Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Államtitkár Asszony! Ha a 2020. évi költségvetési tervezetre lehetne rövid hozzászólást tenni, elsősorban abból az irányból lehet megközelíteni, hogy biztonságos, betartható és jövőbe mutató. Biztonságos azért, mert olyan bevételekből tud a magyar kormány, a magyar állam gazdálkodni, amit a magyar emberek, a magyar vállalkozások termelnek meg, és amelynek fontos mutatója, ezeknek a megtermelt javaknak a fontos mutatója az, hogy egyre növekvő ez a megtermelt összeg, amely adó formájában kerül az államháztartás keretei közé.Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a legutóbbi időszakban Magyarország egy tartós gazdasági növekedés útjára lépett, amelynek következtében a főbb gazdasági, gazdaságpolitikai kérdésekben, elemekben tudja produkálni azokat az adatokat, amelyeket az úgynevezett bezzegországok szoktak produkálni, amikre mindig föl szoktunk figyelni, hogy bezzeg Hollandia, bezzeg Svédország, bezzeg Németország, sőt van, amiben jobbak is vagyunk. Ezek alapvetően azok, hogy milyen mértékű az infláció, milyen a gazdasági növekedés, milyen az adott állam költségvetési hiánya, milyen szinten áll vagy stagnál a munkanélküliség, milyenek a foglalkoztatottsági adatok. Ha ezeket nézzük, akkor az elmúlt években, az elmúlt kilenc évben Magyarország nagy lépést tett abba az irányba, hogy azt a stabil gazdasági növekedést, azt a biztos gazdasági hátteret, ami a költségvetéshez szükséges, meg tudja teremteni.

Mit jelent ez a gyakorlatban lefordítva? A tartós gazdasági növekedés azt jelenti, hogy az elmúlt időszakban 5 százalékot elérő GDP-növekedést tapasztalhattunk és értünk el. A gazdaság számára nagyon fontos államadósság tekintetében a GDP-arányos csökkenés egyértelmű. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP-kormányt bízták meg a polgárok az ország vezetésével, 83 százalékos volt a GDP-arányos államadósság. Ma az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében is jól teljesítünk: 66 százalékos lesz várhatóan 2020-ban ez az arány.

Nem is beszélve a munkanélküliségről, amelyre vonatkozóan egy merész vállalást mondott a miniszterelnök úr 2010-ben, hogy tíz éven belül egymillió munkahelyet teremtünk, egymillió munkahely jön létre a reálgazdaságban. Jelentem, ez ma már 800 ezer fő. Sokan nem hittük, sokszor a kormánypártiak között is a nem létező bajszunk alatt kétkedő mormogás hangzott el, de ez a 800 ezres adat nagyon biztató. Ez azt is jelentette, hogy annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó mértéke Magyarországon csökkent, a költségvetéshez jelentős hozzájárulást adó személyi jövedelemadó bevételi oldala viszont növekedett. Ehhez persze az is kell, hogy munkából élő társadalmat vizionáljunk, munkából élő társadalmat állítsunk vissza.

Ezt azért kell hozzátennem, mert mindenféleképpen a magyar emberek szerettek és tudtak is dolgozni, de a baloldali, liberális kormányok áldásos tevékenysége miatt az volt a sikk, hogy hogy tudjuk megúszni a munkavégzést, hogy tudjuk segélyek mellett más, nem teljesen legális jövedelemszerző és adóelkerülő tevékenységekkel fenntartani családunkat.

Ma már, ha a vidéket is járjuk, újra visszatér az a fajta morális tartalmú megközelítés, hogy akinek munkája van az adott településen, az adott mikrokörnyezetben, annak becsülete is van. Ez is látszik a foglalkoztatási adatokon. 4 százalék alatti a munkanélküliség, és jelentős, közel 60, illetve 60 százalék fölött van a foglalkoztatottság aránya. Mindezek az adatok azt mutatják, hogy ilyen háttérrel, ilyen gazdaságpolitikai háttérrel a költségvetést biztosan lehet tervezni, a költségvetés teljesíthetőségének a kérdésében nagy kételyek nem merülhetnek föl.

Mégis, milyen irányokat vázol fel az előttünk levő költségvetésitörvény-javaslat? Elsősorban fontos célja a népesedési fordulat továbbvitele, amely, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy sokan ezt gondolják, de a természet jellegéből következően ütemezett és lassú elmozdulás történt az elmúlt évek során, és ennek a további megalapozása, támogatása a költségvetésünknek egy nagyon fontos célja.

E tekintetben a családiotthon-kedvezmények, a babaváró programok, számos olyan intézkedés, amelyeket a családvédelmi akcióterv tartalmaz, ezeknek a pénzügyi megalapozását tartalmazza a 2020. évi költségvetés tervezete. Ennek következtében a családvédelmi akcióterv minden eleme 2020. január 1-jétől hatályba fog lépni. Ez biztosítja a gyermekvállalás várható ösztönzését, növekedését. Biztosítani fogja a családiotthon-kedvezmények szélesebb körű elterjedését, és biztosítani fogja a nagycsaládosoknak a speciális gépkocsivásárlásra vonatkozó támogatások fedezetét.

A DK vezérszónoka, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr érdekes okfejtésbe bonyolódott a vezérszónoklata során. Elmondta nekünk, hogy ez a fajta családvédelmi akcióterv, a magyar családok támogatása nem helyénvaló, helyesebben: nem célszerű, és szerinte eredménytelen, merthogy a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem azok a szülőpárok vállalnak több gyerekek, akikre a támogatás fókuszál, hanem az elszegényedő területeken élő családoknál születik több gyerek.

Arra nem volt bátorsága, hogy a családi adókedvezményen keresztül történő, azaz a munkavállalással együtt járó családi támogatási rendszert kitöröltesse, illetve arra tegyen javaslatot, hogy ez ne legyen, és álljon vissza az a fajta családi adókedvezmény, azok a családi támogatási rendszerek, amik az ő időszakában voltak, amelyek a munkát nem vállaló családoknak alanyi jogon járó támogatást biztosítottak a költségvetést terhelve, oly módon, hogy ennek a költségvetésnek a fedezetéhez ezek a családok nem vagy csak nagyon kis mértékben járultak hozzá. Ő ezt nem mondta ki.

Ebből következik számomra, hogy ő ezeket a rétegeket sem próbálná támogatni a költségvetésen keresztül a gyerekvállalás ösztönzése érdekében. Ebből következik, és itt lepleződött le a miniszterelnök úr, hogy ezt az összeget, amit jelenleg családtámogatásra fordítunk, nyilvánvalóan a migránsok behozatalára, a migránsok integrálására, oktatására, letelepítésére, beilleszkedésének a költségeire fordítaná. Tehát lelepleződött ebben az esetben; nem a magyar családokat tartja fontosnak még a költségvetési vitában sem (Gréczy Zsolt: Több tízezer vendégmunkás, akiket behoztatok, az igen?), hanem a migrációt kívánja támogatni azokból a költségvetési többletforrásokból, amiket, mint említettem, a magyar emberek, a magyar családok, a magyar gazdálkodó szervezetek állítottak elő.

A másik nagyon fontos eleme ennek a költségvetés-tervezetnek, hogy készül arra az időszakra is, amikor ez a fajta európai vagy tán globális gazdasági jó állapot, gazdasági fejlődés, a gazdaság kedvező alakulása nem lesz arra alkalmas, nem lesz olyan, mint jelenleg vagy az elmúlt évtizedekben volt. Ezért egy gazdaságvédelmi akciótervet is kidolgozott a kormány. E tekintetben tartalmaz a költségvetés olyan intézkedéseket, ami biztosítani tudja, képes arra, hogy továbbra is fenntartsa azt a gazdasági növekedést, amely legalább 2 százalékos GDP-arányos növekedéssel többet jelent, mint az európai uniós átlagos GDP-növekedés. Az ehhez szükséges adókedvezményeket, adóadminisztrációs kedvezményeket tartalmazza a költségvetés, illetve az azt megalapozó adó- és egyéb törvények.

(12.40)

Azt is mutatja egyébként, ha ezt a szempontot nézzük, hogy ez a költségvetés alapvetően nullás kiadású, tehát nem deficites, nem is szufficites, pont nullásra lehet fogni. Mert egyébként a modern, felkészült és a magyar kormány gazdaságpolitikáját rendszeresen bíráló, általában liberális irányultságú közgazdászok most már azt a fegyvert, azt a mondást veszik elő, hogy jó, jó ez a költségvetési irány, hogy egyre inkább csökken a költségvetési deficit mértéke, de igazán a példaországokban, a bezzegországokban már szufficites a költségvetés. Ebben lehet igazság, lehet vita is, de ha a gazdaságvédelmi akciótervben meghatározott és félretett biztonsági tartalékot  amit remélhetőleg nem kell majd felhasználni erre a célra  hozzátesszük, akkor ez a költségvetés nullás; tehát abba a nemzetközi irányba megy és tart, amit egyébként jónak tartunk, és amellyel kapcsolatban a magyar kormány állásfoglalása már 2010 óta világos volt, hogy nem szeretnénk többet költeni, mint amennyit megtermelünk. E tekintetben, úgy gondolom, hogy jelentős előrelépést tartalmaz a költségvetési tervezet ebbe az irányba, tehát ilyen szempontból sem érheti kritika.

Fontosnak tartom, hogy minden nagy terület, amely a költségvetés szempontjából és a magyar állampolgárok életkörülményeinek szempontjából fontos és érzékeny terület, többlettel rendelkezik ebben a költségvetésben. Az oktatásban 48 milliárd forinttal többel gazdálkodhatnak, mint az előző évben, az egészségügyben ez 184 milliárd forint, a közszféra béreire 238 milliárd forint fordítódik többletpénzként. Ha megnézzük ezeket a számokat, akkor azt is lehet látni, hogy a közszférabér-rendezési folyamatnak megvan a fedezete, tehát lehet rá számítani, hogy amit a kormány megígért, azt be is fogja tudni tartani 2020-ban is.

Tisztelt Ház! Hozzá kell tennem, hogy e költségvetés fontos elemének tartom, hogy milyen válaszokat keres korunk nagy kihívásaira, egyrészt a migráció kezelésére, ezen belül a magyar állam integritásának, szuverenitásának, területi épségének és népességének megvédésére. Ezért egy másik nagyon fontos iránya ennek a költségvetésnek, hogy a biztonságra, legyen az közbiztonság, legyen az honvédelem, jelentősebb változások mennek. Ha jól emlékszem a számok között például a tavalyi évhez képest a honvédelemre 183 milliárd forinttal többet költünk. Összesen több mint 600 milliárd forint lesz a honvédelemre fordítható összeg mértéke, amely magában foglalja a haderőfejlesztés elindítását, beleértve természetesen a magyar hadiipar újratervezését, újraindítását, és beleértve természetesen a legfontosabb erőforrást, az emberi erőforrás presztízsének és megbecsülésének a növelését.

Emellett a másik nagyon fontos kihívás a klímavédelem; a klímavédelem, amire a válaszok elég sokrétűek, általában a szélsőséges válaszok a leghangosabbak, nevezetesen, hogy a magyar gazdaság, Magyarország, a magyar állam semmit nem tesz a klímavédelem érdekében. Magyarország a párizsi klímaegyezmény tárgyalásánál ott volt, meghatalmazottként járt el az európai uniós országok nevében az Európai Bizottság, és ebben az ott megfogalmazott vállalásokat az Európai Unió eléggé előremutatóan, hogy úgy mondjam, az ott használt szavakkal, holisztikus módon közelítette meg, és ezt a magyar állam is magára vállalta. Tehát Magyarország a klímavédelmi kérdések tekintetében, célok tekintetében semmilyen negatív jelzést nem érdemel, be tudjuk tartani és be is fogjuk tartani a jövőt tekintve azokat a célokat, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentik, amelyek azt jelentik, hogy milyen módon zöldül, illetőleg a megújuló energiaforrások felhasználása irányába indul a magyar gazdaság, beleértve természetesen a másodlagos energiafelhasználást is, nevezetesen: a közlekedés elektrifikációját.

E tekintetben nagyon plasztikus, hogy megfelelő fedezetet is biztosít erre a költségvetés, mind a zöldprogramokra, mind pedig a klímavédelmi programokra, amelyhez természetesen a klímaügyi keretegyezmények tekintetében a klímaügyi kvótákból befolyt költségek is hasonló célokra fordíthatók. Tehát ezekkel is biztos hátteret tudnak rendelkezésre bocsátani a magyar klímavédelmi programoknak.

Fontos része az, hogy miképpen tudjuk megoldani a legnagyobb üvegházhatásúgáz-termelő szektor átalakítását. Ebben a kérdésben Paks fejlesztését, és megújuló tekintetében pedig napelemes fejlesztéseket céloz meg a magyar energiastratégia. Fontosnak tartom, hogy a Paks II. építésére vonatkozó költségvetési fedezet rendelkezésre áll, 77 milliárd forintot fognak felhasználni Paks II. felépítésére, tervezésére, kivitelezésére és a hozzá kapcsolódó egyéb, abban a régióban szükséges fejlesztések megvalósítására. Paks nélkül nincs klímavédelem. Paks nélkül nincs CO2-mentes energiatermelés, és ebben az esetben nem tudjuk teljesíteni azt sem, amit vállaltunk, hogy 40 százalékkal csökkentjük 1990-hez képest az üvegházhatású gáz kibocsátását.

Úgy látom, hogy a költségvetés e tekintetben is előremutató rendelkezéseket tartalmaz, és ha az önkormányzatok felé fordulunk, akkor azt lehet látni, hogy az a programsorozat, ami a „Modern városok” programját jellemzi, arra is megvan a fedezet. A folyamatban lévő projektekre a kormány megfelelő összeget, azt hiszem, 130 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre, de pontosabban is meg tudom nézni. Ez azért is fontos nekem mint Pest megye 1. számú választókerülete képviselőjének is, mert ebben a programban Érd is jelentős támogatásban részesül, és miután Pest megyei település lévén Érden nem áll rendelkezésre európai uniós forrás, ezért számunkra fontos az, hogy megfelelő költségvetési fedezete legyen azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a miniszterelnök úr és a polgármester úr megállapodással szentesített. Úgy látom, hogy a költségvetésben meghatározott összeg erre a célra fedezetet tud biztosítani, és remélhető, hogy a 2020-as gazdasági évben a vártnál is stabilabb gazdasági háttér és a még jobb és emiatt erőteljesebb gazdasági növekedés folytán bekövetkezett költségvetési többletbevételek alkalmassá teszik a költségvetés helyzetét, hogy a „Modern városok” programját tovább terjesszük ki, és a lakóutak építésére is jusson fedezet.

Fontosnak tartom, hogy a „Modern falu” program is megfelelő fedezetet kap, megfelelő támogatást kap, és az abban foglaltak nemcsak úgy jelentkeznek, hogy konkrétan milyen forrásokat biztosít a magyar kormány az adott program végrehajtására, hanem itt meghatározott, az új építésű lakóházak tekintetében áfakedvezményt is tud biztosítani. Mindez már visszakapcsolódik természetesen a népesedési programra, a népesedési fordulat támogatására.

Összességében azt lehet mondani, hogy azok a területek, amelyek számomra fontosnak és a magyar jövő szempontjából meghatározónak számítanak  gondolok itt a klímavédelemre, a biztonságra, valamint a népesedési fordulat támogatására , biztos forrásokkal bírnak az előterjesztett költségvetésben.

(12.50)

Ezért kérem önöket, hogy a hosszas vita és az építő jellegű javaslatok után tegyék megfontolás tárgyává azt, hogy ezt a költségvetéstervezetet a később esetlegesen benne végrehajtandó módosításokkal támogatni tudják.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)