Magyarországi helyszín először 1987-ben került fel a világörökségi listára, Budapest Duna-parti látképe és a budai várnegyed már ebben az évben a világörökség helyszínei lettek. Több budapesti helyszín mellett - mint például az Operaház vagy a Mátyás-templom, a Gellért fürdő vagy a millenniumi földalatti - számos vidéki kincsünk is a világörökség része lett. Gondoljunk csak Hollókőre vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkra vagy a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidékére, de említhetném az Aggteleki-cseppkőbarlangot vagy a pannonhalmi apátságot is. És hogy milyen nehéz ebbe a körbe bekerülni, mutatja, hogy Hévíz, amely Európa egyetlen természetes meleg vízű gyógytava - ilyen a világon is összesen kettő van -, még nem tagja ennek a listának, vagy Komárom/Komarno erődrendszere vagy a Fertő tó, és sorolhatnám még nagyszerű természeti értékeinket és épített örökségünket.

A mi felelősségünk, hogy a jövő nemzedéke is megismerhesse ezt az örökséget, ehhez pedig méltó védelemre van szükség. Ezt teremtette meg a 2011. évi LXXVII. törvény, amelynek kisebb korrekcióit, jogtechnikai módosítását és az állami vagyonelemekre vonatkozó pontosító kiegészítéseit tartalmazza az előterjesztés. Ez mindössze - a hatályba léptető rendelkezéssel együtt - kilenc paragrafusból áll.

A legfontosabbakról néhány szót. Pontosan megjelöli a jogalkotó - az átláthatóság, az egységes kezelési elveknek megfelelően -, hogyan történhet a világörökségi területek világörökségi címhez méltó használata során a bemutatás, a fejlesztés, például az eredeti értékek megőrzése, az egységes látkép, a helyszín hitelességének megőrzése, a kulturális természeti környezetbe való illeszkedés, a világörökségi címhez méltó funkció és hozzáférhetőség. Nem veszélyeztetheti a helyszín hitelességét az ott folyó tevékenység, a sértetlen fennmaradást, nem okozhatja az egyetemes és nemzeti értékek értékvesztését.

Új elem a törvényben, hogy a kultúráért felelős miniszter dönthet úgy, ha fejlesztéseket nem megfelelően kezelnek egy ilyen világörökségi területen, hogy az állami vagyonelemet visszaveheti az állam. A törvény meghatározza, hogy az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek fizetési kötelezettségei is vannak, és ez milyen módon történik meg.

Szintén új elem, hogy a kormány, ez esetben a kultúráért felelős miniszter felhatalmazást kap, hogy jelölje ki a világörökség védelméért felelős hatóságot. Ezt a törvényt, a világörökségi törvény módosításait alkalmazni kell az előbb említett Istvánmezei úti rehabilitációs program idevágó részeire is. Istvánmező rehabilitációs programjára tehát nem vonatkozik továbbá a beruházási törvényben megállapított 60, indokolt esetben plusz 30 napos ügyintézési határidő, ezt a korlátozást ez a törvény feloldja, és egyben megszünteti a más törvénnyel jelenleg meglévő koherenciazavart.

(18.20)

A kormány döntéseinek értelmében az Istvánmező rehabilitációs programja keretében épül újjá a Budapesti Olimpiai Központ és az annak részét képező Puskás Ferenc stadion is két ütemben, 2020-ig. Az ötletpályázat már lezajlott, jelenleg a terület kijelölése, megvásárlása folyik. A törvénymódosítás segítségével felgyorsítható a tervezett olimpiai központ felépítése.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló törvény kiveszi tehát a beruházást a kulturális örökség védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből, Istvánmező beruházása nem indokolja a továbbiakban a korábbi korlátozások fenntartását.

Itt szeretnék kapcsolódni az előző vitához, és szeretném ajánlani Varga László úrnak, hogy ne úgy tekintse ezeket a beruházásokat, ahogy itt elmondta, hanem tekintse úgy, mint egy gazdasági program részét, hiszen ez a gazdasági program 2020-ig legalább menni fog több százmilliárdos nagyságrendben. Ez emberek százainak, mondhatom, a másik két stadionépítéssel emberek ezreinek fog munkát adni, és azok az emberek nem közmunkára kényszerülnek, azok az emberek nem szociális segély felvételére kényszerülnek, hanem azoknak az embereknek értelmes munkát adnak, olyanfajta cselekvési lehetőséget, amelynek nyomán a későbbiek során a nálam sokkal fiatalabbak élvezhetik majd a magyarországi olimpia sikereit.

Természetesen valamennyien boldogok lennénk, hogyha mindezek a beruházások elsősorban gyárépítésre fordítódnának. Őszintén hiszem azt, hogy az év második felétől ilyenek is lesznek. No de ez a törvénymódosítás nem erről szól, hanem a világörökség területén lévő beruházásokról.

A törvénymódosítás megvalósítását támogatom és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)