Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! December 6-án az egyik nemzetközi hitelminősítő intézet leminősítette Magyarország forint- és devizaadósságát, december 6-a tehát a magyar gazdaságpolitika számára nem egy Mikulás-csomagot, egy dicséretet, hanem sokkal inkább egy virgácsot hozott. Kuncze Gábor bólogat - valóban nincs új a nap alatt; ebben az esztendőben már több alkalommal megtörtént, hogy nemzetközi intézmények Magyarországot elmarasztalólag említették meg. Most mégis talán néhány percre hadd kérjem a figyelmüket ebben a kérdésben, hiszen úgy tűnik a gazdaságpolitika és a gazdaság szemszögéből, hogy Magyarország bizony fordulópont előtt áll.

Egy 15 éves folyamat szakadt meg ezzel a leminősítéssel, hiszen 1990 óta a magyar gazdaságot és így a magyar államadósságot is egyre jobb, egyre kedvezőbb módon ítélték meg ennél a hitelminősítőnél is, ám történt, ami történt, ez a 15 éves folyamat most, 2005 decemberében megszakadt.

Nem példa nélküli a dolog, ahogy említettem az előbb, hiszen ebben az esztendőben már a legnagyobb hitelminősítő intézmény, a Standard and Poor’s szintén hasonlóan vélekedett a magyar államadósságról. Ebből a szempontból tehát a megítélésünk, az államháztartás, az államadósság és így a gazdaságpolitika megítélése is kedvezőtlenebbé vált.

Ez azt is jelenti, hogy Magyarország kikerült a megbízható adósok köréből. Magyarország 2001-ben, négy esztendővel ezelőtt még egy olyan pozícióban volt, amely mindenki számára kedvezőnek tűnhetett; a tíz újonnan csatlakozott európai országból csak Ciprus, Málta és Szlovénia besorolása előzte meg Magyarországét. Négy esztendővel később, 2005-re ma oda jutottunk, hogy a tíz újonnan csatlakozott ország mindegyike megelőzi Magyarországot ebben a tekintetben. A megbízható adósi státusnak tehát, úgy tűnik, hogy búcsút mondhatunk.

De sokkal fontosabb kérdés talán az az emberek és a vállalkozók számára is, hogy mit is jelent ez a leminősítés. Hiszen könnyen legyinthetünk rá, mint ahogy ezt tették kormányzati oldalról, hogy hát egy leminősítés nem a világ vége, ettől még a dolgok mennek a maguk útján tovább. Ha jobban megnézzük, viszont két hatás már mindenképpen bekövetkezett.

Az egyik, hogy a forint árfolyama jelentősen meggyengült. Mindez rossz hír azoknak, akik devizaadóssággal rendelkeznek, devizahiteleket vettek föl. Nagyon sok ember számára a biztonságot a mindennapi bizonytalansággal szemben épp az jelentette az elmúlt években, hogy devizában, euróban, svájci frankban vagy más valutában adósodtak el. Ezeknek az embereknek a számára ma a rossz megítélés, a rossz minősítés azt jelenti, hogy többet kell fizetni majd a hiteleikért, akár ingatlanra, lakásra vették föl, akár autót vásároltak ebből, akár a vállalkozásukat fejlesztették valamilyen beruházással, bizony több ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést jelent ez a rossz minősítés, ez a rossz megítélés.

A másik esemény, ami nyilván következménye ennek a minősítésnek, hogy Magyarországnak többet kell fizetnie az államadósság kamattörlesztéséért, Magyarország tekintetében a hitelkamatok nőhetnek. Ezt ma már nemcsak a Nemzeti Bank vagy nemcsak elemzők mondják, hanem egyre több olyan külföldi intézet is, amelyek nagymértékben finanszírozzák a magyar államadósságot. Hiszen ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, a következő esztendőben is 800 milliárd forint körüli összeget fogunk az államadósság kamattörlesztésére fizetni, a magyar állam, a magyar államháztartás továbbra sincs egyensúlyban, hanem jelentős hiánnyal néz szembe.

A két hatás tehát: az egyik, hogy a gyengülő árfolyam miatt többet fizetnek majd az emberek a hiteleikért, a másik pedig, hogy a növekvő hitelkamatokért kell többet fizetnünk, amit adókon, közterheken keresztül szintén nekünk kell megfizetni.

Ennél szomorúbb persze már csak a kormányzati reakció volt. Veres János pénzügyminiszter a bizottsági meghallgatásán arról beszélt a múlt héten, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg van elégedve, Magyarország kirobbanó siker valóban, és irigyelnek bennünket. Érdekes módon Tunéziával vagyunk egy minősítésben a hitelminősítők szerint. Szekeres Imre azt fogalmazta meg, hogy téved a hitelminősítő intézet, szerinte biztos, hogy rosszul látnak bennünket. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig azt mondta, hogy folytatni kell az eddigi utat. Azt gondolom, ez aztán egy valóban lekezelő és cinikus válasz arra, ami itt velünk történt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jó lenne tehát szembenézni a kormányzati oldalról is azzal, hogy a körbetartozás, a növekvő csődök, a leminősítés, az egyre drágábban törleszthető államadósság vajon jó gazdaságpolitikáról árulkodik-e, kirobbanó sikerről, vagy inkább az ellenkezőjéről, arról van szó, hogy a kormányzati sikerpropaganda nem hajlandó szembenézni a tényekkel.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.)